Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

\ Párizsban megnyílt az európai kommunista és munkáspártok találkozója Hétfőn reggel a párizsi Má­riáién Szállodában megnyílt 22 európai kommunista és mun­káspárt találkozója, amelyen a béke és a leszerelés problé­máit vitatják meg. A találko­zón, amelyet a Francia Kom­munista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kezde­ményezett, e két párt küldöt­tein kívül az NSZK, az NDK, Ausztria, Nyugat-Berlin, Bel­gium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Ma­gyarország, Írország, Luxem­burg, Málta, Norvégia, Por­tugália, Svájc, Csehszlovákia, Törökország és a Szovjetunió kommunistáinak delegációi vesznek részt. Az 1976-os ber­lini értekezleten részt vett kommunista és munkáspártok közül öten nem küldték el képviselőiket Párizsba: a ju- goszlávok, olaszok, spanyolok, hollandok és románok. Az MSZMP küldöttségét Gyenes András, az MSZMP KB titkára vezeti; tagja Be- recz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője és Horn Gyula, a kül­ügyi osztály helyettes vezető­je. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt napilapja Roland Leroy főszerkesztő vezércikkével üdvözli a talál­kozót és sok sikert kíván mun­kájához. A párizsi találkozón részt vesznek olyan pártok, amelyek hatalmon vannak és orszá­gukban a szocializmust épí­tik, a tőkés Európa olyan pártjai, amelyek erős parla­menti képviselettel rendelkez­nek vagy képviselői jelen vannak a kormányban, és olyan pártok is, amelyek épp hogy kiléptek az illegalitásból és nehéz körülmények között harcolnak. Mindezek a pártok nincsenek azonos véleményen minden kérdésben, vannak köztük nézetkülönbségek vagy nézeteltérések. A mostani ta­lálkozó e pártok eltökéltségé­ről tanúskodik: harcolni akar­nak azért, hogy Európában létrejöjjenek a feltételek a szembenálló katonai tömbök fokozatos felszámolásához. Semmi kétség nem fér ah­hoz, hogy a találkozó ered­ményei hozzá fognak járulni az enyhüléshez, a békéhez és a leszereléshez” — hangsú­lyozza Roland Leroy. A találkozó munkáját Maxi­me Gremetz, az FKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja, a ta­nácskozáson részt vevő francia küldöttség vezetője nyitotta meg. A francia küldöttség mellett foglalt helyet a négy­szögben elrendezett konferen­ciaasztalnál az Andrzej Werb- lan, a LEMP KB titkára ve­zette lengyel küldöttség. A szovjet delegációt Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB titká­ra. a Politikai Bizottság pót­tagja vezeti. Maxime Gremetz megnyitó- beszédében kifejezésre juttat­ta azt az óhajt, hogy az eu­rópai kommunista és munkás­pártoknak a békéért és a le­szerelésért rendezett találko­zója közös akciót eredményez­zen majd a többi politikai és vallási erővel, valamennyi eu­rópai országban. A megnyitóülés első percei­ben jelen voltak a sajtó, a te­levízió munkatársai, majd a találkozó résztvevői zárt aj­tók mögött folytatták munká­jukat. Kedden délután a saj­tóval való találkozón teszik közzé azt a felhívást, amelyet elfogadásra a résztvevők elé terjesztenek, és amelyet a résztvevők a hétfő délelőtti felszólalások után megszöve­geznek. Kedden délután a ta­lálkozó résztvevői fogadás ke­retében találkoznak a sajtó képviselőivel. Borisz Ponomarjov felszólalása A 22 európai kommunista és munkáspárt párizsi találko­zójának hétfői ülésén felszó­lalt az SZKP delegációjának vese tő je, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára. Mint mondotta, a szovjet küldöttség szükséges­nek tartja aláhúzni a találko­zó halaszhatatlan és sürgős jellegét. Gondos és tárgyila­gos eszmecserét kell folytatni a kialakult politikai helyzet­ről, és mindenek előtt az eu­rópai kontinenst és az egész világot fenyegető háborús ve­szély elhárítása érdekében szükséges lépésekről. Az Egye­sült Államok és a NATO ugyanis a hosszú távú és egy­re fokozódó fegyverkezési haj­szát és a leszerelési tárgya­lások megbénítását részesíti előnyben, szeretné felrúgni a világon kialakult katonai egyensúlyt, elutasítani az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvét. Ez a szocia­lista országokkal való szem­benállás irányvonala, a más államok és népek ügyeibe va­ló leplezetlen beavatkozás, egyebek között katonai be­avatkozás irányvonala, amely a monopóliumok érdekeit, az amerikai imperializmus rész­leges világuralma megterem­tésének céljait szolgálja. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést és az erő­szakot gyakorlatilag a társa­dalmi fejlődés lefékezésére, »őt visszafordítására irányuló óhaj szüli, különösen azokban az országokban és térségek­ben, amelyeket minden tör­vényes alap nélkül Amerikáé» a szabad világ érdekszférájá­nak neveznek. Ez a magva az amerikai imperializmus — for­máját és tartalmát illetően egyaránt esztelen és kalandor — politikájának. E politika célpontjai a Varsói Szerződés országai, Kuba, Vietnam és rajtuk kívül még számos más ország is. Ebben a vonatko­zásban különösen jellemzőek az Irán elleni agresszív cse­lekmények. Washington legu­tóbbi akciója, amikor minden figyelmeztetés ellenére légi- deszantot dobott le egy szu­verén ország területére, arra vall, hogy az amerikai kor­mány minden teketória nél­kül, kalandor módjára cselek­szik. A militarista erők alantas terveinek keresztülhúzására azonban van lehetőség — foly­tatta Borisz Ponomarjov. Az enyhülés potenciálja külö­nösen Európában erős. A kommunisták teljes erkölcsi joggal felszólíthatják, sőt kö­telességük is felszólítani a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a szakszerve­zeteket, vallási köröket, más szervezeteket és egyes szemé­lyeket: tegyenek meg mindent, hogy meghiúsítsák az új ame­rikai nukleáris rakéták euró­pai telepítésének veszedelmes NATO-terveit, ne engedjék meg a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját, utasítsák vissza a Helsinkiben elfoga­dott záróokmány elleni táma­dásokat, ne engedjék meg az európai békés együttműködés egész ügyének elszabotálását. Ne engedjék meg a hetve­nes években kialakult tudo­mányos, kulturális, művelődé­si és sportcserék struktúrájá­nak felbomlását, seperjék el az útból a bizalom és a köl­csönös megértés kialakulásá­nak és fejlődésének akadálya­it. Határozottan lépjenek fel Washington ama elképzelései ellen, hogy Nyugat-Európára testálják a világcsendőr be­osztottainak szerepét, mert ez ellentmond a nyugat-európai­ak nemzeti érdekeinek, és azzal fenyegeti őket, hogy ha­zájuktól távoli kalandokba keveredhetnek. Leplezzék le a béke és az enyhülés ellen­feleinek aljas cselszövéseit, mi­litarista terveiket, törekedje­nek arra, hogy a tömegtájé­koztató eszközök ne a hábo­rún és a fegyverkezési hajszán élésködőket, hanem a békét, az európai népek közötti közleke­dést szolgálják. A háború ve­szélyét az európaiak csak egyesült erővel háríthatják el — azok, akik a szocialista Eu­rópában és azok, akik annak tőkés részében élnek, a népek biztonsága és a szocializmus — elválaszthatatlan. Borisz Ponomarjov így foly­tatta: a népeknek tudniuk kell, hogy a Szovjetunió min­denkor teljesíti kötelességét, amely abból fakad, hogy bé­keszerető állam. Azt is tudni­uk kell, hogy nem létezik semmiféle szovjet katonai fe­nyegetés. A Szovjetunió nem tervez és nem is szándékozik megtámadni sem nyugat-euró­pai, sem más országokat. A Szovjetunió kész együttműköd­ni minden békszerető erővel abban a történelmi ütközet­ben, amely a békéért, a hábo­rús veszély ellen és azért fo­lyik. hogy EurŐpa megmene­küljön egy pusztító háborútól. ' A felhívást, amelyet talál­kozónkon elfogadunk — mond­ta befejezésül Ponomarjov — az a gondolat hatja át, hogy a háborút ellenző összes erők­nek: kommunistáknak, szocia­listáknak, szociáldemokraták­nak, más politikai pártok és társadalmi mozgalmak, keresz­ténymozgalmak képviselőinek egyesíteni kell erőiket. A bé­ke közös kincsünk, és mi mindig készek voltunk, s ma is készek vagyunk minden elő­zetes feltétel és hosszabb elő­készület nélkül leülni a béke tárgyalóasztalához mindenki­vel, aki erre hajlandó. (MTI) Már Jurij Gagarin repülé­se után nyilvánvalóvá vált, hogy óriási távlatok nyílnak az óceán kozmikus megfigye­lésére. Megjelentek az óceán felszínéről készült első fény­képek. amelyeken pontosan kirajzolódtak a hatalmas áramlatok, frontális öveze­tek, színben élesen kontrasz- tos, terjedelmes foltok és sá­vok. Szükség volt azonban a vizuális megfigyelések olyan precízen kimunkált módsze­rére, amely lehetővé teszi a legtökéletesebb „optikai mű­szer”, az emberi szem lehe­tőségeinek teljesebb kihasz­nálását az űrhajók és űrállo­mások fedélzetén. 1978-ban a Szaljut—6 űr­állomás fedélzetén elfoglal­ták helyüket a második törzsexpedíció tagjai: Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov. A le­génységnek szoros tudomá­nyos kapcsolatai voltak az össZ-szövetségi Tengeri Hal­gazdálkodási és Oceanográfi­ai Tudományos Kutatóintézet tudósaival. Az űrhajósok elé konkrét feladatot tűztek: a világóceán természeti köze­gének és biológiai produkti­vitásának vizsgálatát. Meg­kezdődött az óceanológiai elemek és az óceán biológiai produktivitása fő ismérvei­nek meghatározását célzó munka, amelybe bekapcso­lódtak az óceán nyílt térsé­geiben dolgozó tudományos kutatóhajók. Lázár György ausztriai látogatása Lázár György, a Miniszter, tanács elnöke dr. Bruno Kre- iskynek, az Osztrák Köztársa, ság szövetségi kancellárjának meghívására a múlt hét végét Ausztriában töltötte. A nem hivatalos látogatás során Lázár György szívélyes légkörben beható vélemény- cserét folytatott az osztrák szövetségi kancellárral a ma- gyár—osztrák kapcsolatokról, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fejlesztésének és szélesítésének lehetőségei, ről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdésedről. A tárgyalások befejezése után Eisenstadtban Theodor Kery, Burgenland tartományfőnöke ebédet adott a magyar kor. mányfő tiszteletére. Lázár György és kísérete vasárnap délután hazaérke­zett. (MTI) Ghotbzadeh körútja Minden további lépés félté- tele az amerikai katonai ak­ció nyomán támadt feszültség csökkentése — jelentette ki Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter, aki damaszkuszi láto­gatását befejezve, vasárnap érkezett Bejrútba. — Olyan légkör kialakítására törek­szünk, amely lehetővé teszi a túszkérdés békés megoldását. Az erőszakos módszerek a leg­csekélyebb eredményre sem vezetnek — figyelmeztetett, majd hozzáfűzte, hogy Irán egy újabb amerikai agresszió jelére elaknásítja a Hormuz., szorost. Erről a tervről is tá­jékoztatja a körútja során fel­keresendő államoknak, köztük az Arab-öböl országainak ve­zetőit. Ghotbzadeh vasárnap este külön-külön találkozott Jász. szer Arafattal, a Palesztinái Felszabadításd Szervezet elnö­kével és a libanoni síita kö. zösség vezetőivel. A találko­zók 6€eä ja? Tnint külügymi­niszter közölte — a PFSZ és a síita közösség között támadt nézeteltérések eloszlatása. Az iráni külügyminiszter hétfőn Szár Mez libanoni ál­lamfővel, A1-Hossz miniszter, elnökkel és Butrosz külügy­miniszterrel tárgyalt. A Damaszkuszban kiadott közlemény szerint Szíria és Irán megállapodott a gazdasá­gi, a szociális és a kulturális együttműködés fejlesztésében. Elítélték a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ame­rikai katonai kalandot, vala­mint Egyiptom bűnrészessé­gét. Ghotbzadeh hétfőn Bejrut­ból Kuvaitba utazott. (MTI) Űrhajósok az Az összeköttetések idején az űrhajósok beszámoltak a megfigyelt objektumokról, konzultáltak a tudósokkal. A legénység adatait ellenőriz­ték az óceánban. Az űrhajó­sok és a tudósok közös mun­kája gyorsan meghozta ered­ményeit. Meghatározták az ismérveket, az óceánfelszín olyan dinamikus képződmé­nyeinek a színkép látható tartományában való megha­tározásához, mint a frontális övezetek, a mélységi víztö­megek felszínre emelkedésé­nek övezetei, az örvénylési zónák stb. És persze megha­tározták az óceán különböző térségeiben a magas fokú biológiai produktivitás is­mérveit is. Vlagyimir Kovaljonok kü­lönös figyelmet szentelt az óceán felszínén észlelt, a tu­domány . számára viszonylag nemrég ismeretessé vált egyes örvénylések kifejlődé­sének. Kiderült, hogy ezek az óceáni örvények nem vélet­len, hanem gyakran megis­métlődő jelenségek és a vi­zek általános cirkulációjában természetes elemnek tekint­hetők. Megállapítottak egy egészen kivételes jelenséget: az Indiai-óceán szintjének erőteljes felpúposodását a Timor-tenger élővizein. Az erről szóló jelentés annyira váratlan volt, hogy egyes tu­imxerntnirgftan tartották az Európa! Gazdasági Közösség állam, és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját. A ké­sen (középen) Francesco Cossiga olasz miniszterelnök. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ütését Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1980. május közepén Varsóban tartják meg a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testületének soron következő ülé­sét. (MTI) Leonyid Brezsnyev Rosztovban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn rövid látogatást tett a Don menti Rosztovban, és tájéko­zódott az időszerű mezőgaz­dasági munkákról, a rosztovi terület gazdaságáról. Brezs­nyev rövid szabadsága után Moszkvába visszatérőben állt meg a városban. Az SZKP KB főtitkárát, aki Konsztan- tyin Csemyenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának kíséretében látogatott Rosztovba, a városi és terü­leti párt- és tanácsi vezetők tájékoztatták. Brezsnyev el­sősorban a mezőgazdasági munkákról kért felvilágosf* tást. Megállapította, hogy a nem kedvező időjárási felté­telek ellenére a mezőgazda- sági dolgozók teljesíteni akar­ják a jelenlegi ötéves terv utolsó évére vállalt kötele­zettségeiket. Tájékozódott a terület iparáról is. A roszto­vi területen működik az atomerőművek sorozatgyár­tására épülő Atommas gép­gyár, és a Szovjetunió egyik legjelentősebb mezőgazdasá­gi gépgyára, a Rosztszelmas. Brezsnyev jó munkát kívánt a terület dolgozóinak gazda­sági feladataik teljesítéséhez, a párthatározatok megvalósí­tásához. (MTI) Lezárult a kolumbiai túszügy Lezárult a kolumbiai fő­városban levő dominikai kö­vetségen február vége óta tartó túszügy: a foglyulejtők, és a fogva tartott diplomaták vasárnap délután megérkez­tek a kubai fővárosba. A Ku­bai Köztársaság — emberies­ségi okokból közvetítést vál­lalt, és garantálta az M—19 nevű gerillaszervezet akció­jában résztvevők befogadását. A kolumbiai gerillaszerve­zet 15 tagja — kilenc férfi és hat nő — a Bogotában akkreditált 12 diplomatával, valamint a velük utazó ku­bai nagykövettel együtt a ko­ra délutáni órákban szállt le a kubai légitársaság által ren­delkezésre bocsátott gépen a havannai Jósé Marti repülő­térre. Az Egyesült Államok ko­lumbiai nagykövete kivételé­vel — aki egy különgépen azonnal elutazott Washing­tonba — a diplomaták rövid, felszabadult pihenőt tartottak a repülőtéren, nyilatkoztak a sajtó képviselőinek, majd elutaztak országaikba. Újság­íróknak adott nyilatkozataik­ból kitűnt: elismeréssel adóz­nak a kubai kormány köz­reműködésének, amely — a tárgyalások előrehaladott sza­kaszában — kedvezően befo­lyásolta és gyorsította az ügy megoldását. A ■ kolumbiai gerillaszerve­zet tagjai nyilatkozataikban rámutattak: a dominikai kö­vetség ellen végrehajtott ak­ciójukkal fel akarták hívni a világ közvéleményének fi­gyelmét arra, hogy országuk­ban nincs demokrácia, nem tartják tiszteletben az alap­vető emberi jogokat „a de­mokrácia és a szabadság” ak­cióját hajtották végre — mondották. A Kubai Köztársaság már­ciusban ajánlotta fel jószol- gálatait a túszügy megoldásá­ra és kapcsolódott be a ko­lumbiai kormány által a ge­rillákkal folytatott tárgyalá­sokba. A gerillák a fogva, tartott diplomaták szabadsá­gáért cserébe eredetileg a kolumbiai börtönökben fog­va tartott, több mint száz társuk szabadon bocsátását és ötvenmillió dollárt követeltek. (MTI) Gazdasági együttműködés Bagdadban 13 arab ország szágainak gazdasági fejlődésé- a Palesztin Felszabadítási vei kapcsolatos kérdéseket és Szervezet részvételével befe- határozatokat fogadtak el az jeződött az ENSZ nyugat-ázsiai egymás közti, különböző te- gazdasági bizottságának 7. rületeken megvalósuló együtt- ülésszaka. Az ülésszak részt- működés megerősítéséről, vevői megvitatták a régió or- (MTI) óceán fölött dósoknak kételyük támadt a megfigyelések eredményei­nek reális voltát illetően. Bizonyos idő múlva azonban ezek teljes mértékben beiga­zolódtak. A kutatóintézet tudósai folytatták közös munkájukat a Szaljut—6 fedélzetén dol­gozó harmadik törzsexpedíció legénységével: Vlagyimir Ljahovval és Valeri j Rju- minnal. Az ismételt megfi­gyelések lehetőséget nyújtot­tak annak megállapítására, hogy idényjellegű változások mennek végbe a dinamiku­san aktív övezetekben és a biológiai aktivitás intenzitá­sában a korábban megfigyelt térségekben, s hogy helyze­tükben az évszázadnak meg­felelően változások mennek végbe. Ezenkívül új produk­tív térségeket is felfedeztek a nyílt óceáni vizeken. 1979 júliusában az űrha­jósoktól rendkívül érdekes jelentés érkezett: az Indiai­óceán északnyugati részén, az északi szélesség 4. foká­nál a legénység a víz szintjé­nek nyugatról keleti irányba húzódó erős felpúposodását észlelte. A vízhegy legalább 100 km hosszú volt. Vlagyi­mir Ljahov erről a követke­zőképpen számolt be: „Az óceán felszínét szemlélve, ítészen váratlanul megpil­lantottam egy vízdombot, amely olyan magas volt, hogy az árnyéka határozott sávként húzódott az északi lejtők mentén. Tüstént hív­tam Valerijt, aki pontosan ugyanazt a jelenséget kons­tatálta, amelyet egy pillanat­tal előbb én figyeltem meg. Tudomásunk volt róla, hogy Vlagyimir Kovaljonok szin­tén megfigyelte az óceán szintjének hasonló megválto­zását, s hogy többen kétel­kedtek a bejelentésnek a hitelességében. Most, amikor egymástól függetlenül ugyan­azt a jelenséget láttuk, csu­pán az Indiai-óceán más ré­szén, reméljük, hogy a kéte­lyek elosztanak”. De még a dokumentáció nélkül is nyilvánvaló a ka­pott információ hitelessége, mivel a vízhegy beirányzá- sának és megvilágításának szöge kizárta az optikai csa­lódás lehetőségét. Az űrha­jósok tehát újabb rejtély elé állították a tudósokat. Ezek a jelenségek merőben isme­retlenek voltak az óceánon. Csupán feltételezhető, hogy ezek a jelenségek nem rit­kák, s hogy éppen veiül* vannak kapcsolatban a» olyan esetek, amikor a ha» jók váratlanul eltűnnek tel" jesen nyugodt időjárás esetén is. Most arra kell megtalálni a választ, hogy milyen okok váltják ki ezeket a jelentős és gyors vízszintváltozásokat a nyílt óceánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom