Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
/X’ í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! NOGRAD ■■ ■-~S*-.,.SZ‘ÍA'.1 «e»QÄ AO tSsinJLUt f4A> iA, Gaudeamus igitur W I Ballagtak a számvitelisek cf- v / XXXVI ÉVF.. 115. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. MÁJUS. 18., VASÁRNAP Varsói nyilatkozat A lengyel fővárosban felhívás és nyilatkozat aláírásával zárult a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése. Már az első visszhangok is világossá teszik, hogy világszerte nagy figyelemmel tanulmányozzák az európai szocialista országok védelmi szövetségének legfelsőbb szintű javaslatait. A politikai tanácskozó testület soros ülését a szervezet negyedszázados jubileumán tartották. A Varsói Szerződés megalakulására 1955-ben reagálásként, válaszként került sor: alig néhány esztendővel az emberiség legszörnyűbb világégése, a második világháború után a nyugati hatalmak Washingtonnal és Londonnal az élen felrúgták a közös harcban kialakult antifasiszta koalíció alapelveit és a nyílt fenyegetés jegyében megalakították az Észak-atlanti Szövetséget, a NATO-t. A Szovjetunió, a többi szocialista ország az első pillanattól kezdve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés kizárólag védelmi jellegű, s mindig szorgalmazta a két katonai tömörülés egyidejű'megszüntetését, a fegyverkezési hajsza felszámolását. Addig azonban, amíg erre a NATO nem hajlandó, a Varsói Szerződés tagállamai azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget Európában és az egész földön. Hála a szövetségben megtestesült hatalmas politikai-gazda- sági-katonai erőknek és a nemzetközi erőviszonyok' változásának, a Varsói Szerződés erőfeszítései a hidegháború visszaszorítására, az újabb világháború megakadályozására sikerrel jártak. Azt, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény a legbonyolultabb problémák békés rendezésére is, elsőként az az esemény bizonyította, amelynek ugyancsak most ünnepük 25. évfordulóját: az osztrák államszerződés megkötése. Ám bármilyen nagy eredmény volt ez, még nem bizonyult frontáttörésnek a hidegháborútól az enyhülés felé vezető úton. Még sok esztendős szívós erőfeszítésre, a szocialista világrendszer és a nemzeti felszabadító harc újabb sikereire volt szükség ahhoz, hogy — a hatvanas években - megkezdődjék az enyhülés. Ez a folyamat elképzelhetetlen lett volna a Varsói Szerződésben tömörült államok tevékenysége nélkül, amely a további sikerek zálogának bizonyult. Hosszú és nehéz út vezetett az NSZK-val megkötött szerződésekig, annak az alapvető ténynek a hivatalos elismertetéséig, hogy a legtöbbet szenvedett kontinens szívében két német ál. lám létezik. Ezt követte a folyamat megkoronázása, a Helsinkibe összehívott európai biztonsági és együttműködési konferencia. Ezen a tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada a legmagasabb szinten, állam- és kormányfői aláírásával elismerte a második világháború és a történelmi fejlődés nyomán a kontinensünkön kialakult realitásokat. Ezen az alapon örvendetesen szélesedtek a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok, eredménnyel kecsegtető tárgyalások indultak több fórumon a leszerelésről és a katonai szembenállás enyhítéséről. Százmilliók élvezték világszerte az enyhülés kézzelfogható - a többi között a turizmusban, a növekvő kereskedelmi kapcsolatokban testet öltött - áldásait. Négy esztendeje azonban az új amerikai kormányzat aggasztó lépésekkel mutatkozott be. Tavaly ugyan az osztrák fővárosban létrejött a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, aláírták a SALT-2. szerződést, ám ezt Washingtonban a hidegháborús erők koncentrált támadása követte. Brutálisan felemelték a katonai kiadásokat, szüntelenül új, veszélyes fegyverfajtákkal jelentkeztek. Egyre világosabbá vált, hogy a támadás a világbéke alapja, a katonai erőegyensúly ellen irányul. Ezt bizonyította, hogy a NATO tavaly decemberben - a szocialista országok tárgyalási javaslatai ellenére - döntést hozott új típusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről. Az óceán túlpartján egymást követték a feszültséget súlyosbító, az enyhülést immár nemcsak megtorpanással, hanem megsemmisüléssel fenyegető lépések. A SALT-II ratifikálásának és egy sor más fórumon folytatott tárgyalásnak az elszabotá- lása, kalandorpolitika az olajban gazdag Közel- és Közép-Keleten, beleértve az Irán elleni kommandóakciót, az afganisztáni fejleményeit ürügyén a nemzetközi feszültség durva szítása, hadjárat az olimpia és a népek barátságát hirdető olimpiai eszme ellen - Washingtonból és a brüsszeli NATO-főhadiszállásról dermesztőén jeges szelek süvítettek a világpolitikai porondra. Ilyen helyzetben ült össze a politikai tanácskozó testület. A Varsói Szerződés tagállamai, miként a múltban oly’ sokszor, most is síkraszálltak a béke megvédése mellett. A lengyel fővárosban elfogadott felhívás és nyilatkozat ismét kifejezi a szocialista országok eltökéltségét a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, a háború megakadályozására. A felhívás a világ vezető politikusainak csúcsértekezletére, a nyilatkozat hét pontba szedett konkrét javaslatai a légsürgetőbb tennivalókról újra bizonyítják, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Varsói Szerződés az új, nehéz helyzetben is hű maradt alakulásakor elhatározott legfőbb céljához: a béke és a haladás védelméhez. „A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének holnapja attól függ, hogy az államok együttesen és külön-külön milyen döntéseket hoznak most, a kiélezett nemzetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tudatában kell lenniök: valamennyi állam és nép közös érdeke, hogy azokból a területi és politikai, realitásokból induljanak ki, amelyek a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, valamint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki, s hozzájáruljanak az ENSZ alapokmányának elvein és céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilárdításához” - hangoztatják a varsói tanácskozás nyilatkozatának aláírói. MAI SZÁMUNKBAN: OTT, A VÉGSZÓIG... * MIT ADOTT AZ ISKOLA? * HOMOKTERENYE * LABDARÚGÓ NB I. * AZ ELISMERÉS.:: * • * MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG A MŰVELŐDÉSBEN A KESZTHELYI NEMZETŐR TUDOMÁNY - TECHNIKA A végzős főiskolások megkoszorúzták a megyeszékhely felszabadulási emlékművét. — bábel-felv. — A Pénzügyi és Számviteli Főiskola saigótarlánl tagozatán tegnap — az intézmény nyolcéves fennállása óta hatodszor — ballagtak a végzős hallgatók. Az idén összesen 58-an fejezik be tanulmányaikat az ipari szakon, s valamennyien üzemgazdászokként helyezkedhetnek el gyára, inkban, vállalatainknál. Általános tapasztalat egyébként, hogy a salgótarjáni tagozaton végzett fiatal szakemberek jelesül megállják helyüket a munkában, sokan közülük elég hamar vezető beosztáshoz jutnak. E tapasztalat másik oldala: a fiatalok munkahelyi közérzete. Amint a többség mondja: képzettségüknek megfelelő munkát kapnak az üzemekben, s lényegében számításaik teljesülnek a hétköznapokban. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni Ipari tagozatának hallgatói tegnap elöljáróban megkoszorúzták a megyei művelődési központ és könyvtár előtti felszabadulási emlékművet, majd visszatérve Iskolájukbg, a szokásos ballagási formában végigjárták az alma mater helyiségeit, előadótermeit. A kulturális műsorban helyet kapott szavalat, s fellépett az intézmény énekkara is. A vendégeket Kiss Katalin, a KISZ-alapszer- vezet elsőéves titkára köszöntötte. A megyeszékhely nevében Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese emlékeztetett a fiatalok helytállására, tanulmányi, kulturális, sport, beli sikereire. Beszédében ö végzősök figyelmét az alkotó munka szépségeire, az ismeretek állandó bővítésére hívta fel. A salgótarjáni tagozat vezetője, dr. Lonsták László végigtekintette a balingák hároméves munkáját, értékelte tanulmányai, kát, iskolán kívüli tevékenységüket. Kiemelte, hogy a tudományos diákköri munkában a salgótarjáni főiskolások számos emlékezetes sikert értek el. Az őszinte, kedves szavakat Révai Zeiten köszönte meg a búcsúzók nevében. Szakszervezeti választó értekezlet a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tegnap tartották meg a vállalati szakszervezeti bizalmitestület alakuló ülését, a Kohász Művelődési Központban. A vállalati választó értekezleten csaknem négyezer szervezett dolgozó képviseletében 121 szavazati jogú és mintegy 100 tanácskozási jogú küldött vett részt. A választó értekezlet elnökségében a vállalat párt-, gazdasági és mozgalmi vezetői mellett helyet foglalt Szalai László, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, valamint Pénzes László, a vasasszakszervezet elnökségének képviselője. A választó értekezlet megnyitóját követően Merlák Ervin, a kohászati üzemek szakszervezeti bizottságának titkára mondott szóbeli beszámolót az 1975. évi választások óta végzett szakszervezeti' munkáról. A szakszervezeti bizottság titkára a termelést segítő tevékenységet értékelve kiemelte, hogy a szakszervezeti munkában nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitikai kérdések, a, termelési feladatok teljesítésén túl a gazdaságosságra, a gazdálkodásra és a minőségre irányuló törekvések támogatása. A szakszervezeti bizottság, a műhely- és osztálybizottságok eredményesen támogatták a vállalati célkitűzések elérését, ezen belül elsősorban a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítását, a belföldi piac igényeinek kielégítését, a gazdaságos export növelését, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, a munkafegyelem javítását. Az értékelési időszakban fejlődött a szocialista munkaverseny s erősödött az újítómozgalommal való egysége. Jelentős a fejlődés a vállalások konkrétságában, a személyes felelősség növelésében, a személyes kötelezettségvállalásban. A beszámolási időszakban a vállalatnál gazdagodott és egységesebb lett az üzemi demokrácia fórumrendszere, amelynek elkészítették a vállalati szervezeti és működési szabályzatát. A gazdasági feladatokat segítő munkával összhangban nagy figyelmet fordítottak a dolgozók érdekeinek képviseletére, az élet- színvonal fejlesztésére, a bér- és jövedelmi helyzet javítására. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a bérpolitikára, a helyes bérszerkezet kialakítására, a normák karbantartására és a követelményekhez való folyamatos igazítására. A vállalati szakszervezeti szervek a követelményekhez mérten nagy figyelmet forGyermekmajális Hollókőn Személygépkocsik, autóbuszok érik egymást Hollókőn, a vár alatti parkírozóban és az étterem előtt. Az időjárás hűvös, de már visszavonhatatlanul tavaszi, s ez meglátszik az idegenforgalmon. A megyén kívüli turisták mellett találkozhattunk például a Nógrád megyei Állami tpitöipari Vállalat dolgozóival is. A rádió híreiben szombatra felhős, esős idő szerepelt országszerte. Hollókőn sem volt másképp: felhő -felhőt követett az égen. Szerencsére eső nem esett, s kellemes időben lehetett megrendezni immár második alkalommal az úttörő várjátékokat. A tegnapi egész napos eseményre körülbelül száz gyerek — az általános iskola legkülönbözőbb osztályaiból — ment el, s mérkőzött tudásban, ügyességben. A résztvevők három tsz-község: Szécsény, Nagylóc, Hollókő diákjaiból gyűltek össze. Miért? Miként Liszkai Zsuzsa, az úttörő várjátékok fő szervezője, a hollókői klubkönyvtár vezetője elmondta, abból a célból, hogy a gyerekek meglevő hely- történeti ismereteiket gyarapítsák, felszabadultan szórakozzanak, fejlesz- szék készségeiket. A gyerekek számháborús várviadalt vívtak — amely még délután 4 órakor is tartott —, papír- sárkányt, repülő- modelleket röptéitek, kötél- és fá- ramászásban, kőhajításban mérkőztek. A lányok virágkötészetben jeleskedtek. Pompás munkáik ott láthatók a vár alatti Pusztaverem- domb tisztásán. A késő délutáni órákban a népviseletbe öltözött helybéli népdalkor asz- szonyai látogattak a gyerekekhez, ízes palócdalokkal várva a SZOT főiskola végzős népművelő-könyvtár szakos hallgatóit. Nem lenne haszontalan azon munkálkodni, hogy e találkozót szélesebb körben, nagyobb anyagi támogatással és érdeklődéssel rendezzék meg Hollókőn. dítottak a testületek és a tagság kapcsolatának folyamatos javítására, a rendszeres tájékoztatás színvonalának emelésére, a nevelő munka fokozására. A tisztségviselők és aktívák rendszeres továbbképzése és a tömegpropaganda eredményeként emelkedett az általános és politikai műveltségi színvonal, ami mind a termelőmunkában, mind a szervezeti tevékenységben éreztette hatását. A beszámoló végezetül foglalkozott a vállalatnál lezajlott bizalmi- és főbizalmi-választásokkal, melyek során 107 bizalmit, 123 bizalmihelyettest választottak a dolgozók. A 94 százalékos részvétel és a csaknem 370 felszólalás bizonyítja a dolgozók érdeklődését. Bizalmi testületet és ezzel főbizalmit 14 gyárrészlegben, illetve főosztályon választottak. A szakszervezeti bizottság beszámolója után a szám- vizsgáló bizottság adott számot ötéves tevékenységéről, majd igen széles körű és sokoldalú vita bontakozott ki az elhangzott beszámolók felett. A vitában összesen 18- an mondták el a véleményüket és javaslataikat. A vita összefoglalóját követően a vállalati választó értekezlet titkos szavazással megválasztotta a szakszervezeti bizottságot, a számvizsgáló bizottságot, valamint a küldötteket a szakszervezetek megyei választó értekezletére, illetve a vasasszakszervezet kongresszusára. Nyílt szavazással választották meg a tíz munkabizottság és a munkaügyi döntőbizottság vezetőjét és tagjait. A szakszervezeti bizottság elnöke ismét Miklós Mihály, titkára Merlák Ervin lett. A tisztségviselők megválasztását követően megalakult a 134 tagú válla* lati bizalmitestület.
