Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
mMagyarország messzire van0 József Attila idegen nyelven József Attila-illusztrációk József Attila költészete vitathatatlanul a vi- lágirodaloqi áramlatába tartozik. A világ számos nyelvére fordították le verseid A színvonalas műfordítások, s a növekvő kiadások száma mind több lehetőséget teremtenek költészete nagyságának megismeréséhez, nemzetközi elismeréséhez. Az egyetemes kultúrában Tristan Tzara a következő módon jelöli ki József Attila helyét: „Büszke emléke azon a magaslaton foglal helyet az Árion ahol hozzá hasonlóan Bartók is a nemzet éltető szelleméből merítette azt a szubsztanciát, ami az egyedi sajátosságokon túlmutatva az egyetemességig jut el” (1955). A magyar költészet kin. csestárának egyik gyöngyszeme József Attila, aki szinte egyetlen magyar vonatkozású, klasszikus, sőt modem költészeti antológia, válogatás lapjairól sem hiányozhat. Hans Magnus Enzensberger válogatásában a Museum der Modernen Poesie-ben (1963) németül, a The Penguin Book of socialist verse (1970.) antológiában angolul jelent meg. TT ARIOX 9 nemzetközi költői almanach József Attila-számának címlapja, 1976-ból Spanyolul Fayad Jamis költői fordításai teszik ismertté József Attilát nemcsak Európában, de más kontinensen is. Hosszam sorolhatjuk azokat a nyelveket, amelyeken önálló kötetekben, vagy folyóiratban néhány verse megjelent: angolul, bolgárul, kínaiul (1957-ben), dánul, finnül, görögül, héberül, lengyelül (tudomásom szerint egy 1936-os lengyel válogatás tekinthető az első önálló külföldi megjelenésnek), észtül, litvánul, románul, oroszul, szerbül, szlovákul, csehül sth. Nemcsak kortársai, s kor- Románul Mihail Beniuc foidí- társaink —, hiszen közülük, akik személyesen is ismerték, sokan miég közöttünk élnek —, de az újabb nemzedékek képviselői is megragadó erejűnek tartják József Attila költészetét, életét. A francia költőtársak már 1955-ben tisztelettel adóztak József Attila emlékének, a Hommage des poétes francai* a’ Attila József című kötetben. Guillevic neves francia költő, József Attila egyik kitűnő fordítója meg hatását: „Meglepő, mennyire a saját keserves életéből fakadnak képei: mindig a maga nyomorúságos, kóborló, harcos, hazájával összeforrt sorsának élményeiből merít Megvan benne a képesség, hogy minden dolgot átlényegítsen, s olyan magaslatra emeljen, ahol az egyén veresége már a balsors feletti győzelemmé válik”. Kötetében, a Mes poétes hongrois-ban (1967.) 23 József Attila-veRsfordítása jelenik meg. Köztük a Tiszta szívvel, amelyet más francia szerző is lefordított, a Flóra, A tőkések hasznáról, s az utolsó vers az Íme, hát megleltem hazámat is szerepel. Más, neves francia költők is, mint Tristan Tzara, Paul Eluard, Jean Rousselot, Cocteau fordítottak József Attila-verseket antológiák számára, amelyek közül megemlítjük a Gara László szerkesztésében 1962- ben a Seuil kiadásában, megjelent kitűnő magyar költészeti válogatást. Ebbe húsz József Attila-vers került bele. A kötet előszavát az egykori barát és költőtárs, Cs. Szabó László írta. Német nyelven önálló kötet jelent meg 1960-ban és 1964- ben, s legutóbb a Corvina Kiadó és a Volk und Welt közösen jelentette meg bővített József Attila-kötetét (1978). A fordítók közül említenünk kell Stephan Herm- lin, Franz Fühmann, Günther Deicke nevét. Számos német nyelvű antológia is közöl József Attila-verseket. tásaát, szlovákul Jám Smrek fordításait említhetjük meg 1974-ből, illetve 1978-bóL Olaszul Umberto Altatni és' a Tola—Dallos házaspár közvetítésével József Attala publicitása talán a legfigyelemreméltóbb. Albini működése nyomán József Attila ma már kötelező olvasmány az olasz középiskolákban. így fogalmazta r.A . jelentősebb- lvwimő József Attüa-kiadvanyai közül a Corvina kiadásában még 1976-ban jelent meg az Árion 9 nemzetközi almanach speciális József Attila-száma Somlyó György szerkesztésében. Többek között francia, angol, spanyol, orosz, svéd, dán nyelven közöltek itt visz- szaemlékezéseket, verseket, prózai töredékeket, tanulmányt József AttiláróL Szabolcsi Miklós szerkesztésében 1978-ban jelent meg francia és német nyelven egy igen szép válogatás, amely gazdag kordokumentációs anyaggal, fényképekkel sokoldalúan mutatja be a költőt. A közvetlen, személyes kapcsolat, jelenlét fontosságára Benedetto Croce szavai utalnak: „A költemény (a Mama című versről van szó — a szerk.) egy pár versszak csupán, édesanyja alakját idéíi fel bennük a költő.; Mi is nagynak látjuk és érezzük ezt az anyát: mert nagy, végtelen és magasztos az az erkölcsi erő, mely a teljes odaadásból, az elszánt tehervállalásból árad . . . E ‘néhány versszak bűvölete és varázslata egy az igazi költészet varázslatával és bűvöletével, mely mindig a legváratlanabb pillanatokban születik újjá az emberi szívekből”. A készülőben levő idegennyelvű kiadványok sorából említjük meg a portugál fordítást, amely a Limiar kiadónál fog megjelenni. De készül az újabb svéd kiadás is, valamint újabb átültetések a nyugatnémet Suhrkamp szamára. Tudunk egy, több afrikai törzsi nyelven megjelenő fordításról is. Nehéz feladat lenne a kötetekben megjelenő verseken túl a lapokban közölt fordítások, cikkek, ismertetők sokaságát számon tartani, amelyek József Attila világirodalmi jelenlétére utalnak. A sok fordítás ellenére a megjelenő kötetek nem nagy példányszámúak, s kérdés, hogy eljutnak-e a szélesebb közönség kezébe. Nem követhettük figyelemmel a külföldi népszerűsítés egyéb formáit sem. mint a felolvasó- estek, a megemlékezések, 'nem beszélve a tanulmányok, a tudományos kutatás egyéb eredményeiről sem. József Attila világirodalmi jelenlétéhez az, idegennyélvű és közös kiadványok színvonalas sokfélesége még inkább szükséges. Oda kell figyelnünk az idegen nyelvű fordításokra, s akkor talán a Magyarország messzire van című versében feltett kérdésre: „Uram, nem látta Magyarországot? Tudom, nehéz a nyelve, Tudom, nehéz a szívem. Uram, nem látta Magyarországot?” — nos a kérdésre választ, vagy legalábbis visszhangot kaphatunk. Macht Ilona > > Varsányi Pál illusztrációja a Fiatalasszonyok éneke című vershez Szalay Lajos rajza a Mama című vershez Költészet napja Legnemesebb tavaszi örömeink közé tar. tozik minden évben a vers ünneplése, a Költészet napja, amelyet József Attila születésnapján tartunk. Az idei ünnep különös jelentőséggel bír, a magyar szocialista költészet klasszikusa most lenne 75 éves. A József Attila- emlékbizottság felhívásában hangoztatja: „Életműve — Petőfi Sándor, Ady Endre forradalmi, a világhaladás sodrában ki- teljesedett örökségének szocialista folytatása — elevenen él társadalmunk, a magyar nép szívében, tudatában... A közelgő évforduló alkalom arra, hogy még többen és mélyebben éljük át, értsük meg költészetének az idővel egyre gyarapodó tanulságát.” Az évforduló itt van. & hazánk ezen északi szögletében, a kis Nógrádban is érzékelhető a törekvés, hogy jól éljünk az alkalommal, április 11-e, *s általában e napoknak az eseményei eredményesen szolgálják a nagy proletárköltő hagyatékának mind élőbbé tételét, gazdagítsák napjainkat, egyáltalán jusson időnk a magyar költészet — a mai magyar líra — kincseinek hatékony kiaknázására, erőt merítve a további munkálkodáshoz. A Salgótarjánban ebben az időben zajló munkás kulturális hetek egyik központi gondolata József Attila 75. születésnapjának méltó megünneplése, a költészet napja időszerű mondandóinak kibontása mindenekelőtt a munkásság és az ifjúság körében. Hogy csak néhány példát említsünk a teljesség igénye nélkül, ennek jegyében rendezték meg minap a József Attila-emlékülést a TIT székházában a szakszervezeti és tanácsi könyvtárhálózat dolgozói, valamint a József Attila nevét viselő szocialista brigádok tagjai részzvé- telével. A költészet napi ünnepséget a Magyar Rádió ugyancsak Salgótarjánból közvetítette. József Attila életét és munkásságát bemutató fotódokumentációs kiállítás nyílt, s még sorolhatnánk az eseményeket. De úgyszólván Nógrád valamennyi helységében — művelődési otthonokban, könyvtárakban, iskolákban, üzemekben, intézményekben — sor került és kerül megemlékezésekre, vers- és prózamondó versenyekre, rendhagyó irodalomórákra, előadásokra, amatőr irodalmi műsorokra, irodalmi estekre, kiállításokra, könyvvásárokra stb. Azt jelzi mindez, hogy az olvasók minél szélesebb körében fokozott figyelem fordul a költő életműve felé, megértve és átérezve annak nagyságát, időszerűségét Ezt segíti a hazai könyvkiadás ünnepi választéka is, amely rendkívül sokrétű és gazdag. Lehetetlen lenne fölsorolni —, de talán nem is szükséges — mindazon műveket, amelyek ebben az időben várják a vásárlókat, az olvasókat. Itt is csak példákat említünk, mintegy ízelítőül. A Szépirodalmi Kiadó jubileumi kötetét említjük, József Attila összes versei és műfordításai, ez az olvasók széles rétegeihez szól, 120 000 példányban látott napvilágot. Würtz Ádám műve, 25 illusztráció József Attila verseihez címmel a költő 70. születésnapjára jelent meg először a Magvető Kiadónál most újra kapható. Az Akadémiai Kiadó József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz című versciklusát adta ki (Vilién-fordításokkal) facsimilekiadásban. Szabolcsi Miklós és Tasi József elemzi a versek hátterét és mondandóját. S még hosszasan sorolhatnánk a könyveket, az életműelemzéseket, amelyek a költőről és koráról szólnak. Számos vérseskötet vár gazdára ezekben a napokban a polcokon, például a Lyra Mundi-sorozat kötetei, a Hét évszázad magyaf versei, Mészöly Dezső: A teljes Villon, a 222 új magyar vers, a 222 szép magyar vers, Simon István válogatott versei, a Szép versek antológia és így tovább. Remélhető, hogy ezeket forgatva, az ünnepi eseményeken tanulva a lélek, az értelem gazdagodása, az élmény egész évre szól. T. E. Több mint fél évszázaddal ezelőtt, a huszas évek derekán egy akkor népszerű hetilap, a Ma Este, riportot közölt József Attiláról, aki a Baross kávéház előtt, a József körúton mint rikkancs, újságot árult. Márer György, a cikk szerzője meghívta a szerkesztőségbe az ifjú poétát, bemutatta a főnöknek, Várnai Istvánnak, valamint a munkatársaknak, köztük e sorok írójának: A vitatkozó kedvű József Attila egy témán nyomban összeveszett a nálunk jóval idősebb dr. Weigl Géza tanárral és kritikussal. Alig lehetett kibékíteni őket. A szerkesztőség tagjai főként a szemben lévő Simplon kávéházban tanyáztak. Ez a kávéház a Népszínház utca és a József körút sarkán volt Jómagam, aki a lapnál zenei dolgokról írtam, a hangversenyek' után szintén felbukkantam ott. A Simplon ugyanis a fiatal avantgarde-ok irodalmárok, színháziak, muzsikusok találkozó helye volt. Odo- jártak a Népszava emberei is. Kik voltak a vendégek? József Attila akkor ismerkedett meg Kelen Hugóval, Szelényi Istvánnal, Kozma Józseffel, Zenés történetek József Attiláról 8 NÓGRÁD — 1980. április 13., vasárnap Keleti Mártonnal, a későbbi filmrendezővel. A Ma Este asztalánál sokszor ott ült dr. Bánóczi László, Szebeni Sándor, Byssz Róbert rajzolóművész, Varró István Madzsar József, és Németh Andor, aki nem sokkal később írta a költőről, hogy József Attila pályafutása így festett: „Volt kanász, szárazdajka, fahordó, kenyeres, cukrászfiú, hajósinas, kukoricacsősz, mezei napszámos, bankhivatalnok, könyvügynök, egyleti szolga, házitanító és rikkancs. Próbált meghalni lúgkővel, gázzal, kötéllel, bicskával, méreggel és vonatelgázolással”. Pedig akkor József Attila mindössze 23 éves lett. Az ifiú „modernek” már jól ismerték abban az időben József Attilának első nyomtatásban megjelent versét A „Távol, zongora mellett” című költeményben szinte egy életre szólóan hangzanak ezek a sorok: „A hangok ömlenek a zongorából, (mint illatos teából száll a gőz. . .” Korán megragadta őt a muzsika varázsa. Szabadjeggyel jártam koncertekre. Többször felajánlottam a költőnek, kisérjen el a Zeneakadémiára, vagy a Vigadóba. Néha kapott az alkalmon. Egy napon megkérdeztem, volna-e kedve eljönni Bartók Béla zongoraestjére? Rajongott a nagy zeneszerzőért, mint a legtöbb fiatal. (A mestert már előzőleg ismertem: engedélyt kértem tőle, hagy lefordíthassam önéletrajzát, mely a bécsi Musikblätter des Anbruchban jelent meg. Raith Tivadar Magyar írás című folyóirata közre is adta Bartók beleegyezésével. A hangverseny szünetében be akartam kísérni a költőt a művészszobába, de megtorpant: — Nem, nem megyek be. Biztosan zavarnám. Elsietett és belevegyült a cigarettázó közönségbe. Ügy tudom, néhány évvel később Kelen Hugó vitte el Bartókhoz, szintén egy hangversenyén. Ma már a helyére tette a magyar zenetudomány Bartók Béla és József Attila szellemi kapcsolatát. A témát igen alaposan Bodnár György fejtette ki Törvénykeresők című kötetében. „A sokirányú vizsgálódás után most itt áll előttünk a két nagy rokon, kik hasonlóan, vagy ugyanúgy érzik és érzékeltetik az ember helyét a mindenségben, a nagy pokoljárók, kiknek diszharmóniái a felbomlást és a kétségbeesést, a betegségnek és a magánynak, a barbárságnak, és a züllésnek deformáló hatását ábrázolják. . , József Attila költészetében mindvégig ott vannak a népi dallamok, ritmusformák, képek, műfajok, de beolvasztva és egyre magasabb szintre emelve. S itt áll előttünk a két művész, kik megjárták az izmusok útját, s akik életük végén megteremtették a maguk új klasszicizmusát”. Sok zenei kapcsolat volt Bartók és József Attila között. Erről Szabocsi Bence, Szabolcsi Miklós és mások írásai tanúskodnak. Közismert a költő Bartókról írt tanulmányvázlata, valamint egy 1936-ból Bartók Bélához intézett levele. Az első dizőzök egyike, aki József Attila-sanzont énekelt, Sólyom Janka volt. A költő többször meglátogatta Klotild utcai lakásán, ahol Buday Dénes zeneszerző elzongorázta az elkészült dalokat. A harmincas években Sólyom Janka a Bristol Szálló halijában lépett fel. A Duna-parti hotel terme minden este megtelt. Az énekesnő számai alatt pisszenés sem; hallatszhatott, a pincérek nem tálalhattak az éhek alatt, mert ebben az esetben a művésznő félbeszakította volna az előadást. Az első dal, amit József Attilától a műsorára tűzött, a Mama című verse volt, Buday Dénes zenéjével. Sólyom Janka meghívta József Attilát, jöjjön el a Bristolba és hallgassa meg a sanzont. A költő csakugyan felbukkant a szállodában, de nem foglalt helyet egyik asztalnál sem. Az üvegajtó függönye mögül lesett a terembe! (Sólyom^ Jankának egyébként több más József Attila-vers miatt meggyűlt a baja a rendőrséggel. A hatóság nem engedélyezte némelyiknek az előadását.) A Mama bemutatója utá* a költő szépen dedikált ver- seskötetével hálálta meg at előadóművésznő munkáját Tudomásom szerint a dalé'1 járó tiszteletdíjat nem fogadta el, hanem átengedte Buday Dénesnek. Kristóf Károly
