Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

Á lakosság érdekében Fejlődő szolgáltatások „Aranyai" ért a munkáfuk Az elmúlt évben végzett kiemelkedő munkája elismerésekép­pen az aranykoszorús szocialista brigád címet érte el a Vo­lán 2. számú Vállalat salgótarjáni központi telepe teherforgal­mi üzemegységének Április 4. Szocialista Brigádja. A II szem­lét végző kollektíva a vállalását 100 százalék fölött teljesí­tette és közel félezer társadalmi munkaórát fordított a Csehszlovákiába kihelyezett Tátra és Skoda tehergépkocsik soron kívüli szemléjének elvégzésére, valamint az itthon maradt nagy teherbírású gépkocsik és azok pótkocsijának javítására. Godó Béla lakatos, Skoda tehergépkocsi karosszériáját ja« vítja. Plfka Zoltán, Gyurkó Károly és Ipolyi József differenciál­művet szerel. A világítási berendezéseket ellenőrzi Bakos Dezső brigádve­zető és Dávid Ferenc csoportvezető. (báb—) Épülő iparközpont A LAKOSSÁG IPARI, ke­reskedelmi és áruszállítási szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi színvonala, azok fejlesztése fontos életszínvo­nal-politikai kérdés, s a tár­sadalmi, gazdasági fejlődéssel fokozódik a velük szemben tá­masztott igény. Jól segíthetik olyan jelentős társadalompoli­tikai célkitűzések megvalósí­tását, mint a nők társadalmi helyzetének javítása, a népe­sedéspolitikai határozat rea­lizálása vagy a szabad idő tar­talmas felhasználásához szük­séges feltételek megteremtése. A szolgáltatások érintik a megye minden települését, a lakosság minden .rétegét és korosztályát. Érthető tehát, hogy az 1973. és 1980. évi tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken sok szó esett a szolgáltatásokról. Sok jogos bírálat érte annak mennyisé­gi és minőségi színvonalát, kulturáltságát, a javítási ha­táridőket, s számos, a tovább­fejlesztést szolgáló javaslat, kérés h-ngzott el. Az ez évi jelölő gyűléseken ■elhangzott lakossági felveté­seknek azonban már más volt a tartalmuk, jellegük. Kifeje­ződött bennük az a jelentős fejlődés is, amely a megye lakossága életszínvonalában, a tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottságban az utóbbi közel tíz évben végbement. A véleményekből érzékelhető volt az a dinamikus fejlődés is, mely — meglevő gondja­ink mellett — a szolgáltatá­sokat jellemzi. A lakosság­nak végzett szolgáltatá­sok mennyiségi növekedése a 70-es évek elején kezdődött. Céljainkkal összhangban di­namikusan fejlődött az V. öt­éves tervben is, s egyre na­gyobb részarányt képvisel a fogyasztás szerkezetében. Az igények kielégítése még sok kívánnivalót hagy maga után, a fejlődés azonban szembeöt­lő A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke ma közel háromszorosa az 1970. évi, és mintegy másfélszeresé az 1975. Akik Mikszáth anekdotáz- gató írásaiból ismerik meg a nógrádi útviszonyokat, nem rajzolhatnak maguknak túl kedvező képet- Természetesen a száz év előtti állapotokat nem is lehet hasonlítani a mai úthálózathoz, azonban azóta a forgalom, az utak igénybevé­tele is alaposan megnöveke­dett. A közúti közlekedés alap­ja a jól karbantartott útháló­zat. Megyénk útjainak álla­potáról, az idén befejeződő öt­éves terv eredményeiről ér­deklődtünk a KPM megyei közúti igazgatóságánál. Nógrád megye 965 kilomé­teres úthálózatát „tartja kéz­ben” az igazgatóság. Ennek legnagyobb része itatásos hen­gerléssel, illetve aszfaltbur­kolattal készült. E két burko­latfajta több mint nyolcszáz kilométernyi utat borít, míg az igazán korszerűtlen maka- dám és földutak összhosszúsá- ga nem éri el a 34 kilométert sem. Az V. ötéves terv időszaká­ra 900 millió forint volt elő­irányozva, melyet az utak ke­zelésére fordíthatott az igazga­tóság. A tervidőszak végére e ráfordítás módosul, mintegy egymilliárdra emelkedik. Az időszak legjelentősebb eredményei közé tartozik mintegy 10 kilométernyi háló­zat korszerűsítése. Ebben első­sorban a 21-es fő közlekedési! ut salgótarjáni áthaladó szaka­szának munkálatai tartoznak- Az 5 esztendő alatt készült el az út új párhuzamos szakasza, mely jelentős mértékben te­hermentesítette a város déli fertályának tengelyében hú­zódó Rákóczi utat. Zagyvapál- falván szélesítették a pályát. A városközpontban a Karamcs Szálló előtti útszakasz korsze­rűsítését végezték el. a Somos­kőújfalui határátkelőhelyet bővítették. A megyeszékhely mellett Szécsény átkelési sza­kaszát korszerűsítették, és be- feiezés előtt áll a pásztói át­kelési szakasz is. évi értéknek, meghaladja a 222 millió forintot. A megye egy lakosára jutó szolgáltatá­sok értéke 920 forint, mint­egy 60 százalékkal magasabb mint az 19?á. évi ellátási szín­vonal volt. Az igényekhez alkalmazkod­va korszerűsödött a szolgálta­tások szerkezete. Amellett, hogy valamennyi tevékenységi kör teljesítményértéke emel­kedett, a szolgáltatást irányító és végző szervezetek különö­sen nagy figyelmet fordítot­tak, az úgynevezett kiemelt tevékenységek fejlesztésére. A legnagyobb növekedés a gépjárműjavításban követke­zett be. kiépült a javítóháló­zat, a teljesítményérték 1973. tól közel három és félszeresé­re, 1975-től 2,5 szeresére nőtt. Új, korszerű AFIT-szerviz áll a lakosság rendelkezésére Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton, Pásztón és Szécsényben. Elkészült az autóklub salgótar, jáni műszaki bázisa, ahol a klubtagok szakemberek fel­ügyelete mellett saját maguk is végezhetnek kisebb javítá­sokat. Befejeződött a nagybá- tonyi szövetkezeti szerviz bő­vítése és megkezdődött a sal­gótarjáni motorkerékpár-szer­viz építése. .Jelentősen javult a bázisok műszerezettsége. A dinamikus fejlődést szükséges­sé tette, hogy a motorizáció fejlődése — ma közel négyszer annyi személygépkocsi van a megyében, mint volt 1970-ben — ugrásszerűen növelte a ja. vítási, karbantartási igényt. A híradástechnikai cikkek — rádió, tv — számának jelentős növekedése, a háztartások fel­gyorsult gépesítése — mosó­gép, centrifuga, porszívó, hű­tőszekrény — a javitótevé. kenység gyors fejlesztését igé. nyelte. Céljainkkal összhang, ban a javítás teljesítményér­téke 1973-hoz viszonyítva 1979. re megkétszereződött, 1975-höz hasonlítva másfélszeresére nőtt, javult a községi és lakó­telepi felvevőhálózat. Fiók­szerviz épült Szécsényben és Nagybátonyban, felvevőhelyek a lakótelepeken, bővült a moz. gó felvevőhálózat is. Az országos aszfaltosítási program megyéinkre eső része is az említett időszakban tel­jesedett ki. Az ötéves terv­időszak során mintegy két­száz kilométernyi ossz hossz­ban látták el aszfalttal útja­inkat. Többek között a 21-es műút teljes hossza, a 2-es számú fő közlekedési út 25 ki­lométeres szakasza, a koráb­ban minősíthetetlen állapotba került szécsény—pásztói út, a Galgagu-ta és Jobbágyi közötti útszakasz kapott ilyen burko­latot. Ugyancsak aszfaltozták a megyeszékhely környéki bekö­tő utakat. Ezek közé tartozott a Salgóbánya—Somoskőújfalu, a Somlyóbányára vezető, a Sal­gótarjánt Nádújfaluval ösz- szekötő út, valamint a Pásztó —Galyatető közötti vonal me­gyei szakasza. A 2-es főközlekedési úton a legkorszerűbb közlekedési irányelvek értelmében kapasz­kodósávval növelték az utak felületét, mely lehetőséget nyújt a lassú járműveknek, hogy a forgalom fékezése nélkül haladhassanak­Az igazgatóság tevékeny­ségén belül jelentős az utak szélesítése. Ez az idén 230 ki­lométert érintett. Ezáltal a me­gye 6 méternél keskenyebb útjainak hálózata 260 kilo­méterre csökkent, A jelenlegi forgalom alapján ebből a ké­sőbbiekben még mintegy 200 kilométernyinek a szélesítése indokolt. A téli felfagyások évről év­re sok utat tesznek kátyússá. Ezek kijavítására az 5 év alatt 75 ezer tonna aszfaltot használnak fel. A korábbi években ezt készen vásárolta az igazgatóság, az idén azon­ban egy kisebb kapacitású, sa­ját aszfaltüzemet helyezett üzembe. A megye útjainak majd­nem felén közelítőleg négy­száz kilométeren végeztek fe­lületi bevonást, mely rész­ben érdesíti, részben pedig, vízállóvá teszi a nem aszfalt- burkolatú útpályát. A textiltisztítás teljesít­ményértéke 1973-hoz viszo­nyítva megkétszereződött. Be. fejeződött a Patyolat Vállalat központi üzemének rekonst­rukciója. Új, korszerű ellátási formák kerültek bevezetésre, melyek találkoztak a lakosság érdeklődésével és bizalmával. Kiépültek a felvevőhelyek, bő­vültek s rendszeressé váltak a mozgó túrajáratok. Mindezek eredményeként a lakosság el­látottsága csaknem teljes körű. Dinamikusan fejlődött a la­káskarbantartási, építőipari ja­vító szolgáltatás. E területen jellemző és meghatározó a ma­gánkisipar, az építőipari szö­vetkezetek közreműködése ki. bontakozóban van. Megala. kult a bázis szövetkezetek tár. sulása, s a felvevőhelyek ki­alakítása folyamatosan tör­ténik. Salgótarjánban elké­szült, Rétságon és Drégelypa- lánkon ez év végéig felépül a bázisszervek felvevőhelye. A kiemelt tevékenységek mellett a lakossági szolgálta­tások egyéb területei is folya­matosan fejlődtek. Bővültek a kereskedelmi és áruszállí­tási szolgáltatások. A szabad idő hasznos eltöltését segítő barkácsboltok és .műhelyek hálózata tovább gyarapodott. Új barkácsbolt nyílt Salgó­tarjánban és Nagybátonyban, s ebben az évben készül el Pásztón. A bizományi tevé­kenység tárgyi feltételeit fog­ják javítani a Balassagyarma. ton és Salgótarjánban épülő új üzletek. A kölcsönzési igény fo­kozódása a feltételek megte­remtését tette szükségessé. Ezt szolgálja a Salgótarjánban át­adásra kerülő iparcikk-köl­csönző bolt és a sport-, turisz. tikai kölcsönző. Nőtt a hagyományos szolgál­tatások mértéke, bővült háló­zata. E tevékenysági körben elsősorban a szolgáltató szö­vetkezetek és magánkisiparo­sok állnak a lakosság ren­delkezésére. Korszerű szö­vetkezeti szalonok egész sora épült, illetve épül Salgótar­jánban, Kisterenye, Rétság, Drégelypalánk, Szí rák, Mátra- mindszent községekben. A ma­gánkisipar segítésére Salgó­A biztonságos közlekedés­hez a különböző útjelző táb­lák, forgalombiztonsági jel­zések is hozzátartoznak- For­galomtechnikai beruházások­ra 35 millió forintot fordíta­nak- Ezen belül évente 450 kilométeren festik fel a bur­kolatai jeleket, az 5 esztendő alatt 3,5 ezer KRESZ-táblát helyeztek ki illetve újítottak fel. Korszerű, tájékoztató jel­legű „zöld tábla” rendszert lé­tesítettek, s ahol az útviszo­nyok megkívánták — összesen 10 kilométer hosszúságon — acélszalag korlátokkal látták el a veszélyebb kanyarokat. Ugyancsak a forgalom bizton­ságának növelésére 12 vasúti kereszteződést szereltek fel, fénysorompóval. Az utakat állandóan három URH-val el­látott ellenőrzőkocsi járja. Bővült az igazgatóság „tech­nikai fegyvertára” is. Saját keverőtelepet létesítettek per­nyebeton előállítására. Az új építőanyag a népgazdaság szá­mára több szempontból hasz­nos. Alkalmazása importanyag- megtakarítással jár, ugyan­akkor a természeti környeze­tet szennyező hulladék alap­anyagokat használja fel. Ugyancsak műszaki újdonság a kopott aszfaltburkolatok fel­újítására az idei évtől hasz­nált bitumenemulzió. Az igazgatóság kezelésébe 370 közúti híd tartozik. Fenn­tartására külön egységet hoz­tak létre- A tervidőszak alatt új hidak is épültek, minden esztendőre jut belőlük egy. 1979-ben országos program részeként megtörtént a megye úthálózatának teherbírásmé­rése. Elvégezték a hálózat megfelelőségének felmérését is. Az adatok feldolgozása je­lenleg folyik. Felhasználásá­val lehetővé válik a számító­gépes adattárolás, mély meg- könnyíti-a tervezést. Az idei forgalomszámlálással együtt a fenti adatok már a követke­ző ötéves terv teendőit hatá­rozzák meg. tarjánban 8 műhelyes pavilon­sorlétesült, Nagybátonyban 7 műhelyes pavilon készül el a fél év végéig. A mennyiségi fejlődés mel­lett javult a szolgáltatások színvonala, kulturáltsága. Az e területen még meglevő köz­ismert gondok ellenére ma már nem egyedi jelenség a ve. vőcentrikus szemlélet, az ud­varias kiszolgálás, a jó minő­ség. Az elmúlt években a vá­rosok mellett a községek szol­gáltatási színvonala is üteme­sen fejlődött, megindult a kü­lönböző településtípusok ki­egyenlítődési folyaraata. A szolgáltatások mennyiségi és minőségi növelésében meg­határozó szerepük van a szak­embereknek. Vállalatainknál, szövetkezeteinknél 1979 végén több mint ezer fő végzett kü­lönböző tevékenységet a la­kosság részére. A kisiparosok működését segítő tanácsi in­tézkedések (elsősorban az el­látatlan településeken bizto­sított adókedvezmény) hatá_ sára ma már 2110 kisiparos áll a lakosság rendelkezésére. Ja­vult a lakosság érdekvédelme a szolgáltatások területén is. Az iparhatóságok rendszere­sen figyelemmel kísérik a szol­gáltató egységek nyitvatartását. A fogyasztói érdekvédelemnek megfelelően fokozott az árel­lenőrzés. Tanácsaink évente több száz árellenőrzést hajta­nak végre, s a feltárt szabály, talanságot intézkedés követi. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakossági szolgáltatá­sok mennyiségi és minőségi színvonalának fejlődése jól szolgálta társadalompolitikai célkitűzéseink végrehajtását, eredményesen járult hozzá la­kosságunk életszínvonalának fejlődéséhez. Feladatainkat az" MSZMP XII. kongresszusának határo. zata rögzíti: „Az életkörülmé­nyek , javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését. A miniszté­riumok, a tanácsok, a vállala­tok, a szövetkezetek fordít­sanak nagyobb figyelmet e fon­tos tevékenység fejlesztésére. Közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, rugalmasabb szervezeti formákkal mozdít­sák elő, hogy bővüljön a szol­gáltatások köre és javuljon mi­nősége.” EZ TERVSZERŰ, fegyelme­zett, következetes munkát igé­nyel a szolgáltatási tevékeny, ségben részt vevő valamennyi irányító és végrehajtó szervtől. Megköveteli, hogy az eddigiek­nél jobban éljünk meglevő le­hetőségeinkkel, legyünk hatá. rozottabbak tartalékaink fel­tárásában és hasznosításában. Mindemellett az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosi, tani a helyi kezdeményezés­nek. Még inkább támaszkodni kell a lakosság öntevékenysé­gére, a helyi erőforrásokra. Romasz Adolf Á Konas- harackok Csehszlovákia-szerte foga­lom a Konas-őszibarack. A sárga húsú, Illatos gyümöl­csök méltán viselik nemesi- tőjük és terjesztőjük nevét. Alois Konas, a Roudnice nad Labem-i állami gazdaság igazgatója a Prágától 68 ki­lométerre északra elterülő vidéken olyan gyümölcsöket honosít meg. amelyek koráb­ban ezen a tájon ismeretle­nek voltak. Baracktermesztéssel előt­te is próbálkoztak errefelé. A sikertelenségek láttán azonban csakhamar azt mondták: hiába, ez csak a dél-morvaországi tájakra va­ló. Konas munkatársaival el­sőként cáfolt rá erre az állí­tásra. Ha azelőtt az ősszel ültetett, magasra növő fács- kák gyakran kiszáradtak, vagy termésük elfagyott, ő megpróbálkozott a tavaszi ül­tetéssel. A fakoronát, ala­csonyra nyeste és a metszés­nél is egészen új módszereket követett: jóval később végez­te ezt a munkát. Permetezést pedig — abban a biztos tu­datban. hogy a vegyszerek ennek a gyümölcsnek árta­nak — legfeljebb .egyszer al­kalmazott. A többéves fára­dozást siker koronázta: ma már az állami gazdaság gyü­mölcsöseiben nagykiterjedé­sű, bőtermő barackoskertek díszlenek. A Thanh Hoa tartománybe­li Bim-Son városka mellett épül Vietnam legnagyobb ce­mentgyára, amelynek évi ka­pacitása a térvek szerint meg­haladja majd az 1,2 millió tonnát. Teljes gőzzel folyik az építkezésen a munka, hiszen a dolgozók vállalták, hogy az üzem november 7-ig megkez­di a termelést: A gyár a szük­séges berendezéseket és anya­gokat a Szovjetuniótól kapja. A bim-soni cement nagy­mértékben hozzájárul az or­szág igényeinek kielégítéséhez. A gyár termékeit többek kö­zött a szovjet segítséggel épü­lő „Phalai” hőerőmű építke­zésén használják fel. A most még jelentéktelen városka rövidesen ipari köz­ponttá válik. Bim-Sonban már felépült egy nagy teljesítményű téglagyár, és elkészítették egy új építőipari gépgyár terveit is. A város lakossága várha­tóan meghaladja majd az 50 ezer főt. 5 NÓGRÁD - 1980, június 10,, kedd — m .......... • -- - ■ r — A közlekedés alapja Megújuló utak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom