Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
t Az R III. látképe a hazai csempegyártás fellegvára A Lloyd Kerámia Rt. egyik üzemeként 1923-ban alapították Romhányban a mai építési kerámiagyárat. Kezdetben sokféle kerámiát, nagyobbrészt kályhacsempét készítettek itt. A felszabadulás után már csak kályhacsempe került ki a gyárból — egészen 1971-ig, akkor indult az új üzem, amelyben falburkoló csempéket állítottak elő. Három évvel később megszűnt a kályhacsempegyártás, azóta a romhányi gyár fal- és padlóburkoló kerámiát küld piacra. . ■A gyár megújulási folyamata négy évvel ezelőtt kezdődött: akkor indult az új csarnok, a Romhány—III. építkezése. Hozzá a legfontosabb gépeket az olasz Sacmi cégtől vásárolták. A cég képviselői a napokban utaztak el Romhányból, ahol a bizonyítási eljáráson vettek részt. Az eljárás eredményeként a gyár átvette a gépsort, kezdődhet hát a termelésfelfutás a teljes kapacitásig! Az új gyár, az R—III. évi 3 millió négyzetméter falburkoló lap gyártására épült. Ehhez számíthatjuk még hozzá a régi üzemekben előállított évi 700 ezer négyzetmétert, s máris megállapíthatjuk; ez a mennyiség több mint az ösz- szes többi magyar csempegyár által készített! Joggal mondhatjuk hát, hogy a hazai csempegyártás fellegvárává lett Romhány. A második fél évtől már teljes kapacitással dolgozik az új csarnok. Az építkezés eldöntésénél egyébként nagy súllyal esett a latba az innen hét kilométerre levő, felsőpetényi agyagvagyon. Azon túl, hogy közel van, igen olcsó is, és nagy mennyiségben fordul elő. Erre az agyagv^gyonra fejlesztették hát ki a recepteket. (A petényi agyagon kívül egyébként kisterenyeit is felhasználnak — kisebb mennyiségben.) Az új csarnok termelésének felfutását nemcsak maga a gyár várja nagyon, hanem legalább ennyire — ha nem jobban — a fogyasztók. Eltérően az előrejelzésektől, még az idén is növekszik a belföldi igény, hatalmas a csempe iránti kereslet. Éppen ez a tény motiválta a gyárnak azt a döntését, miszerint az esztendőre tervezett 900 ezer négyzetméternyi tőkésexportot 100 ezer négyzetméterrel csökkentette — többet juttatván ily módon a hazai piacra. Sokfelé ismerik már agyár termékét a külhoni piacokon. S ahogyan egyre többfelé ismerik meg nevét, úgy emelkedik a gyár ázsiója is: mert nemcsak szépek, de jó minőségűek is a romhányi kerámia burkolólapok. Szállítanak például termékeikből az arab országokba: Egyiptomba, Irakba, Szíriába, Szaúd-Arábiába, Pakisztánba. Egyik legrégebbi tőkés elhelyezési lehetősége a gyárnak az osztrák piac, de teljesítenek rendelést Nyugat- Németországnak és Dániának is. S ha már a exportnál tartunk, megér néhány szót a tőkés relációba történő eladás fejlődése is. Négy esztendővel ezelőtt még egyáltalán nem exportált a romhányi gyár, csupán belföldi fogyasztóknak dolgozott. Az export 1977-ben indult — nagyon sok nehézséggel, kezdeti buktatóval, s az emiatt a gyárat érő sok elmarasztalással is. Ismeretlen volt a gyár neve a külföldi piacokon, s a névért meg kellett dolgozni. Tavaly már 550 ezer dollár értékben teljesített tőkésexportot a romhányi gyár. Ezt az idén ötszörözi: azaz az év során két és fél millió dollár értékben juttatja ki termékeit az országhatárokon túlra. S azért eny- nyit, mert árualap-lehetőségei jelenleg nem futják többre. Ha az érdeklődést, az igényt vesszük figyelembe, ettől sokkal nagyobb mérvű exportra is alkalma lenne a gyárnak. Kezdetben csak fehér, vagy sima, színes csempét exportált, ma csaknem felerészben színeset és mintásat, ami természetesen a drágább termékek kategóriájába tartozik. Belföldön lakossági fogyasztásra és az építőipari vállalatoknak dolgozik agyár. (A lakosság, á magánépítte- tők főleg a színeset és a mintásat keresik, míg az építőipari vállalatok továbbra is az olcsóbbat, az egyszerű fehéret kérik.) Hazánkban igen jó a híre a romhányi csempének, s ez elsősorban a gyárban dolgozó fejlesztők munkájának köszönhető. Elsőrendű tervezőfejlesztő gárda alakult ki a gyárban. A szín, forma és dekoráció tervezésén túl egyik jelentős tevékenysége e gárdának az eddig tőkésimportból származó színező- és mázanyagoknak a helybéli előállítással való kiváltása. A fejlesztések olyan irányt vettek, melynek segítségével a korábbi tőkésimportot töredékére sikerült csökkenteni. E folyamat közben megtanulta a gyár a jó minőségű színezőanyagok és mázak készítésének minden fortélyát: gyakorlatilag ma már saját maga állítja elő a dekorációs anyagokat. Természetesen jóval olcsóbb a házilagos módszer a tőkésimportnál. De nemcsak ez az előnye. Legalább ilyen fontos az, hogy a gyár nincs többé ráutalva a tőkésimportra, s ez nagyobb biztonságot jelent. A tervezőknek pedig az alkotói szabadság teljességét, s bizonyára ez is egyik oka a termékek szépségének, változatosságának. Az a tervezők célja, hogy a mázakat minél nagyobb szín. és jellegválasztékban állítsák elő. S erre a választékosságra ugyancsak nagy szükség van, hiszen a gyár havi 50—60-fé- le terméket bocsát ki a gépsorokról. A fejlesztők dolga a méretskála bővítése is. Korábban csak a hagyományos méretű, 15x15 centiméteres kerámialapokat készítették, a piac is ezeket igényelte. Újabban azonban szeretnék a 15x30 centiméteres, valamint a hatszögletű lapok gyártását is szériában bevezetni. Ezzel a hazai igényeket megelőzik ugyan — egyben persze formálják is —, a külföldi fejlett csempegyárak azonban már gyártják ezt a formát, a romhányi gyár pedig nem kíván lépéshátrányban maradni velük szemben. A külföldi piacokon vívott nagy küzdelmeket tekintve nem is engedhet meg magának ilyen lépéshátrányt. Az új formájú burkolólapok egyébként esztétikai szempontból is felülmúlják a hagyományost, igen változatos megoldások alkalmazását teszik lehetővé. Mindezen túl haladósabb is velük a burkolás, ami az építkezők, illetve az építtetők számára nem utolsó szempont. A fejlesztők elképzeléseinek valóra váltásához tág teret nyújt a gyár új csarnoka, a Romhány—III. Itt a réginél sokkal korszerűbb présgépek működnek. Több dekorációsgépet helyeztek üzembe, ami egyúttal nagyobb variációs lehetőséget is jelent. Míg korábban kézzel szedték le az árut a szalagról, most már automatikus kocsirakó gépeket használnak erre a célra — maga a kocsik mozgatása is automatikus. Gép végzi a válogatást — még néhány évvel ezelőtt is kimondottan kézi munka volt ez. Minden tekintetben modernebb az új csarnok: sok az automatizált folyamat. Egyszerre nyolcféle termék gyártására nyit lehetőséget a párhuzamosan dolgozó nyolc szalag — s ez a választéktartás szempontjából nem közömbös. (Az új csarnokban egyébként a múlt év közepén indult a próbaüzem. Fokozatosan vették fel és tanították be a munkásgárdát, folyamatosan helyezték üzembe a gépi berendezéseket. Mostanra csarnokon belül elvégzendő munka szinte semmi nem maradt, csupán a kapcsolódó részek kivitelezése van hátra. Jelenleg dolgoznak a tmk-csamokon, az útépítésen, a kerítésen, az iparvágányon, a frittüzemen. Augusztusban várhatóan ezek a munkák is befejeződnek.) Az elmúlt évben — számítván az új csarnok belépésére, s ezzel együtt a többlettermelésre — piackutatást végzett a gyár. Ezzel párhuzamosan „felderítettek” egy sor fogyasztói szokást, a lak- berendezési kultúra fejlődésével alakuló felhasználói magatartást is. További piac- politikájukban bizonnyal gyümölcsözően alkalmazhatják majd ezeket. Míg régebben a vidéken épülő lakások nem mindegyikébe került fürdőszoba, ma elképzelhetetlen, hogy új otthon enélkül készülne el. Sőt, a többszintes családi házak némelyikéhez nem is egy fürdőszoba tartozik! S a mai lakáskultúra mellett teljességgel lehetetlen, hogy a fürdőszobát, illetve a konyhát ne kerámia lapokkal burkolnák. Újabban azonban nemcsak ezeket az úgynevezett vizeshelyiségeket csempézik. Egyre gyakrabban burkolják kerámia lapokkal a társalgókat, étkezőket, a közösségi helyiségeket is. Ma még nálunk szokatlan kissé a kerámia lapokkal burkolt szobai padlózat, de az első tapasztalatok után máris kezdenek megdőlni az ezzel kapcsolatos hiedelmek: miszerint a kerámiapadlózat hideg és csúszik. Egyáltalán nem így van. A háziasszonyok szempontjából pedig nem jelentéktelen érv a kerámia -padlózat mellett az sem, hogy könnyűszerrel takarítható, tisztítható. A nyugati országokban most van terjedőben — a régi rómaiak által egyszer már feltalált — padlófűtés. Nem lehetetlen, hogy nálunk is ez lesz a jövő útja. Márpedig, ha így lesz, újfent megnövekedik a padlóburkoló lapok tekintélye — elsősorban kiváló hőtároló képességük miatt. A házgyári lakások burkolására változatlanul az egyszínű, sima, fehér csempét használják. Az egyhangúság oldására a romhányi gyár úgynevezett „házgyári csempét” fejlesztett ki. Ez a hagyományos méretben készül, de finom pasztellszínekkel és mintázattal díszítik. S ami még igencsak lényeges szempont: alig pár fillérrel drágább, mint a legolcsóbb árfekvésű fehér csempe! Az új termék elterjesztése céljából a romhányi gyár felvette a kapcsolatot a legnagyobb budapesti építőipari vállalattal. Számítanak rá, hogy e kapcsolat révén a házgyári lakásokat a jövőben az újonnan kifejlesztett lapokkal burkolják majd. Az új otthonukba beköltözők bizonyára szívesen fogadnák a színes, mintás fürdőszobákat! A jó piaci munkához tar* tozik a különféle kiállításokon való rendszeres részvétel. Hazai és külföldi vásárokon mutatkozik be a romhányi gyár. Rendszeres kiállító a hazai tavaszi és őszi BNV-n, de megtalálható a pécsi, a szegedi és a miskolci ipari kiállításon is. Az elmúlt évben a pécsi kiállításon aranyérmet kapott a gyár Jázmin nevű dekorált csempéje, valamint a Csillag fantázianevű padlóburkoló lapja. Miskolcról a harmadik helyezést hozták el a romhá- nyiak, az őszi BNV-n pedig vásári díjat kaptak kiállított termékeikért. Utaztatták tavaly termékeiket távoli országokba is: megjelentek csempéikkel Innsbruckban, Párizsban és Algériában. S ami még a tavalyi év sikereihez tartozik: öt egyszínű és két dekorált falicsempéjével benevezett a gyár á' Kiváló Áruk Fórumára. Ezek a termékeik azóta viselik a KÁF védjegyet. Idén ismét kiváló gyár lett a romhányi — elismerik tehát szép fejlődését, eredményeit. És folytatja az idei esztendőben is jelenlétét a legkülönfélébb bemutatókon, kiállításokon. A tavaszi BNV ebben az évben már a harmadik bemutatkozása, előtte az áprilisi Construmára (épí. tőanyag-ipari termékek kiállítása Budapesten) utazott, majd a stockholmi kiállítás következett, mely a napokban fejeződött be. És várják még az idén a romhányi csempét Damaszkuszban és Bukarestben is, ahol ugyancsak jelentősnek ígérkező kiállítást rendeznek. (Felhívjuk a tavaszi BNV- re látogató olvasóink figyelmét, hogy a vásár területén a 17-es pavilonban találhatják meg a romhányi gyá» termékeit. A 17-es pavilon • Finomkerámiaipari Művek standja, itt állít ki a romhányi gyár is.) (x) Korszerű, nagy teljesítményű gépek segítik a dolgozók munkáját A gyár kollektívája nagy gondot fordít a j* minőségre
