Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-10 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Békenagygyűlés a Sportcsarnokban XXXVI ÉVF.. 108. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. MÁJUS. 10., SZOMBAT Folytatják munkájukat a Békevilágtanács ülésének résztvevői a Parlamentben A világ békemozgalmának nemzetközi hírű képviselői pénteken folytatták Budapesten tanácskozásukat. A több mint 70 országból, 12 nemzetközi szervezettől hazánk fővárosába érkezett 260 küldött a Parlamentben felelősségteljes eszzmecsere során vitatja meg a békeharc legsürgetőbb teendőit. A delegátusok pénteki plenáris ülésen is egy nyelven szóltak, kifejtve az emberiség jövendője, boldogulása csakis békében, mind szélesebb körű gazdasági és kulturális együttműködés közepette képzelhető el. A békés egymás mellett élés és nemzetközi együttműködés elveinek gyakorlati kiteljesítése természetesen hosszú távra szóló történelmi feladata népeknek és kormányoknak — szögezték le. Ez azonban nem ad haladékot egyetlen percre sem az emberiség sorsáért felelősséget érző politikusoknak. A feszültségtől terhes jelenlegi nemzetközi helyzetben azonnal cselekedni kell, a világ békemozgalmának tekintélyes erőit késlekedés nélkül mozgósítva a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának megakadályozására. A békeharcosoknak nemzeti hovatartozásra, pártállásra és világnézeti különbözőségre való tekintet nélkül kell fellépniük azért, hogy a diplomáciai lépéseket a katonai enyhülés kövesse. Az ülésen — amelyen James Lamond, a Brit Munkáspárt parlamenti képviselője, Aberden nyugalmazott főpolgármestere elnökölt — számos fölszólaló hangsúlyozta, hogy a Béke-világtanács elnökségének tanácskozását a győzelem napja vonja be fényével, az a nap, amikor a fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulójára emlékeznek kontinensünk népei. Európában már két világháború zsarátnoka izzott föl, borította lángba a világot. A világ békemozgalmára még soha nem hárult ekkora felelősség, mint most. Erői ösz- szefogásával kell hatnia mindazokra a tényezőkre — hangsúlyozták az előadók —, amelyek a hidegháborús hangulatot szítják. A Béke-világtanács budapesti elnökségi ülésének egyik teendője, hogy kidolgozza saját ajánlásait az európai biztonság és együttmködés eredményeinek megóvására. A cél, hogy már Madridban — a helsinki záróokmány szellemében az élet minden területét átfogóan sikerüljön az enyhülés további távlatait megalapozni. A népek békeszerető táborának védőpajzsot kell tartania az emberiség fölé, megfékezni a nyerészkedő tervvel háborút kívánókat. Rámutattak a felszólalók arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb körei gondolkodás nélkül kockára teszik a világbéke sorsát. Az „öreg kontinensen”, Európában, az imperializmus egyre nyilvánvalóbban igyekszik szembeállítani egymással azokat a nemzeteket, amelyek — megannyi kényszerű háborús megpróbáltatás után — készek békejobbot nyújtani egymásnak. A Szakszervezeti Világszövetség képviselője arra szólított, hogy a békemozgalmi erők — karöltve a szakszervezeti világmozgalommal — szenteljék az 1980-as eszten(Folytatás a 2. oldalon.) A béke és barátság hónapfa Az emberek összefogása megakadályozhatja a háborút Elsőként vörös nyakkendős úttörők köszöntötték kedves műsorral az ELZETT szécse- nyi gyárában pénteken a'győzelem napján megrendezett nagygyűlés résztvevőit, amely a hagyományos béke- és barátsági hónap megyei megnyitó ünnepsége volt. Ezt követően Huszkó Sándor, a gyár pártvezetőségének titkára üdvözölte a megyei párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetőit, a balassagyarmati járás és a nagyközség képviselőit. Utalt arra, hogy a béke-és barátsági hónap politikai közéletünk mindenkor jelentős eseménye. Május 9-én felidézzük a fasizmus felett a második világháború felett aratott győzelmet, amely megalapozta mai békés, boldog életünket. Ünnepi beszédet Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára mondott. Szólott arról, hogy május 9-e, a világ minden népének a kétezer- százkilencvennégy napon át tartó második világháború végét, a hatvanegy országot megperzselő ötvenkétmillió emberáldozatot követelő esztelen öldöklés befejezését jelenti. A háborúban legtöbbet szenvedett és legnagyobb áldozatot vállaló nép, ország, a Szovjetunió volt. Ezért emlékezünk kegyelettel és tisztelettel azokra a hősökre, akik a legdrágábbat, életüket áldozták a békéért, népünk szabadságáért, mai boldog életünkért. Népünk az elmúlt harmincegy év alatt élni tudott a szabadsággal, a romok helyén szocialista ország született. Valódi eredményeket mondhatunk magunkénak, amely közös munka gyümölcse. Minden becsületes állampolgár tudja, hogy eredményeinkben nagy szerep jut a békének. Eurónában harmincöt éve nem dörögnek a fegyverek, nem hullanak a bombák, zúgnak a repülőgépek, kattognak a géppuskák. De _ közvéleményünk aggodalommal figyeli a nemzetközi helyzet kiéleződését, mert a nyugodt, békés időszakot a hidegháborús szelek próbálják megzavarni, Veszélyben a békés egymás mellett élés politikája. Pedig az enyhülésnek, Helsinki szellemének minden országban nagy sikere volt. A haladó erők világszerte előbbre léptek. Vietnamban és Kambodzsában, Etiópiában és Angolában, Salvadorban és Nicaraguában, Iránban és más helyeken, ahol a fejlődés, a szocializmus irányában hat, az emberek a haladás, a béke erőit támogatják. Nyugodtan mondhatjuk, hogy társadalmi vonatkozásban, a világ több térségében olyan fordulat következett be, amely elsősorban az Egyesült Államokat bőszítette fel és kényszerítette ellenlépésre. A fenyegetés, a katonai eszközök előtérbe helyezésével próbálják elvesztett pozíciójukat menteni. Arról sem szabad elfeledkezni —, hogy bár világháború nem volt az elmúlt harmincöt évben — helyi háborúkban Vietnamban, Libanonban, Kambodzsában, Egyiptomban, Szíriában, Afrika országaiban sok millió emberéletet áldoztak fel, értékek mentek veszendőbe, gyerekek tízezrei váltak árvává, családok hulltak szét. Az országokat, a békeszerető embereket az is joggal háborítja fel, hogy egyes katonai körök azt mérlegelik, hogy esetleges atomháború esetén a lakosságnak hány százaléka pusztulna el. Felvetődik a kérdés, kinek van joga a világon kétmilliárd ember életével játszani, azt kockára tenni. Mi, magyarok továbbra is a békét, az enyhülést, a békés egymás mellett élés politikáját állítjuk az agresszióval szemben. Tovább erősítjük gazdasági kapcsolatainkat a KGST országaival. A szónok a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatunk, amellyel a békét szolgáljuk, hogy mindenki a maga posztján helytáll a munkában, a tanulásban, becsülettel teljesíti kötelességét. Az ünnepi beszéd után fel szólalt Ispán Zoltánná, a fia talok nevében, Rácz András munkaverseny-felelős, Szabó János szakoktató és ár. Hütter Csaba országgyűlési képviselőjelölt. A nagygyűlés résztvevői úgy határoztak, hogy levelet küldenek az Országos Béketanácsnak, amelyben tol mácsolják Nógrád megye dolgozóinak határozott békevágyát. Budapest a béke városa A Sportcsarnok a nagygyűlés színhelye A béke-világmozgalom élenjáró harcosai délután a budapesti Sportcsarnokban forró hangulatú nagygyűlésen találkoztak fővárosunk dolgozóinak képviselőivel. A nagygyűlés résztvevőit — köztük az elnökségben helyet foglaló Trautmann Rezsőt, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnökét, Baranyai Tibort és Berecz Jánost, az MSZMP KB osztályvezetőit, Markója Imre igazságügyminisztert, továbbá közéletünk, békemozgalmunk számos más jeles képviselőjét, egyházi személyiségeket, a művészeti élet kiválóságait, vállalati és szocialista brigádvezetőket — Kovács Jenő, a KISZ kb titkára, a Béke-világtanács tagja köszöntötte. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett mikrofonhoz. Sarlós István beszéde — Történelmi jelentőségű esemény zajlott le 35 évvel ezelőtt Berlinben: a hitleri Németország képviselői aláírták a feltétel nélküli fegyverletételre vonatkozó nyilatkozatot. Európában ezzel el- csöndesedéit a 68 nőnapig tartó harci zaj, s kibontakozott egy olyan szélesedő nemzetközi összefogás, amelynek célja a háború végleges Jó- iktatása az emberiség történelméből — hangsúlyozta Sarlós István, majd meg állapította : — A fasizmus elleni fellépés a népek akaratának Kifejezése volt és a nemzeti összefogás maradandó példáit szolgáltatta, hiszen a partizánháborúkban is egymás mellett harcoltak a hódítók ellen kommunisták, s az egyházi emberek, a fiatalok és az öregek, a férfiak és a nők. Mi, magyarok az évforduló ünnepi óráit arra használjuk fel, hogy kegyelettel tisztelegjünk az akkori szövetségesek hőseinek magyarországi síremlékei előtt. Szovjet, angol, amerikai, bolgár, francia, jugoszláv és román katonák hantjaira helyezzük el a megemlékezés virágait azzal a reménnyel, hogy a hősök áldozata nem volt hiábavaló. Mert el jő a kor, amelyben a népek közötti Koszorúzás Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A zászlókkal díszített téren az emlékművel szemben katonai díszszázad sorakozott fel, csapatzászlóval. Kürtszó harsant, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter társaságában — a koszorúzás színhelyére érkezett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; a Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el a koszorút az emlékmű talapzatán. Ezután a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagykövetségének nevében Vlagyimir Jalcovlevics Pavlov nagykövet, Valerij Leonido- vics Muszatov, követtanácsos és Anatolij Alekszandro- vics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országos tanács főtitkára, Kállai Gyula, az országos tanács elnöke és Szentistványi Gyuláné, az országos tanács titkára helyezett el koszorút. A Szakszerezetek Országos Tanácsa nevében Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Jakab Sándor főtitkárhelyettes koszorúzott. A magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos, Kamara János rendőr altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár és Borbély Sándor vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport nevében Vlagyimir Ivanovics Szivenok ve- zerezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Fjodor Kalisztratovics Iscsenko altábornagy és Vladlen Szera- fimovics Koleszov altábornagy helyezett el koszorút. Koszorúzott még a magyar partizánszövetség, a KISZ, a magyar úttörőszövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az Országos Béketanács, a Béke-világtanács elnöksége nevében Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, a Fővárosi Tanács. A koszorúzási ünnepség az In- ternacionálé hangjai után a katonai díszalakulat elvonulásával ért véget. A fasizmus felett aratott győzelem , 35. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzásig ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. együttműködés és barátság játssza majd a nemzetközi életben a döntő szerepet. — Nekünk az is természetes, hogy a győzelem napján elsősorban a fasizmus elleni háború legnagyobb terheit vállaló és a hazánkat felszabadító Szovjetunió gyűzelmé* ről és küldetéséről beszél* jünk. A világ egyetlen népének sincs joga ahhoz, hogy megfeledkezzék arról a 20 millió szovjet emberről, aki életét vesztette a fasizmus elleni háborúban. Az akkor mintegy 200 milliós szovjet nép hatalmas áldozatok árán vívta ki a katonai, a politikai és az erkölcsi győzelmet. Sarlós István emlékeztetett a fasizmus rémtetteire, a hírhedt fajelméletre, az ember* semmisítő gyászos halál táborokra, majd így folytatta: — A fasizmus feletti győzelmet követően elkezdődött a világ egészének átalakulása. Létrejöttek a szocializmus országai és hozzáfogtak az új. minden korábbinál humánusabb társadalom feléoítésé- hez. Megkezdődött a gyarmati rendszer felbomlása, megerősödtek a háború alatt elhallgattatott. vagy illegalitásba szorított demokratikus és forradalmi mozgalmak, folytatták az osztályharcot és a nemzeti elnyomás elleni küzdelmeket. Ellenhatásként megjelentek a világpolitika színterén a visszahúzó erők is. s ezekben az években a háború Demoklész-kardja a hajszálnál is vékonyabb szálm lebegett felettünk. De ezekben az esztendőkben létrejött a haladó erők együttműködése az erőszak ellen, a béke védelmére. — Mindannyian emlékszünk a Béke-világtanács politikai akcióira, százmilliók egységes, határozott fellépésére. A Szovjetunió, a szocialista oi- szágok és az el nem Kötelezettek kölcsönös erőfeszi ,esei készítették elő a békés egymás mellett élés jegyében a tárgyalások és az enynülés térnyerésének korszakát. — A politikai küzdelmekben, a szocialista világ nemzetközi tevékenységében aktívan részt vettek a magyarok is. s a Szovjetunióval, valam.nt a többi szocialista országgal egyeztetett és összehangolt cselekvés megteremtette és megteremti nemzeti érdekeink képviseletének a lehetőségét minden nemzetközi fórumon. Hazánk, a szocialista közösséggel együtt a békés egymá* mellett élés, az enyhülés egymásra épülő politikai gyakorlatát kínálta és kínálja, még akkor is, amikor napjainkban az emberiség érdekei elien (Folytatás a 2, oldalon)
