Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

NYILATKOZAT (Folytatás a 2. ódáiról.) ELŐSZÖR: a jóakarat közös megnyilvánulásaként álla­podjanak meg abban, hogy egy meghatározott, egyeztetett időponttól kezdve Európában egyetlen állam, egyetlen ál­lamcsoport sem növeli fegyveres erőinek létszámát az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányá­ban meghatározott térségben. Ez hozzájárulna a kedvező európai eredmények megszilárdításához, és fontos lépés len­ne a stabilitás és a bizalom megszilárdítása terén Európá­ban. MÁSODSZOR: hiánytalanul betartják az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet, záróokmányának va­lamennyi rendelkezését, amelyet öt esztendővel ezelőtt Hel­sinkiben 35 állam legfelső szintű képviselői írtak alá ün­nepélyesen. Ez mindenekelőtt azokra az elvekre vonatko­zik, amelyek megtartására az összeurópai értekezleten részt vevő államok kapcsolataikban kötelezettséget vállaltak. HARMADSZOR: az 1980-as esztendő végére tervezett madridi találkozó sikeres megtartása érdekében tegyék in­tenzívebbé és mélyítsék el az eszmecseréket két- és többol­dalú alapon, hogy még a találkozó előtt alapvetően közös egyetértés alakuljon ki azokban a kérdésekben, amelyekben a találkozón megállapodásra lehet jutni a záróokmány még teljesebb megvalósításához vezető gyakorlati lépésekről. NEGYEDSZER: Meg kell gyorsítani az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásának előkészítését, erősíteni kell a kétoldalú vé­leménycserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konferen­cián részt vevő államok képviselői tartsanak sokoldalú elő­készítő konzultációkat azzal a céllal, hogy a madridi talál­kozón gyakorlati döntések szülessenek a konferencia fela­datairól, idejéről, helyéről, munkarendjéről, többek között az első szakasz napirendjéről, úgy hogy annak munkája a bi­zalomerősítő intézkedésekre összpontosuljon. ÖTÖDSZÖR: Erőfeszítéseket kell tenni abból a célból, hogy a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszün­tetésének különböző kérdéseiről folyó tárgyalásokon mielőbb megállapodások szülessenek. Haladéktalanul fel kell újíta­ni azokat a tárgyalásokat, amelyeket szüneteltetnek vagy megszakítottak. A fegyverkezési hajsza megszüntetését szolgáló gyakor­lati intézkedések terén a legközvetlenebb feladatnak kell tekinteni a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló szov­jet—amerikai szerződés, a SALT—II életbe léptetése mellett azt, hogy mielőbb sikeresen befejeződjenek a tárgyalások: — a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betil­tásáról ; — a sugárfegyverek betiltásáról; — a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik megsemmi­sítéséről ; — arról, hogy nem alkalmaznák nukleáris fegyvert, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező és azt területükön nem tároló államok ellen és nem helyeznek el nukleá­ris fegyvert olyan államok területén, ahol jelenleg nincs. HATODSZOR: Haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kezdeni a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a háború veszélyének kiküszöbölését szolgáló olyan időszerű intézke­désekről, amelyekért szüntelenül síkraszállnak a szocialis­ta országok és amelyek mellett az Egyesült Nemzetek Szer­vezete is állást foglalt, de róluk eddig nem kezdtek tárgya­lásokat: — egyetemes szerződés megkötése az erőszakról történő lemondásról; — a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetéséről és a nukleáris fegyverkészletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes megsemmisítésükig; — új tömegpusztító fegyverfajták és rendszerek létreho­zásának megtiltásáról; — a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagyhatalmak esetében. HETEDSZER: A béke és a nemzetközi helyzet megszi­lárdítása, valamint a fontos nemzetközi tengeri útvonalak megbízható és akadálytalan használatának szavatolása ér­dekében meg kell vizsgálni — például az ENSZ keretében — a katonai jelenlét és tevékenység korlátozásának és szintje csökkentésének kérdéseit az olyan térségekben, mint az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceán, a Földközi-tenger vagy a Perzsa-öbölben. A Varsói Szerződés tagállamai, miközben e javaslatai­kat előterjesztik, kifejezik reményüket, hogy Európa és a világ minden államának kormánya kedvező szellemben fo­gadja és figyelmesen tanulmányozni fogja ezeket, s a ja­vaslatok széles körű támogatásra találnak mind részükről, mind Európa és a világ társadalmi erői részéről. A Var­sói Szerződés tagállamai készek érintkezésbe lépni és pár­érdekeit állammal e javasla­Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről 1980. május 14—15-én Varsóban ülést tar­tott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződős Tagál­lamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vettek: ! a Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államta­nács elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke, Petr Mladenov, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, nemzetvé­delmi miniszter, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára és Milko Balev, a KB titkára és az államtanács elnöke titkárságának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kép­viseletében: Gustáv Husák, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, Lubimir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, miniszterelnök, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek külügy- és Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter; a Lengyel Népköztársaság képviseletében: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az államtanács elnöke, Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Wojcicch Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Emil Wojtaszek, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter, Jerzy Waszczuk, a LEMP KB titkára; a Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Gye- nes András, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi minisz­ter és Púja Frigyes külügyminiszter; a Német Demokratikus Köztársaság kép­viseletében: Erich Honecker, a Németh Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, Willi Stoph, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Axen, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadseregtábor­nok, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Günter Mit­tag, a . NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügy­miniszter; a Román Szocialista Köztársaság képvise­letében: Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, köztársasági elnök, Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Vir­gil Cazacu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, külügyminiszter és Con- santin Oltcanu vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége képviseletében: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Ogarko-v, a Szovjet­unió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke. Az érte­kezlet munkájában részt vett Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka és Nyikolaj Firjubin, a Var­sói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácsko­zó Testületének főtitkára. Az ülést Edward Gierek elvtárs, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. A politikai ta­nácskozó testület ülésén sorrendben Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a BNK ál­lamtanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK állam­tanácsának elnöke elnökölt. A politikai tanácskozó testület ülésén meg­vonták a Varsói Szerződés 25 éves tevé­kenységének mérlegét, s áttekintették az eu­rópai enyhülésért és biztonságért, az egye­temes béke megszilárdításáért folytatott harc időszerű kérdéseit és feladatait. beszédet kezdeni valamennyi tok lényegéről. A Varsói Szerződés tagálla­mai a politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai enyhülésért és bizton­ságért, a világbéke megszilár­dításáért vívott harc idősze­rű feladatait és megerősítik megingathatatlan elkötelezett­ségüket a béke, az európai és a nemzetközi biztonság poli­tikája iránt. Szilárd eltökéltségük, hogy minden területen erősítik a testvéri barátságot és együtt­működést egymással és más szocialista országokkal, fej­lesztik kapcsolataikat, folytat­ják és mélyítik a párbeszédet valamennyi állammal. A Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezik szilárd meggyő­ződésüket, hogy a világ álla­mai és népei magas fokú fele­lősségük szellemében cseleked­ve képesek megőrizni és meg­szilárdítani a békét, képesek megvalósítani az emberiség tö­rekvését a szabadságra és a haladásra. Az ülés résztvevői a jelen­legi európai és világhelyzet értékelését és az európai po­litikai és katonai enyhülés fo­lyamatának kibontakoztatásá­ra, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a világ politi­kai légkörének megjavítását szolgáló további lépésekre vo­natkozó javaslataikat egyhan­gúlag elfogadott nyilatkozatba foglalták, amelyet külön tesz­nek közzé. A Varsói Szerződés tagálla­mai megerősítették szilárd el­határozásukat, hogy folytatják a harcot az európai biztonság erősítéséért és együttműködés fejlesztéséért, az egyetemes bé­kéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet­közi enyhülésért, a fegyverke­zési hajsza megállításáért és a leszerelésért.' Ebben a harc­ban készek szorosan együtt­működni mindazon államokkal és társadalmi erőkkel, amelyek érdekeltek a békének és a né­pek biztonságának megszilár­dításában. Megállapodtak, hogy a Len­gyel Népköztársaság, mint az ülést rendező ország, a nyi­latkozatot hivatalos dokumen­tumként az Egyesült Nemze­tek Szervezete elé terjeszti és az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hoz­za. Megegyezés született abban, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminisztéri bizottsága soron következő ülésén, áttekinti az európai biztonsági és együítműködési (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról js, hogy az eddi­gieknél is következetesebb munkát igényel a tervek meg­valósítása, annál is inkább, mert a járás összes termelési értékének közel nyolcvan szá­zalékát az ipari üzemek ad­ják. Az átlagostól nagyobb ütemű a növekedés az építé­si kerámiagyár, az erdőkémia, a fémbútor, a híradástechnika, a Globus és a Gránit üzemek­ben. Országos hírnévre tett szert a Romhányi Építési Ke­rámiagyár, termékei külföldön is keresettek. A járás iparoso­dása ésszerű és jó dolog, az is igaz, hogy gondok, problé­mák is jelentkeztek. Az üze­mek egy része nem tudott értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozó­jának előkészítésével és az eu­rópai katonai enyhülési és le­szerelési konferencia összehí­vásával kapcsolatos kérdése­ket. A politikai tanácskozó tes­tület meghallgatta V. G. Kuli- kovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szov­jetunió marsalljának jelenté­minden esetben kellően rea­gálni a megváltozott körülmé­nyekre, gazdálkodása nem szi­lárd. A bányaüzemek veszte­sége ismétlődött, egyes helye­ken értékesítési gondok jelent­keztek. Sok a kihasználatlan tartalék az üzem- és munka- szervezésben, a hatékonyabb munkaerő-foglalkoztatottság­ban, a takarékosságban, a tel­jesítményekkel jobban össz­hangban álló bérezés elterjesz­tésében. Dr. Dósa Ferenc arról is említést tett, hogy a járás me­zőgazdasági üzemei a kedvezőt­len körülmények között is je­lentős eredményeket értek el, a termelőszövetkezetek csökke­nő földterületen, kevesebb lét­számmal termelési értéküket sét az egyesített parancsnok­ság gyakorlati munkájáról. A politikai tanácskozó tes­tület ülése baráti légkörben, a teljes egyetértés jegyében zajlott le, s megerősítette résztvevőinek, nézetazonosságát Európa és a világ kulcsfontos­ságú kérdéseiben. A Varsói Szerződés tagálla­mainak küldöttségei részt vet­tek a testvéri szövetségük 25. évfordulójának szentelt ün­nepi megemlékezéseken. tizennégy százalékkal . növel­ték. Kiemelte, hogy a lakosság élet- és munkakörülményei ja­vultak az eltelt években, va­lamennyi községben határozott a fejlődés. A nagygyűlésen részt vevő választópolgárok közül töb­ben kértek szót, mondották el véleményüket, tolmácsolták javaslataikat. Felszólalt Vas- top Ottilia, a rétsági járás or­szággyűlési képviselőjelöltje, a Romhányi Építési Kerámia­gyár csoportvezetője. Elmon­dotta, hogy az idei esztendő több ok miatt is kiemelkedő számunkra. A közelmúltban ülésezett a párt XII. kongreSz- szusa, ünnepeltük hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöi'cön ülést tar­tott­Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 95. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen el­fogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ülésszakáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a kétol­dalú kapcsolatok dinamikus bővítését mindkét fél kiemelt feladatnak tekinti, s megbíz­ta az érintett szerveket, hogy az ülésszakon megfogalmazott feladatokra készítsenek intéz­kedési tervet. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a népgazdasági terv végrehajtásának I. ne­gyedévi tapasztalatairól szóló jelentést. Megállapította, hogy az év első három hónap­jában a gazdasági folyamatok összességükben összhangban voltak az éves terv • irányvo­nalával, ebben nagy szerepet játszottak a kormányzati szer­vek összehangolt intézkedései. Felhívta a figyelmet: fontos feladat, hogy továbbra is foly­tassák a gazdasági folyamatok elemzését, tegyenek meg min­dent a tervben foglaltak szi­gorú és következetes végre­hajtása érdekében. A kormány — a nehézipari miniszter előterjesztése alap­ján — rendeletet fogadott el a gazdálkodó szervekre vo­natkozó energiagazdálkodási bírság rendszerének bevezeté­séről. A munkaügyi miniszter és a SZOT előterjesztése alapján a Minisztertanács határozott arról, hogy az 1979. évben be­vezetett rendszernek megfele­lően az 1980. július 31-e után nyugdíjba kerülők részére is megállapítják és folyósítják el­tartott házastársuk (élettórsuk) után a 180 forint havonkénti jövedelempótlékot. A kormány tudomásul vet­te a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentését a takarmánygazdálkodás javí­tására tett intézkedésekről, valamint a KNEB elnökének beszámolóját a takarmányter­melés, -ellátás és -felhaszná­lás utóvizsgálatáról. Megálla­pította, hogy a kezdeti ered­mények ellenére még számos összehangolt intézkedés szük­séges az állati termékek gaz­daságosabb termelésére, a ta­karmánygazdálkodásban rejlő belső tartalékok intenzívebb kihasználására, egyebek között a takarmányként is felhasznál­ható mezőgazdasági hulladé­kok és melléktermékek hasz­nosításának javítására. Erő­teljesebben kell javítani — többek- között — a mezőgaz­dasági nagyüzemi keverékta­karmány gyártását, a takar­mánytermelés és -feldolgozás gépi eszközökkel való ellátá­sát, a háztáji és kisegítő gaz­daságok takarmányellátását. A Minisztertanács felhívta az Országos Tervhivatal elnökét és a végrehajtásban érdekelt minisztereket, hogy dolgozza­nak ki a VI. ötéves tervbe be­illeszthető komplex takarmány­gazdálkodási programot és in­tézkedjenek a takarmánygaz­dálkodásra vonatkozó határo­zatok következetesebb megva­lósítására. ját, jelenleg az országgyűlési képviselő- és tanácstagi válasz­tásokra készülünk. Nem utol­sósorban pedig idén zárjuk népgazdaságunk ötödik öt­éves tervét, és egyúttal előké­szítjük a hatodikat. A képvi­selőjelölt arról is szólott, hogy szép eredményeket nyugtázha­tunk ugyan, de a járásban még sok helyütt vannak gondok a kereskedelmi ellátásban, uta­kat, járdákat szükséges építeni, közös tennivalónk a környezet védelme, akadnak bajok a közvilágítással, ivóvízellátás­sal is. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a megválasztásra kerülő tanácstagok új lendü­lettel, energiával fogjanak munkához, hogy közösen s«» gítsük a járás előbbrelépéséfc A választási nagygyűlés ér­dekes, szép kultúrműsorral ért véget. VARSÖ, 1980. május 15. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. GUSTAV HUSÄK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára. KADAR JÄNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (MTI) FELHÍVÁS A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének résztvevői — áthatva attól a törekvéstől, hogy erősítsék a földkerekség népeinek a békés jövőbe vetett hitét javasolják: a világ valamennyi térsége államainak vezetői a közeljövőben találkozzanak a legmagasabb szin­ten. A találkozó résztvevői öftszpontosíták figyelmüket az európai népeket és az egész emberiséget egyaránt élénken foglalkoztató feladatra: a nemzetközi feszültség tűzfészkei­nek felszámolására, a háború megakadályozására. Ezen belül szenteljenek megkülönböztetett figyelmet az európai bizton­ságnak és a kontinens békéje megőrzésének. Ilyen találkozóról meg lehet állapodni államközi kon­zultációk útján. A mai helyzet, azok az aggodalmak, amelyeket ez a hely­zet kivált, és azok a lehetőségek, amelyeket még korántsem merítettek ki, végül pedig a történelem tapasztalatai a Hit- ler-ellenes koalíciótól napjainkig egyaránt azt tanúsítják, hogy éppen az ilyen találkozók jelentik a legmegbízhatóbb utat a kölcsönös megértéshez és a szilárd békéhez, TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára, KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, ERICH HONECKER, a NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára, a román államtanács elnöke, LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Választási nagygyűlés Rétságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom