Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
A Szaljuton minden rendben Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „Minden úgy van, ahogy hagytuk”,— ez volt Valerij Rjumin első megjegyzése csütörtökön, amikor a Szojuz—35 űrhajó és az új szovjet űrexpedíció fedélzeti mérnöke átment az űrállomásra, amelyet augusztusban hagyott el. Az új szovjet űrhajó összekapcsolása a több mint két és fél év óta a Föld körül keringő Szaljut—6 űrállomással a megszokott módon ment végbe, az automatikus berendezések, műszerek segítségével. Az űrhajó „üldözőbe vette” az űrállomást, annak jelzései alapján orientálódott a világűrben, fokozatosan hajtotta végre a megközelítést és lassan kapcsolódott össze azzal. Az összekapcsolás egyetlen lényeges különbsége az volt, hogy ahhoz már korábban felküldték a Progressz teherűrhajót, s ez valamelyest megváltoztatta a dinamikai tulajdonságokat. Ez azonban semmiféle Sajtókon ferenda Kabulban % Sajtókonferencián mutatták be Kabulban azokat az amerikai gyártmányú vegyi kézigránátokat, amelyeket a Herat tartományban március 2ö-én szétvert, külföldről lehatolt diverzáns banda felszerelései között találtak. Az afgán népi fegyveres erők egységeivel vívott tűzharcban az ellenforradalmi banda legtöbb tagja elesett, ketten fogságba kerültek. Ök maguk is megerősítették a sajtó képviselői előtt, hogy amerikai fegyverzettel, köztük vegyi kézigránátokkal látták el őket. A3 Újságírók kérdéseire válaszolva Ábdul Madzsid Szár- fa lund tájékoztatási miniszter rámutatott: ezek a fejlemények megvilágítják azokat a rejtett okokat, amelyek miatt Washington szovjetellenes rá- galomhadjáratba kezdett, azt állítva, hogy a szovjet csapatok vegyi fegyvereket alkalmaznak az afgán ellenforradalmi bandák ellen. Felszólalt a sajtóértekezleten Goi Aka. a népi fegyveres erők politikai főcsoport- főnöke is. Hangsúlyozta, hogy az amerikai tömegtájékoztatás propagandakampánya mögött a CIA, valamint a Pentagon és az amerikai kormányzat több kéoviselője állt, többek között Zbigniew Brze- zinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Goi Aka kiemelte, hogy a Herat tartományban szétvert banda tagjai között több külföldi katona is volt. (MTI) problémát nem okozott, s az összekapcsolás teljesen problémamentes volt. A berendezések ellenőrzése után a két űrhajós kinyitotta az összekötőnyílást, átment az űrállomásra, üzembe hélyezte sí legfontosabb berendezéseket, majd a megerőltető nap után' megérdemelt hosszabb pihe- nőt kapott. Pénteki programjuk az űrállomás teljes üzembe helyezése, a berendezések teherűrhajó kirakodásának ellenőrzése és a Progressz megkezdése lesz. Mint Konsztantyin Feok- tyisztov, az ismert űrhajóstudós elmondotta. a programban most hosszabb időt szánnak az űrállomás átvizsgálására, felújítására, mert a Szaljut immár több mint két és fél cv óta teljesíti feladatát, s egyes * berendezései megkoptak, elavultak. Cserélik a híradó-berendezések egy részét, s az életfenntartáshoz szükséges műszereket, berendezéseket is. Világszerte nagy érdeklődést váltott ki az a tény, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter amerikai elnök csütörtökön Washingtonban • a külpolitika kérdéseiről beszélt az ország lapszerkesztőinek tanácskozásán és válaszolt kérdéseikre. Az elnök ismét szélsőséges hangon támadta a Szovjetuniót Carter ismét „terjeszkedéssel” vádolta a Szovjetuniót annak afganisztáni szerepe miatt és megismételte a legképtelenebb rágalmakat, amelyeket az amerikai propaganda az afganisztáni szovjet katonai támogatással kapcsolatban terjeszt. Az elnök szerint meggyorsítják a külföldi katonai beavatkozást szolgáló amerikai erők fejlesztését és szükség esetén azokat bevetik. Az elnök azt mondotta, hogy nem tudják, mi a Szovjetunió célja afganisztáni fellépésével. Washington korábban azt állította, hogy az további szovjet „támadások” bevezetése — ezt a képtelen álláspontot Carter a jelek szerint feladta. Az elnök, miközben újra az Afganisztán „semlegesítésére” vonatkozó tervet ajánlotta, szükségesnek tartotta rámutatni: az Egyesült Államokat és népét nem vezeti könyörtelen ellenségesség, nem kívánnak visz- szatémi a hidegháborúhoz. Sem Washington, sem szövetségesei nem akarják szétromhogy az új űrexpedíció fedélzeti mérnöke Valerij Rjumin lett, aki alig több mint fél éve tért vissza 175 napos utazás után, a világűrből Alekszej Jeliszejev űrhajós, a földi irányítóközpont egyik vezetője a szovjet televíziónak elmondotta: valóban nem olyan elhatározás volt ez, amit előre tervbe vettek. Az expedíció eredetileg kijelölt fedélzeti mérnöke röviddel a rajt előtt azonban sportfoglalkozás közben kisebb sérülést szenvedett, s nem tudott útra kelni. Rjumin önként jelentkezett a feladatra, s mivel az orvosok véleménye szerint a tartós űrutazás után teljesen egészséges volt, a szakemberek pedig egyöntetűen úgy vélték, hogy nála jobban senki sem ismeri a Szaljutot, végül is a program irányítói helyt adtak jelentkezésének. A két űrhajós pénteken kezdi meg a rendszeres munkát, előbb azonban átesnek az első orvosi vizsgálaton is. (MTI) bolni a kelet—nyugati kapcsolatokat, „amelyek annyi gyakorlati előnnyel jártak sok nép számára” tett gesztust Carter európai bírálóinak. Az elnök újabb kirohanást intézett a moszkvai olimpiai játékok ellen, felháborító párhuzamot vonva a hitleri Németország 1936-os és a Szovjetunió rendezte idei olimpia közé. Carter adminisztratív rendszabályokkal (azaz, pl. útlevelük bevonásával) fenyegette meg azokat' az amerikai sportolókat; ákfk á kormány tilalma ellenére Moszkvába akarnak utazni. „Elhúzódó feszültséggel kell szembenézni a kelet— nyugati kapcsolatokban” állapította meg ezután többszörösen ellentmondásos beszédében az amerikai elnök. Carter, miközben a legszélsőségesebb kirohanásokat intézte a Szovjetunió ellen, a SAL.T- szerzödés fontosságát méltatta és ismét leszögezte: az Egyesült Államok kitart (a még ötrvénybe nem iktatott) SALT—II szerződés előírásai mellett, amennyiben a Szovjetunió is . így jár el. Carter azzal fenyegette meg Iránt, hogy az Egyesült Államok „jogosan erőt is alkalmazhat”, ha az újabb amerikai intézkedések ellenére sem engedik szabadon a teheráni túszokat. Helyül a válság Irán és Irak között csütörtökön tovább mélyült a válság. A határvidéken rövid fegyvernyugvás után csütörtök este kiújultak a harcok. A határkörzetben folyó harcok méreteiről egyelőre lehetetlen pontos képet alkotni. A teheráni rádió szerint az iraki erők egyre nagyobb területeket képesek tűz alá venni: a lövedékek már a határtól tíz kilométerre csapódnak be, s az ágyútűz több épületet romba döntött. A Qasir-i-Shirin határváros közelében folyó összecsapásban állítólag a felek helikoptereket is bevetnek. Hadi Sadmehr tábornok, iráni vezérkari főnök csütörtökön túlzottnak nevezte a lé- gicsatákról szóló sajtójelentéseket. Bagdad, még nem adott ki közleményt a harcokról, de az iraki sajtó élesen és szünet nélkül támadja Iránt, s személy szerint Khomeini ajatol- lahot. Az INA hírügynökség csütörtökön arab összefogást sürgetett Khomeini ellen. Irán vezetői viszont az iraki kormányzat megdöntésére szólították fel „iszlám, testvéreiket”. (MTI) „Szóváltás" Begin és Szadat között Szadat és Begin csütörtökön folytatta „távszóváltását” arról, melyikük és milyen feltételekkel szólalhat fel az izraeli, illetve az egyiptomi parlamentben. A még Washingtonban tartózkodó Szadat újságírók kérdéseire közölte, nincs kifogása az ellen, hogy kölcsönösségi alapon Begin is szólhasson az egyiptomi törvényhozókhoz, de szeretné kivárni, hogyan végződnek az izraeli kormányfő és Carter elnök jövő hétre kitűzött tárgyalásai. Begin a maga részéről kijelentette, ha meghívják, készséggel kifejti a palesztin autonómiával kapcsolatos véleményét az egyiptomi nemzetgyűlésben, s csak Szadat „közvetlen, hivatalos meghívására” vár, hiszen erre ígéretet is kapott 1977-ben a Jeruzsálembe látogató egyiptomi elnöktől, ám ez nem jelentene automatikus biztosítékot arra, hogy Szadat újfent szót kaphatna a knesszetben — mondotta Begin az izraeli tv- nek és rádiónak adott nyilatkozatában. Iráni—iraki konfliktus Carter újabb kirohanásai Egyesült Államok Választás és stratégia A hajrájához közeleg az előválasztások sora az Egyesült Államokban. A nagy tét, a jelölés kérdése még nem dőlt el, s egyre inkább a két párt lelölőkonvenciójára, s a majdani novemberi választási napra tekintenek az amerikai politikusok. Ez a tény, mármint, hogy az elkövetkező négy év pozícióiért indulnak harcba, nagyban meghatározza a vezető tőkéshatalom politikusainak „viselkedését”. Természetesen nem lenne igaz az az állítás, hogy ma minden washingtoni lépést ez az egyetlen körülmény határoz meg, s azt is hiba lenne kijelenteni, hogy a Fehér Ház veszedelmes, sőt provokatív lépéseit is egyes-egyedül az elnök újraválasztásának célja irányítja. Az viszont nem vitatható, hogy a választási harc légköre nagyban elősegíti az amerikai stratégia meggondolatlan kalandorvonásainak megerősödését. A Carter-kormányzat lépései a közel-keleti katonai szerep növelésére, az ú j hadászati fegyverrendszerek kifejlesztésére, a nyugat-európai NATO-országoknak az amerikai hatalmi tervek szolgálatába állítására nem az elmúlt évben születtek Viszont az elmúlt egy-két év minden korábbinál határozottabban jelezte azt a washingtoni szándékot, hogy a fegyverkezés. a katonai jelenlét eszközét hangsúlyozottabban használják fel — nemcsak a szovjet—amerikai viszony vonatkozásában. Azok a döntések, amelyeket legutóbb Carter elnök Iránnal szemben bejelentett, önmagukban is a feszültség fokozását jelentik. A túszügy — egyre inkább nyilvánvalóvá válik — ürügy a Fehér Ház számára, hogy növelje katonai jelenlétét az Indiai-óceánon. s olyan 'erőket irányítson a térségbe, amelyek a megtorlás eszközéül szolgálhatnak az iráni forradalommal szemben, veszélyeztetik az olajban gazdag arab országok szuverenitását, s nem utolsósorban nyílt fenyegetést jelentenek a Szovjetunióval szemben Az Indiai-óceán térsége azonban nem most lett fontossá az amerikai katonai vezetés számára. Már jó néhány éve folynak az előkészületele a térség amerikai felvonulási tereppé változtatására. Elegendő csupán a hírhedt szi- getlámaszpontra, Diego Gardára utalni, amely az óceán kellős közepén helyezkedik el, s amelyet az Egyesült Államok alkalmassá tett arra, hogy hadászati erői bázisául szolgáljon. A sziget kikötői ugyanis fogadhatják a raké- tahordozó atom-tengeralattjárókat, a megnagyobbított repülőtér pedig a B—52-es óriás bombázókat. Ennek a tervnek a része az amerikai . támaszpontrendszer kiépítése Ománban, Kenyában, Szomáliában és Egyiptomban. de ehhez tartozik a török—amerikai katonai egyezmény is. A jelenleg 110 ezer fős ..gyorshadtest” legütőképesebb alakulatai máris a közép-keleti térség közelében tartózkodnak. Washington két repülőgép-anyahajót is a Perzsa-öböl vizeire vezényelt — ez azt jelenti, hogy több. mint száz harci gép áll ennek a több tucat hadihajóból és tízezernyi tengerész. gyalogosból álló armadának a rendelkezésére. Az afganisztáni események és az iráni forradalom ürügyet szolgáltattak az amerikai katonai vezetés számára ahhoz is, hogy nyugat-európai szövetségeseiket még szorosabb pórázra fogják. Ennek jeie a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítéséről hozott NATO-határozat, vala- 'mint azok a washingtoni kezdeményezések, amelyek az atlanti középhatalmakat fokozott katonai szerepvállalásra akarják rábírni az Európától távol eső térségekben is. A nyugat-európai fővárosokban ma mind többet gondolkoznak azon: milyen veszélyekkel járhat, ha az „atlanti szolidaritás” jegyében csatlakoznak a Pentagon veszedelmes akcióihoz Az sem valószínű, hogy az ötven amerikai diplomata kiszabadítása érdekében a nyugat-európai vezetők hajlandók kockáztatni országaik létfontosságú érdekeit és folyamatos kőolaj- ellátását. Ugyanis, s ez ma mind világosabbá válik világszerte, nem az afgán földön tartózkodó szovjet katonák veszélyeztetik a kőolajszállítások biztonságát, hanem a Fehér Ház Carter elnök újraválasztásáért minden „áldozatra” kész politikája. Miklós Gábor I 2 NÓGRAD — 1980. április 12., szombat Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli szombaton, az űrhajózás napján a szovjet és a szocialista országokból kijelölt — űrhajósok otthona: a psillagváros. Az űrhajósok városa, ahol a Jurij Gagarinról elnevezett kiképző központ- is van, két évtizeddel ezelőtt létesült Moszkva közelében. A Csillagváros két részből áll: egyik a kiképző központ komplexuma, amely éppen a közelmúltban gyarapodott tovább a többi között saját planetáriummal és egy új laboratóriummal, ahol az űrhajósok a súlytalanság állapotában végzendő mozgásokat gyakorolhatják a vízmedencében, a súlytalansághoz közelálló körülmények között. A kiképző központ húsz év alatt negyven űrrepülést készített elő, eny- nyi programhoz képzett ki űrhajósokat — csupán a jelenlegi ötéves terv időszakában 14 rajtot készítettek itt elő. A szovjet űrhajósokkal együtt itt tanultak az eddig végrehajtott Interkozmosz-expedíciók külföldi résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK űrhajóséi, jelenleg pedig magyar, vietnami, kubai, mongol és román űrhajÓ6jelöltek ké. szülnek föl föladataikra. Az űrhajósok kiképző központját, a kozmikus program teljesítésében szerzett kimagasló érdemeiért, fennállásának 10. évfordulóján Lenin-renddel tüntették ki, A központ, amelynek első növendéke Jurij Gagarin volt, most is nagy lendülettel folytatja a kiképzést a Szojuz—Szaljut-program végrehajtásához. Ugyanakkor munkatársai kiterjedt tudományos kutatóprogramban ,is részt vesznek, szakemberei az űrhajózás legjobb képviselői: tudósok, orvosok, mérnökök, űrhajósok. Az űrhajózásban felhasznált műszerek, .berendezések egy részét is a kiképző központ laboratóriumaiban dolgozzák ki, illetve vetik alá próbának. Az űrhajósok városának másik része korszerű, jól fölszerelt lakótelep, ahol az űrhajósok és a központ dolgozói kaptak korszerű, kényelmes lakásokat. Külön épületben laknak például a szocialista országok űrhajósjeloltjei. A városnak több áruháza, üzlete van, saját — igen szép — művelődési központja, ahol már megnyílt az űrhajózás és a város múzeuma is. A Csillagváros tovább bővül, fejlődik. A város lakói most a jubileumon külön ünnepet is ülnek: az új szovjet űrexpedíció munkájának kezdete az évfordulóval, az űrhajózás napjának megünneplésével esik egybe. (MTI) Húszéves a Csillagváros A hét eseményei képekben Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal. Képünkön egy amerikai külügyi alkalmazott Carter döntésének közlése után elhagyja Irán washingtoni nagykövetségét, ahol a felirat a megbukott sah kiadatását követeli. tjjabb szovjet alakulatok indultak haza a Német Demokratikus Köztársaságból. Képünkön: búcsúznak a Lipcse kör. nyéki Oschatz városból kivont egysegek katonái. Ismét szovjet űrhajósok tartózkodnak a világűrben. Képűn, kön: a Szojuz—35 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin (balra).
