Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
A mai szovjet irodalom kiemelkedő alakja, Vaszilij Suksin 1974-ben halt megtra. gikus hirtelenséggel. Rendkívül sokoldalú tehetség volt. Író, filmrendező, színész. Többek között A vörös kányafa című lírai szépségekben és gondolatokban gazdag filmjét nálunk is nagy sikerrel játszották. Az ünnepi könyvhét külföldi könyvújdonságai közül kiemelkedett Jöttem, hogy szabadságot hozzak című magyarul először megjelent regénye. Suksin sokat és visszatérően foglalkozott a legendás hírű parasztvezér Sztyanka Razin alakjával. 1974-ben határozta el, hogy Razinról filmet -,is készít, ő maga írta a regényt az ebből készült for. gatókönyvet, s maga kívánta eljátszani a főszerepet is, s a rendező szerepét is magára vállalta. Amikor egy olasz újságíró megkérdezte, miért ilyen szoros a kötődése Razinhoz, Suksin így válaszolt: „Voltak előtte is, utána is sikeres atamánok. nagy egyéniségek, mégis őt őrizte meg a nép emlékezete. Hogy miért? Mert ő a nép bánatát visszhangozta. Ragyogó hadvezér volt, de számomra kedvesebb a hadvezérnél az ember, aki saját érdekeit alá tudta rendelni a paraszti fájdalomnak és kétségbeesésnek.” Suksin a filmet nem tudta befejezni, a forgatás első évében meghalt. Itt hagyta ránk alkotó életének kincsét, a téma első feldolgozásának remekét, a Razinról készült regényét, amely ragyogó társadalom- rajz, telivér realizmus a XVII. századi Oroszországról s egy nagyszerű emberről. Az Európa zsebkönyvek új kötete is szovjet író művét adta a könyvhétre. Jurij Scser- bak ukrán író két kisregényét. Scserbak költőnek indult, orvos lett, tudományos kutató s irodalmon kívüli out-siderként például Maug- hamhoz hasonlóan alkotja ragyogó orvosi témájú prózáját. Realisztikus látásmódja, hivatásból eredő ér- zelgősségellenessége megóvja az olcsó megoldásoktól. A kötet egyik kisregénye, a Karantén is orvosi témájú, de nem a hagyományos értelemben vett orvosregény, • mély lélek- és társadalomrajz. Fantasztikus helyzeteket teremt, hogy végletes helyzetekben beszélhessen szerelemről és magányról, boldogságról és boldogtalanságról. Bernard Malamud új kötetét jelentette meg az Európa Kiadó. Malamudot nem kell bemutatni a magyar olvasóknak. hiszen A mesterember vagy. A lakók az utóbbi évek legsikeresebb olvasmányai közé tartoztak. Az Amerikában élő jiddis nyelven író Malamud elbeszéléseinek té. mája a nagyvárosi zsidóság furcsa, sok esetben tragikomikus létezésmódja. Leírásai, történetei nem fanyarak vagy tartózkodóak, sokkal in. kább a humanista melegség és megértés vagy a humor jellemzi őket. Ezt mondhatjuk el erről a kötetről, mely egyik parabolisztikus elbeszéléséről került a kötet címlapjára: A beszélő ló. Van bennük játék, fűtött erotikum s izgalom, mint például a Levelek egy hölgytől, vacsoraközben című elbeszélésében. Remek ábrázolás a Nyugdíjban szereplő nyugdíjasé, a komoly férfié, kit végül is furcsa kalandra csábít, ugyancsak egy levélke, melyet egy csinosnak mondott ifjú hölgy veszít el. Malamud kedvelt írói módszere, hogy a megszokottságból s a sztereotip nyugalomból egy váratlan eseménnyel lendít ki embereket, hogy aztán saját sorsukkal ellentétes helyzetben módja legyen újra megvizsgálni életüket. Malamud új kötete nemcsak nagyszerű irodalom, hanem élvezetes olvasmány is: egyszerre lehet olvastán élvezni a szerkesztés mesterét s a szórakoztató elbeszélőét is. Graham Greene új regénye a kiválóan szerkesztett Világkönyvtár sorozatban jelent meg. Graham Greene számos könyve jelent meg már magyarul: A csendes amerikai, Havannai emberünk, Utazások • nagynéném- mel, A tiszteletbeli . konzul vagy az 1941-ben megjelent Hatalom és dicsőség, mely ne. vét világhárűvé tette. Űj regénye Az emberi tényező címet viseli. Egy Joseph Con. radtól vett idézettel így vall az író: „Csak azt tudom, hogy elveszett, aki bárkivel emberi kapcsolatba lép. A leikébe befészkeli magát a romlás veszélye.” Ezzel a mottóval indítja a regény Greene, s akik ismerik, tudják, éppen ellenkezőjét bizonyítja be írásaiban. A regény főhőse egy brit hírszerző, aki egyszerre kétfelé is dolgozik. Dél-afrikai tárgyú anyagait eljuttatja munkaadójának, s a szovjet hírszerzésnek is. Néger feleségét és nevelt kisfiát — élete emberi tényezőit — egy álcázott kommunista- hírszerző menekítette ki Dél- Afrikából, ezért — szerelme és szeretete emberi tényezőjének parancsára — vállalja Castle, a főhős, a kettős ügynök szerepét. Végül is szábad-e, lehet-e bekapcsolni az emberi tényezőt, különösen egy olyan foglalkozásúnak, mint Castle? Erre ad választ a sodró „kémregény”. Az ember emberi tényezőinek érvényt szerezni majdnem reménytelen vállalkozás, de mégsem teljesen az, mert a reményt nem szabad feladni. Greene új köny. vét Ungvári Tamás fordította. William Faulkner az ameri. kai prózairodalom egyik legnagyobb alakja. Az 6 írói világa: Dél, a szenvedélyektől, brutalitásoktól sem mentes világ. Igazságkeresése, a kiszolgáltatottak nyomorúságának hiteles ábrázolása, mély humanizmusa, s sok helyütt költőisége teszi őt a világirodalom egyik nagy alakjává. Szuverén írói alkat, sokféle tartalmi és stílusbeli bravúrja növelte s növeli olvasóinak táborát. Valóságáb- rázólása sokszor vízióvá válik, de félreérthetetlenül kimondja, hogy az emberi torzulások oka az amerikai Dél társadalmának sokféle ellentmondása, megoldatlan problémája. Thomas Sutpen életpályáját a jellegzetesen amerikai megfogalmazással a korlátlan lehetőségekre építi. Sutpen őserejű, puszta kézzel vág utat s hasít ki uradalmat a vadonból, házat épít, dinasztiát alapit, átküzdi magát minden nélkülözésen és nehézségen. Sorsa mégis a bukás: gazdasága és gazdag, sága odavész, családja szét- züllik s jómaga is erőszakos halállal fejezi be életét. Mondhatnánk jellegzetesen amerikai módon, az illúzióra épí. tő ember módján.\Megmutatta mire képes egy ember puszta önerejéből, önmagát megvalósítva s egyúttal elpusztítva is. De miért kell ennek így lennie? Erre a kérdésre ad választ Faulkner új regénye. Slawomir Mrozek kétségtelenül a legnagyobb élő lengyel drámaíró. Elbeszéléseinek gyűjteményét legutóbb 1979-ben Zuhanás közben címmel adta ki az Európa Kiadó Zseb- könyvtár sorozatában. A könyvhétre legjobb drámáit tette közzé az Európa. A kötet tartalmazza: a Rendőrség, Piotr Ohey mártíromsága. A nyílt tengeren. Károly, Próféták, Mészárszék című darabjait. valamint a két legreme- kebbet: a Tangót és a nálunk is nagy sikerrel játszott Emig. ránsokat. Nógrád megyei pedagógiai díjasok '80 0,, \m *£v Dr. Boros Sándorné A Nógrád megyei Tanács 1977-ben rendeletben szabályozta a Nógrádi Pedagógiai Díj adományozásának feltételeit. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a kitüntető díj a Nógrád megyei1 köz- oktatásügyi dolgozók, vagy oktató közösségek tevékenységének elismerését szolgálja. Azokét, akik a közoktatás területén a nevelő-oktató munkában, vagy azzal összefüggő témákban tartósan kiemelkedő tevékenységet végeznek, és politikai, erkölcsi magatartásuk mindenkor példamutató. 1980-ban, a pedagógusnap alkalmából a végrehajtó bizottság Csatai Árpádné pusztaberki, Balás Gyuláné ga- rábi tanítónőknek és dr. Boros Sándorné megyei továbbképzési kabinetvezetőnek — kiemelkedő pedagógiai munkájuk elismeréséül — adományozta a Nógrádi Pedagógiai Díjat. Közismert dolog, hogy az iskolák körzetesítése helyes. Így válik lehetővé, hogy az általános Iskola felsőtagozatos tanulói szakrendszerű oktatásban vegyenek részt. Az is biztosított, hogy a tanulók között meglevő művelődési esélyegyenlőtlenségek csökkennek. Arra megyénkben sincs lehetőség, hogy minden településen teljes összetételű tantestület alakuljon ki, mert ez azt eredményezné némely faluban, hogy a tanárok 'száma több lenne, mint a tanulóké. Ezért vannak megyénkben olyan települések — községek, tanyaközpontok —, ahol még napjainkban is működnek kisiskolák, ahol az alsó, vagy alsó- és íelsőtagozatbs Csatai Árpádné tanulók egy tanulócsoportban tanulnak. A pusztaberki és a garábi gyerekek is ilyen iskolába járnak, s Csatai Árpádné és Balás Gyuláné Nógrádi pedagógiai díjas tanítónők vezetésével kiemelkedő tanulmányi eredményt értek, illetve érnek el. Ugyanis a pusztaberki gyermekek már a központi iskolába járnak. Az ö munkájuk is bizonyítja, hogy a kisiskolákból is eljuthatnak az ország sok középiskolájába a tanulók, ha az összevont tanulócsoportú osztályokban olyan kiváló nevelők tanítanak, mint Csatai Árpádné, aki korábban a Parlamentben a Kiváló tanító kitüntetést vette át, most pedig a megyei elismerést kapta meg. Balás Gyuláné tanítónő olyan iskolában tanít, ahol még felsőtagozatos gyermekek is járnak a tanuló- csoportjába. Itt is olyan eredményt értek el a nevelő-oktató munkában, hogy a teljesen osztott iskolákban is dicséretre méltó volna. A kiemelkedő pedagógiai munkájuk mellett a fenntartó tanácsok maximálisan biztosítják a tárgyi feltételeket, s elfogadhatóvá teszik a nevelők élet- és munkakörülményeit. Balás Gyuláné tanítónő mondta el: nagyon helyes az, hogy a felsőtagozatos tanulók körzeti iskolába járnak, mert ott valóban minden feltétel biztosított számukra. De most — a demográfiai előrejelzéseket is figyelembe véve — helytelen volna, ha minden kis településen az alsó tagozatos tanulócsoportokat is megszüntetnék. Ahol megfelelő optimális létszám van, ott biztosítani kell az alsótagozatos kisiskolák működését. Ezt Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 29. Fölnevetett, de szeméből újra ömleni kezdett a könny. „A menyéért! A fiát megnősítette, hogy szülessen neki egy kisbabát, mert magának már ner^ megy! S ha talán menne is: hogy venné ki magát?! Így aztán a szüléssel sem kellett kínlódnia, és az öröm is megvan! — Most már rázta a zokogás. — Mert a gyereket egyszerűen elrabolta tőle! Ellopta a lelkét, magához édesgette! Krisztike zokog, ha ő ld talál menni a szobából, ha meg visszajön. fülig érő szájjal repes feléje... „És téged? — kérdeztem riadtan. — Nem szeret?” ,.Azt azért nem mondanám. Hódolatomat néha jóindulattal fogadja. . . Olykor még rám is vet egy-egy kegyes, mosolyt. . . De a mindene a mami! Ha én kimegyek a szobából, oda se hederít. . . Ha a mami kimegy: jön az üvöltés! Teljesen elidegenedett tőlem!” ' Most ■ én simogattam meg a kezét. ..És a férjed? Ö mit szól ehhez?” Legyintett. „Anyuka fiacskája. . . Azt hiszem, titokban még élvezi is. hogy nincs • vesződség a gyerekkel. Hazajön, cuppo- gat neki, fölkapja, megszorongatja, megdögönyözi — ezzel kész! Aztán jön vissza a ml lakásunkba. Krisztike meg maiad a maminál, hisz most már ott is alszik náluk, hogy mindig kéznél legyen... Mi meg úgy élünk a két szép. érintetlen szobánkban, mint a magtalan házasok. . . Lassan már semmi közünk egymáshoz." Nem feleltem, csak simogattam a kezét. Idő múlva megfordította tenyerét, uj- jai az enyéimbe kapcsolódtak. Hallgattunk. Nekem az járt a fejemben, hogy egy- hajdani haver a régi pince- klubbl bandából az egyik új szállóban portás; talán épp ő van szolgálatban. Zsebemben a teljes kétheti fizetésem: föl kellene hívni! Március eleje, igazán nem idegenforgalmi szezon; talán tudna egy szobát adni. . , NÓGRÁD - 1980. június 14., szombat Fölálltam, a telefonhoz léptem, kikerestem a szálló számát. A túlfűtött szállodaszoba forró levegője a csontunkig átjárt a kinti szíjas szelek után. Magamhoz szorítottam, és most már inkább melegünk volt. Eloltottam a csillárt, csupán egyetlen olvasólámpa égett. S a sűrű, fülledt félhomályban szinte egyszerre kezdtünk vetkőzni. Aztán a kis lámpát is eloltottam; olyan sötétbe hulltunk, mint valaha régen, kilenc esztendeje, ott a hajdani almáskert zizegő fái alatt. . . Vadul, vadul ölelt, szinte magához láncolt. S mikor a testem megismerte megint a testét, fölsírt. szájával a szájamba mart. úgy súgta: „Cak te maradtál meg nekem 1 Egyedül csak tel" Honnan van az embernek ereje ahhoz, hogy olyasmit csináljon, amit se teste, se lelke nem kíván? Mi ez: becsület? Kötelességtudat? Vagy inkább csak kényszer? Nekem is vajon honnét volt erőm rá akkor este. ott a szálloda előtt, hogy Ákostól elbúcsúzzam és hazamenjek? Mit is beszélek, dehogy haza! Csak vissza, abba az áporo- dott levegőjű kriptába, abba a megaszalódott boldogtalanságba, amelyben akkor már hosszú idő óta éltem. Én édes istenem, hogy hová tettem én a szemem ezelőtt hat évvel, amikor Ákossal szakítottam? Hová a szívem? Hová az épp elmém? Persze nem tudhattam én még azt akkor, hogy mi vár még rám Tatáróknál; mit is tud egy tizennyolc-tizenkllenc éves lány? Csak annyit, hogy menekülni akar otthonról. Hogy önálló akar lenni. Hogy únja az anyja szekatúráit, az apja zsarnokságát, részegeskedését, zsugoriságát. Hogy az öreg. ha kedve van rá együltőhelyében leereszt egy százast a torkán, de új harisnyanadrágért néha hetekig könyörögtetett magának, pedig egy üveg bor árából kijönne. . . A fiú meg olyanokat durozsol a fülébe, hogy mellettem semmiben sem lesz hiányod. Juditkám, én addig nem is nősülök, amíg tisztességesen el nem tudom tartani a feleségem! Végeredményben a huszadik század harmadik harmadában élünk, több mint negyed századdal a háború befejezése után; teljesen korszerűtlen volna nyomorogni! — Minek tagadnám, hogy hatott rám ez az érvelés. Tizenkilenc éves korára egy mai lány ismeri már annyira az életet, hogy tudja: nem farsangi mulatság vár rá, amikor férjhez megy. Láttam én ott a telepen az idősebb évjáratú leányok életét, akik egy fellobbanás bódulatában férjhez szaladtak, meghúzták magukat a szüleik vagy a fiú szülei lakásában. a legkisebb szobácskábán persze, aztán várták, hogy történjék velük valami.. Hiszen lakást három gyermek alatt aligha ad a tanács — viszont hová szüljék meg azt a hármat? Egy szem háromszor négy méteres szobába? Marad tehát az egy gyerek, és a reménytelenség. Egy öröklakáshoz százezrek kellenek, csak a beugróra, aztán a lakás berendezése, a televízió, bojler, mosógép, frizsider, porszívó. . . Es mellette a férj folytonos zokogása a kocsi után. . . Hogy ezeknek is van, azoknak is van. Csak neki kell megta-1 gadnia magától, mert nyakába vette a családot, tehát az örökös lemondást. . . Egyszer leültem, hogy kiszámoljam: mennyi is kellene ahhoz, ha Ákossal össze akarnánk házasodni, s az életünket önállóan, külön lakásban szeretnénk elkezdeni. Ákos akkor már dolgozott, kétezerötszáz forint körül keresett; én még tanultam. Mindegy, jövőre én is keresek már, a kétezret hazahozom én is —« így számoltam —, ez tehát évi ötvenezer forint kettőnknek. Szép pénz, ha csak élni kell belőle. De ha beruházkodni? S megint számoltam: egy öröklakásra legalább kétszázezer a beugró. A lakás berendezése ötvenezer, a villamosítás szintén ötven. Ez összesen háromszázezer. Azaz: hatévi teljes jövedelmünk. Jaja, de abból az évi ötvenezerből élnünk is kell ám. koszt. ruha, szórakozás. Mennyit tudunk így félretenni? Ha valamelyikünk szüleinél húzódunk meg átmenetileg. hát talán évi húszezret. Azaz: tizenöt év kellene hozzá, hogy az önálló lét feltételeit megteremtsük. De ha az első gyerek már korán megjön, és én gondozási segélyre megyek, a tizenötből könnyen lehet tizennyolc év is. . , (Folytatjuk) Balás Gyuláné indokolja az a nevelést elv is, hogy a 6—10 éves gyermek fejlődését jobban lehet biztosítani úgy, ha közel él a szülőhöz, ha nem kell naponként hosszú utazással fárasztania magát. A két kitüntetett nevelő a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű és cigány származású tanulók felzárkóztatása, szintre hozása terén évtizedeken keresztül átlagon felüli munkát végzett. A továbbképzési kabinet — mondta dr. Boros Sándorné Nógrád megyei pedagógiai díjas vezető —, segítséget nyújt a tanintézetek pedagógiai tevékenységéhez, a hatékonyabb, a korszerűbb nevelő-oktató munka végzéséhez. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es, az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozata nyomán megjelent dokumentációk megismerésében meghatározó szerepe van. Folyamatosan szervezi a nevelők ideológiai, pedagógiai, szakmai-módszertani ’ továbbképzését. Gondoskodik arról, hogy a pedagógusok lépést tudjanak tartani az ideológiai, szakmai, pedagógiai élet fejlődésével, naprakész tudással rendelkezzenek, és mindenkor alkalmasak legyenek arra, hogy a kapott feladatokat színvonalasan elvégezzék. A szervezett továbbképzésen túl — dr. Boros Sándorné vezetésével — számtalan tapasztalatcserét szerveztek és szerveznek a megyében a legjobb pedagógusok közreműködésével. Sort kerítettek arra is, hogy biztosítsanak — bár csak szűkös keretek között — publikációs lehetőségét is a legfelkészültebb nevelők részére. A pedagógus-továbbképző kabinet dr. Boros Sándorné vezetésével elérte, hogy a megye mind több tanintézete alkotó. pedagógiai műhellyé váljék, fejlődjék a nevelők újítási kedve, és ezek gyarapítsák az iskolák szakmai, pedagógiai munkáját. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jól döntött akkor, amikor a két kisiskola tanítónőjének és a továbbképzési kabinet vezetőjének ítélte oda kiemelkedő munkájuk alapján a Nógrád megyei Pedagógiai Díjat. A magas kitüntetéshez mi is gratulálunk. gy. 1. Furcsaságok Csapatra való keresztnév Egy fiatal londoni! apa, Mr.' Bakewall a Wolverhampton angol labdarúgóklub iránti lelkesedését most született fiára is átvitte. A fiúnak az első csapat törzsjátékosainak keresztnevét adta. Neve tehát: Paul. Geoff, Derek. George, Emlyn, Kenny, Willie, Adny, John.# Mel, Wayne, John, Richard, Bakewell. Rabló gróf • Egy francia gróf, egy ősi, nemesi család elszegényedett és utolsó sarja egy rablóbanda főnökévé nevezte ki magát1 Hogy helyzetének megfelelően tudjon élni, 4 társával együtt betört rokonainak és ismerőseinek kastélyába, és egyebek között értékes bútorokat, képeket és asztali ezüstöt tulajdonított el. A gróf úr a zsákmányoláshoz azokat az ismereteit has5nál- ta fei, amelyekre még gyepmekkorában tett szett a kastélyok hátsó bejáratairól és titkos lépcsőiről. i
