Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

A szocialista integráció útján A 15 éves INTRANSZMAS Korunkban a szocialista orszá­gok között új típu­sú, komplex nem­zetközi gazdasá­gi kapcsolatok ala­kulnak ki.. Erre jó példa a 15 év­vel ezelőtt létre­hozott IN­TRANSZMAS ne­vű magyar—bol­gár vallalat mű­ködése is. Az iparosítás, a termelési folya­matok gépesítése és automatizálá­sa felvetette az anyagmozgatás és raktározás gond­jait. A nehéz gépalkatrészek, öntvények moz­gatása. az alkat­részek szalagsze­rű összeszerelése korszerű görgőso- rökat, szállítópá­lyákat követel. A raktározás nehéz­ségei is egyre ége­tőbbén sürgették egy olyan nemzetközi összefogáson ala­puló vállalat megalakítását, amely több ország kutató- és tervezőtevékenységét hasz­nosítja az anyagmozgatással kapcsolatos műszaki gondok megoldására. Kezdetben mindkét ország­ban kevés tapasztalata volt a szakembereknek; sem a bol­gár, sem a magyar gépipar nem volt Igazán felkészült. Az üzemi anyagmozgatás fej­lesztését, az automatikus ra­kodó- és emelőgépekkel fel­szerelt hatalmas ipari raktá­rak tervezését és megépítését csak szocialista munkamegosz­tás alapján lehetett elképzel­ni, A két szocialista ország az INTRANSZMAS létreho­zásával úttörő vállalkozásba kezdett, akkoriban ugyanis még nem működtek olyan nemzetközi gazdálkodó szerve­zetek, amelyek hasonlóan szé­les körű tevékenységet foly­tattak volna. Ma az IN- 'PRANSZMAS az első kapavá­gástól a kulcsátadásig vállal Mindenfajta raktárépítést és -gépesítést. A közös vállalat Szófiában és Budapestén mű­ködik. A megalakulást kö­vető évben 700 fős létszám­mal. Harminchétmillió forint értékű munkát végeztek, a múlt évben az 1760 fősre bő­vült vállalat termelési értéke A budapesti székház 320 millió forintot ért el. A vállalat dolgozói közül 1200- an Bulgáriában és 560-an Ma­gyarországon végzik munká­jukat. Tervezőik, tudomá­nyos munkatársaik, közgaz­dászaik és tapasztalt szere­lőmunkásaik már nemzetközi tekintélyt szereztek — ezt bi­zonyítják a beérkező megren­delések és az elkészült létesít­mények mind a szocialista or­szágokban, mind az NSZK- ban, Irakban, Líbiában és Szíriában. Másfél évtized alatt összesen mintegy 10 ezer tervezési és építési mun­kát végeztek. A megrendelések beérkezése után felosztják a tennivalókat a vállalat magyar és bolgár részlege között. A rakodó­darukat például Magyarország gyártja, a raktári szállítóesz­közöket Bulgária. Pneumati­kus szállítórendszert csak a bolgár ipar hoz létre, raktári automatikus vezérlőberende­zést viszont Magyarországon terveznek és készítenek. .Ha­zánkban a Ganz-MÁVAG gyártja az INTRANSZMAS részére a szükséges darukat és a nagyobb berendezéseket. a‘ Csepel Művek gyárai pedig a raktári szállítórendszere­ket. Jelenlegi legnagyobb mun­kájukat Pakson végzik: 18 méteres, 2x160 tonna emelőké­pességű darupályát építenek. Fiatal lengyel házasok A lengyelek fiatalon háza­sodnak: a nők általában 19— 20 évesen mennek férjhez, a férfiak pedig jobbára 22—24 éves korukban nősülnek. Leg­gyakrabban a velük egykorú* ak és azonos végzettségűek közül választják partnerüket. Nincs szükségük hozományra, hiszen mindannyian jelentős támogatást kaphatnak az ál­lamtól, például — a sikeres indulás érdekében — speciá­lis kölcsön formájában, ame­lyet három év alatt kell visz- száfizetni. A kölcsön nem lépheti túl ; a lengyelországi átlagfizetés összegének tízsze­resét, viszont lehetőséget nyújt, arra, hogy a felvett pénz 40 százalékát a fiatalok munkahelye téríthesse meg. A nők általában dolgoznak. Munkájukat azonban megsza­kíthatják és legfeljebb három éves szülési szabadságot ve­hetnek igénybe. Ezt a lehető­séget a fiatal édesanyák kö­zül minden ötödik fel is használja. Az első gyermek viszonylag korán érkezik: a családok 75 százalékában a házasság első három éve alatt. A lengyel családok általában két-, vagy háromgyermeke­sek. Az átlagos lengyel család­ban ‘ az égy főre eső jövede­lem 2—3000 zloty, ami aszó*, ciális juttatásokkal' — családi üdültetés, gyermektáborok, ingyenes iskolai oktatás és térítésmentes orvosi ellátás stb. — együtt azt eredménye­zi, hogy a család félre is tud tenni kisebb-nagyobb össze­geket. A fiatalabbak mindenek­előtt lakásra gyűjtenek. La­kásra még mindig nagyon hosszan kell várakozni. Ez je­lenti ma a családi élet legna­gyobb nehézségét. A lakás­hiány egyik oka a hihetetlen mértékű háborús rombolás­ban keresendő, a másik vi­szont a lengyel társadalom demográfiai helyzetében rej­lik. Néhány éve Lengyelor­szágban nagy házasságkötési hullám tapasztalható, ami a háború utáni hatalmas szülé­si hullám visszhangja,. Illetve betetőzése. A napjainkban épülő laká­sok nem túl tágasak, de kor­szerűek, komfortosak. Van azonban a családi élet békéjének még egy jelentős eleme: az örökös időhiány. A felmérések szerint a házas­társak mindegyikének napi 4—5 óráját veszik igénybe a háztartással kapcsolatos fel­adatok. A Time Budget Pro­ject fedőnéven tíz-egynéhány országban végzett kimutatások szerint a házimunkára fordí­tott Idő lengyel átlaga Igen magas, több mint egy órával a többi országok középarányo­sa fölött all. A fennmaradó szabad időt sem tölti a család túl hasz­nosan. A felmérések szerint átlagosan hetente tíz-egyné­hány órát töltenek tévézéssel. A társasági élet a második helyre szorult. örvendetes azonban, hogy egyre több időt fordítanak a turisztikára, a hétvégi kirán­dulásokra, hosszabb társas- utazásokra. A fellendülőiéi­ben levő lengyelországi mo­torizáció tovább növeli a családok mozgáskészségét. Míg tíz évvel ezelőtt minden huszadik lengyel család ren­delkezett saját gépjárművel, addig ma már minden ötödik. Az átlagos lengyel család te- ! hát előbb lakásra, aztán mindjárt 126-os Fiatra gyűjt. 1 Barátaink életéből Másfél millió látogató A moszkvai képzőművészeti múzeum — Megvásárolhat-* egyszer­re öt Tiziano-képet7 — Természetesen — felelte Irina Antonova, a moszkvai Puskin képzőművészeti múze­um igazgatónője. Vásárlásait, mint a Szovjetunió többi 1400 más közgyűjteményében ő is állami támogatásból fedezi. Ezt a moszkvai múzeumot 1912-ben nyitották meg. Ala­pítója Ivan Cvetajev profesz- szor. Épületét Roman Klejn emelte. Az egyes termek épí­tőművészeti megoldása azok­kal a korokkal áll összhang­ban, amelynek alkotásai he­lyet kapnak benne. A hom­lokzat és az előcsarnok osz­lopsorai, a rózsaszínű már­ványlépcső Moszkva egyik legszebb épületévé teszik a múzeumot A gyűjtemény alapját az Időszámításunk előtti XIV. századtól a reneszánszig al­kotott szobrok gipszmásolata vetette meg. Ezt követően Vlagyimir Golonyisev profesz- szor ' eredeti, Egyiptomból való gvűjteményével, majd a szovjethatalom első éveiben az állami tulajdonba vett magángyűjtemények, s az egykori Rumjancev múzeum anyagával gazdagodott az ál­lomány. Később vásárlások­kal bővült a múzeum anya­ga és ma több mint 500 ezer műkincset őriznek benne. Puskin halálának centenáriu­mán, 1937-ben vett« fel a na®y költő nevét. A Szovjetunióban es a má­sodik legnagyobb külföldi szépművészeti gyűjtemény, csak a leningrádi Ermitázs előzi meg. Képviselve van benne gyakorlatilag az egész világ—a- régi-Egyiptom, az antik Görögország, Róma Ba­bilon, Perzsia, Urartu. Ter­meket töltenek meg a fran­cia, olasz, spanyol, holland és német mesterek alkotásai. Látogatók sora Moszkva egyik képzőművészeti múzeum előtt. * A múzeumot évente több mint másfél millió látogató keresi fel. Tizenkét tudomá­nyos részlegében 350 munka­társ dolgozik. Évente a szak­emberek és a restaurátorok 2500 képet vizsgálnak meg. Minden évben legalább 20 szakkiállítást rendeznek, köz­tük cserekiállitásokat külföl­di múzeumokkal. A múzeum sok híres mű­vet mondhat magáénak, olyan alkotóktól, mint Peruzzl és Botticelli, Rembrandt és Ru­bens, Murillo és Tiepolo, Jacques Louis David és Cour- urbert. Rodln és Corot. Az impresszionista gyűjtemény­ben Picasso, Matisse, Mar- quet, Leger, Maillol, Utrillo és mások szerepelnek ... Ez nemrég újabb Bourdelle-, Du- bufe-művekkel gyarapodott. Ugyancsak vásárlás útján ke­rültek a múzeumba Jan Brueghel és Dürer művel. legszebb épülete: a Puskin Évről évre bővülnek a mű- zeum nemzetközi kapcsolatai. Nemcsa': az európai, s nem is csak európai fővárosokból érkező művek kiállításaiból látható ez, s abból, hogy in­nen is egyre több kép utazik más országok múzeumaiba. Hagyományossá váltak a mú­zeumi szakemberek tanul­mányútjai. tapasztalatcseréi, a nemzetközi találkozók és tudományos konferenciák. Eb­ben nagy szerepe van az igazgatónőnek, akit a múzeu­mok nemzetközi tanácsa két­szer választott meg alelnöké- nek. A közönség általában nem tudja a múzeumok Igazgatói­nak nevét. Ez alól azonban vannak megérdemelt kivéte­lek. Ezek közé tartozik. Irina Antonova is, aki sokat tesz azért, hogy a régi moszkvai Volhonka utcán milliók érez­zék otthon magukat. Oriente kincse Mire Havannából a távoli Oriente tartományba ér az utazó, jut ideje arra, hogy megszokja a tenger trópu­si kékjét, a az autóbusz ab­laka előtt elsuhanó pálma- ligeteket. Am Kuba észak-' keleti körzetébe érkezve hirtelen kopár területek, szakítják meg a hegyvidék gazdag növényzetét, párat­lan élményt nyújtva a bar­na és a vörös megannyi ár­nyalatából. Oriente földje 47,5 százalékban tartalmaz vasat. A kincs különös ér­téke, hogy nem kell leszáll- ni érte a föld gyomrába, ott van a felszínen. A szá­zad elejétől az amerikai ki­termelő társaságok is fel­figyeltek a lelőhelyre, nagy mennyiségben vitték el a vasércei Kubából, mindad­dig, amíg úgy nem vélték, hogy a kőzetben található sok nikkel kedvezőtlenül be­folyásolja a vasérc minő­ségét.. „Nickel” — az elem ne­ve németül gonosz hegyi szellemet jelent. Az ameri­kai vállalkozók^ ez azon­ban nem riasztotta el. A második világháború kez­detekor visszatértek Kubá­ba, s megalapították a Ni- caro Nickel Company! Ki­zárólag hadászati célokra használták a könnyen ala­kítható ezüstfehér fémet. Ezt az is bizonyítja, hogy a világháború után megszakí­tották a kitermelésit, s csak a koreai háborús készülő­dések kezdetén szabadítot­ták el ismét „a hegy go­nosz szellemét”, helyezték újra üzembe a bányát. Ek­kor egy'újabb nikkelkom­binát felépítéséhez is hoz­záláttak Moában, de mire megindult volna a termelés Kubában győzött a forrada­lom. Amikor a forradalmi kormány megadóztatta a nikkelkivitelt, az amerikai­ak végleg beszüntették a termelést, leszerelték a gé­peket — ezzel próbálták engedményre kényszeríteni a kubai vezetést. Eredmény­telenül. Az üzem államosí­tása után a munkások sa­ját erejükből, s a Szovjet­unió támogatásával újra megkezdték a termelést: 1968-ban már húszezer ton­na dúsított nikkelércet állí­tottak elő. Kuba a világ harmadik legnagyobb nikkeltartalé­kának a birtokosa. Több ezer ötvözethez használják ezt a fémet. A megfelelő nikkel tartalmú acél nem rozsdásodik, s a nikkellel bevont laboratóriumi esz­közök. gépsorok ellenállnak a különböző kémiai hatá­soknak, az időjárás viszon­tagságainak. Alkalmazzák az olajfeldolgozó iparban, az orvosi, optikai műszerek ké­szítésénél, az űrhajózásban, a nukleáris erőművek be­rendezéseinél stb. A nikkel­program napjainkban a legfontosabb nagyberuhá­zás Kubában. Az idén feje­ződik be Punta Gardá­ban egy új, harmincezer tonna kapacitású kombinát építésének első szakasza. A Szovjetunióval kötött hosz- szú lejáratú nikkélhasznosí- tási egyezmény keretében Kuba — előnyös feltételek mellett — huszonöt évre szóló * hitelt is kapott, s szovjet szakemberek irá­nyítják az építés munkála­tait. A tervek szerint Kuba lát­ja el m-ji-i nikkelérccel a szociális'' országokat. öt esztend.ie é pen Budapesten tartotta a KGST azt az ülésszakát, amelyen megál­lapodást kötöttek egy újabb — a tagországok közös be­ruházásában felépülő — nik­kelmű létesítéséről ii. A két új nikkelkombinát együt­tes termelése meghaladja majd az évi százezer tonnát, amiből a .szocialista orszá­gok ellátásán túl még nyu­gati szállításokra is telik, s ezzel tekintélyes jövedelem­re tesz szert a kubai nép­gazdaság. Bár Magyarországon nincs nikkelére, hazánk mégis se­gít a Punta Gorda-i beru­házás munkáiban. A múlt év végén 20 kubai szakem­ber járt Esztergomban a NIM továbbképző köz­pontjában. Az elméleti ok­tatás itt zajlott, amit több mint egyhónapos gyakorlat köVetett. A visontai Thorez külfejtés gépeinek és szál­lítórendszerének működésé*' vei ismerkedtek, majd a borsodi, és a tatai bányavi­déken tanulmányozták a bányaberendezések karban­tartási módszereit a kubai szakemberek. A mérnökök­ből és technikusokból álló csoport azóta már otthon, a beruházáson hasznosítja a nálunk tanultakat. Berlin héfszáz éves hídja A megszépült- Mühlendamm Aki Berlinben járt, min­den bizonnyal megcsodálta a Spreet. Az egykori mocsaras területre épült település fo­lyója, ezernyi kanyarral és ág­gal szövi át a várost. És ez mindenkor megszabta Berlin életét. A kereskedelem fejlő­désével hamar megindult itt a hajózás, a molnárok is hasznosították a Spree vizét, s Európa kereskedelmi főútjai szintén erre vezettek. Ennek a hármas követelménynek kellett megfelelnie Berlin 1298-ban megnyitott első hídjának és zsilipjének, a Mühlendammnak (magya­rul : mai omgátnak). A híd története katasztró­fák sorozata. A tavaszi olva­dás és jég torlódása szinte évente elárasztotta a fél vá­rost. Máskor tűz pusztított a környéken: fából épült mal­mok, raktárak és árusítóbó­dék váltak a lángok marta­lékává. Az első kőből ké­szült kereskedőház, a Nering 1683-ban épült fel. 1600 és 1800 között Ber­lin lakossága 6 ezerről 172 ezerre nőtt. A Mühlendamm környéke gyorsan beépült. Így- egyre szűkült a Spree medre. A rövidlátó építke­zők a múlt század közepe tá­ján a jobb oldali folyóágban emelték az új dómot, ami fe­lére csökkentette a medret. A közelben készült új csa­torna sem segített sokat. Berlin első hídja túlterhelné vált. A gyalogosok, jármű­vek, omnibuszok áradata mellett * naponta 2200 villa­mos is áthaladt 1893-ban a mindössze 8 méter széles Mühlendammon. A húszas évek vége felé megindultak a munkálatok a környék rendezésére. Szükséghidat építettek és új zsilipeket, ter­veztek. A fasizmus hatalom­ra jutása miatt azonban a tervek nem valósultak meg. Az új híd felépítése nap­jainkra várt; 1968-ban adták át a forgalomnak; ma a nyolcsávos, modem Mühlen­dammon áramlanak a gép­kocsioszlopok. A környék megszépült, tele nyugalmas pihenőhelyekkel. És a Spreen lassú méltósággal úsznak a hajók. Képünkön: A Müh- lendamm-híd ma. A háttér­ben balra a köztársasági palota és a dóm. Villamosítás Befejeződött a Tuvin ASZSZK nagyközségeinek villamosítása. A munka kö­vetkező szakasza a mezei szállások, állattenyésztő­farmok és a juhtenyésztő-ál- lomások villamosítása. A Tuvin ASZSZK minden kerületében folynak a villa'- mosítási munkálatok. Az idén több tucat transzformátor-aU állomást szerelnek fel. s fék újítottak és lefektettek több mint 200 kilométer elektro­mos vezetéket. NÓGRÁD - 1980. májúi 1., csütörtök 11 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom