Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

Á Várkértbazár Képek a Várkertbazárról A múlt század közepén a budai Duna-partnak a Lánc­híd és a mai Erzsébet-híd közti szakasza siralmas lát­ványt nyújtott: alacsony, om­ladozó öreg vityillók sorakoz­tak itt szegény halászok sze­gényes otthonai. Az 1870-ben létesített Fővárosi Közmun­kák Tanácsa nem sokkal meg­alakulása után a rakpartok kiépítésével párhuzamosan ennek a területnek a rende­zését is tervbe vette. 1873-ban a kis házikókat megvásárol­ták vagy kisajátították és valamennyit lebontották. A helyükbe, árkádos bazárt akartak épjteni, tervezésére Ybl Miklóst, az akkor már jó hírű építészt kérték fel. Ybl sokat foglalkozott ez­zel a megbízással. Először 43 egyforma árkádot tervezett, de a 300 méter hosszú sor elég unalmasnak hatott, nem tetszett se Yblnek, se a fel­kért bírálóknak. A többször módosított és végül kivitelre került terv neoreneszánsz stí­lusú épületcsoportot létesített itt, amely a szemet megnyug­tató módon kapcsolja össze a Várkertet a rakpart utcájával. Középre egy rácsos kapu ke­rült, mögé emeletes gloriett (kilátóházacska), amely föld­szintjével a kert falára tá­maszkodik, emeletének dór- oszlopai pétiig a szabadba nyílnak. A gloriett« aljáról jobbról-balról szerpentinút ve­zet a felsp teraszra. Az út kanyarulatánál mindkét olda­lon egy-egy háromnyílású pa­vilon emelkedik. Az épület- együttes északi és déli részét azonos stílusú lakóházak zár­ják el. Köztük és a gloriett között húzódik az eredeti terv­hez képest lényegesen megrö­vidült árkádsor, mindkét ol­dalon tíz-tíz boltívvel, főpár­kányuk fölött kőballusztrád- dal, bábos korláttal. A díszítés mindenbén har­monizál az építészeti ■ elemek­kel. A loggiákat lezáró csar­nokok boltozatán először al­kalmazták hazánkban a kerá­miát építőanyagként. A fülke­boltozatok falait Than Mór mitológiai alakokat ábrázoló freskói és Scholtz Róbert fest­ményei díszítik. A gloriett oszlopain Huszár Aladárnak a négy évszakot jelképező szob­rai állnak, a bejáratot Fesz- ler Leó oroszlánszobrai őr­zik. Yblnek az építkezéssel kap­csolatban gondoskodnia kel­A Várkertet lezáró szép épü­letsor többi részére sokáig még lett a királyi palota és kert csak fel sem merült a hasz- vízzel való ellátásáról. Szi- nosílás gondolata. A középén vattyútelepet tervezett, s ezt levő feljárót, amelyet a kapu- egy loggiás teraszú, sgraffito- val együtt azért építettek, díszes különálló kioszkban he- hogy a király ezen át hagy- lyezte el; ennek falát nyers- hassa el a palotát, ha hajóz- tégla borítja, kiemelkedő ré- ni kíván, csak egyszer vették szeit kőből faragták ki. A igénybe, 1943 októberében, gépházat az emeletes rész fog- amikor Horthy ezen ment le lalta magában, a közel 10 ki- a Dunához, hogy megszemlél- lométer hosszú csőhálózaton je a Hungária jachtot. A kis naponta 12 000 hektoliter vi- hajót Hitler küldte ajándék- zet nyomtak fel a Várhegyre, ba a „főméltóságú úrnak”. A földszintes szárnyon kávé­A Várkertbazár 1945-ben u\ hP°h £el-Vea’ > a,!; osztozott a várnegyed sorsá­ak kedvelt Kirándulóhelye lelt. b süiyoSan megrongálódott, kobrái elpusztultak, egyes egész várnegyedet ellátó víz­vezeték, a gépeket leszerelték, és ez egész épületet a kávé­ház kadta meg. (Sajnos, már évek óta renoválják, üresen áll.) Az építkezés 1875*től 1882- ig tartott. 1896-ban a kioszk részei összedőltek. Az épület­Film és oktatás Rangos esemény Ive volt • nemrégiben a latelevízió létrehozásával, új veszprémi Geprgi Dimitrov perspektívák nyíltak, széle- megyei Művelődési Központ, sedtek a tartalmi és formai Az Országos Oktatási Köz- lehetőségek. színhe- feladatok ellátására. Az Isko- mással nem pótolható sajá­tosságaival. A filmoktatást rendszeresen alkalmazó ne­pont és a Magyar Televízió itt rendezte meg a nemzetkö­zi oktatási filmhetet, amely az első ilyen jellegű rendez­vény volt hazánkban. Az UNESCO és az 1CEM (az Oktatási Eszközök Nemzetkö­zi Tanácsa) közreműködésé­vel létrejött szemlejellegű fórumon 22 ország közel há­romszáz oktatófilmmel és te­levíziós programmal vett részt. A mágyar oktatófilm­szakemberek, pedagógusok, metodikusok és . oktatástech­nológusok mellett 24 ország­ból érkeztek vendégek. Hazánkban régi és erős ha­gyományai vannak a filmmel történő oktatásnak. Magyar Oktatófilmgyártásunk — a veszprémi szemle . tanulsá­ga szerint — napjainkban is kiállja a nemzetközi össze­hasonlítás próbáját. A ha­tékony felhasználás érdeké­ben azonban még rengeteg a tennivaló- Gyakorlatilag ki­épültnek tekinthető az isko­lák filmellátási rendszere és szinte minden iskolában ren­delkezésre áll (26 mm-es) hangos filmvetítő. A pedagógusok egy réáze él is ezekkel a lehetőségek­kel. tegyük hozzá nem min­dig jól. Sokszor a filmfel­használás nem tervszerű, el­marad a tanulók előkészíté­szakemberek gyakorlatilag a se, a figyelemirányítás, a lá- mozgóképtechnika megjele- tottak-hallottak megbesz'élé- lenése óta foglalkoznak a se. Elvétve, de még mindig filmoktatással. Az első okta- előfordul a „ínozizás”. Nem tófilmet 1922-ben (!) készí- mindig eléggé gondos a -veti,, tették. A világon elsőként, tés technikai 1924-ben kötelezővé tették a (láthatóság. filmoktatást, amely akkor jogos felháborodást váltott ki a pedagógusoki'ól. Az el­múlt 35 évben nagy szám­ban készültek oktatófilmek a különböző iskolatípusoknak, — fokozatoknak megfelelően a legkülönbözőbb didaktikai stb.) biztosítása gyobb gondot mégis az je­lenti, hogy — amint, azt a kisterenyei megyei oktató­filmtár kölcsönzési adatai bizonyítják — még eléggé kevesen és rendszertelenül él­nek az oktatófilm semmi velők bizonyíthatják: a bizo­nyos szempontból „plüss/— munka” kamatostól megté­rül. Érdemes lenne ezen gya­korló pedagógusainknak el­gondolkodni és a filmoktatás — egyébként nem túlzottan gazdag — szakirodalmát át­tanulmányozni. Főleg, most, a nevelő-oktató munka kor­szerűsítésének időszaká­ban.-. A veszprémi szemle meg. gvőző volt. Igazolta az okta­tófilm sokoldalúságát, fan­tasztikus szerzői, téma- és öt­letgazdagságról tett tanúbi­zonyságot. Gazdag érvanya­got kaptak, akik az oktató­filmek használatának ter­jesztésén munkálkodnak. Sajnos, • kevesen voltunk jelen ezen a • nagyszabású se­regszemlén. Nem jöhettek el mindazok, akik a vetítések időpontjában is órákat tartot­tak. Még is elsősorban értük feltételeinek Volt ez a rendezvény. Gyártók- hangminoseg, nak fogalmazóknak, ter­De a legna- jesztőknek, irányítóknak, azon kell dolgoznunk: a pe­dagógia eszköztárában — las­san hetven év után — tény­leg legyen a helyén az okta­tófilm. Molnár György Mesterségünk krónikája Grafika Tanulságos és szép kiállítás látható Salgótarjánban a Jó­zsef Attila megyei Művelődé­másik nagy alcsoportját: a ba, Kéri Imre), a régebbi rajzot. A sokszorosító grati- technikák továbbfejlesztese ka önmagában is hatalmas (Sáros András Miklós). Más­sort Kacziba Ferenc tervei 1 sí Központ üvegcsarnokában, terület, korunk talán legösz- részről a technika fejlődésé- alapján az ötvenes évek vé-1 Nem csupán szemet gyönyör- szetettebb képzőművészeti vei új megoldási módok lép­gén restaurálták, a szobrokat Grantner Jenő és Palotai Gyula faragta ki újból. A szép épületcsoport mosto­előtt állították fel az időköz- ha sorsáról 1885-ben a VaSár- ben elhunyt tervezőnek, Ybl napi Újság egyik cikkírója így Miklósnak bronzszobrát, Mayer panaszkodik: „E pompás iép­Ede alkotását. Mayer az épí­tészt álló helyzetben ábrázol­csőház csarnokában, mióta a kőművesek elvégezték a mun. ja, kezében körzőt és tervraj- kát, a festők a díszítést, talán zokat tartva. Az árkádokat seniji sem látott élőlényt, a ________ nyitottnak lépcsőzeteket nem koptatják é pítették, és árusítani akartak A főbejárat két felén bennük. Hamarosan rájöttek Jevo oroszlánok beken pihen- azonban an a, hogy Budának hetnek, a kapu föl nem nyí~ ................................. lik ez en a részén inkább csak te­herforgalom zajlik, gyalogo Ma azonban már gyakran sok nemigen járnak erre, lehet itt élőlényt látni: a par- márpedig vásárló nélkül nem k0s részt hozzácsatolták a lehet üzleti negyedet teremte- mindenki által szabadon látó­nk Több próbálkozás után be- gatható Várkerthez, az épület­üvegezték az árkádokat, szob- csoport jobb oldali fele pedig rászműtermeknek adták ki, 1957-től Ifjúsági Park lett, az őszig szóra­kozóhelye. A lépcsőzeteket fi- vészünk dolgozott itt, és dől- atal lábak koptatják; amikor gozik ma is, itt formázta töb- nyári estéken felcsendülnek a bek közt Zala György, Fü- zenekarok hangjai.... ködtet. nem pusztán műve- műfaja. Tematikai lehetőségei nek be. s tanúi lehetünk az révén legerőteljesebben pre- e téren való művészi eszköz- desztinált napjaink tudati-íi- felmérésnek. Somogyi Győző lozófiai folyamatainak képi szitanyomatain szerencsésen rögzítésére. Ez a kiállítás találkozik a nagyvonalú tech- azonban nem a tematika, ha- nika és a foltokban való fo­két vonultat föl, hanem kiállítási funkcióján túl — didaktikai feladatra is vállal­kozik. A képzőművészet értelme­zésénél felmerülő problémák nem a másik,' nem kevésbé galmazás módja, illetve az között az egyik kulcskérdés az eszközök ismeretének hi­ánya, a művészi alkotófolya­matról élő ködös tévképzet. Mágikus bűvkör veszi körül nemcsak a művészi ötlet szü­noha erre a célra a rossz vl- ifjúságnak tavasztól lágítás miatt nem a legalkal- egyik leglátogatottabb masabbak. Számos kitűnő mű­redi Richárd az ezredéves em­lékmű szobrait. Véríesy Miklós Megjelent a Fáklya A lap legutóbbi száma (li­es, 12-es összevont kiadás) tel­jes egészében az olimpiával foglalkozik. A lap borítóján Misa. az imVnár híresáé vált, olimpiai kabalamaci köszön­ti az olvasókat. A folyóirat el­ső oldalam Leonyid Brezsnyev fordul üzenettel a sportolók­hoz- Az olimpiára készülő ma­gyar sportolókról szóló írás után szovjet sportvezetők nyi­latkozatait olvashatjuk, majd összeállítás következik a szov­jet verseny- és tömegsport­ról. A békestafétáról, a szovjet olimpiai városokról, a ver­senyre készülődő szovjet fővá­rosról és az olimpia kultürális programjairól olvashatunk még többek között a lapban. .................................................................................................... j elentős összetevő: a formai ezt ihlető erőteljes mondan- oldal; s ezen belül a téchni- dó. A fotóval való kísérlete* kai kivitelezés felől közelít a zések kevésbé szerencsések, grafikai laphoz. a reprodukáló technika túl­A konkrét kivitelezés be- ságosan behatárolja a művek mutatására, mesterségbeli tu- kifejezési lehetőségét. A tech- letéség és kiteljesedését (lh- dás kérdéskörének felvetésére nlkai tudás szintje kiolvasha- let), hanem a műalkotás lét- vállalkozott. Korunkban, tó a művek összeségéből, a rehozásának nagyon kőnk- amikor az anyagszerűség kö- rendezők elsődleges célja rét folyamatát is. A műtér- vetelménye a művészetek te- azonban az egyes sokszorosí- mek zártsága, a művészeknek rületén reneszánszát éli; tó technikák (rézkarc, réz- a társadalmi érdeklődés peri- ugyanakkor a gyakorlati élet- fériájára szorulása miatt a ben sorra " tűnnek el a kis művészi alkotómunka magán- műhelyek s' velük együtt a üggyé; a művészoktatás ki- mesterségbeli tudás alapossá- váltságos volta következtében ga és tisztessége — érdekes hétpecsétes szakmai titokká kérdés a művészet mestersé- ladatot egy kiállítással lehe- vált. Különösen érvényesült ge. A kiállítás tanúsága sze- tetlen megoldani, hiszen csak ez a tendencia a sokszorosító rint a sokszorosított grafika a műhelyben, a folyamat vé- grafika területén. A kiállítás területén is ellentmondások gigkísérésével lenne elérhető: tévesen jelöli magát „Grafi- sora érvényesül. Él és hat Mégis jelentős ez a kiállítás, ka” címszóval, hiszen „csak” egyik oldalról a hagyományos hiszen fontos ismeretek egész a sokszorosító technikákat technikák tiszetelete, S bra- sorát adja, lehetőséget nyújt mutatja be; nem szerepelteti vúros művelése (Rékassy Csa- a műhelymunkába való be­pillantásra. Nagyon jók és metszet, fametszet, linómet­szet, litográfia, szitanyomat, heliogravür stb.) folyamatai­nak konkrét részleteiben va­ló bemutatása volt. Ezt a fe­Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) Március legelején, egy is­tenverte, hideg napon a Bel­városban lődörögtem, s a je­ges szél miatt már éppen in­dultam volna haza, amikor a ferencesek templomának ka n. lát. Akkor még minek tor­.* . zsalkodni? Voltaképpen még Gondolom, léha kis frus.ca- a válásunk, illetve szakiké­nak tartotta, amióta megtud- sunk valódi okát sem mond­ta. hogy házas létünkre néha ^ el nekik _ mit eljárunk táncolni... Amíg fér­jet talál a lány, ez rendjén is való — vallotta be egyszer anyám az öreg véleményét nagy titokban, s titoktartást fogadtatva velem —, de egy asszony már üljön otthon, és végezze a háziasszony dolgát! Az öregnek voltak s mai napig vannak ilyen régimódi dolgai; soha nem vitakozom vele. Nyilvánvaló, hogy nem értjük meg egymást; akkor meg minek fenekedni? Én nem győzöm meg őt, mert egy ötvenöt éves embert nemigen lehet új dolgokról meggyőzni — ő meg nem győz meg engem, hiszen én már ebben a világban nevel­kedtem. és millió dolgot más képp látok, metlen tortúrákat kiállni és most bizonyára szíven ütötte volna, ha bevallom, hogy új családom még az érettségim is kevesli s csak úgy fogad el egyívásúnak, ha egy diplomát is ragasztok hozzá ............... m ekre reményünk. I Ebben természetesen megnyugod­tak, hiszen apám is várta már az unokát, csak termé­szetesen titkolta. Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy Mari nem hiány- pújában megpillantottam zott, s hogy könnyű volt az Csutit. Éppen el akartam for- újra rámszakadt magány, dúlni, mintha nem is láttam Nem, nem a nő hiányzott, — volna, amikor észrevettem, art aztán igazán nem volt hogy sír. Megállt, kinyitotta nehéz kapni. De milyenekét? táskáját, zsebkendőt vett elő. Első füttyentésre vetkőzni megtörölte szemét. Aztán kezdő, hétpróbás csajokat, körülnézett; ekkor találkozott pártában maradt vénlányo- a pillantásunk, kát, vagy elszánt kolléganő- Nem volj; erőm elfordulni, két. akik a szakítás hírére Ez a nő sír. Valami baja van eltökélték, hogy megmutat- bánata; nyilván vigaszra, izgas- ják; vannak ők is olyan nők, vagy segítségre szorul. És fölöslegesen? mint a bérelszárholós Mari,' akárhogy is történt köztünk, ha nem hordják is olyan ami történt, annál azért töb- fenn az orruk. . . ' bet érdemel tőlem, hogysem Nem, nem a nő kellett. Az a bajban faképnél hagyjam, kellett, hogy tartozzam vala- Ö is tétovázott, láttam rajta, Hogy legyen valaki, latolgatta, akárcsak én, mi is sam az öreget Hisz amikor összekerültünk Marival épp annak örült, hogy apóstársa is kétkezi me- lós volt valaha, nem kell a szintkülönbség miatt kényei- kihez. fergek. A haverokat untam, NÖGRAD - 1980. Hogy anyámat is megvi­gasztaljam, s az öreget sem véget. nem érő, üres dumá­sértsem vérig, azt hoztam fel jukkái, s a végük sosincs te­végül is indokul, hogy nem li sörösüvegekkel. Akkor már lehetett volna N gyermekünk, inkább a kóválygás a Duna­Külön-külön mindketten parton, a körúton, kirakatbá­mint ahogy ő egészségesek vagyunk — ezt múlás, és egy titkos remény. orvosi vizsgálat igazolja, ha- hogy előbb-utóbb majd csak 0 I zudtam hozzá a bizonyítékot, belebotlom egy nekem való június 12., csütörtök j —, de együtt nincsen gyér- lányba. . J akiért érdemes -élnem. S aki ilyenkor az illő magatartás, úgy érzi: érdemes én értem Aztán ő is úgy döntött, ahogy élnie. Egyszóval: a szerelem jómagam, és szinte egyszer- hiányzott. Csoda? Huszonhat- re indultunk egymás felé. éves voltam. ^ „Szervusz, Jutka — köszön­HSszonhat éves voltam, és tem csöndesen. — Hát te7 azon kaptam magam, hogy Hogy kerülfz ide ahol a ma­délutánonként egyedül tén- dar se jár onnan a Bocskai­ról?” Rámnézett. ,.Jól kibőgtem magam itt a templomban. . .” — S me­gint könny szivárgott a sze­mében. „Miért — hajoltam hozzá ijedten. — Valami baj van?” (Folytatjuk) szemléletességükkel minden magyarázatnál nagyobb ha­tást kifejtőek Czinke Ferenc kiállított szerszámai, Banga Ferenc fametszetnyomtatást bemutató fotói. Nagyban elő­segítik a megértést a színes lapok látható fázisnyomatai, dúcai. Közművelődési szem­pontból telitalálatnak minő­síthetők a képek alatti ma­gyarázó szövegek, melyek az adott technika meghatározó jellemzőire hívják fel a né­ző figyelmét. Érdekes, izgal­mas kiállítás ez. sokat tanul­hat belőle a látogató. Hiá­nyosságai (nem mutatja be végig az alkotófolyamatot: hiányzik a rajzi ötlet doku­mentálása, kevés a konkrét munkafotó. a festékezés. a nyomtatás nem kap elég hangsúlyt) ellenére is hiány­pótló ez a kiállítás, jelentő­sége a mesterség szeretetének ápolásában, a technika meg­ismertetésében s ezáltal a meg­értés elősegítésében rejlik. Jó Ötlet a rendezők részéről és a látogatók számára nagy le­hetőség a nyomatok árusítá­sa' a kiállításon. Régóta várt és-igényelt ki­állítás ez Salgótarjánban, az észak-magyarországi grafikai területen, az ország egyetlen grafikai művészteleoének he­lyén. Reméljük, eredménye­képp közönségünk é-tőbb szemmel kíséri fig'-o’ -mel ilyen iránvú tsyé’m. - *• "in_ két. Sok ilyen kiállítás kel­lene. K. E. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom