Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

A nyáron bizonyosan divatos viselet lesz az a női és leányka blúz, amelyet a Buda­pesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati üzemében készítenek. A közel negyvenféle fazonú és színű blúzból — melyet a Centriköt Nagykereskedelmi Vállalat részére szál­lítanak — mintegy 100 ezer darabot varrnak az ügyes kezű varrónők. BRGr-bonyodalom Alkatrészből elégtelen FIATAL nők, férfiak ülnek .a szerelőasztaloknál. Fogókkal, pákákkal, csipeszekkel, bíbe­lődnek. Külső szemlélő úgy véli, javában folyik a munka. Ám csupán néminemű érdek­lődés kell, hogy megtudja: a hatékony termelést anyaghiány nyűgözi. A munkapadok mel­lett jobbadán foglalatoskodás zajlik. * Nem kevesebb, mint har­mincezer féle alkatrészt hasz­nál föl termékeinek előállítá­sához a BRG salgótarjáni gyár­egysége. Mindezek beszerzése — a mai viszonyok közt aligha lehet szívderítő föladat. A viszonylag nagy szerelőka­pacitás mellett észrevehetően , elmaradt pátriánkban a híra­dástechnikai alkatrészek elő­állítása. így nem csekély be­hozatalra szorul ez az iparág. Ráadásul a termékek igen kényesek a tervező előírásai­nak akkurátus betartásá­ra. Egy-egy rádió nem kevesebb, mint harminc­öt-harmincnyolc féle paramé­ternek kell, hogy megfeleljen. S ha csak egy ellenállás mé­retét változtatják meg, máris fölborul a műszaki mutatók rendszere. így hát módosításra — amelyre például az építő­ipar viszonylag tág teret en­ged — csak igen visszafogot­tan nyílik lehetőség. # A kellő alkatrészek többféle­képp csoportosíthatók. Vannak megvásárolandók és vannak „házilag” gyártandók. Ez utób­biak főleg mechanikus alkat­részek, amelyeket lemezből a gyár emberei gyártanak. A beszerzendő darabok két rész­re oszthatók: bizonyos há­nyadukhoz határokon belül hozzájutnak, ám jócskán akad­nak olyan termékek, ame­lyeket kizárólag behozatallal tudnak megszerezni. Átlag ti­zenkét—tizenöt százalék a tő­késimportból származó alkat­részek aránya a BRG-ben. Az alkatrész-behozatal túlnyomó része félvezetőkből — • tran­zisztorokból, tilisztorokból, diódákból — áll; de külhon­iból kapják a fontos tantál­kondenzátorokat is. Ezek ha- , zaival való helyettesítése bo­nyodalmas feladat, mert az itthon gyártott alkatrészek mi­nősége .sokszor. rosszabb, mint a Phili'pstől vagy a Siemens­től vásároltaké. Nem mintha nálunk nem gyártanának pontos híradás- technikai termékeket. Az úgy­nevezett hívókockákat a Híra­dástechnikai Kutatóintézettől Veszi a BRG. Ezeket az apró, ' de rendkívül fontos alkatré­szeket — mikroszkópok és egyéb kényes eszközök föl- használásával — kézműves módszerekkel állítják elő a HIKI emberei. így hát igen, szűkösen állnak rendelkezés­re. MINDEHHEZ hozzátartozik, hogy pátriánkban korántsem csuoán a BRG igényeit kell kielégíteni alkatrésszel. Jóval nagyobb megrendelésekkel hozakodik elő a hazai piacon a Videoton, az Orion, a BHG. Amíg a BRG csak egy fur­gonnal jelentkezik terméke­kért, addig a Videoton egy hatalmas kamionnal áll az al­katrészgyár raktára elé. Nyil­vánvaló, hogy a gyártók a tetemesebb igénynek tesznek eleget elsőként, s az elenyé­sző megrendelések hátúira szo­rulnak a lajstromban. Az amúgy is bajos alkat­részbeszerzés lehetőségei az idén rosszabbodtak. Akadozva érkeznek meg az importált termékek. Emiatt, és az imént taglalt bonyodalmak következ­tében idén az első öt hónap során háromhetes lemaradás keletkezett a termékelőállítás tervéhez viszonyítva a tarjáni BRG-üzemben. A gondok kiküszöbölésére többféle intézkedést tettek és próbálnak valóra váltani az illetékesek. Egyebek közt nyolc százalékra próbálják visszaszorítani ebben az évben a tőkésimportból származó al­katrészek arányát. Úgyneve­zett belső helyettesítő listát állítottak össze, amely azt tar­talmazza, egy-egy darab he­lyett milyen hazai gyártmányt látszik célszerűnek fölhasznál­ni. Másik irányelv, hogy az im­portált alkatrészek vásárlása­kor ne egy, hanem több part­nert vegyenek figyelembe. Előfordult már, hogy egyfaj­ta kondenzátort egy nyugat­német cég 114 forintért kínált darabonkint. Ugyanilyen pa­raméterekkel rendelkező kon­denzátort, azonos szállítási ha­táridővel 38 forintért ajánlott egy japán gyár. E példából ki­tetszik, mekkora takarékosság­ra kínál módot olykor-olykor a széles körű tájékozódás. ' CÉLRAVEZETŐNEK látszik az alkatrészekből való tarta­lékképzés is. Ennek azonban határt szab az az irányelv, hogy készleteket csupán meg­határozott keretek közt sza- bád tárolni. így igazából biz­tos megoldást csak az alkat­részgyártó bázis fölfejleszté­se hozhat a híradástechnikai egységeknek. Ez azonban már túlnő a BRG salgótarjáni gyáregységének helyi lehetősé­gein. M. P. RUGALMASA A-.,. gazdálkodásnak ny©T©S©CJ©S mindig is ez volt az egyik alapvető követelménye. Régeb­ben az alacsony elvárások miatt kevésbé for­dítottak erre gondot megyénk üzemeiben is. Ma az életben maradás és a megalapozott to­vábbfejlődés elengedhetetlen teltételei között szerepel. Mellőzve az ilyenkor esetleg szokásos tisz­teletkört, néhány egymásnak ellentmondó példával szeretném érzékeltetni a címben említett követelmény fontosságát. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára soron- kívül az NSZK-ba négy darab szűrőtartályt gyártott. Ennek érdekessége, hogy a kért gyártmányokat az üzletkötéstől számítva két és fél hónap alatt gyártották le, ami rekord­időnek számít. Azért tudták ezt produkál­ni, mert az anyagellátásba a külföldi meg­rendelő is besegített. A „rossz nyelvek” sze­rint a gyár igazgatója, Gressai Sándor, az egyik üzleti tárgyaláskor, ahogy mondani szokták: — robbantott. Megúnva az örökös miért nem tudjuk elkészíteni? — felesleges meddő vitát, a jelenlevők egy részének nem kis meglepetésére kijelentette: a leért ha­táridőre legyártják a terméket, majd elso­rolta, mit tesznek érte, és mi az, amit má­soknak kel] tenni. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén pedig, ahol a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termékszerkezetének kor. szerűsítéséről folyt az alkotó, hasznos eszme­csere, felszólalásában kifogásolta, hogy kép­telenek rugalmasan igazodni a mai piaci kö_ ve tel m ínyekhez, mert nálunk egy-egy tér-* mék tervdokumentációjának elkészítése hat hónapba kerül. Ezt a „hallatlan nagy gyor­saságot” a nálunk jóval fejlettebb országok­ban nehezen, vagy egyáltalán nem tudja el­viselni egyetlen gazdaság sem. Kollégák mondják, hogy különböző üzleti tárgyalások alkalmával összesereglett népes léts.zám jó része csupán a társadalmi közös fogyasztási alapot terheli jelenlétével, mert vagy érdemben nem tudnak nyilatkozni, vagy érdektelenül szemlélik az ott folyó eszme­cserét, mondván: majd a végén szólunk. De ebben az esetben is csak kifogásaikat mond­ják el, holott azt megtehették volna már az elején. Ilyen esetekben joggal és nem kis iróniával jegyzik meg a gyakorlati élet napi tűzkeresztségét átélő gyári szakemberek: kevesebben többet értünk volna. Rugalmatlanságunk miatt néhány gyárunk igen előnyös üzlettől esett el, holott népgaz­daságunk egyensúlyi helyzetének javítása épp az ellenkezőjét kívánja meg. A rugal­masságra kényszerít a termelő-, gazdálko­dóegységeket országunk nyitottsága, nagy­fokú exportorientáltsága, a jól felfogott biz­tos jövő, no meg a világgazdasági verseny sokrétűsége. A világgazdaságban bekövetkezett új" helyzet hadat üzent a rugalmatlan gondol­kodásnak és vezetői gyakorlatnak, országos és vállalati szinten egyaránt. Ugyanakkor előnyben részesíti azokat a gyárakat, üzeme­ket, ahol gyors, életrevaló megoldásokat ke. resnek, ahol az első pillanatra megoldha­tatlannak látszó feladatok megoldásához is sikeresen eljutnak. Ahol nem riadnak visz- sza attól sem, hogy kisebb mértékben „fel­rúgják” azokat a merev előírásokat, amelyek régen is akadályozták az életrevaló gondola­tok hatékony megvalósítását, ma pedig el­sőszámú közellenségei a rugalmas vezetői felfogásnak és gyakorlatnak. Most nem a törvények, rendeletek kiját­szására, tudatos megsértésére buzdítok, csu­pán a gazdasági életünket igen erőteljesen átszövő, lassú, bürokratikus, a kezdeménye, zést és vállalkozó kedvet béklyóba szorító, tétlenségre kárhoztató elírások korrigálását szorgalmazom. A balassagyarmati pártbizottság legutóbbi ülésén Szalai Géza, a fémipari vállalat igaz­gatója a többi között a következő példával, igazolta, hogy kívülről milyen merevségek gátolják rugalmas tevékenységüket. Az alap­anyaggyártó vállalat csak akkor áll velük szóba, ha 150 tonnát rendelnek abból az anyagból, amiből nekik csak 6 tonnára volna szükség. Ez a felfogás még a korábbi rende­letet tükrözi,, mely szerint függetlenül a piac igényétől, a termékösszetétel alakulásától, az alapanyagokat 160—180 nappal előbb kell megrendelni. A rugalmasság követelményének létjogo­sultságát bizonyítja a VEGYÉPSZER salgő. tarjáni gyára, amikor a termékek átfutási idejének lerövidítése érdekében saját ter­vezőrészleget kíván létrehozni. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemek mostani ötéves ter­vében szereplő beruházások határidőre tör­ténő megvalósítása érdekében saját terve­zőrészleget hozott Tétre. Szedlák Sándor, az Ipoly Bútorgyár igazgatója, a balassagyar­mati városi pártbizottság ülésén közölte, hogy idei termelési tervük harmadik felolva­sásánál tartanak. Rövidesen sor kerül a negyedikre is, mert a vegyipar és a csavar- ipar bejelentette, hogy az általuk használt anyagok árát a második fél évtől 35—40 szá­zalékkal felemelik. Hogy ennek ellentételeit miként érzékeltetik majd a bútorok árában, mivel ellensúlyozzák a belső tartalékok hasz­nosítása során — jelenti majd rugalmasságuk újabb bizonyítását. • Gazdaságunk mai helyzete, követelmény« rjem tudja elviselni azt a .fajta régi beideg- ződöttségen alapuló vezetői felfogást és gya­korlatot, amely oly módon akarja letudni kötelezettségét, * palástolni kényelmességét, leplezni hozzá nem értését, hogy megrendel­tem, de nem küldik, emiatt nem teljesítettük a nyereségtervet, az árbevételi előirányza­tot, nőtt a gazdaságtalanul gyártott termé­kek száma, megrekedt a műszaki fejlesztés. A sok 'helyen tapasztalható mozgékonyság­hiány már most is akadályozza a napi mun­ka eredményességét. A jövőben pedig a gaz­dálkodás egyáltalán nem tud elviselni ilyen állapotot. kitűnik, az is, hogy egy-egy kollektíva megítélésénél a rendsze­rező elv alapvetően megváltozott. A mérce: az eredményességet jelző életrevalóság, kez­deményezőkészség, kockázatvállalás, s a mindezt méltó keretbe foglaló rugalmasság. A gazdálkodás mindent átfogó és részterü­letén egyaránt. (venesz) Áz elmondottakból iiiiiiiiiiiiiiimi<iiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiii!iiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii A vizsgálat során megálla­pították, hogy a Balassagyar­mati Fémipari Vállalatnál az elmúlt évi termelési sikerek után ennek az esztendőnek az első negyedében bizonyos fo­kú megrekedés keletkezett a munka folyamatosságában. Nyomban felvetődött a kér­dés, mi lehet ennek az oka? Kérdés lett többek között az is, hogy az elmúlt évi sike­rek nyomán bizonyos fokú el­bizakodottság lett volna ur- rán az embereken? A veze­tők lazítanak és a dolgok könnyebb megközelítését vá­lasztják? A kérdések sokasá­ga merült fel, amire a választ keresik. Egy azonban biztos, és a pártpolitikai munka szempontjából ez a dolog lé­nyege: ennek az esztendőnek az első negyedében a gyáron belül, tehát egyes munkahe­lyeken, a dolgozók folyama­tos foglalkoztatása nem min­dig volt biztosított Ez egy gyár munkáskollek­tívájára nagyon kellemetle­nül hat. De elsősorban a két­kezi munkásokra, akiket köz­vetlenül érint 'az állapot. Mert mi történik? Amikor vala­melyik részlegben fellép az úgynevezett belső munkanél­küliséget kiváltó anyaghiány, a vezetőség mit tehet, a mun­kaerő belső átszervezéséhez nyúl. .Ez azt jelenti, hogy a ráérőket oda irányítja, ahol szükség van a munkáskézre. De ez nem megy olyan egy­szerűen végbe, mint amilyen egyszerűen elmondható. Is­merkedjünk hát meg a belső átszervezésből keletkezett né­hány kellemetlen következ­ménnyel. Az új munkahelyre irányított dolgozónak fel kell készülnie arra a munkára, amit elvárnak tőle Meg kell tanulnia elsősorban a mun­Munkában a párfvezetoség II. A munkás és a gyár... ka végzéséhez szükséges fo­gásokat- Ez sem sikerül egyik percről a másikra, így hát mi történik? Kiesés a termelés­ben, és ez már érinti a gyá­rat, a dolgozót pedig anya­gilag sújtja, amire rendsze­rint nagyon érzékenyen rea­gál az érintett. A pártvezetőség napirend­re tűzte és megtárgyalta ezt a körülményt, mert úgy ítél­te meg, hogy a munkásnak, a gyárhoz kötődésének erősödé­sét, az ilyen, időnként fel­lépő bizonytalanság, • nagy­mértékben lassítja. Ezért az a dolgozó, aki a gyárnak hátat fordítva a mezei munkát vá­lasztja, az a bizonytalanság­ból menekült a földhöz, hi­szen neki a mindennapi meg­élhetéshez szüksége van a biztos keresetre. De arra a ke­resetre tart igényt, amit az utóbbi évek legjobbjának is­mernek el, az elmúlt évire, ami érthető, mert nem kíván­ja alább adni a keresetet. Ám ezzel nem csupán a gyárhoz való ingatag tartozá- sú emberek vannak így, ha­nem a törzsgárdához tarto­zók, a gyárat magukénak"'^tu­dó munkásemberek is. Most is kiderült, hogy ezek, le­gyenek akár párttagok, vagy pártonkívüliek, igen erőtelje­sen fordultak az alapszerveze­tekhez, hogy lépjenek fel kö­vetkezetesen a gyár vezetősé­génél a folyamatos munka biztosítása érdekében. A párt- vezetőség széles körű vita után kimondta, hogy a belső, nem folyamatos munka meg­szüntetését nem a munkások átcsoportosításával kell meg­oldani, hanem az illetékes ve­zetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő mun­kaiehetőség legyen a gyárban. A pártyezetőség azt is fel­tárta, hogy az elmúlt év után ennek az esztendőnek az első negyedében miért esett visz- sza a termelés. A legfőbb ok: a sokat emlegetett gazdasági környezet, a beruházások nagymérvű csökkenése, a ko­rábbi partnerek építkezései­nek központilag való leállí­tása. Közismert, hogy a fém­iparnak, milyen hagyomá­nyos és igen jó kapcsolata van a húsiparral, amelynek különböző típusú alumínium rakodólapokat gyártott, vagy Monorral, ahová szintén alu­mínium szállítóeszközöket készített. Ezek is, de .még más cégek is, jelentős mér­tékben csökkentették a meg­rendelésüket- A pártvezető­ség titkára a testület ülésén kijelentette: r— A pártvezetőség kimond­ta, hogy a vállalatvezetőség­nek igazodnia kell az új hely­zethez... Segítette a párthatározatva- lóra váltását, hogy a vállalat vezetése, személyesen az igaz­gató, ha vita után is, de egyetértett a pártvezetőség határozatával. Sőt, közvetlen az ülés után összehívta az igazgatói tanácsot, hogy meg­vitassák a pártvezetőség ha­tározatát, és kidolgozzák an­nak részletes végrehajtását. Egy ilyen nagy üzemben, mint a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat, a folyamatok szoros összefüggésben van­nak egymással. A pártveze­tőség nagyon éberen őrködik, hogy ezeket sehol sem ugor­ja át, senki sem. Arról van szó, ha nem át­szervezéssel oldható meg a gyár belső gondja, akkor ar­ra van szükség, hogy min­den termelői részleget el kell látni munkával. Ez pedig az új ' gazdasági környezetben másképpen nem megy, csak úgy, hogy nem a megrendelőt várják a gyárba, hanem a gyár megy a megrendelőhöz. A páittitkár elmondta, hogy ebben teljes egyetértésre ju­tott a gyárigazgató és a párt­vezetőség. Később az igazga­tói tanács is egyetértett ezzel a követelménnyel- A kereske­delmi osztály pedig felada­tul kapta az új piac felkuta­tását. — Mert piac van, az ki is derült... — mondta Szilágyi János, a párt vezetőség tit­kára. Csupán egyet említsünk ezek közül, az Ikarust. Na­gyobb mértékű megrendelést adott a gyárnak, alumínium alkatrészek (ajtók, fűtőbur­kolat) gyártására. Gond vi­szont, hogy a fémipar még nem rendelkezik felületkeze­lési technológiával. Az alu­mínium gyártmányainak mintegy 20 százalékát Ve- csésen felülkezelteti. A pártvezetőség tehát most. mint legújabb feladatot, an­nak a doxáló üzemrésznek a . felépítését tekinti, ahol új technológiával, teljes értékű árút tudnak előállítani- En­nek kapcsán jelentette ki a párttitkár: olyan szakképzett emberek dolgoznak a gyár­ban, hogy nincs a szakmában feladat, amit ne tudnának magas szinten elvégezni. A dolgozók pedig erre a kezde­ményezésre úgy reagáltak, hogy amit a tröszt nem tud biztosítani az építkezéshez, azt majd megteremtik tár­sadalmi munkában. A párt­titkár alighanem a munkások hozzáállásán fellelkesedve je­lentette ki: — Mindenféleképpen fel­építjük ezit az üzemcsarno­kot... Nincs más lehetősége a pártvezetőségnek, tovább kell haladnia a megkezdett úton, miközben a mindennapi mun­ka zavartalanságára is ügyel­niük kell, közösen a gazda­sági vezetőkkel. Az viszont nélkülözhetetlen hogy ne gya­koroljanak hatást a gazdaság vezetésére, hogy korszerűsít­senek, új piacokat keressenek1 belföldön, külföldön egy­aránt. De ehhez korszerű technológia, magas szintű fel- készültséggel rendelkező szakemberek kellenek. És itt teremthetik meg a legjobbak megkülönböztetését anyagi- la, erkölcsileg egyaránt. A Magyar Alumínium Ipari Tröszt Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatánál most érik egy újabb fordulat, amely­nek mozgatója a pártvezető- ség, éppen a kongresszusi ta­nulságok nyomán, miközben biztatóan folyik a mindenna­pi munka is. Bobál Gyula { NÓSRÁD - 1980. június 12., csütörtök 3 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom