Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

I Környezetvédelmi világnap '80 Ügyünk és felelősségünk Az • emberre veszélyes ártalmak Milyen világot hagyunk erre a gyermekre? 1976-ban látott napvilágát az • törvény, amely szabályozza viszonyunkat környezetünk­höz. Már a rendelkezés meg­fogalmazása is sejteti, hogy hazánkban is sokasodtak az emberi környezet értékeinek megőrzésével kapcsolatos te­endők. A környezetvédelem azon­ban korántsem sajátosan ma­gyar jelenség és még csak azt sem állíthatjuk, hogy konti­nensünkre korlátozódik. Má­sutt, más országokban és földrészeken is éppoly égető gond a környezeti értékek megóvása, mint hazánkban, s minden embert meg- kell arról győzni: személy szerint is kötelessége, meg kell be­csülni, ápolni és fejleszteni környezete értékeit. A környezetvédelem ugyan­is valójában nem más, mint gondoskodás utódaink egész­séges és kulturált életfeltéte­leiről. Korántsem elhanya­golható azoknak a száma, akik mindmáig hirdetik: a civilizá­ció végül is az ember pusztu­lásához vezet. A mind kor­szerűbb technológia — állít­ják —, ha mással nem, hát azzal mindenképpen legyőzi alkotóját", hogy életének fel­tételeit emészti fel. Csak­hogy ennek a nézetnek ismer­tek gyenge pontjai is. Ahol okosan és tervszerűen aknáz­zák ki kincseiket, s a terme­lés színvonalának emelése mellett megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak arra is, hogy a sokasodó üzemek, gyá­rak csak elfogadható mértek, ben szennyezzék a környeze­tet, ott valójában maradékta­lanul javukra tudják fordíta­ni mindazt, amit az ember ön. maga lehetőségeinek kitelje­sítése érdekében alkotott. A környezetvédelem ügyé­nek képviselőit szerte a‘ vilá­gon, így hazánkban is ezek a szempontok vezérlik. Ezért érdemlik meg 'valamennyiünk tiszteletét és köszönetét a környezetvédelem hivatalos és társadalmi aktivistái, akik gyakorta szabad idejük egy jelentős részének feláldozá­sával munkálkodnak a közös érdekek elismertetésén. A környezetvédelmi világ­napon, június 5-én főként az eredményekről szokás szólni. Van mivel dicsekednünk: a korábban erőteljesen szeny- nyezett ipari körzetekben szá­mottevőn tisztább lett a le­vegő, számos helyen csökkent tavaink és folyóink szennye­zettsége és ma már mind több vállalat és mezőgazdasá­gi üzem ismeri fel, hogy köz­vetlen közösségének érdekeit is sérti, ha rombolja a termé­szeti értékeket. Ám a tételes eredmények felsorolása he­lyett talán nem tűnik ünnep­rontásnak, ha feladatainkra figyelmeztetünk. A környe­zetvédelem ugyanis vala­mennyiünk mindennapos ügye és egyben felelőssége. S. L. Röhög az egész filmszínház Ülök a moziban és irigyke­dem. Irigylem a forgató­könyvírót, milyen egyszerűen és gyorsan képes mosolyt, mit mosolyt, hangos hahotát, vad röhejt varázsolni a nagy­érdemű publikumból. Amit egy humorista még véres ve­rejtékkel sem tud elérni, azt játszva megteszi a forgató- könyv írója. Nem kell más ne­ki, mint hogy trágár szavakat ad hősei szájába, s máris dől" nek a nézők a kacagástól. Azt mondja az egyik mozi­hős, hogy . . . Persze, ezt a szót egy humorista nem írja le, mert nála teljesen hatás­talan lenne. Sőt, a szerkesztő egészen bizonyosan kihúzná a kéziratból- Még le is tolná a humoristát: „Mit képzeltél, öregem? Én humoreszket kér­tem tőled, nem szépirodal­mat”. A szerző legföljebb me­ditálhat azon, miért éppen a szépirodalomban lehet csúnya szavakat használni. Na, de hiába is írnám én le mond­juk azt, hogy . . . (Tetszenek látni, a szerkesztő kihúzta ezt a szót, és helyette három pon­tot tett!) Nálam hatástalan lenne. A moziban más. Ott dől a közönség, úgy rötyög azor szavak hallatán, amelyet ő maga munkahelyen, otthon lépten-nyomon. hol indulattal, hol anélkül használ, hogy majd leesik a székről. Otthon ő sem kacarászik, de a mozi A film, amelyet nézünk, va­lahogy az átlagnál is szóki­mondóbb. Lesem, vajon nem annak szól-e a vihorászás. hogy még nem hallották filmen mondjuk azt, hogy ... De nem. Amikor hatodszor hang­zik el, ugyanolyan hatás. Még csitítják is egymást a kaca- gók, hogy jól hallják azt a ki­fejezést, amelyet ők maguk kötőszóként emlegetnek, külö­nösebb derű nélkül. Irigylésre méltó helyzetben vannak a filmesek. Képzeljenek el egy mulattatót, amint hatodjára mondja el ugyanazt a poént. A harmadikig sem jutna el, . kifütyülnék. A jelenséget legjobb tudomá­som szerint még sehol sem írták le. Elméletileg sem ta­lálkoztam ezzel a humorfor­rással, még Bergson humorel­méletében sem. Talán legin­kább a váratlanság a humor­keltő tényező. Az embereknek nem a trágárság a mu’atságo.s, hanem az. hogy onnan hang­zik el, ahonnan nem szokták meg- Mert, ha a művezetőt küldi el az ember melegebb tájakra, az megszokott dolog, nem mulatságos, de ha X szí­nész, Y színésznőt, azon már mulatni kell. Ilyesformán gondolkodom, miközben a sokaság dől a har­sány kacajtól. Kicsit zavar ez, mert á szöveget nem nagyon értem, a bosszankodás is csök­kenti műélvezetemet, de aztán földerülök. Ha a váratlanság a nevetés forrása, akkor szü­ret! A.kkor önmagát megszün­tető folyamatról van szó. Mert meddig tart ez a forrás? Amíg a filmvásznon is kötelezővé válik az irodalomban már megszokott szókimondás. Ak­kor senkinek sem lesz várat­lan, hogy az egyik szereplő azt mondja, hogy . . • Meg fog szűnni a röhögés a mozi­ban. A forgatókönyvek írói nem élhetnek többé ezzel a fo­gással. Kénytelenek lesznek humoros ötleteket, poénokat kiagyalni, ha meg akarják nevettetni a tisztelt nagyérde­műt. Akárcsak a humoristák. Mire véget ér a film, meg­nyugszom Most már nem irigylem a filmeseket, pünkös* di királyságuknak vége lesz. De vajon ' addig hány filmen röhögik magukat halálra az emberek? APKOIIIKDIiTIÜSE K az más. Útkorszerűsítés Horvátországban A Horvát Szocialista Köz­társaság területén 1981 és 1985 között több mint 5 ezer kilométer útvonalat korsze­rűsítenek és több száz kilo­méter hosszúságban autópá­lyát építenek. Elkészül a Ba­rátság—Egység autópálya 152 kilométeres szakasza és a magyar határtól Zágrábon át Rijekáig vezető sztráda egy része is. A több éves prog­ram költségeire 55,6 milliárd dinárt irányoztak elő. MZ TS 125-ös Jó ál- lapotban eladó. Litke, Vöröshadsereg út 62. IM-es Zsiguli eladó. Kisterenye, Honvéd út. Puskár. Hétköznap 16—17 óráig. ZSIGULI Combi , 3 évre vizsgáztatva, ugyanitt garázs és egy elektromos stílfű­rész eladó. Salgótar­ján, Kilián krt. 57. Strandnál. Kovács1. TRABANT 601-es CX-es eladó. Kazár, Hunyadi -út 17. ELADÓ egyszoba- konyha, spájzos lakás telekkel. Kisterenye, Arany János út 61. KÉTSZOBÁS csalá­di ház Kisterenye, Nap utca 1. alatt el­adó. Érdeklődni ugyanott. AZONNAL beköltöz­hető családi ház el­adó. Baglyasalja, Pe­tőfi út 7/B. Édeklőd- ni a helyszínen lehet. ELADÓ Zagyvapál- falván 2 szoba-kony- hás, kertes családi ház 25 termő gyü­mölcsfával, 290 négy­szögöl kerttel, beke­rítve. Cím a 10-977 telefonon. VÍZVEZETÉK- és központifűtés-szere- lést és javítást válla­lok. Juhász András. Salgótarján Arany. János út 23. TERMELŐSZÖVET­KEZETÜNK szolgálati lakás- céljára venne a szoba, összkomfortos lakást Zagyvapálfal- va, esetleg Baglyasal­ja területén. Cím: Egyesült Erő Mg. Ter­melőszövetkezet. 3161 Kishartyán. IGÁSLÓ egyedül is és felszereléssel eladó. Nádújfalu, Petőfi ul 2. CSENDES, nyugodt hajlékomban albérle­tet adok. cím a kiadó telefonközpont j ában. 35 éves, vezető be­osztású férfi társaság hiányában megismer­kedne házasság céljá­ból házias, káros szen­vedélytől mentes hölggyel. ,,Rendezett anyagiak 71266’» jeligé­re a salgótarjáni hir­detőbe. Gyarapodtak a drezdai gyűjtemények A drezdai állami művészeti gyűjtemények vonzereje — az el­múlt évtizedek új szerzeményei­nek köszönhetően — évről évre nö. A testménygaléria „Régi mes­terek” című gyűjteménye német- alföldi mesterek műveivel gazda­godott. Itt látható Peter Codde 1643-ban alkotott családképe, Da­vid Vinckboonnak a XVII. szá­zad elejéről való műve, a „Szarvasvadászat”. A „Német fes­tészet” kiállításán az új szerze­mények között említést érdemel­nek Johann Alexander Thiele (1635—1752), Christian Wilhelm Emst Dietrich (1712—1774), Anton Graff (1736—1813), Ottmar Eiliger festményei. A Zwinger nevezetessége, a por­cciánkiállftás ugyancsak egyedül­álló darabokkal egészült ki. Ezek egyike a Tang-korszakbúl. (618— 906) származó, 40 centiméter ma­gas, égetett agyagból készült kí­nai tevefigura. A ritkaságok kö­zött szerepel a meisseni porce­lángyárban a XIX. század köze­pén készített kávés- és teáskész­letek és a „jugend stílus” idejé­ből való ugyancsak meisseni ét­készlet. A drezdai Albertinum szobor- gyűjtemény kétszáz görög-római műtárgyat vásárolt, közöttük ró­mai üvegmunkákat, görög terra­kottákat. A múzeumpalota rézkarcrészíe- gében — hála az ajándékoknak, új beszerzéseknek — a német művészek alkotásai mellett a szo­cialista országokéi is szerepelnek ugyanúgy, mint a francia, oszt­rák, svéd, finn, olasz, svájci, amerikai és japán művészek szebbnél szebb rajzai, grafikái. Az elmúlt 30 évben — 1949-től 1979-ig — 30 000 művet „anya­könyveztek”, mint új szerze­ményt a világhírű drezdai mú­zeumkomplexum részlegeiben. Ha elszakad a dob... Szívesen járnak a próbákra, hiszen ott barátokkal, munka­társakkal találkoznak, felüdül­nek a napi munka után, egy- egy új táncot, dalt tanulva — így vélekednek valamennyien az immár 27 éve fennálló bol­gár szövetkezeti népi együttes Az együttest a bolgár szö­vetkezetek központja hívta életre. Tagjai azóta többször cserélődtek, de a szellem a régi, a szivárvány ragyogó szí­neibe öltözött fiatal népművé­szek önfeledt játszókedve nem csappan­Az elmúlt évek sikereiről Vera Georgieva, az együttes művészeti vezetője így ad szá­mot: „A megalakulás óta el­telt időben együttesünk hír­nevet szerzett. A harmadik nemzetközi fesztiválról arany­éremmel, az ötödikről ezüsttel tértünk haza. Ügy tartják, mi vagyunk az ország legjobb amatőr népi együttese”. Külföldön is jól ismerik őket. Legközelebb Cseh­szlovákiába, Romániába, az NDK-ba és a Szovjetunióba utaznak vendégszerepelni Jártak Magyarországon is. Ezekről a napokról az együt­tes egyik tagja. Szlavka Gre- benarova építész-technológus így emlékezik: „Budapesten a Gellérthegy lábánál mutatkoztunk be a magyar nézőknek. A közönség soraiban ott voltak az ország­ban letelepült bolgár kerté­szek is. Ilyen bensőséges, lel­kes ünneplésben talán sehol másutt néni volt még részünk. Fellépés közben egyszercsak látom, hogy a dobosunk csak mímeli a játékot- Kiderült, hogy a dob bőre felszakadt. Pedig még három előadás volt hátra. Alig ért véget a műsor, az egyik néző — ha­zánkfia — hozzánk sietett és azt mondta a dobosunknak: Sose aggódjon. Látta, mi tör­tént, de van neki odahaza ilyen dobja, szívesen kölcsön adja. Hát igy játszattunk to­vább, felejthetetlen, nagy si­kerrel!” tagjai. A BUDATEJ törökbálinti üzemében az évente feldolgozott tizennyolcmillió liter tej és a háromszázhúszezer kilogramm sajt előállítása mellett mintegy kétmillió kilogramm Leó jégkrémet is gyártanak. Képünkön: Korszerű gépsoron naponta közel negyedmillió pálcikás jégkrémet készítenek. 6 NÖGRAD — 1980. június 5., csütörtök Kevesebb gond, nagyobb hatékonyság Háztáji állattartóknak olcsó és fehérjetakarékos takarmányozási lehetőséget kínál a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A nyugatnémet HOECHST cég licence alapján gyártott NUTRAFOSZ takarmánykiegészítők 1,5 kg-os, 3 kg-os és 25 kg-os csomagolásban május 1-től valamennyi szövetkezeti áruházban és boltban megrendelhetők illetve megvásárolhatók. A NUTRAFOSZ-készítmények tartalmazzák mindazokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat — abban az összetételben és mennyiségben —, ame­lyekre az állatoknak naponta szükségük van. NUTRAFOSZ 1 — a szarvasmarhák takarmányozásához NUTRAFOSZ 2 — a sertések takarmányozásához NUTRAFOSZ 3 — a baromfik takarmányozásához A NUTRAFOSZ-készítmények alkalmazása rendkívül egyszerű. Közvetlenül beke- verhetők a megdarált gazdasági takarmányba, ezáltal teljes értékű tápot állíthatunk elő. GYÄRTJA ÉS CSOMAGOLJA: A FORGALMAZZA: A Levélcím: Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 2843 NUTRAFOSZ üzem Tel.: Bábolna 1/298 Telex: 27-211, 226-555 SKALA-S@<3»P Levélcím: SKÁLA-COOP Élelmiszer-háztartási főosztály Budapest, Soroksári út 16. 1095 Tel.: 142-404 Telex: 22-5989

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom