Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Csomós Sándor általános Hajas Gyula HNF-titkái Katona Károly tsz-elnök Molnár Vendel községi Slrkó Vilmos területi Varga Joachim vb-tltkár Varga János tanácselnök iskolai igazgató párttitkár pártvezetőség titkára A művelődési otthon sokoldalú feladatot lát el* A háztáji állattartás Itt is kifizető, csak táp legyen bőven a tulajdonosoknak öröm, a közös községi tanácsnak gond Mátramindszent A Szuha melletti víkendtelkek Lehetnek községek — esetleg a Cserhát völgyében —, amelyek úgy gondolnak megyénk legszebb fekvésű Mátra aljai falvaira, mint elérhető közelségű, követendő példákra azon az úton, amely az arra érdemeseket elvezetheti a hőn áhított „üdülőkörzetté nyilvánításig”. Mátramindszent, és két társközsége: Szuha, Mátra, almás (valamikor a híres Szu. hahuta!) ugyanis jó néhány éve üdülőkörzet! településnek számít — valamennyi ezzel összefüggő gondjával, és csak nagyon kevés előnyével! Kettőzött, sőt, megháromszorozott látással élnek itt nem csak az emberek, de maguk a tanácsi, politikai, társadalmi vezetők sem tehetnek má^j, mint hogy „állandóan mérlegelnek”. Mire gondolok? Arra a kettős szerepre, ami ezzel a helyzettel mindenképpen együttjár. Azaz, egyfelől megfelelni a lakosság igényeinek a korszerű életfeltételek kialakításában, másfelől viszont csak annyira „belemenni” az üdülőkörzeti tennivalókba, hogy az egészséges arány min. dig megmaradjon. Hát, nem könnyű, az biztos! Erről beszélgetünk a mindszenti tanácson a község vezetőivel, Varga János tanácséi, nőkkel, Sírkő Vilmos területi pártvezetőségi titkárral, Molnár Vendel községi párttitkár, ral, Varga Joachim tanácsi vb- titkárral, Csomós Sándor isko. laigazgatóval, Hajas Gyula népfrontelnökkel, és kicsit ké. sőbb, a termelőszövetkezeti irodán, Katona Károly elnökkel. A legfontosabbra, az élet feltételének körüljárására, a munkával kapcsolatos kérdésekre röviden így lehet össze, foglalni a választ: első helyen a ménkesi bányaüzem, azután a termelőszövetkezet, az erdészet, a környező könnyűipari üzemek és a szakmunkásképzés, a fiatalok továbbdolgozó, sa-tanulása szempontjából legfőbb munkahely a nováki Ganz-gyáregység a sorrend. A szövetkezet eredményességét nagyrészt az állattenyésztésnek köszönheti; ottjártunkkor fejték a helyi viszonylatban rekordnak számító ötezer litert meghaladó mennyiséget az állománytól. Sajátos az is, hogy Itt nincs szükség melléküzem- ági tevékenységre, pedig a szövetkezet munkaerőbázisa Mátramindszent. Saját lehe. tőségeit jól kihasználó szövet, kezet (juhtenyésztő, gyöngy, tyúktojás-termelő, fafeldölgo. zó), biztos megélhetési alap sok mindszenti embernek. Érdekes, jelentős az is, amit itt az oktatás, továbbképzés, önképzés és sport területén el. értek. A valamikori summá- sok mai ivadékai (elődjeik a kenderesi Horthy-kastély kör. nyéki földekre jártak szezonban dolgozni!) itt, helyben járnak felnőttként gimnáziumba. Tavaly végzett, érettségizett az első osztály. Huszonháromból — ennyien indultak «neki a középiskolának munka mellett — tizennyolcán kaptak érettségi bizonyítványt. Azóta újabb csoport kezdte meg a munkát Mátramindszenten. Az általános iskolát eddig hat tanulócsoport végezte el. Az iskola hét tanterméhez egy újabbat építenek, mert rövidé, sen Szuháról ide jár majd két osztály, ott ugyanis egyre csökken a létszám. Egyelőre, mivel „ide minden kicsit később érkezik” — mint mondják a helybeliek. Ez a gyermekiét, szám várhatóan később újra növekedni fog. Az ország első falusi TIT-szervezete volt a mindszenti, amely a szép művelődési házban rendszeresen működik ma is, sőt, a heti egy „gimnáziumi órával” a dolgozók felnőttoktatását is segíti. De ugyanott két iskolai osztály kapott helyet nagyon jó körül, mények között, és a tornaterem nemkülönben. Csupán az érdekesség kedvéért —, hogy nem minden jut ide kissé megkésve — Mátramindszenten már négy éve iskolai és test- nevelési célokra is használták a művelődési házat akkor, amikor országosan ez egyáltalán szóba került. A kettős látásról azonban érdemes többet szólni. Egyre nagyobb igény tapasztalható a tanácson az üdülőtelkek iránt. Nem is helybeliek, környékbeliek készéről, hanem például a megyeszékhelyről, a fővárosból jönnek nagy számban, „nagy nyomással” az érdeklődők. Akikből gyakran vá. Ük követelődző, aki a telekre mielőbb villanyt, vizet, csatornát szeretne. Kiépített utat a telektelepekhez, amelyek Mátra-alján egyre szaporodnak, gyarapodnak, majd azt írtam: rangosodnak. A helybe, liek „átlátnak"” a régi múlttal (üdülőivel) rendelkező déli oldalra, és azokról azt tartják: könnyű nekik, hiszen minden nagyvállalat, szervezet jó régen oda teszi a pénzét! De mi jut az északi oldalra? Nagy. részt, egyelőre ma még, csupáncsak a megtisztelő (?) cím, azaz üdülőkörzeti elnevezés —• anyagi segítségek nélkül. Di- ósjenő, Bánk és környéke más helyzetben van már ma is. Igaz, ott előbb kimondták a döntést, és ott a Duna-kanyar is. De addig, amíg a tanácsiak ezen a szép táján a megyének, országnak évente 140 ezer forinttal gazdálkodnak a fejlesztésben — nemigen lehet szó arról, ami pedig ide tartozik: nagyobb figyelem, több segítség szükséges (ez a krónikás egyéni véleménye) a cím mellé! Igaz, rendezési tervre kaptak nyolcvanezret, és nemrégiben ötszázezret (!) egy autóparkoló megépítésére Mátra, almáson. Ugyanott útépítésre, boltfejlesztésre, alapellátásbeli dolgokra is több erőre lenne szükség. Mert így valóban egy re nehezebb fenntartani a „kényes egyensúlyt” őslakosok és üdülők — a kettős szerep között. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Még néhány nap és itt a vakáció — addig az óraközi szünetnek örül a diák Mátraalmás Idillikus utcái, a szomszédos hegyek pihenni hívják a városiakat Az új orvosi rendelő a falu büszkesége Mátramindszent központjában az utóbbi hetekben lendületet vett az új szolgáltatóház építése. Csak ne csüggedjenek. 4
