Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVI ÉVF.. 80. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Jelentősek az eredményeink, felemelő a programunk Ünnepségek, nagygyűlések Budapesten és Salgótarjánban Ismét zászlódiszbe öltözött az ország. A tavaszi szél a nemzeti lobogókat és a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaját lengette az utcákon. Hatalmas transzparensek kerültek a középületek falaira, s köszöntötték április 4-ét, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Ünnepelt az ország, ünnepelt a megye. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából csütörtök reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Zászlófelvonási ünnepség volt csütörtök reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren is, ahol ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással az állami zászlót vonták fel. A fővárosban koszorúzást ünnepségre is sor került. A párt-, a kormány-, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek és az üzemek, az ifjúság képviselői elhelyezték a kegyelet és a hála virágait a Szabadság téren és a Hősök terén. Kitüntetések átadására is sor került a Parlamentben. Április 4-ről, hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról díszelőadás keretében az Erkel Színházban, emlékeztek, ahol ünnepi beszédet Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott. Tegnap megyénkben is folytatódott az április 4-e tiszteletére rendezett ünnepségsorozat. Ennek keretében a megyénkben tartózkodó kemerovói pártdelegáció délelőtt a salgótarjáni városi pártbizottságra tett látoga- ir.rt Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője társaságában. Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, s a városban folyó politikai munka, a városfejlesztés politikai kérdéseiről adott tájékoztatót. Városnézésre is sor került, majd 'szibériai vendégeink a Lamport ZIM salgótarjáni gyárába látogattak, ahol a gyár idei feladatairól, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeiről számoltak be a vendégeknek. Tovább folytatták megyei programjukat a Szlovák Kommunista Párt besztercebányai kerületi bizottságának küldöttei. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára társaságában először a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységébe látogattak, ahol Szőcs Gyula, a gyáregység igazgatója számolt be tevékenységükről, a dolgozók, a szocialista brigádok munkasikereiről. Ezután Pásztora utaztak szlovák vendégeink, s a Béke Termelőszövetkezetben dr. Bencze Barna, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta besztercebányai elvtársainkat, a termelőszövetkezet sikeres munkájáról. Közös programot bonyolítottak le a kemerovói Komszomol-delegáció tagjai is. Ünnepségeket rendeztek megyeszerte. Balassagyarmaton délután került sor a szovjet hősök emlékművének koszorúzására. A hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet katonákról dr. Vass Miklós, a városi tanács elnöke emlékezett meg. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendezett dísz- iinnepség szónoka Rith Lajosné, a párt balassagyarmati városi bizottságának első titkára volt. Koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap délután Pásztón. A járás körzeti központjaiban ünnepi nagygyűléseken, kulturális eseményeken emlékeztek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. Nagybátonyban ugyancsak tegnap a Bányász Művelődési Házban rendezték a- megemlékezést. A felszabadító Vörös Hadsereg harcaira, harcosaira Czene József, a járási hivatal elnöke emlékezett. A rétsági járás valamennyi szovjet hősi emlékművénél elhelyezték a kegyelet és a hála virágait. Rétságon az ünnepi nagygyűlés szónoka dr. Dósa Ferenc, a járási pártbizottság első titkára volt. Szécsényben a koszorúzások mellett sor került az új KISZ-tagok fogadalomtételére és fáklyás felvonulásra. A délelőtt folyamán Salgótarján üzemeiben, intézményeiben emlékeztek meg hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulójáról. Ünnepélyes keretek között nyitották meg tegnap délelőtt a „Tavaszi tárlat” jubileumi kiállítását. Dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó beszéde után Fekete Nándor, Salgótarján város Tanácsának elnöke adta át a X. tavaszi tárlat díjait. A salgótarjáni „Kossuth” Művelődési Házban csütörtökön délután nyitották meg „Munka-, munkásábrázolás” elnevezésű fotókiállítást. Délután koszorúzási ünnepségre került sor a Lenin téri szovjet hősi, és a Tanácsköztársaság téri felszabadulási emlékműnél. Elhelyezték a kegyelet és hála virágait a megyei, a városi, a járási pártbizottságok, a tanácsi szervek, a hazánkban tartózkodó testvérmegyei küldöttek, a kemerovói, a besztercebányai pártdelegáció, a kemerovói Komszomől küldöttei, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői, a KISZ-, a szakszervezetek, a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek küldöttei, az MSZBT-tagcsoportok megbízottai. Este a József Attila Művelődési Központban ünnepi nagygyűlésre került sor. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága által szervezett ünnepi együttes ülés — amelyen részt vettek a város üzemei dolgozóinak képviselői is — szónoka Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára volt. dalműnk programnyilatkozatában megjelölt távlati célok irányában, az előző kongresszus által meghatározott úton haladt — folytatta beszédét Géczi János elvtárs. Kiemelte belpolitikai életünk kiegyensúlyozottságát, a szocialista vonások erősödését, s hangsúlyozta, hogy fejlődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egység, alkotó együttműködés jellemzi. Elmondotta, hogy növekszik a lakosság érdeklődése a társadalmi kérdések iránt, fejlődött a szocialista dé- mokrácia. A szocialista építőmunka során a legnagyobb figyelem a gazdaság fejlesztésére irányult. Az előadó szólt az országépítés számottevő eredményeiről, a megváltozott külgazdasági helyzetről, s hangsúlyozta: mindezek ellenére népünk létbiztonságban, nyugodt körülmények között, elfogadható színvonalon él, van mire építeni a jövőt. A továbbiakban arról szólt, hogy a társadalom tagjai megértéssel fogadják az objektív problémákat, önzetlenül segítik a feladatok megvalósítását. Kiemelte a társadalom előtt álló legfontosabb tennivalókat, amelyek a párt- kongresszuson is megfogal- (Folytatás a 2. oldalon.) áczi János beszéde — Harmincöt éve annak, hogy a TASZSZ hírügynökség rövid hírben a világ tudomására hozta: „A március 16 április 4 közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Front csapatai befejezték Magyar- ország egész területének felszabadítását a német megszállóktól” — kezdte beszédét Géczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően arról szólt, hogy az ünnepi együttes ülés résztvevői a megye dolgozói nevében örök hálát éreznek a hős szovjet katonák iránt, tisztelettel emlékeznek az internacionalista harcosokra. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar nép nehéz körülmények között fogott hozzá az újjáépítéshez, a demokratikus átalakuláshoz. A kommunisták, a széles tömegbázisra támaszkodva jelentős politijcai erőként vették ki részüket az új társadalom építéséből. Ezt követően kiemelte: a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized országépítő munkája azt példázza, hogy népünk, pártunk vezetésével élni tudott a történelem adta lehetőséggel. Történelmi fejlődésünk legnagyobb vívmánya a dolgozó nép hatalmának megteremtése. A szocializmus építésének éveiben, az utóbbi három évtizedben a fejlődést jelzi, hogy az országban a nemzeti jövedelem csaknem ötszörösére, az ipari termelés közel kilencszeresére, a mezőgazdaságé duplájára , emelkedett, a termelés számos területén minőségi változások következtek be. Hazátokban felépült csaknem kétmillió lakás, megszűntek a kultúra monopóliumai, gyarapodott népünk műveltsége. Nógrád megyében is évszázadok adósságát törlesztették a felszabadulás óta eltelt három és fél évtizedben. Fejlődött az ipar, a feldolgozott acél mennyisége például hatszorosára emelkedett, új iparágak honosodtak meg a megyében, a műszaki, technikai fejlődés alapvetően megváltoztatta a munkakörülményeket. A nógrádi munkások helytállása, elkötelezettsége is hozzájárult az ország szocialista iparának fejlődéséhez. Gyökeresen megváltozott városaink, községeink ar-, culata, tartalmasabb az emberi élet, sokoldalú a lehetőség a személyiség fejlesztésére. — Alig néhány napja, hogy befejezte munkáját pártunk XII. kongresszusa, amely arról adhatott számot, hogy az elmúlt öt évben is töretlenül érvényesült a Magyar Szocialista Munkáspárt — több mint két évtized gyakorlata ' által igazolt —, jól bevált politikája, társaDíszünnepség a felszabadulás évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma. gyár Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége csütörtökön díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; a párt, a kormány több vezetője, társadalmi szervezetek képviselői, élenjáró dolgozók, külföldi vendégek. Ünnepi beszédet Losonczi Pál mondott. Losonczi Pál beszéde Tisztelt ünnepi ülés! Kedves elvtársak és társnők! elv A magyar történelem kiemelkedő eseményére, 1945. április negyedikére, felszabadulásunk napjára emlékezünk. 1945. április negyedikén, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg csapatai hazánk teljes területét megtisztították az ellenségtől, minden dolgozó magyar ember nemcsak érezte, hanem tudta is, hogy e pillanatban valami örökre letűnt és valami más, új kezdődik a dolgozó milliók életében, a haza sorsában. A új kor létrejöttének felismerése érlelődött, amig folytak a felszabadító harcok, és amelyeknek csúcspontja s egyben jelképe április negyediké lett, amelyben összegeződött a Battonyától Nemesmedvesig tartó hadjárat minden hatása. Az az 1945-ös április a nagy fellélegzést, a békét és a re-, ményt hozta el a magyar népnek. Ezért jelkép mindazóta április negyediké! Emlékezve az emberöltő előtt történtekre visszapillantva az azóta megjárt útra, első gondolatunk a mélységes hála a világ első szocialista állama, a világ első győztes munkás- forradalmának hősiesen harcoló, nekünk szabadságot hozó Vörös Hadsereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzetiszínű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Kedves elvtársak! Harmincöt év már történelmi korszak. Emberöltőnyi idő. Elegendő távolság ahhoz, hogy véleményt mondhassunk: mennyiben váltotta be akkori várakozásainkat az azóta eltelt idő. A szabadság felvirra- dása, a régen áhított béke beköszöntése, az a reményünk, hogy valami másnak nézünk elébe, mint amit magunk mögött hagytunk, kétségtelenül az első és uralkodó vonása volt érzéseinknek. De a háború és a háborús pusztítás nyomasztó terhe — a szükség, az elesett- ség, a kínzó nélkülözés, sok helyütt, elsősorban a fővárosban — megkeserítette az örömöt és késleltette a várakozások beteljesülését. Népünk, nemzetünk szerencséjére; a szovjet csapatok nem hódítóként, hanem felszabadítóként léptek hazánk földjére. Baráti jobbot nyújtottak. A hálás magyar nép ezt soha nem felejti eL A „lesz magyar újjászületés!” jelszava sokkal többet foglalt magában, mint a háborús pusztítás pótlását. Érezhetően benne volt ebben a társadalmi újjászületés, a társadalmi megújulás feszítő gondolata és sürgető igénye. A magyar kommunisták álltak az élére mindannak, ami az adott történelmi pillanatban a haladás irányába mutatott. Fegyvertársaik és szövetségeseik voltak mindebben népünk legjobbjai, az igaz hazafiakkal. A két munkáspárt egyesülésével összekovácsolód- tak a történelmileg vezetésre hivatott munkásosztály erői. A haladás mellé álltak a parasztság, az értelmiség széles rétegei, akik hűek maradtak népünkhöz és a hazához. Létrejöttek a megegyezések az egyházakkal. A vallásos emberek hitbeli meggyőződésük feladása nélkül egyenrangú építői lettek a \ szocialista Magyarországnak. Népünk egésze a maga erő. feszítéseinek — kezének, eszének — gyümölcsét érzi a 35 év eredményeiben. Biztosan igazodik el a maga teremtette világban. Tapasztalatai alapján tanulta meg becsülni és értékelni» a környezetet, amelyben él és dolgozik. Harmincöt év már a történelmi léptékkel mérve is (Folytatás a 2. oldalon.)
