Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

Aranybetűvel írott terv...

Fundamentum a tekintélyhez

Nagyobb a tekintély, mint az erőhatalom — vélték eleink. A patinás bölcsesség ma honunkban talán érvénye, sebb, mint valaha. Ám éppen r a és éppen honunkban egyre bajosabb hódolatot kivívni — legalábbis formaságokkal. A mai magyar viszonyok közt — úgy tetszik —, nem divat a hasravágódás mások előtt; legföljebb érdekből, átmenetileg. De jelentékeny függőség egyenrangú munkások közt aligha létezik, épp ezért kivált figyelemreméltó, ha egy munkásember szerez tiszteletet társai 1 körében.

Megyés Györgynek, a salgótarjáni síküveggyár lakatosának a fáma szerint van szava, respektusa a vele együtt dolgozók előtt, a központi tmk-műhelyben. „Gyurira hallgatnak — bólint Nyakó József, 69 éves (nyugdíjasként dolgozó) lakatos, aki Megyést több évtizede ismeri. — Komoly, megbízható ember, és — itt fölemeli az ujját — értelmes!”

Megyést a szerszámkiadóban leljük. Apróbb baleset miatt került ide átmenetileg, egyébként — két esztendeje —, marógépen dolgozik. A 46 éves férfi -külseje nincs ellentmondásban a róla hallottakkal. Zömök alkat, egyenes tartás, szigorú arc. A szemüveg és az érces hang tanáros hatást kelt.

— Mi ad tekintélyt? Meredek kérdés — tűnődik el, de hamar kész a válasszal. — Csak egyvalami adhat, gondolhatja. ..

Eszembe jut az általam föltett közhelykérdésre dukáló közhely felelet: — A munka?

Rábólint.

Ami a magas beosztást illeti: nem lehet reputáció for. rása. Megyes az maradt, ami volt: lakatos.

— Tizenöt évig fociztam, csatár . voltam. Az teljesen

lekötött. Ráadásul folyamatos üzemben dolgoztam; a vezetők jobban örültek, ha számíthattak az emberre, nem kellett még arra a pár napra sem nélkülözni, amit a tanulmányi szabadság jelent. Pedig- jó lett volna tanulni, mert ebben a szakmában nagy a fejlődés, követni csak tanulással lehet. Van persze, aki azért tanul, hogy följebb jusson a ranglétrán.

— Ez a természetes.

— Szerintem nem. Hiszen, áz aranybetűvel írott terv is csak akkor valósul meg, ha végrehajtják. A gyakorlati munka a fontosabb,

'Ez utóbbi megállapítással nincs mit vitázni: axiómaszerű Igazság. Am az igazolásul említett kép másvalamire is utal: a munkás jártas a vitákban, s nem megy a szomszédba, ha érveit metaforákkal is szemléltetni szeretné. Képessége és rutinja egyaránt van a közéleti szerepléshez.

— Nem mondom, hogy túl nagy gyakorlatom van a nyilvános szereplésben, de az üzemi ügyeket itt, a mi kollektívánk előtt, mondjuk egy termelési tanácskozáson el tudom mondani. Ha valami probléma van, leginkább tőlünk, korosabbaktól várják a többiek, hogy szóvá tegyütt. Vannak ugyan agilis fiatalok, nem mondom, de legalább, hogy elsőként ml vessük fel a problémát, ezt elvárják ők is.

— Ha fölszólal, nem mondják, hogy csak föltűnési visz- ketegségből teszi?

— Ezt nem. Akkor tenném feltűnési vágyból, ha saját érdekből beszélnék. De minél nagyobb közösséget érint a felszólalás, annál jobban örülnek neki. Ilyen után jönnek Is, hogy jól van, Gyuri, örülünk, hogy ezt így meg- mondtad. Az persze, más kérdés, hogy egy felszólalásra milyen intézkedés történt. Évekig tartott, amíg elértük, hogy most már legalább válaszolnak a felettesek az előhozott gondokra. Ez már valami. Hogy aztán a gyakorlatban mit tesznek... Szóval ezen van még javítani való.

Axióma az le, hogy a szavak súlya arányos a beszélő tetteivel. Megyes evvel mindig tisztában volt: „Az a véleményem — mondja —■, hogy ha valaki beszél, előbb tegyen ' valamit az asztalra. ..” Eből is kiviláglik, hogy a tekintély fundamentumát keresve minden út — végső soron —, á munkához vezet. A tmk-ban a munkának melyik oldala mérvadó?

— Mindenek előtt a jó minőség. Ez nálunk nemcsak az utóbbi években került előtérbe. Akár a hibakeresésben, akár a javításban, mindig a megbízhatóság, a tartósság volt a gyorsaságon kívül a fő szempont.

Megyes György, lakatos létére, marógéppel keresi kenyerét. Amíg belerázódott e masina kezelésébe, előfordult, hogy kérdeznie kellett olyantól, aki nála jobban ért ehhez a munkához. Ilyesmi csorbítja-e a tekintélyt?

— Nem kell szégyellni a kérdezést. Az nagyobb baj, és jobban csorbítja a tekintélyt, ha valaki önfejűségből hibát hibára halmoz. Az iparban nincsenek magányos dolgozók, elképzelhetetlen, hogy valaki egyedül megállja a helyét. Problémákat megoldani csak együttesen lehet. Jó magam különben sem gondoltam azt, hogy én kiváló munkás vagyok. Igyekszem a lehető legjobban megcsinálni, amit rám bíztak; de jól tudom' hogy még többen is el tudnák végezni ugyanúgy. A mi munkánkban az emberek kiegészítik egymást.

Molnár Pál

Megbecsült ember a falujában

AZ ÜTEMES kopogás, zakatolás, sistergés már mesz- eziről elárulja Sóshartyán- han, vassal dolgoznak. A nógrádmegyeri ipari szövetkezet sÓ6hartyáni részlegében alakítják, formálják az t_ * izzó fémet.

Bada Sándor barna köpenyben, a kezét törölgetve jön elénk a kapuig. A műhelyből lépett ki, eligazította az embereket. A házigazda udvariasságával tessékel a csöppnyi irodába, ahol az adminisztrátor mellett neki is jutott iróasztalnyi hely.

— Szépségversenyt nem nyernénk a műhelyünkkel, az igaz — mutatja a pajtaszerű épületet —, de nem is ez a fontos, A lényeg, amit csinálunk, az minőségileg, mennyiségileg megállja a próbát. Akkor nagyobb hiba már nem igen adódik.

Bada Sándor közel harminc esztendeje tagja a Vastömegcikkipari Szövetkezetnek. Szegkovács.

— A nagyapám, édesapám

mesterségét folytattam. Hagyományos ez minálunk. Körülbelül nyolcéves lehettem, amikor édesapám bevitt a műhelybe. Aztán azt mondta, ria fiam, a fújtatóval- már elboldogulsz, láss munkához. Ez volt az első lépés. A kezemnek- még nőni kellett ahhoz, hogy a ráverővel megbirkózzam.., •

Közel harminc év után Is olyan szeretettel, szívesen beszél az izzó vasról, a műhelyről, hogy öröm hallgatni.

— Most 6okkal könnyebb, a gépek segítenek minket. Régen csak kézzel dolgoztunk. Annak is megvolt a maga fortélya, szépsége. Ügyességért kívánt az embertől.

, Tíz esztendeje részlegvezető a sóshartyáni üzemben. Harminckét ember dolgozik a keze alatt. Nagy felelősség. Szervezni, irányítani, fegyelmet tartani, oly módon, hogy eleget tegyenek a követelményeknek, meg a boríték se lássa kárát.

„A MŰHELY nélkül talán nem is tudnék létezni” — mondja. Ugyanilyen szívvellélekkel vállalja és végzi el

a rábízott sok-sok egyéb munkát. Annyiféle megbízatása, funkciója van, hogy hir- telenében fér sem tudja sorolni mindegyiket. Jól meghaladta a tíz évet, hogy először tanácstaggá választották. A Dankó úton, a 12-es körzetben másnak a neve azóta sem jött szóba, amikor arról beszélgettek, ki képviselje az Itteni családokat a tanácsban.

— Ml csak Bada Sándor mellett maradunk — mondták legutóbb is a jelölő gyűlésen. Így aztán ismételten tanácstagjelölt lett.

— Tudja, nálunk a személyes példa fontos, mert mindenképpen húzóerőt jelent. A mi családunk 1960-ban építette a házat. Négy gyerekem közül mindegyik elvégezte a nyolc általánost. A legkisebbik szakmunkástanuló a tűzhelygyárban, ez lány. A fiam kovács lett, mint jómagam, a katonaidejét tölti. Egy lányom még ugyancsak a tűzhelygyárban dolgozik, a másik meg itt, a szövetkezetben. Amire meg különösen büszke vagyok, az a négy unokám.

Sóshartyánban a cigány- családok döntő többsége jól dolgozik, szépen keres. Persze, van néhány olyan is, akiknek segíteni kell, ösztökélni, támogatni őket, mert egyedül nem tudnak kika- parkodni a putriból.

— Arra törekszünk, hogy a gyerekek rendesen járjanak iskolába. Manapság, ha egy fiú vagy lány nem végzi el az iskolát, amikor minden lehetősége megvan hozzá, nagy hiba. Olyan hátránnyal in. dúl az életnek, a munkában, amit már később nehezen, vagy egyáltalán nem tud behozni. Ilyenkor a szülőket is hibáztatom.

Bada Sándor, mint tanácstag, társadalmi pártfogó. Ez annyit jelent, rendszeresen látogatja azokat a családokat, fiatalokat, ahol mindez szükségesnek látszik. Előfordul, hogy állami gondozásba kell venni gyerekeket, pontosan az ő érdekükben.

Mondják is, egy-egy látogatás után, Itt volt a „keresztapjuk”. — Nem szabad magukra hagyni őket — állítja —, idejében lássák, melyik a helyes út.

Mindezek mellett önkéntes tűzoltóparancsnok-helyettes a faluban, tagja a népfront- bizotságnak, segít a rendőröknek, ha az szükséges. Tizenhat esztendeje párttag.

— A FELESÉGEM már

nem is csodálkozik, ha mondom, megyek megint valamilyen összejövetelre, értekezletre. — Az is igaz, bármelyiket hagynám el, hiányozna. Érzem, hogy megbecsülnek. szeretnek, számítanak rám. Éneikül mit sem érne az egész...

— cse —

Igazodtak a mai követelményekhez

A brigádok döntö többsége megértette

Interjú az SZMT titkárával

A minden oldalú alkotó tevékenység kibontakoztatásának legfontosabb és legtágabb területe a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. Megyénkben, akárcsak a múltban, most Is nagy szerepe és hagyománya van az üzemek, gyárak, vállalatok fejlődésében, a megye általános gyarapodásában, gazdagodásában a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek és szocialista brigádmozgalomnak. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte az eddig végzett munkát és meg. jelölte a további tennivalókat.

Ebből az alkalomból megkerestük Medved Károlyt, az SZMT vezető titkárát, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseinkre.

— Milyen új vo. nások jellemzik megyénkben a szocialista munkaversenyt

és a szocialista bri' gádmozgalmat?

— A megye üzemeiben,

. vállalataiban, gyáraiban,

gyáregységeibe)) és telephelyein tevékenykedő több mint 3200 a szocialista cím különböző fokozatáért küzdő kollektíva, döntő többsége megértette az új követelményeket és vállalkozott azok teljesítésére, Ennek megfelelően az 1979. évi alapvállalásokban előtérbe kerültek az aktuális gazdaságpolitikai célkitűzések. A vállalások zöme a tőkésexport fokozására, a termékek minőségének javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra irányulta k.

— Az 1979. évi értékelést még nem mindenütt végezték el. Ezt figyelembe véve a termelés és , gazdálkodás főbb mutatói mit jeleznek az elmúlt évről?

— A megye kiemelt üzemeinek döntő többsége teljesítette 1979. évi tervét. Az eredmények elérésében nagy szerepük volt a munkaversenyben vállalt feladatok teljesítésének, a szocialista brigádmozgalomnak. Sikeresen megvalósultak a gazdaságos, nem rubelelszámolású exportterv teljesítésére, illetve túlszárnyalására tett vállalások.’ Ugyanezt mondhatom el a termékek minőségének Javítására irányuló felajánlásokról. A vállalatok és a lcollek. tívék fontos feladatuknak tekintették az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot. Ezt tükrözik az eddigi biztató eredmények. A mezőgazdasági üzemekben is fokozottabban érződik a szocialista mun- kaversenymozgalom kedvező hatása. Több gazdaságban, az iparhoz hasonlóan eredményesen tevékenykednek a szocialista- és munkabrigádok.

— A sikerekben

milyen szerepe volt a pótvállalásoknak és azok teljesítésének?

— A pótvállalásokat elsőA Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati üzemében a Martos Flóra brigád tárcsa kondenzátorok eziistözését és forrasztását végzi. Képünkön: Zaj Péterné és LakátOJS Gé" záné az czüstöző automatán dolgoznak. “jTr^

sorban a SZOT, a KISZ központi bizottsága, az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság határozatainak figyelembevételével alakították ki. A vállalatok, üzemek, gazdasági és mozgalmi vezetők az 1979. első félévi e edmények, és a második félévi megrendelések függvényében ajánlásokat tettek a vállalat érdekeit legjobban szolgáló feladatok elvégzésére. Az új követelményeket egyeztették a brigádok alapvállalásaival, és elsősorban a termelés-gazdálkodás hatékonyságát és a minőség javítását szogáló felajánlásokat fogadták el. Többszöri egyeztetés után a pótvállalások jóváhagyása a szocialista brigádvezetői értekezleteken, termelési tanácskozásokon, munkás gyűléseken történt meg. A pótvállalásokban növelték az alapvállalásban szereplő gazdasági felajánlásokat, ugyanakkor egyéb kötelezettségeket —, nagy értékű termel oberen előzések fokozott kihasználása, a beruházási költségek csökkentése, új beruházások tervezett időben történő felkutatása, a szállítási, kivitelezési határidők betartása, stb. — Is vállaltak. A pótfelajánlásokat a brigádok nagy része teljesítette, bár az alapválla- lások megvalósításától nehéz elkülöníteni, ezért a legtöbb helyen a kettőt együtt érté. kelték.

— Mondana néhány szót a művelődésben, a szakmai

képzésben és to. vábbképzésben bekövetkezett fejlődésről?

— A szocialista brigádoknál általános, egész kollektívákra kiterjedő kulturális vállalásokat egyre inkább az egyéni felajánlásokkal váltják fel. A művelődéssel és az életmóddal összefüggő felajánlások pedig többségükben tartalmasak. Vonatkozik ez az oktatásra. Például a szakszervezeti oktatásban 1979-ben 13 ezer 181 szocialista brigádtag vett részt, s 87 tanfolyamon oldottuk meg 1547 brigádvezető képzését. Kiemelkedőek a társadalmi munkára tett vállalások, amelyeket számos termelőegységben jelentősen túlszárnyaltak. Ehhez a tenniakaráshoz adott újabb lendületet a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához való csatlakozás. A brigádmozgalomban részt ve- vők ’ döntő többsége hasznos munkával teljesítette, illetve folyamatosan teljesíti a kongresszus tiszteletére vállalt kommunista műszakját.

— Ezek után térjünk át az 1980. évi tervek, és munkaverseny-vállalások előkészítésének tapasztalataira.

— Az előkészítés már a múlt év utolsó negyedévében megkezdődött. Megyénk üzemeinek többsége írásos felhívásban jelölte meg a megvalósításra váró -feladatokat, amelyekhez a kollektívák segítségét kérte. A brigádok kedvezően fogadták a felhívásban foglaltakat, olyan vállalásokat tettek, amelyek se* gítenek abban, hogy a versenylendület ebben az esztendőben is tovább folytatódjon a megváltozott új, magasabb követelmények között is.

A változások azonban bizonyos tekintetben nehezítették a verseny szervezését, a dolgozók alkotó készségének teljes kibontakoztatását. Az új közgazdasági szabályozók bevezetése késleltette a tervek és a vállalások jóváhagyását. Több gazdálkodó egység,

év« operatív program alap* ján termel, ami megnehezíti a gazdasági jellegű vállalások kialakítását és azok minősítését. Ugyanakkor egyre jobban érzékeljük, hogy brigádszinten Is rugalmasan igazodnak a változó körülményekhez. Figyelembe véve az első negyedév tapasztalatait, több gazdálkodó egységnél megnehezítette a brigádvállalások időarányos teljesítését;, az anyag- és alkatrész-ellátásnál jelentkező rapszodikusság, a kooperációs kapcsolatok be nem tartása, az üzem- és munkaszervezésben rejlő hiányosság. A vezetők egy része nem fordít kellő gondot a kollektívák cselekvőkészségének kibontakoztatására, á vállalások teljesítéséhez szüksé. ges feltételek megteremtésére, a munkaverseny-mozga- lom fejlesztésére. Emiatt több helyütt még mindig túl általánosan fogalmazzák meg a brigádok számára a hatékonysággal és minőséggel összefüggő feladatokat. A versenyző dolgozók vállalkozási kedvétől és lelkesedésétől legtöbb helyen elmarad a felelősök közti munkamegosztás, a vállalások tárgyi feltételeinek biztosítása, az értékelés^ valamint az anyagi és erköl. esi elismerés;

— Most pedig arra kérem, szóljon a szakszervezetek további feladatairól.

— A megyei párt-végrehajJ tóbizottság eddig minden év.- ben áttekintette a szocialista munkaverseny és szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos munkánkat. A Jelenlegi kritikus értékelés, a hozott határozat valamennyi érdekelt szervnek és tisztségviselőnek jő alapot ad a további,' gyorsan változó helyi feladatok sikeres megoldásához. Á XII. kongresszus határozata elsősorban a szakszervezetektől várja sl, hogy légyénél* aktívabb szervezői a munka, versenynek és a brlgádmoz> galómnak, alakítsák továbbfejlesztésének irányát, és tik: rekedjenek a formális vonások csökkentésére. Ennek szellemében jelöli ki a végrehajtó bizottság legutóbbi határozata a soron levő feladatokat. Megyénk szakszervezetei segítenek abban, hogy a szocialista brigádok kezdeményezései az eddiginél még szorosabban kapcsolódjanak a vállalati tervfeladatokhoz. Erősítsük azt a szemléletet és gyakorlatot, mely szerint aa ésszerű takarékosság a korszerű gazdálkodás állandó kö- vetelniénye. Közreműködünk olyan kezdeményezések általánossá tételében —, mint a brigádmárka, önmeózás, munkád mellé add a neved, egy brigád, egy hasznos újítás stb. Nagyobb figyelmet fordítunk a komplexbrigádok szervezésére, szorgalmazzuk az ésszerű munkaerő-gazdái, kodást, a brigádon belüli dif. íerenciált bérezést. ösztönzünk a szakképzettség növelésére. El akarjuk érni, hogy a műszaki és gazdasági szakemberek az eddiginél aktívabban kapcsolódjanak be a szocialista munkaverseny- mozgalomba.

— Mit kérnek a gazdaságvezetők.

tői?

— Azt, hogy teremtsék meg a lehetőséget a munkaverseny rugalmasabb alkalmazásához. Fordítsanak nagyobb figyelmet az évközi változásokra. Biztosítsák a rövidszakaszos célkitűzések megoldá. sát segítő pótvállalások megtételét. Közös és sürgető feladatunk a munkaverseny értékelésének korszerűsítése, mivel ezt a területet sok jogos kritika érte.

— Mit tehetnek a KISZ-szcrvezetek?

— Vezetőiket arra kérjük, hogy a szakszervezeti veze. tőkkel szorosabb egyetértésben nyújtsanak pontos, érthető útmutatást az ifjúsági brigádoknak vállalásaik megtételéhez. Fontos, hogy a jelen, léginél még eredményesebben vonják be őket az akcióprogramok végrehajtásába — fe. jezte be nyilatkozatát Medved Károly. Vcaesz Károly

t