Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Varsói Szerződés tagállamainak tanácskozása A világbéke jövőjének szolgálatában Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden Berlinben megkez­dődött a Varsói Szerződés tag­államainak 2 napos nemzet­közi tudományos konferenciá­ja, amelyet a szerződés létre­jöttének 25. évfordulója alkal­mából rendeznek. A konferen­cián a tagországok külügyi, hadtörténeti és más társada­lomtudományi intézményei­nek mintegy 100 tudományos kutatója vesz részt. A tanács­kozás fő témája a varsói szerződés negyedszázados fej­lődésének elemzése, a szocia­lista államok védelmi szövet­ségének kiemelkedő fontossá­gú szerepe a szocialista kö­zösség és a béke védelmében. A magyal- küldöttséget dr. Bognár Gyula, a Külpolitika című folyóirat — a Magyar Külügyi Intézet lapja — fő- szerkesztője vezeti A megnyitó ülésen részt vet­tek dr. Egon Winkelmann, az NSZEP KB külügyi osztályá­nak vezetője, dr. Klaus Wil- lerding, az NDK külügymi­niszter-helyettese. valamint a Varsói Szerződés tagállamai berlini diplomáciai képvisele­teinek vezetői, köztük Serfő­ző Lajos, a magyar nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője. A konferencia bevezető re­ferátumát dr. Stefan Dörn­berg. az NDK külügyi inté­zetének igazgatója tartotta. A vita részvevői hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés alá­írása 1955. május 14-én tör­ténelmi jelentőségű esemény volt, a szocialista államok új típusú nemzetközi szövet­ségi szervezetet hoztak létre, amely megszületése óta bo­nyolult nemzetközi körülmé­nyek között is mindenkor si­Döntött a Szilárdság Frontja Hétfőn Tripoliban véget ért a Szilárdság Frontjához tar­tozó államok és a Palesztin Felszabadítási Szervezet csúcs- találkozója. Algéria, Szíria. Líbia, a Jemeni NDK és a PFSZ vezetői áttekintették a közel- keleti helyzetet, különös te­kintettel a Camp David-i kü- lünmegállapodás révén kiala­kult viszonyokra. A háromnapos csúcskonfe­rencián több fontos határoza­tot fogadtak el. Elhatározták, hogy főparancsnokságot hoz­nak létre, amelynek a négy államfő és Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke lesz a tag­ja. Felállítanak továbbá egy politikai parancsnokságot a külügyminiszterek részvételé­vel, valamint egy katonai pa­rancsnokságot Ez utóbbit egy szíriai főtiszt vezeti és tagjai a többi állam, illetve a PFSZ által delegált főtisztek lesz­nek. A Szilárdság Frontja hatá­rozatban szólította fel a töb­bi arab országot, hogy vizs­gálják felül az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő kapcsolatai­kat. Leszögezték, hogy „az arab nemzet elleni közvetlen támadásnak számit, ha ame­rikai támaszpontot hoznak létre bármely arab területen”. A Szilárdság Frontja negye­dik csúcsértekezletén elhatá­rozták, hogy a tagországok korlátozni fogják gazdasági kapcsolataikat Nyugat-Euró­pával, amennyiben ezek az országok közel-keleti rende­zéssel kapcsolatban elfogadják „az Egyesült Államoktól való függőséget”. A csúcsértekezlet határozat­ba foglalta, hogy erősíteni kell a tagállamok és a szo­cialista országok — különö­sen a baráti Szovjetunió — közötti kapcsolatokat. Elhatá­rozták, hogy ennek szellemé­ben Kadhafi líbiai vezetővel az élen, küldöttséget menesz- tenek Moszkvába. A Szilárdság Frontja tá­mogatásáról biztosította az iráni forradalmat és elítélte az Egyesült Államoknak Te­heránnal szemben tanúsított agresszív magatartását. (MTI) Ausztria elutasító magatartása Érezhető lehűlés követke­zett be az elmúlt napokban Ausztria és az Egyesült Ál­lamok kapcsolataiban azu­tán, hogy Washington — csakúgy, mint NATO-szövet- ségeseit — Ausztriát is fel­szólította az Irán-ellenes boj­kotthoz való csatlakozásra. Az erről szóló jegyzéket az Egye­sült Államok új bécsi nagy­követe Kreisky kancellár ju­goszláviai utazása előtt nyúj­totta át, de ennek létezése csak hétfőn vált ismeretessé, amikor az osztrák kormányfő egy nyugat-berlini rádiónak adott nyilatkozatában — el- utasítólag — szóba hozta a bojkottkérdést. Kreisky kap- jegyzék, valamint egy ko- cellár kijelentette, hogy rábbi — a moszkvai nyári Ausztria, noha törvényellenes- olimpiai játékokon való rész­nek minősíti az amerikai tú- vétel visszautasítását szor- szok fogva tartását, alapvetően galmazó — amerikai üzenet helytelennek tartja Washing- megfogalmazódott. Az oszt- ton Irán ellen tervezett, poli- rák külügyminisztérium még tikai és gazdasági bojkottin- nem készítette el válaszjegy- tézkedéseit. Ausztria pedig zékét, de nem csinál titkot mint semleges státusú ország abból, hogy álláspontja mind­semmilyen körülmények kö- két kérdésben változatlan, az- zött sem vehet részt egy har- az nem vesz részt egyik ak- madik ország ellen irányuló cióban sem. megtorló akcióban. Osztrák kormánykörökből származó értesülések szerint külön mérlegelés tárgyát ké­pezi az a követelőző hang­nem, amelyben az említett kerrel teljesítette feladatát. A felszólalók egybehangzóan megállapították, hogy a Var­sói szerződés jelenlegi kezde­ményezései is egyértelműen a földrész és a világ békés jö­vőjét szolgálják. A magyar küldöttség veze­tője „A Varsói Szerződés és az európai biztonság” címmel megtartott előadásában rámu­tatott: „A Varsói Szerződés története igazolja, hogy Euró­pa mindenekelőtt e megerősö­dött szövetség erőfeszítései alapján vált a béke és bizton­ság földrészévé, aminek jóté- 'kony hatása túlmutat Euró­pán.” A szerződés tagállamai — köztük Magyarország — a jelenlegi, nehezebb helyzetben is folytatják erőfeszítéseiket a béke és a biztonság megszi­lárdítása érdekében. A párizsi értekezletről A Mundo Obrero, az SKP napilapja vezércikkben fog­lalkozott az európai kommu­nista pártok e hó végén Pá­rizsban összehívott értekezle­tével és ebben újból leszögez­te, hogy a Spanyol Kommu­nista Párt nem kíván részt venná a Francia Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt által kezdeménye­zett találkozón. A vezércikk szerint az SKP az értekezlet tervével szemben előnyben részesítené a nyu­gati kommunista pártok, szo­cialista, szociáldemokrata, ke­resztény pártok és más haladó erők széles körű összefogását a békéért és a leszerelésért. Az a tény azonban, hogy a spanyol kommunisták nem vesznek részt az április 28- 29-i párizsi értekezleten, nem akadályozza az SKP-t abban, hogy továbbra is együttmű­ködjék a világ valamennyi kommunista pártjával. (MTI) Lengyel hegymászók világsikete A bolgár új hullám „Űj utakon a bolgár népgazdaság”, „Bolgár vál­tozat”. Gyakoriak mostaná­ban az ilyen újságcímek, szemléltevén, hogy a dina­mikus változások korát éli Bulgária népgazdasága. S ne higyjük, hogy csak a szocialista országok sajtójá­ban olvashatunk erről. Ki­sebbfajta szenzációt kel­tett szakmai körökben a tekintélyes angol Financial Times tavaly év végi cik­ke, amely hírt adott arról, hogy Bulgária ösztönzi a nyugati beruházásokat, ve­gyes vállalatok formájában. Az új hullám voltakép­pen még 1978-ban kezdő­dött. Az ország külkeres­kedelme abban az évben 11 százalékkal bővült 1977- hez képest, a kereskedelmi forgalom pedig 16 száza­lékos emelkedést mutatott. A tavalyi év termelési eredményei ugyancsak "fi­gyelemre méltóak. Az ipari termelés 6.6 százalékkal; a mezőgazdasági csaknem 7 százalékkal emelkedett 1978-hoz képest. További pozitívum, hogy az élő­munka termelékenységé­nek növekedése ugyancsak 6,6 százalékot tett ki, kö­vetkezésképpen a többlet- termelés csaknem teljes egészében a hatékonyság javulásának tudható be. A tavalyi év gazdaságpo­litikai eseményei közül mindenképpen a , gazdaság- irányítás tavábbfejleszté- sére irányuló törekvés ér­demli meg a legtöbb fi­gyelmet. A bolgár minisz­tertanács 1979-ben egész ágazatokat érintő határoza­tokat hozott; január 1-től a mezőgazdaságban, június 1-től pedig a külkereskede­lemben, valamint az ipar­ban módosulnak a szabá­lyozó rendszer elemei. Az új irányítási rendszerben bő­vülnek a gazdálkodó szer­vezetek jogai (és természe­tesen kötelességei), a köte­lező tervmutatók szama je­lentősen csökken, a válla­latok nyereségüket, önkölt­ségüket, termelékenységü­ket maguk tervezik. A pénzügyi szabályozás új vonása, hogy megszűnik a költségvetésből a vállala­toknak nyújtott dotációk rendszere. A gazdasági tisztán látást segíti elő, a BKP Központi Bizottsága és a bolgár mi­nisztertanács tavaly no­vember 10-i, a fogyasztói ár- és bérintézkedésekről hozott közös határozata. Ennek ugyancsak az volt a mozgatórugója, hogy a do­tációk csökkentésével az árakat a valóságos terme­lési ráfordításoknak meg­felelően alakítsa és ilyen, módon a termékek fogyasz­tását is befolyásolja. A béremeléseket nem lehet csupán egyszerű „kompen­zációnak” felfogni. A no­vember 10-i határozat kap­csán vezették be Bulgáriá­ban az egységes szakmai bértáblázatot. Ennek érde­kében az azonos képzettsé­gű és azonos bonyolultságú munkát végző dolgozók alapfizetése. azonos lesz, dolgozzanak az ország bár­milyen vállalatánál. A bruttó jövedelem azonban már eltérő lehet, függően az egyes vállalatok terme­lékenységétől, nyereségé­től, az egyén munkájától. A gazdaságirányítás ’ rendszerét tökéletesítő in­tézkedések már eddig is hoztak kedvező eredménye­ket. Ezekről adott számot Todor Zsivkov, az BKP KB első titkára, államfő, a nemzetgyűlés tizedik ülés­szakán elmondott beszédé­ben. Hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági program­ban meghatározott felada­tok további erőfeszítéseket követelnek. A cél ugyanis az, hogy az anyagi ráfordí­tásokat évente átlagosan 5 százalékkal, továbbá a ter­melési állóeszközök kihasz­nálását körülbelül 10 szá­zalékkal javítva a nemzeti jövedelmet az előirányzott­nál nagyobb mértékben nö­veljék. Bojkottdominó „Személyes tapasztalataim­ból tudom — mondotta Wil­li Daume, a nyugatnémet nemzeti olimpiai bizottság elnöke —, hogy az amerikai NOB az utóbbi hónapokban milyen terror alatt állt.” Kla­us Bölling bonni kormányszó­vivő nyilatkozata pedig azt érzékelteti, hogy a Fehér Ház zsarolása és szinte minden eszközt igénybe vevő nyomá­sa távolról sem korlátozódik az Egyesült Államok terüle­tére. „A Német Szövetségi Köztársaság kormánya szá­mára elképzelhetetlen a rész­vétel egy olyan olimpián, ahonnan az amerikaiak hiá­nyoznak” — mondotta Böl­ling és minden megfigyelő egyetért abban, hogy az „el­képzelhetetlen” kifejezés mö­gött igen komoly washingtoni „megdolgozás” áll. Erre utal Schmidt kancel­lár szóhasználatának félre­érthetetlen megváltozása. A bonni kormányfő nemrég még úgy fogalmazott, hogy a kor­mány „legfeljebb politikai ta­nácsot adhat” a sportolóknak, az amerikai olimpiai bizott­ság döntése után azonban már úgy nyilatkozott: „nem lát le­hetőséget” nyugatnémet spor­tolók Moszkvába utazására. Az egyiptomi szervek azon­nal csatlakoztak az amerikai döntéshez — Szadat jelenlegi helyzetében ez enyhén szólva nem volt meglepetés. Wa­shington szempontjából a boj­kott ege mégsem felhőtlen. Bár a londoni sportminiszter „üdvözölte” az amerikai ha­tározatot, a brit NOB elnö­ke már „csalódását” fejezte ki és emlékeztetett arra, hogy az angol olimpiai bizottság a kabinet szándéka ellenére részt akar venni a moszkvai játékokon. A sportért felelős francia miniszter megismétel­te, hogy Párizs „nem kíván beavatkozni a sportolók ügyé­be és a döntést a francia olimpiai bizottságra bízza”. Nem volt egyértelmű a NATO-országok reagálása. Bár a kormányok a bojkottot alighanem támogatni fogják — ha lelkesedés nélkül is —, az olasz NOB vezetője „mély­séges fájdalmát” nyilvánította a dán NOB vezetője szerint „az amerikai döntés helyre­hozhatatlan kárt okoz az olimpiai hagyománynak”. A portugál NOB elnöke kereken kijelentette: országa elhatá­rozására „nem lesz hatással” a negatív amerikai döntés. A belga NOB elnöke is állást foglalt a résztvétel mellett, de hangoztatta azt az aggá­lyát, hogy az amerikai állás- foglalásnak „dominóhatása” lehet. Az olimpiai eszme a béke és a népek barátsága jegyében fogant. Amikor az ókori Gö­rögország nyájas ligeteiben összemérték erejüket a spor­toló fiatalok, a cél éppen az volt, hogy a harcmezők he­lyett a sportpályákon mér­kőzzenek a nemzetek. Akik most Washingtonban gátlásta­lanul távolmaradásra kény­szerítik az olimpiától nemcsak saját hazájuk, de más nem­zetek sportolóit is, az embe­riség egyik legnemesebb ha­gyományának folyamatosságát veszélyeztetik. Harmat Endre NOGRAD — 1980. április 16., szerda Elsőként télen a Himaláján Krzysztow Wielicki Világraszóló eredményt ér­tek el a lengyel alpinisták: első ízben sikerült télen meg­mászni a Himalája legmaga­sabb csúcsát, a 8842 méter magas. Mount Everestet. 1980. február 17-én, helyi idő sze­rint 14 óra 40 perckor (kö­zép-európai idő szerint 9 óra 40 perckor) a 29 éves varsói Leszek Cichy földmémök és a 30 esztendős wroclawi Krzysztof Wielicki elektro­mérnök kitűzték a fehér-piros lobogót a „hegyek hegye” csúcsára. Az expedíció ered­ménye annál nagyobb, mert nemcsak az időjárás viszon­tagságait, de az időt is le kel­lett győzniük. A nepáli ható­ságok engedélye a csúcs meg­Leszelt Cichy mászására ugyanis csak feb­ruár 18-ig volt érvényes... Miután hosszas várakozás után megkapták a nepáli tu­risztikai minisztérium engedé­lyét, 1970. december 2-án re­pült el a lengyel alpinisták első csoportja Varsóból Kat- manduba. Az expedíció veze­tője, az 51 éves Andrzej Za- wada egyike a legtapasztal­tabb lengyel hegymászóknak. Már négyszer "ezetatt expe­díciót a világ legmagasabb csúcsaira. Az Interpress lengyel sajtó­ügynökség riportere az eluta­zás előtt megkérdezte Andrzej Zawadát, hogy milyen szem­pontok alapján válogatta ösz- sze a mostani expedíció tag­jait. — Mindenekelőtt a sporttel­jesítményeket vettem tekintet­be: a téli hegymászásban el­ért eredményeket és a pszichi­kai ellenálló kép>ességet. A ma­gashegyi expedíció résztvevő­jénél fontos szempjomt, hogy bírja a magasságot, milyen gyorsain tud akklimatizálódni. stb. Épp>en ezért csak azokat vettem fel a listára, akik leg­alább egyszer elérték már a hétezer méter magasságot. Vé­gül is — így gondolom — si­került az expedíció számára Lengyelország legjobb alpinis­táit biztosítanom. Az expedíció első része 1979. december 30-án érte el az 5350 méter magas Khumbu gleccsernél fekvő bázistábort. Hála a kedvező időjárási vi­szonyoknak, hamarosan sike­rült két további tábort is fel­verniük. Az egyiket január 8- án a 6200 méter magas, „jég- fal”-nak nevezett gleccsernyúl­vány mellett, a másikat a kö­vetkező nap a 6650 méter ma­gas úgynevezett nyugati kat­lanban. A harmadik tábort a közbejött időjárási nehézsé­gek miatt már csak január 15- én üthették fel 7150 méter ma­gasságban, a Lhotse falának jobb szányán. Ebben a tábor­ban hárman tartózkodtak, kö­zülük Krzysztof Zurek egy jéghasadékba esett és megsé­rült a válla. Minthogy a tá­borban nem lehetett gyógyíta­ni, vissza kellett térnie. Ekkor már teljes erővel tá­madt a tél. Az óránként több mint 150 kilométer sebességű szélvihar és a kemény fagy az alaptáborba való visszatérés­re kényszerítette a szétszórt csoportokat. A csúcs megmá­szását el kellett halasztani. Többszöri kísérlet után feb­ruár 11-én Wielickinek, Fiúi­nak és Cichynek sikerült a negyedik tábor sátrait 7986 méter magasságban felverni­ük. A tabor veres után a kime­rült alpinistákat a többiek vál­tották fel, Cichy és Wielicki visszatért a második táborba. Zawada és Ryszard Saafirski február 13-án megkísérelte a csúcs megmászását, de az erő­södő szél visszatérésre kény- szerítette őket. Szafirski esté­re elérte a harmadik tábort, de Zawadának nyoma veszett. A többiek keresésiére indultak, ám eredménytelenül tértek vissza. Reggelre Zawada egész­ségesen előkerült. Kiderült, hogy az iránymutató zsinórt elvesztette éfc 200 méterrel a tábor alatt kötött ki. Február 15-én Andrzej Heinrich egy hegyi teherhordó kíséretében, oxigénkészülék nélkül 8350 méter magasságig jutott, de a nagy havazás őket is visszaté­résre kényszerítette. Február 17-én került sor Cichy és Wielicki próbálkozá­sára. Sikerült! Az alpinizmus történelmében először mászták meg télen a világ legmaga­sabb csúcsát! A két hegymászó neve már korábban is szerepjelt a re­korderek listáján. Cichy 1978- ban társaival lengyel magas­ságrekordot állított fel a Karakorum 8035 méter magas Gasherbrum csúcsának meg­mászásával. Wieüoki 1979-ben vett részt Himalája-expjedíció- ban, amely a 7219 m magas Annapurna Sued csúcsot mászta meg, a hegy nyugati oldaláról. Az expedíció útját nagy érdeklődéssel követte a lengyel közvélemény és a világraszóló sikert mindenki nagy öröm­mel fogadta. Az expedíció résztvevői azonban még nem mondták ki az utolsó szót. Ta­vasszal újra nekivágnak. Ez­úttal az eddig megmászatlan, magas nehézségi fokú déS szárnyról akarják elérni • Mount Everest csúcsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom