Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Matyók — Balassagyarmaton Pontosabban, „csak” nép- san megindult idegenforga- kor a Palóc Múzeum előadó­művészetük. lom is közrejátszik az élén- termében a matyó népművé­A balassagyarmati Palóc kebb érdeklődésben. Remél- szetről. (A kiállítást is a mis- Múzeumban május utölsó fe- jük azonban, hogy a város és kólei Herman Ottó Múzeum lében nyílt meg a Matyó nép- környéke lakói is sok IZgal- anyagából válogatták a reu­más élményt kapnak e hép- dezők.) Sztravinszkij-bemutató művészet című kiállítás, s en­nek részeként Azok a gyere­kek címmel egy fotókiállítás, amely a századeleji Mezőkö­vesd gyermekeinek életét mu­tatja be, dokumentatív hű­séggel. s élményt nyújtó vál­tozatosságban. Az annak ide­jén dr. Szabadfalvi József rajzi csoport tanulmányozá­sával a „palóc fővárosiban. A gazdag anyagból dr. Fü­gedi Márta, dr, Viga Gyula és dr. Kunt Ernő rendezett változatos és a szó szoros ér­telmében Sziporkázván színes múzeumi kiállítást. Egyéb­kandidátus, a Borsod-Abaúj- ként, a múzeumi hétfők egyik Zemplén megyei múzeumok eseményének ígérkezik az az igazgatója által megnyitott előadás, amelyet ugyancsak népművészeti kiállítást eddig dr. Fügedi Márta, a miskolci hatezren látták, s az érdek- Herman Ottó Múzeum népraj. lődők azóta is sűrűn érkéz- zi, osztályának vezetője tart nek. Nyilvánvaló, hogy a las- június 23-án délután hat óra­Áz anya, a lány és a szerető A Fülöp-szigetekről az em- jesen kihasználja a két nőt, beinek ritkán jut eszébe a uralkodik rajtuk, erőszakos­film. De ez nem is meglepő, kodik velük, elriasztja Insi- hiszen a fejlődő országok angtól Udvarlóját, Bepót. Egy- íilmjeiből évente csupán né- re többet követel és egymás hány jut el a magyar mozik- ellen fordítja az anyát és a ba. Ez azonban nem jelenti lányt, akik aztán sok meg- azt, hogy ott nem virágzik a aláztatás, szenvedés és egy szórakoztatóiparnak éz az gyilkosság' Után végül újra ága. Sőt, nagyon is termé- egymásra találnak, kény. S éppen a Fülöp-szige- A fiimnek többféle értei­tek — évi néhány száz film- mezése lehetséges. Például jével — a világ élvonalába az> hogy iHsiang a látszat el- tartozik. Azt, hogy e művek lenére is együtt érez az any- közül Magyarországon kéve- javai, nem tagadja meg őt, set mutatnak be, azzal ma- mintha sejtené, hogy rajta gyarázható, hogy döntő több- jtfvül senkire sem számíthat ségük igénytelen kommerszó- |gaZ(jn. De a lány tette — ru. Így áztátt külön élményt pontosan ellenkező előjellel jelent az olyan, művészi _ bosszúként is felfogható szempontból is értékes film, zsarnoki, erőszakos anyjával mely bepillantást nyújt a tá- szemben. A legpontosabb ér- voll országok múltjába, vagy telmezést azonban egy fran- éppoly kevéssé ismert mai Cja kritikus adta: „a rendező életébe. Az anya, a lány és a fe[ akarja hívni a figyelmet, szerető (vagy eredeti, nem miként vész el az emberi sokat éláruló, de kevésbé hl. méltóság egy olyan világban, valkodó címével — az In- slang) pontosan ilyen film. A tapasztalt Lino Brocka, akinek egyébként ez volt a tizenötödik rendezése, nagy figyelmet keltett az 1978-as cannes-i filmfesztiválon. Or­szága súlyos társadalmi, gaz­dasági gondjait olyan mégka. póan tárta fel a kiszolgálta­tott emberek sorsában, hogy ezzel az olasz neorealizmus legnagyobbjaira. emlékeztet. Mert nem is a cselekmény az, amire igazán oda kell vagy érdemes figyelni, bár ez sem épül kizárólag bevett sémák­ra. A Városszéli nyómorta- nyák munka nélküli lakóinak, jobb jövőről álmodozó kiszol­gáltatott fiataljainak bemu­tatása jelent maradandó él­ményt. Tondo városának pe­remén hihetetlenül nyomorú­ságos környezetben él Antó­nia, a kamaszlányával magá­ra maradt halárus asszony. Ha rieiri tűnne fel a szűk ut­cákon olykor néhány modern motorkerékpár vagy a fiata­lok nem vászonfarmert hor­danának és beatzenét hall­gatnának; ftehéz volna elhin­ni. hogy a mában vagyunk. De miről is szól éz a törté­net. melynek hátterében olyan problémák (áruinak fél, mint az urbanizációval járó lakás- kérdés. munkanélküliség, és a szegénység, a bűnözés, a prostitúció? Antónia és a lánya, Insiang szerényen, de viszonylag nyu­galomban élnek, míg az anya be nem fogadja hajlékába a nála jóval fiatalabb szerető­iét, Dádót. A fiatalember tel­ahol mindenkinek mocsokban, szorongásban és nyomorban kell élnie.” — ko — Ízléses katalógus Is segíti az eligazodást Eügedl Márta és Viga Gyula tömör össze­foglalójával, Szükség is van erre, hiszen a matyók —, csakúgy, mint például a pa­lócok — meglehetősen ismer­tek, de főként csak nagy ál­talánosságban. Holott e nép­rajzi csoportnak Is számos olyan jellemzője Van, amelyet illik tudniuk á tárlatlátoga- tőknak, mindenekelőtt azért, bogy a kiállítást a maga tel­jességében értékelhessék. Kiket nevezünk matyók­nak? A Borsod déli részén . levő Mezőkövesd, valamint a köze­li Tárd és ^zentistván lakóit. Viseletűk, szabadrajzú hím­zéseik híresek. Fügedi—Viga szerint: „A három falu az Al­föld és a hegyvidék találko­zásánál települt, s földrajzi helyzetükből adódóan sajátos kettősség jellemzi népi kul­túrájukat is. A település és gazdálkodás az alföldi pa­rasztságéval' rokon, a népmű­vészet és a szellemi kultúra pedig a hegyvidéki terület, elsősorban a palóc vidék kul­túrájához áll közel". E tömör jellemzés igazságáról a kiállí­tás győzi meg a látogatót, Különösen szépek a népvi­selet darabjai, Ez a jellegze­tes viseleti forma csupán a múlt század végefelé alakult ki jelenlegi formájában. Al­kalmas volt, többi között, ar­ra is, hogy kifejezze a társa­dalmi hovatartozást az adott közösségben, Az eladó lányok és az úgynevezett újlegények ruházata ragyogó pompájú, s a kiállításnak is feltűnő ékes­sége. Csakúgy, mint például a csavarítós kendő, A viselet az idős korban sötétedik, egysze­rűbbé válik e tájon is. Érde­kes megfigyelni azt is, bár ezt elsősorban a szakembe­rek látják első pillantásra, hogy a három település vise­letében sok ugyan a hasonló­ság, de különbségek is van­nak, A himzőkultúra ugyancsak gazdagon mutatkozik meg a kiállításon. A hímzőművészet elsősorban a századfordulón Volt gazdag matyóföldön. A mintákat íróasszonyok rajzol­ták meg, leghíresebb közülük Kis Jankó Bori volt. A kiállításon a lakáskultú­ra szintén képviselteti ma­gát, látványos szobabelső for­májában is. Az előtérben lát­ható fotókiállítás pedig a me­zőkövesdi gyermekek életét hozza közel a századforduló tájékáról. A kiállítás tanulsá­gos és élménydús hét végi programot is jelenthet a Nóg- rádban élőknek a meleg nyá­ri időben. T. E. Századunk egyik jelentős operáját, Sztravinszkij re­mekművét műsorra tűzte az OpeTabáz, A mfl születése után majd harminc évvel IáU az Operában élvezetes darabja, telve a szakállas nőt, de addigra már hagy klasszikus elődök, mid- pénzét is elherdálja —, bár az denekelőtt Mozart és a mai hangzás, szerkesztés nagysze­rű, frappáns ötvözésének hatjuk Sztravinszkij operáját meglepetéseivel, szépségeivel”. A léhaság útját S ez azért is Zenéje megidézi a XV11Í. örvendetes, mert kiváló elő- Századot, de úgy. ahogy azt a .végzettől, adásban mutatják be. S azért ma embere elképzeli. Lírai és is, mert, noha a fiatal Sztra- szatirikus, komoly és gúnyos vinSzkij világhírű zeneművei a hangvétele, sokszor úgy ősz emberiséget boldoggá tevő masinát akár szerkeszteni. S hiába jön utána jegyese, An­ne, már nem tudja megválta­ni a bolondok házába vezető rendszeresen műsoron vannak a magyar hangversenyter­mekben, a szerző későbbi neo­klasszicista korszakának da­rabjai csak mostanában jut­nak el hozzánk, tg.y Sztra­vinszkij operája a The Rake’s Progress, amely a magyar szlnlapon A léhaság útja Cí­met, viseli, . Az opera témáját, amely a Faust-legendával rokon voná­sokat mutat, a XV111. századi angol festő William Hogart grafikai sorozatának nyolc lapja adja. Szellemes és jó megoldás hogy az operaszin- padon e vetített Högart-met- szetek adják a hátteret. A gra­fikai lapok egy angol fiatal­ember kalandos sorsát ábrá­zolják. Az egyszerű falusi idülttől a londoni örömtanyán keresztül az őrültek házáig, Amely utat Végigkísér egy ör­dögi figura, s a tiszta szerel­met megtestesítő lányalak. A librettót a XX. századi angol költészet kiválósága Wystan Hugh Auden írta, Chester Kallman társaságában, a zene­szerző aktív közreműködésé­vel Sztravinszkij csaknem het­venévesen írta ezt az operát. A minden újra fogékony mester ereje teljében, most is remek­művet alkotott. Visszanyúlt a klasszikus olasz operapéldák­hoz, a klasszikus szerkesztés­hez. De ez ném visszatérést jelent nála; hanem néoklaSz- szicista alkotói korszakának summázatát. Egyik kritikusa így ír e műről: „ ... » mo­dem operairodalom fontos. szefcmődva, hogy a nézőt is megtéveszti. A lírai bevezető majd a már-fnár vígoperába hajió je­lenetek után a sorsát kártyá­ra feltevő főszereplő megőru- lésével, s halálával mély. tra­gikus zárőkép összegzi a ze­nei mondanivalót, A történet a XV111. század­ba helyezve, de napjainkhoz szólva, korunkra aktualizálva mondja el a fiatal Tom tta- kewell életútját, A zene, amely sok helyen archaizáló másutt szatirikusán torzít, hol együttérző, már-már saj­nálkozó, hol gúnyosan kifigu­rázza hősét. Humoros és tragikus jelene­tek váltják egymást az operá­ban, A főszereplő Töm. a vi­déki aranyifjú. már első áriá­jában kifejti, hogy sok pénzt szeretne, s nem akar dolgoz­ni. E vágyát megvalósítandó megjelenik az ördög, Nick Shadow — az árnyék — szolgaköntösben. Közli Tóm­mal, hogy dús örökséghez ju­tott. s felajánlja szolgálatait — utólagos fizettségért (csak­úgy, mint Fausttól a lelkét követéli végül.) Tom elhagyja menyasszonyát, s Londonba megy. hogy meghódítsa a vá­rost. Shadow kalauzolásával egy bordélyházban keresi a test örömeit Itt hangzik el az opera egyik leghatásosabb kórusjeleneté, s ekkor hang­zik fel — paradox módon — Tom igen szép áriája a szere­lemről. Shadow befolyására/ Tom feleségül veszd Török Babát, a Zeneileg és szlnpadszerü- ségben is igen élvezetesek az opera tömegjeiénotei, a már említett bordélyházi, vagy az árverési jelenet. S tragikumá­val megindító az őrültek háza- bell Utolsó felvonás víziója. A történet — Tóm halálával vé­get ér. De az opera szereplői „kilépnek” a műből, s a ba­rokk opera hagyományai sze­rint elén ekük a tanulságot. A Sztravinszkij-md zenei­leg hitelesen, kimunkálta rx jelenik meg a magyar opera- színpadon. A kis létszámú ze­nekar biztosan és hatásosan szól Mihály András karmester keze alatt, A betanítás is az ő munkája. Kár, hogy az éne­kesek kifogásolható szöveg- mondása megfoszt a librettó élvezetétől. Á fiatal tehetséges éneke­sek maradandó élménnyel ajándékozzák meg a tiézőt, Ki­emelkedik közülük Gulyás Dénes. Tom megszemélyesítő­je. aki szuggesztíven játszik, szépen énekel, s megjelenése i9 illúziót keltő. Csengery Ad­rienne, virtuóz énektechniká- •jéval, a kissé egyoldalú sze­repfelfogás ellenére emlékeze­tes alakítást nyújt. Elegáns és gunyoros. jól megformált sze­rep Gáti István Shadowja. Illúziót keltő, jó előadás az Operaházban A léhaság útja. Zeneileg is, látványban is unikum. Megtekintésére a kö­vetkező évadban is nyílik majd lehetőség — a tervek szerint az Operaház repsrto- árdarabja lesz a Sztráviíisz- kdj-remekmű. (Kádár) TV-MESEJATÉK- FELVÉTEL SZABADKlGíTOSO» A Magyar Televízió Szege­di Körzeti Stúdiója „Lámsza király szivárványom ága” címmel mesejátékot forgat, Tamási Áron „Özdögölő Jó. zsiás” mesejáték részleteinek felhasználásával. Képünkön í jelenet, felvétel közben. Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) büszke. A gyönge munkás vi­szont — egyebe nem lévén — egyéni vonzerejét veti ba a fő­nökségnél. Adminisztrálja magát. Jópofa. Hercig. Dicsé­ri a főnököt, a következmé dombján én is az vagyok) res- teiikedve a fel- és el nem is­mert erény láttán — volt a döntő indoka annak, hogy Étivel beszéltem, No, meg persze az a lehetetlen helyzet, • No. persze, azon a káder-í lapon azért a hivatásos tiszt apa mellett (akit végre iá de­mokratikus alezredesként bö* csátottak el a serégből) ott vannak a borsodi bányász-, 34 Csúpán az unott lajhárok hözsannáztatják körül magu­kat, ha év »végén elkészülnék valami olyan munkával, amit már nyáron be kellett volna fejezni,../ És mégis, és mégis... Res­tellve vallom be,- hogy ennek ellenére nem nagyon kedvel­tem ezt a nőt. A másik kettőt inkább, különösen a kis Ibo­lyát. Éz a csöppség — talán húszéves az egész lány — az elképzelhető leglinkebb te­remtés; csak a legeslegvégső esetben hajlandó dolgozni, amikor már nyakán a kés... A munkája ilyenkor elfogadható éppen, ám minden esetben el­lenőrizni kell. Dé — érdekes! — így vagyok a férfi, munka­társaimmal is. Hartmann Eo. 11 zseniális vegyész; valami ösztönös érzéke vafl hozzá, hegy abba a bokorba nyúljon, NÖGRÁD - 1900, június 20,, péntek ahol éppen bimbózik valami eredmény. S a szorgalma, jó­ságos isten! A háta mögött munkabuzinak hívják; néha éjfélig Itt kotük, ha éppen Va­lami Izgalmasabb eredmény várható, Bódis Gyurka viszont — saját bevallása szerint — készséggel feketét öltene, ha a munka temetésére hívnák, s ő dobná az első rögöt a ko­porsóra,.. És mégis, és mégis... Hány­szor szidtam magam miatta, hányszor szégyenkeztem ma­gam "előtt is; de ezekét job­ban kedvelem, Ibolykát is. BódlS Gvürkát is, mint a jól húzó igásoköt... Ha borítékot kell osztanom, először ezekre •gondolok mindig. Ha rendkl vuii Üdülés, kellemes beuta­lás ígérkezik; annak drukko­tok. hogy ők vegyék igénybe. Sokat tűnődtem, amíg rá­ébredtem. miért ié van éz így. A lényege egyszerű; mert a jó dolgozó — dolgozik A munkájával törődik, abban bf„ zik, s az elért ' eredményeire nyékkel nem törődve, akár amelyben ez a szegény, derék ősök is, akiknek plebejusvér« szembe is, bátran... ÉS a fő- nő élt. És csak .harmadsorban nők iS ember. A főnöknek is az, hogy megtetszett nekem, kell a sikerélmény... Csak a Lezajlott tehát az első be- f önök nek? Hát a királyok kit SZélgetéS a kis Tatáméval, szerettek jobban: a hízelgő aztán hetekig nem történt udvaroncot-e, vagy a szóki- semmi, <3 szentül megfogad- moftdő forradalmárt? Minden- ta, nem késik többé, mert ki szomjazik elismerésre. A megértette, hegy nem tudnám királyok Sikerélménye ilyen, megvédeni, s a dolog vége formán a talpnyalók hódold- csakugyan az áthelyezés Vagy ta. Az istenéké fiiéi alighanem a fegyelmi lenne, Én meg — a tömjénfürt és á hőZSánfiá. noha neki nem említettem — Mindez rendben is van; éz á elhatároztam, hogy beszélek mechanizmus a lélékta-n tör- gtjvei. Szegény abban re­vényeire épül. A szánéra ményhedik, hegy előbb-utóbb ---------, - — ~ ­azon ban csak az, hogy amikor £n leszek starker Guszti utó- leíolyő fölött örvénylő pisz­szintén itt csörgedez az ere­imben! Nem, ez itt most ko* rántsem cinikus megjegyzés} az elmúlt két évtizedben nem is egyszer gondoltam rájuk bálával, s szeretettel, Amikor megrendült körülöttem min­den, s addigi úrifiúból flégy. venkiiene őszén szénhordó lettem, az ő emlékük tartot­ta bennem a lelket. Anyám gyakran sirt, ami­kor bement utánam a fürdő­szobába, s az ürülő kádat, a erre ráébredtem, változatlanul jobban kedveltem Ibolykát Tatáménál, s jobban tovább­ra is Bódis Gyurkát Hartmann Zoltánnál. És csüggedten álla. pítottam meg magamban, hogy a hatalom — bármi véghetet- len is különben — egy ponton . da, Nem tudja, hegy ez csep­pet sem valószínű, iőtl Eset­leg megint elkezdenék a ká-* derlapom vizsgálgatósát, és most mar isten az atyám, be­olvasnék nekik, ha megint előhozakodnának szegény védtelen, sőt már-már kiszól, aPűmin«l Végre is hetven gáltatott; a tulajdon talpnya- 'W0164'1 hűnk, nem otvenkef­lóival szemben. Mért hiszen, ugye, jó dolog, ha az ügyek rendben mennek 'ni osztályon. a .vállalatnál, a megyénél, az országban vagy a világmin­denségben) -- áffl még. jobb dolog azt hallani, hegy mind­ez bölcs vezetésünk hervad­hatatlan érdeme, „ Azt hiszem, végül is ez a belátás — (vagyis a hatalom tőt, elvtikéim! No nem. de hisz ez nem ís valószínű: manap aztán iga­zán nem divat már az ilyes* mi, Hanem azért az ördög nem alszik, és e&ak jobb óva­tosabbnak lenni. Elvégre In­tézetvezetőnek még sosem akartak kinevezni;, é? az ef­féle magas vezető még mostanában i hisz ä tiiägäffi kis szemét- patyplatszűz kádei‘lap kell. kos, szurka vizet nézte, — Ezért tanultál? — hajtogatta könnyes szemmel, — istenem, ha ezt szegény apád megéri, hát ebbe pusztul bele!,,. És nagyapám? —.kérdeztem Va­lami furcsa plebéjusgóggel,- Az ő vize milyen volt sichte után? Vagy arra már nem emlékszel? — jaj, de­hogyis nem — sóhajtotta, — De Hisz épp abból akartam id kapaszkodni, amikor kikö« nyörögtem, hogy tanulhass I — Hát engem most visszape- rélt a munkásosztály — mondtam kajánul, — Az ilyen értéket nem hagyják álláshoz burzsujóknál elkallódni! nyilván (Folytatjuk) ,\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom