Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

* \ Egy menedékház névadójáról 1959. május 24-én keit egy levél Keszthelyen, melyben Dornyai Béla a Magyar Tu­dományos Akadémia műszaki tudományos osztályához tor­tár szűk polcain. Nyolcvan­nyolc év összehordott lapjai. Életművével a Magyar Élet­rajzi Lexikon is nehezen bol­dogul. A címszó után többíé­dul, és kéri a tudományos le foglalkozásmegjelölést is minősítő bizottságot, hogy: felsorakoztat: tanár, ffiuzeoló- ,.fél évszázados tudományos gus, geológus, hidrológus, munkásságom alapján, a köndidátusságot, illetve a rö­vidített aspirantúra fokozatát megadni kegyeskedjék”. Mel­lékeli önéletrajzát, valamint barlangkut.ató. botanikus stb. Fő területe azonban kétségte­lenül a néprajz volt. Művei közül is a Bakonyt, a Bala­tont. Salgótarjánt és környé- három példányban a ,.Hidro- két ismertető útikalauzai a geológiai megfigyelések készt- legjelentősebbek. A salgótar- lógiai következtetéseknek, le­ka volt. Olyan amatőr munka, mely azonban alapul szolgál­hat egy igazán tudományos feldolgozásnak. Útikönyveinek és történeti munkáinak hivatkozási jegy­zetei szintén nem tűi mély tudományos összevetésről ta­núskodnak. Nyelvészeti mun­kásságára is hasonlók jellem­zőek. Foglalkozott helynév- gyűjtéssel. de ebbéli tevé­kenysége meglehetősen felüle­tes. Tág teret ad a népetimo­helyi hegységekben, különös jani könyvek megindításával tekintettel a hévízi forrástó fejlődés- és fürdőtörténetére” című dolgozatát. a két Világháború között megalapozta Salgótarján tör­gendáknak, melyek nagyobb része ismeretlen helyről szár­mazik. Szóeredeztetésel a téneti irodalmát. ílyeténkép- nyelvészeti átlagműveltségnek A kérelem visszautasításra talált. Dr. Darnay —, vagy, ahogy ő írta — Dornyai Béla nem nyerte el a kandidátusi pen történeti munkássága jelentős. A lexikon egy furcsa meg­jelölést is használ Dornyai neve után: honismertető. És felelnek meg, kritikátlanul ve­szi át a korábbi eredeztetése- ket, illetve korabeli folyóira­tok megállapításait. Ezzel együtt kellemes olvasmány e- , , , is, ,„-i . ____. _ neve U'Uau. mmiaiiiej. icMJi ejö tig.yu.ipb K-truen* í éb^ f°elmerül a kérdés, val va,óba11' ÉletmŰvét Vizs§álVa gyűjtemények sora. el-elidöz. jón tudósnak tekinthető-e, a szó klasszikus értelmében ? talán ez a jelző illik rá leg­inkább. Az alacsony termetű Magyarországot járó tanárem­ber magánéletében is tanár­emberi4# vált, Amerre járt. sa­ját apró és örömteli megfi­gyeléséit írta le, Ezért lett el­sősorban az útikönyvek mű­fajában otthonos. Bedekkere­Vagy a Magyarországon ide- oda vetődő, mindenütt nyüzs­gő, ismert egyéniség inkább népművelő volt, mint tudós? Dornyai Béla kiadott mű­veinek egy részét — elsősor­ban a helytörténeti anyagokat — a Nógrád megyei Balassi Bálint Könyvtár gyűjtötte össze, míg hagyatékát a Nóg­rád megyei Múzeumok Igaz­gatósága vásárolta meg. Ez utóbbinak legnagyobb személyes féljegyzései műveinek kéziratai, jegyzetei képezik. Önéletrajzok, bibli­ográfiák, múzeumi tárgyak gyűjteményes jegyzékei sora­koznak még a dokumentum- tisztességes, de amatőr mun. ve egy-egy szórakoztató kurió­zumon. A honismertető Dornyai Bé­la nevét a Salgó-vár alatt me­nedékház őrzi. Az utókor — és egyik szükebb hazája — így őrizte meg emlékét. Mél­tán. Hiszen munkássága —. s ez semmit sem von le embe­ket írt, melyekben a . táj le- ri értékéből —. elsősorban az írásán túl elmondja mindazt, amire az utazónak szüksége lehet (szállodák, kávéházak, menedékházak stb,) Stílusára ismeretterjesztés; a táj és a benne élő ember pillanatké­pei. Dornyai Béla nem lett kan­a közérthető, könnyed elbe- didétus, Túlságosan sokfelé részét szélő stílus jellemző, de talán megfigyeléseinek épp ezért írásai nem hatol- valamint kiadott nak tudományos mélységekig, Múzeumalapítási törekvését régészeti, néprajzi tárgyak aprózta el tehetségét ahhoz, hogy a tudomány akár egyet­len területén is elmélyedhe­tett volna, Tizenöt évvel ez­előtt, 19H5. április 5-én halt (Szombathely). Latin-ameri­kai verseny győztesei: 1. Bü­ki Péter—Kőbőr Piroska (Szombathely), 2. Alt Béla— Végh Mariann (Békéscsaba), 3. Takács János—Ágh Gabri. gvűjtése előzte meg, melyek meg Budapesten, hetvennyolc tárgyleltára, elemzése igen éves korában. k. g. enin-szót ár A szovjet tudományos aka- vezett részleg. Ennek vezető- réhez. Az intézet munkatár- démia orosz nyelvi intézeté- je, P. Gyenyiszov, a filológiai sai tavaly már kiadták „A ben egyedülálló kiadvány tudományok doktora, a kö- szó V. I. Lenin nyelvében” cí- megjelentetésére készülnek, vetkezőket mondta el: mű cikkgyűjteményt, amely Címe ez lesz: „V. I. Lenin — A szótár sajtó aló ren- elméleti értékelést ad a kuta- nyelvének szótára”. dezése sok évig tartott. Lenin tásokról. többször összes műveit elemeztük, őri- A legközelebbi jövőben az ási munkát végeztünk az ál- intézet szakemberei megkez­Lenin, műveiben , , e*°l hítiiírva. c vtgttiiuua cip oi i lj b otaacuiucici mcglAtSZ.­aZ orosz_ nyel s P' » - alkalmazott egyik-másik dik az ötkötetes „V. I. L«nin ről és nagyságáról. Vlagyimir ......................■ - ■ - ■ - .....................• ­s zó jelentésének és sajátossá- nyelvének szótára” című mü gainalt meghatározására. első kötetének szerkesztését. . . - . .... „ „ A szótár felöleli az összes A szótárt a nagyközönség­ül ,,- lenini köznevet, szokapcsola- nek szánják, hiszen a lenini lljics, a zseniális gondolko­dó, publicista és szónok, óri­nyelv alakulásának folyama­tát. Az elméleti munkákat, cik­keket, vázlatokat, felszólalá­sokat, leveleket —. alkotásai­nak egész tárházát tanulmá­nyozza az intézetben Lenin szókincsének kutatására szer­tot, szóképet, valamennyi je- örökség mindenkit érdekel, leütésével együtt. Majdnem Széles körben használják majd félmillió adatlapot gyűjtőt- a szótárt Lenin művelnek ide­iek össze a szótár szerkesztői.' gén nyelvekre fordításánál. Most a szócikkeket állítják Ismeretes, hogy a világ pro- össze, amelyek magyarázató- letariátusának vezére a föld- kat fűznek Lenin minden sza- kerekség egyik legolvasottabb vához, használatuk teljes kö- szerzője. Már ötödször... „B" osztályos magyar Ahogy eddig is lenni sZo- nyezete, és nem utolsósorban kert hozták, amelyben része kott, nagy érdeklődés kísérte a sokszoros magyar bajnok- van a táncpedagógusnak és a június 15-én, vasárnap a bsu páros — Jánosi László— Mikszáth Káltfiáp Művelődési lassagyaéthati Városi sport- Grüber Márta — vendégsze- Központnak is, ahol mindig csarnokban rendezett „B” replése, bemutatkozása az sokat áldoztak és áldoznak a osztályos magyar táncbajnok- ugyahesak népszerű határőr- művészi és közösségi nevelés- ságot. ség központi zenekara kísé- re, a tánckultúróra. A versenyt Kmetty Kál- rétében jelentős esztétikai él- A Népművelési Intézet ki­mán, 'a városi tanács elhök. ménnyel, jó szórakozással küldött munkatársai, a BM helyettese nyitotta meg, Kö- szolgálta a több száz nézőt. Határőrség központi zene- szöntötte az ország különbö- közönségsikert aratott karónak karnagya és a ven­ző táncklubjaiból érkezett a .-hazai klub” ifjú táncos- dégek egyaránt elismerésüket versenyzőket és örömét fe- PŰl'ja — Baranyl Zoltán— fejezték ki a hangulatos, gör- jezte ki azért, hogy immár Vengrényi Judit —, akiket az dülékehy rendezésért, ötödik alkalommal kerül sor utánpótláscsoportból régóta Elmondható: ez a verseny ilyen rangos táncosesémény- ismer és kedvel a gyarmati is jól sikerült, a szereplőknek re ebben az Ipoly menti kis- közönség. és a közönségnek egyaránt! városban. A művelődési központ Eredmények: Standard ver­,.újoncai” is bemutatkoztak. A seny győztesei: 1. Kovács Bé­A táncverseny iránti elis- formációs csoport „Lányke- Iá—‘Horeczki Éva (Bp. Dánú- merésüket a József Attila ringó” és „Polonaise” című Via), 2. Reviczky József—Vág- megyei Művelődési Központ koreográfiája derűs, kedves Völgyi Györgyi (Bp. Csépel), mellett balassagyarmati tize- színfoltja volt a programnak. 3. Büki Péter—Kőbőr Piroska mek, vállalatok és az áfész. a lányok bravúrosan, eszté- értéke^ díjak felajánlásával tikusan táncolták végig az fejeztek ki. „örökzöld” Strauss-dallamo­A jó felkészültségű táncos- kát. A „kiesik” hangulatos és párok, a szemet gyönyörköd- Igényes testtartásukkal, a rit- tető ruhák, az andalító vagy mus szép betartásával bizo- éppen vérpezsdítő zene, a nyitották „táncos tehetségű- ella (Bp. Danúvla). sportcsarnok impozáns kör- két”. A bemutatók ismét si- — elekes — Bergman: « 1923. november 23-án Abel koldusok, cirkuszosok és fes- értetlenség, tehetetlenség, Rosenberg hazafelé tart egy tett areú balerinák. A két fő- mely csak akkor oldódik fel, rosszul világított berlini ut- hős Abel (David Carradine) és amikor Ábellel van együtt ko­cán. A panzióban, ahol lakik, testvérének özvegye, Manue- zös szobájukban. Ilyenkor zene szól, hangoskodnak, ne- la (Liv Ullmann) kabarémű- kitárulkozik, rrtegnyilvánulá- vetgélnek az emberek. Szó- vészek, akikben a kor ke- sai őszinték, kapcsolatuk tu­bájában világosság fogadja, gyetlen kiszolgáltatottsága, pikusan bergmani. Megérzik, Az ágyán ott ül a testvére személyiségelnyomó pusztí- hogy teljesen magukra ma- Max, aki golyót röpített sa- tása testesül meg. Magányos radtak, s együtt kell léküz- ját fejébe. Vére összefröcs- halálraítéltek. Képtelenek al_ deniük a megsejtett vesze- költe a falat. kalmazkodni a társadalom ól- delmeket. így kezdődik Ingmar Berg- tál rójuk kényszerített sze- A Kígyótojás nem történel- man Németországban forga- rephez. mi film. Az adott kor csak tott filmje, a Kígyótojás. A Liv Ullmann tőle teljesen háttérül szolgál az egziszten- rendező nem csak helyszínt Szokatlan szerepben kifestett, ciális kérdések bemutatásá- változtatott, hanem bizonyos merev bordélyházi nőt jót- hoz. Menekülési kísérletet áb- szempontból témát és mód- szik. Érdekes módon nemcsak rázol az ellentmondósokkal szert is. A befelé forduló és a figurában, hanem magában telített realitásból, a közelgő rendkívül szűk közegben moz- Ullmannban is van valami katasztrófa elől. — ko — , gó intellektuális -hőséinek lé- _ l ektani drámája társadalmi t szintű elemzéssé szélesedett. Sok mai filmrendezőhöz ha­sonlóan Bergmarí is háborús témához nyúlt. A húszas évek nyomasztó légkörében ugyanis már megszületőben van a ha­lálos veszedelem. „Olyan, mint a kígyótojás, a vékony héjon át már világosan Iái­szik a tökéletesen kiformáló­dott csúszómászó”. Bergman tablóján a legkülönfélébb em­berek kapnak helyet: éjsza­ka erőszakoskodó ifjú nácik, bordélyházi lányok, embere­ken kísérletező tudósok, zsí- lospolgárok és szerencsétlen UUltlIltlIllllltlHIIlllllUlllllllllinillUIIIIIIMIitiiillllllllIflIIMllMllMlllhllMIIIIIIHIIilllllltlIllíllltlIlllltlIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIillllllllllilllllllll Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) televíziót... A konyha árári egy autót! A nappali szobá­ja helyett egy nyaralót... Uram. istenem, szorult el a szívem amikor a számolga­tásban Idáig jutottam: és ezt az első személyesebb beszél­getésünk. Kapcsolatunk addig valóban csak hivatalos dől- gokra szorítkozott. Udvaria­san és jóipdulattal bántam vele eddig is. hiszen így bá­az állam komolyan gondolja? nők minden beosztottammal, A szocialista állam? Hogy az de vele talán még külön is egyik dolgozónak 6 ad lakást, éreztetem, hogy a munkáját s ezzel mind azt a luxust el- sokra becsülöm. Mert nagy- érhetővé teszi neki, amit az szerű munkaerő Volt, gyors, így megspórolt félmillió fo- készséges, intelligens és lelki- rintból megszerezhet magá- ismeretes. A végére hagytam 33 Másnap azt mondom a strandon Bélának: „Te nem mégy sehová nya­ralni?” „Nem — azt- mondja —. nem megyek.” „A szüleid?” ..Ok lemennek a jugoszláv tengerpartra.” „És te?” „Én nem megyek.” „Nem akarnak magukkal vinni?" .Dehogynem, Anyám még könyörgött. Is.” „Akkor miért ném mégy?” A nap felé fordította ar­cát. húnyt szemmel itta a fényt. S csak nagy sokára válaszolt. „Mert nem akarlak téged itthagyni.” Az a tapló... Ó az a tapló. Amaz” a lovaival , törődik, emez velem. Amannak a sportkarrier, mégis; emennek a tussal megrajzolt útja, amelyen csak végig kell men­nie. tehát a legfőbb gondja én lehetek... Amannak az a konyhaszagú félszobája, emennek évek óta' a két be­rendezett szoba, a hall, a gardrób a beépített szekré­nyekkel... Mesélt eleget ró­luk! Viszont *a vasárnap délutá­nok... Azok a csodálatos va­sárnap délutánok! Istenem, de nehéz is egy nőnek! Ha az ember számolgatni kezd. néha félelmetes ered­mények jönnék ki. Például? nak. — másik dolgozóját meg Ugyanakkor arra ítéli, hogy maga nyögje ki lakására a félmilliót, sőt kamatos ka­mataival a hétszázezret; vagy^ is élte fogytáig szűkölködjék, verje fogához a garast... Jó. jó tudom: a számítás egy keresetre szól. és egy családban általában ketten keresnek És egy vécéért né­Hát például az, hogy egy melyeknek nem is egy évig, öröklakás egyetlen négyzet- csupán kilenc-tíz hónapig méterének ára: a félévi fize- kell dolgozniok... Elismerem, tése. Vagyis kerek év alatt Csakhogy ahol ketten dolgoz- — ha nem eszik, nem lakik, nak, ott rendszerint család nem öltözködik, nem közle- van két-három gyerek: és kedik' — megkeresi a jővén- úgy már megint csak helyre­dó lakása vécéjét... A kony­háért hat évig dolgozhat, a fürdőszobáért újabb hat évig — ám ugyan mit részletez­zem ? Egy négy venöt-ötven négyzetméteres lakásért húsz­huszonöt évig kell szakadat­lanul dolgoznia, de úgy, hogy közben a tanács szociális osztálya, vagy az üdvhadse­reg gondoskodik az eltartásá­ról... / Ám ugyanakkor: ha a la­kást nem magának kell ősz áll az eredeti számítás érvé­nye... Es ehhez is: mi kell? Egy munkaimádó, elszánt férfi aki éjt nappallá téve hajlandó dolgozni a családért! Aki haj­nalban kel, lenyomja az első műszakot, rohan a második­ra. aztán rohan a gyerekért az óvodába (ha a kicsit egy­általán fölvették!). leadja otthon, és rohan az esti ma­szekmunkái után... úgy ám, de NÓGRÁD - 1980. június 19., csütörtök az efféle ember ritka szehoznia, egy négyzetméter és meddig bírná ezt a munka­árán vehet Jegy irhabundát... tempót? Ezen persze nem is Egy remek automata mosógé- volt érdemes törődnöm, mert pet. A vécé árán egy színes- «Őrben biztos lehettem: az én ^“salnös“' csakugvan nem _______________________, Ak.osom effele embTf! tűnik fel ha valamit csinál. | Az a múltkori, ott a Kele­ennek dicséretét, pedig talán elsőül kellett volna említe­nem, hisz manap ez a leg­ritkább erénye a dolgozók­nak. Mert már a másik két lányról itt a laborban bizony nem mondhatnám el ugyan­ezt; azoknak mindenre van gondjuk, öltözködésre, 'rande­vúkra. szórakozásra — csak épp a munkát csinálják im- mel-ámmal. No persze, amit kell, azért elvégzik — enél- kíil nem volna nálam mara­dásuk! — de ezen túl egy öltést sem Ez a Jutka meg elsőnek pattan mindig, ha valami elő­re nem látott probléma' me­rül fel; sürgős jelentés, kimu­tatás, ilyesmi. Nem volna dolga, hiszen laboránsnő, még gépelni sem kellene tudnia — de mindent elsőre vállal, s mindent precízen megcsinál. Szégyenlem. de az például, amire a beszélgetésünkkor hivatkozott, hogy az össze­vissza hagyott jegyzeteimet rendbe szokta tenni, s még le is gépeli, ha kell — ez ed­dig föl sem tűnt nekem, csak most, hogy utalt rá. De ez is csak azt mutatja, mennyire kitűnő munkaerő; az ilyen­Az tinél, a presszóban, * az volt (Folytatjuk> MEGYEI BEMUTATOK: VI. 19—22. VI. 23—25. VII. 3—5 BALASSAGYARMAT MADÁCH SALGÓTARJÁN NOVEMBER 7. SZÉCSENY RÁKÓCZI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom