Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

Ä fejlődés útján a Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezeték gyára

A döntés 1968 elején született meg arról, hogy a decentralizált ipartelepítési politika irányelveinek, valamint a Magyar Kábel Művek termelést bővítő rekonstrukciójának megfelelően, létrehozzák a balassagyarmati szabadvezeték gyárat.

A művek vezetői a döntéshez figyelembe vették azt, hogy a város és környéke olyan munkaerő-tartalékkal rendelkezett, mely elegendőnek bizonyult az új gyár zavartalan üzemeltetéséhez. Nagy előnyt jelentett az, hogy a vasdobokat 1965 óta Balassagyarmaton, a fa kábeldobokat pedig 1966-tól Szécsény- ben készítik.

A népgazdaság igényeinek kielégítésére és az exportlehetőségek kihasználásaira a gyár beruházása 1968-ban megkezdődött. A beruházás szakaszosan valósult meg.

1970-ben indult meg a termelés, néhány, Budapestről letelepített húzó- és sodrógépen.

Az első szakasz 1973-ban a gyár ünnepélyes átadásával zárult le.

A beruházás népgazdasági hasznát akkor mérhetjük le leginkább, ha megemlítjük, hogy a 238 millió forint beruházási költség néhány év alatt megtérült és 1970—1978. között több mint ötmilliárd forint termelési értéket eredményezett. A termelés hazai felhasználású alumínium sodkulását jól érzékelteti a létszám és a termelési érték párhuzamba állítása. 1970—1978. között az egy főre jutó napi termelési érték 3300 forintról 7200 Ft-ra emelkedett.

Exporttevékenységünkkel kapcsolatban ' elmondhatjuk fejlődésünk dinamizmusára jellemző, míg 1971-ben az MKM összes exportjának egyötödét, hat év múlva már több mint a felét biztosítottuk. A tőkés államokba szállított termékeknek 1971—78. között éves átlagban 95 százalékát adtuk. Értéke 1978-ban 443 Ynillio forint volt.

Az exportra készülő téri mékek között legnagyobb mennyiségben az acélalumínium szabadvezeték-sodratok szerepelnek, de jelentősek a színalumínium szabadvezetékek és a tömörített alumínium sód rátok is.

Szocialista exportunk a Szovjetunióba, Kínába, Vietnamba, NDK-ba, Jugoszláviába és Csehszlovákiába irányult.

Kiterjedt a gyár tőkésvevőköre, hiszen exporttermei lésünk nagyobb részét az elmúlt években növekvő meny- nyiségben Svédországba, Finni országba, Norvégiába, Dániába, NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba, Olaszországba, Lich- tensteinbe szállítottuk. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a kereskedelmi kapcsolatunk a fejlődő országokkal. Jelentős megrendeléseket kaptunk Iránból, Irakból, Pakisztánból, Jordániából és Nigériából.

A szabadvezeték-üzem rekonstrukcióján belül az alábbi gépek beszerzését tervezzük :

— a 18 db elavult 20—25 éves gyűjtvehúzó gépeket 5 db Henrich (NSZK) csúszvahúzó géppel helyettesítjük,

— sodrórészen a 11 db régi gépet 3 db nagy teljesítményű Bager (Dán) gyártmányú sodrógéppel váltjuk ki,

— a leadó és felcsévélő rendszereket a svéd Kab- matik cég által gyártott típusokkal oldjuk meg,

— a dobzsaluzás korszerűsítésére Kabmatik berendezést szerzünk be,

— a dobok mozgatását vonszolópályákkal egyszerűsítjük, ill. gyorsítjuk,

— a technológiai színvonalat különböző segédberendezések (hegesztőgépek, zsírzók, emelők stb.) beszerzésével javítjuk,

— acélsodratok gyártására és huzalok tovább húzására hagyományos gépekből alakítunk ki egy gyártócsarnokot.

Az erősáramú kábelgyártó kapacitást egy komplett 10000 m2-es gyártórészleg felépítésével terveztük bővíteni. A csarnokot Maillefer (svájc) gyártmányú extruderekkel és Mali (osztrák) sodrógépekkel terveztük felszerelni. A gépek PVC-granulátummal történő ellátását pedig silókhoz csatlakozó pneumatikus szállító- rendszerrel oldjuk meg.

Automatikus vezérlésű berendezések a gyártás szolgálatában.

A korszerű termékek impozáns megjelenésű gyártócsarnokban készülnek.

rátok gyártásával kezdődött, már 1970 második fél évében megkezdődött az alumínium 5S acélalumínium szabadveze- iék-sodratok exportra történő gyártása.

A géppark további bővítésével megindult az ötvözött alumínium szabadvezetékek és tömörített alumínium sodra- ,ok előállítása. 1973 végére /alamennyi szabadvezeték- ;ípus előállítására felkészült a *yár. Közben a gazdaságtalanul feldolgozható, sajtolással cészült alumínium alapanyagot sikerült a korszerű eljárással (properzi) nagy te- jercssúlyokban készülő alapanyaggal kiváltani.

A gyártmányszerkezet 1975- aen tovább bővült 1 kV-os alumínium vezetőjű erősáramú szigetelt vezetékekkel és kábelekkel.

KITERJEDT VEVŐKÖR

Az induláskor 180 dolgozó 12 -illió Ft-os termelési érte állított elő, 1978-ban 549 fő ,,i milliárd Ft-ot termelt A termelékenység kedvező alai

NAGYSZABÁSÚ

BERUHÁZÁS

1978-ban a gyár történetében új fejezet kezdődött. A nagyrészt elavult gépparkkal már magasabb népgazdasági elvárásokat; az export gazdaságos növelését és a hazai igények fokozottabb kielégítését nem tudtuk szolgálni

A Magyar Kábel Művek nagy volumenű beruházást határozott el. A Magyar Nemzeti Bankkal hárommilliárd forintos hitelszerződést írt alá, amelyből a balassagyarmati gyár 788 milliót költhetett beruházásra.

Fő célként a szabadvezetéküzem teljes rekonstrukcióját, az erősáramú termelőüzem létrehozását, a szállítás, az anyag- mozgatás é$ -tárolás korszerűsítését tűztük ki.

A tervezett termelés a beruházás után (1982) évi 25 ezer tonna szabadvezeték, 7 ezer km erősáramú kábel és 108 ezer km erősáramú vezeték. Az export értéke várhatóan eléri a 45 millió dolláros értéket.

Terveink között szerepelt a fedett és szabadtéri tárolóterületek bővítése. A szállítási problémák csökkentése érdekében iparvágány építése.

A beruházás kivitelezésével párhuzamosan a gyárnak a termeléssel összefüggő feladatokat is teljesíteni kellett. Így 1979-ben a beruházás időarányos teljesítése mellett a következő termelési pélkitű- zéseket valósítottuk meg:

— nem rubelelszámolású exportot 1,5 millió dollárral túlteljesítettük,

— anyag- és energiatakarékossági tervet 13,1 millió forintra teljesítettük. A korábbi évekhez képest jelentős eredményt értünk el.

— Importanyagok felhasználásának csökkentése, ill. hazai kiváltása 2 millió forint megtakarítást eredményezett.

,— Annak ellenére, hogy termelési terveinket elsősorban árváltozások miatt 90,4 %-ra teljesítettük, ezt ellensúlyozza

az export 115 %-°s túlteljesítése.

1979-ben tovább javult termelésünk minősége, ezt elsősorban az új technika adta le.% hetőségek jobb kihasználásé-’ val és a technológiai fegyelem szigorításával lehetett elérni. Visszatérve a beruházásra, elmondhatjuk, 1979-ben lényeges előrelépéseket tettünk. Üzembe helyeztünk 3 db Henrich húzógépet, 3 db Bager sodrógépet. Beépítésre kerültek a Kabmatik gyártmányú leadok és felcsévélők. A hegesztési technológiát hideghegesztők üzembe állításával javítottuk. Nagyrészt elkészült az új erősáramú nagycsarnok épületszerkezete és az iparvá- vány földmunkálata. A fedett raktárterületet 2800 négyzet- méter, a szabadtéri tároló- területet 5000 négyzetméterrel bővítettük. A tmk 450 négyzetméteres új műhelybe költözött.

A meglevő DSG sodrógépek átalakítását gyári tervezésben és kivitelezésben végeztük el. A városi vízellátás problémáit egy 50 köbméteres felszíni víztároló építésével enyhítettük.

KORSZERŰSÍTÉS,

KIVÁLTÁS, FEJLESZTÉS

Beruházási programunkkal összhangban került sor a műszaki fejlesztési feladatok meghatározására. A hosszú távra kidolgozott fejlesztési tervünkben három fő területre koncentráltuk az elvégzendő feladatokat. Ezek a következők: alapanyagok korszerű-, sítése és tőkésimportanyagok kiváltása, meglevő gyártmányok korszerűsítése, illetve újak kifejlesztése, a gyártás- technológiák továbbfejlesztése.

Az alapanyagok (alumínium, ötvözött alumínium, horganyzott acél, PVC; védőzsír stb.) korszerűsítése kettős célt szolgál. Termékeink minőségének javítása mellett biztosítani kell a nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetését. Egy-egy gép teljesítménye hibás alapanyag miatt 20—30 százalékkal is csökkenhet.

GAZDASÁGOSAN,

JÖ MINŐSÉGBEN

A piac műszaki, gazdasági igényeinek növekedése és az export fokozása megköveteli gyártmányaink továbbfejlesztését és újak megjelentetését. Gyártástechnológiák fejlesztésének célja a termékek gazdaságosan és jó minőségben történő előállítása.

Fejlesztéssel az MKM fejlesztési intézetének irányításával foglalkozunk. Széles körű tevékenységünket a főbb fejlesztési témák megnevezésével kívánjuk érzékeltetni: Kábelek jelölésének módosítása — tömörítési technológia fejlesztése — dobcsomagolás korszerűsítése — új gépekkel kapcsolatos technológiai kísérletek — aldrey minőségű ötvözött properzi kidolgozása —, importzsírok és -olajok kiváltása hazai előállításúval — szabadvezetékek vizsgálata — erősáramú kábelek prototípusainak elkészítése. Számos

külső intézettel, vállalattal tartjuk a kapcsolatot. Ezek között vannak alapanyag-szállítók (inotai alukohó, tatabányai alukohó, D4D, BVK), kutató-fejlesztő intézetek (Villa, mosenergia-ipari Kutató Intézet, Szénhidrogén Kutató Fejlesztő Intézet) és felhasználók (MVM, OVIT).

Tárgyalások folynak az MKM és a Salgótarjáni Kohá. szati Üzemek között a horganyzott acélhuzalok és -szalagok gyárthatóságára. Eredményeink közül kiemelkedik az import mesterkeverék megtakarítása a kábelek csíkozással, illetve postamasszával történő jelölésének bevezetésével. Az 1979. évi megtakarítás értéke 1,3 millió forint. Egyéb területen is jelentős eredményeket értünk el: tovább fejlesztettük az export tömörített sodratok gyártását, elkészítettük több VDE (német szabvány) szerinti kábél prototípusát, kísérletet folytattunk hazai, ill. import ötvözött alapanyagokkal. Részletesen elemeztük az új gépek működését és kidolgoztuk a géptechnológiákat.

Termékeink exportképességét az eddigieknél esztétiku- sabb csomagolási mód bevezetésével fokozzuk. Ebben az évben eddig már három jelentős exportszállításnál vezettük be az új csomagolási módot.

Végül a gyár 1980. évi főbb feladatairól:

— Tőkésexportot az 1979.

évi 20,3 millió dollárról 29 millióra növeljük.

— Javítjuk a gazdálkodás színvonalát a készletnormák

, és a takarékossági szempontok figyelembevételével.

— Kiemelt alapanyagoknál 0,4—3,5 százalékos megtakar!, tást tervezünk.

— Maximálisan kihasználjuk az új gépek adta lehetőségeket a gazdaságos és jó minőségű gyártás érdekében.

— A beruházással kapcsolatos feladatokat határidőre teljesítjük.

— Műszaki fejlesztés keretein belül kiemelten foglalkozunk az új technológiák kidolgozásával és gyakorlati bevezetésével.

— Tovább folytatjuk dolgozóink képzését, fő célunk, hogy a termelőgépeket kábelipari szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők kezeljék.

A balassagyarmati kábelgyár általános és hosszú távú célkitűzése a termékek minőségének javítása, minden piacon értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. A fejlesztés által kialakuló korszerű gyártmányszerkezettel és magas technikai színvonallal elérhető hatékonyság és gazdaságosság további növelése. A szervezés hatékonyságánál? növelése a termelés feltételeinek állandó javítása, a rekonstruk. ció és a-beruházás határidejének betartása, magas színvonalú kivitelezése.

(X)

A kiváló minőségű kábeleket könnyűszerrel értékesíthetik • piacon