Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Pusztítsuk a gyomot például utak mente, tábla villany- gépudva- állattenyésztési telepek, és környékük. Ez évtől a megye mező- gazdasági vezetése szélés kö­rű gyommentesítési progra­mot tervez, amely része az szélek, erdőszélek, országos gyommentesítési el- oszlopok környéke képzeléseknek. A megye mezőgazdasági és gyárudvarok élelmezésügyi osztálya a vízfolyóárok mente, gyommentesítés szervezésével stb. és ellenőrzésével a megyei növényvédelmi és agroké­miai állomást, valamint a megyei földhivatalt bízta meg. Miért vált szükségessé a gyommentesítési akció bein­dítása? A nyár derekán megyénk útjait, falvait járva meghök­kentő kép tárul a szemlélődő elé. Egyik oldalon gyomoktól mentes, nagy terme ígérő nagyüzemi táblákat, vagy tiszta, gyomtalan virágos há­zikerteket találunk, mellettük Minden területre kiterjedő elhanyagolt területeket, mint gyommentesítési program kö­Derékig érő itt a gyomten­ger. Sajnos, sok községben a közterületek is hasonlóak. Esztétikailag lehangoló ez a látvány. Pedig, ha jól bele­gondolunk, esztétikai hatásán túl, igen komoly gazdasági kárral is jár ezeken a művelet­len. gazdátlan, elhanyagolt területeken kialakuló gyomo­vetkezetes végrehajtásával néhány év múlva elérhetjük, hogy talajaink gyommag- készlete jelentősen csökken, ezáltal jó néhány gyomelnyo- legelők tnó hatású növényünknél (például gabonafélék) elhagy­ható lesz a vegyszeres gyom­irtás. Pedig ezekre a mun­kákra napjainkban nem ke­veset költenek üzemeink. Hogyan valósítható meg ez a feladat? — Ügy, ha min­denki — a gyárigazgatótól a termelőszövetkezeti agronó- muson keresztül. a kiskert­sodás. Nagy mennyiségű tulajdonosig, — magáévá te- gyommag terem itt, és ezek a széllel, csapadékkal állan­dóan fertőzik a nagy költség­gel művelt szántóinkat. szí a kulturált, esztétikus környezet iránti igényt, ezért hajlandó is tenni. es Csörsz Attiláné útravalóia Változások és teendők Bajban van a krónikás. Mint közbeszólók is akadnak. Bér- tan”. A változások jeleként annyi más alkalommal, most náth Miklósné például azt említi a szolgáltatásokat, az mert mondja: „A mi portalanított ipari munkahelyeket, s tájé­utunk csak akkor portaiam- koztató tott, ha esik az eső és térdig ÉMÁSZ magatartása sáros”. Apróságok miatt. Azért már tanácsülésen is is helyszűkével küzd, szíve szerint közreadná egy esemény minden mondatát. Pásztó nagyközség 40-es szá­szavaiból kiderül: az miatt inter­nül tanácstagi választókörze- például, mert az új úthoz pellált. Végül egy higgadtság­tének jelölő gyűléséről van nem épül meg a sárrázó; vagy szó, amelyen imponáló hévvel azért „használhatatlan” a jár­da, mert az összekötők hiány­vették számba a választókor- zeti, nagyközségi, sőt, orszá gos gondokat, ügyelve köz ben az arányokra. De tartsunk dán lehet közlekedni — im sort: Bózvári József elnök már nyakig sárosán. ra, türelemre valló tokos in­tés, Kovács István szavaival: .Igaz, nehéz ma közlekedni, megnyitója után Gyetván La­jos, a jelölő gyűlés előadója beszél Pásztó legutóbbi évei­ről, jelenéről. i 'Ä’ Mindenekelőtt a lakásépí­tésről, s úgy hisszük, hogy ez a téma szerte az országban zanak. Tíz méteren nincs be- egy óra kell, amíg eljutok az ton, igaz, utána hosszú jár- állomásra. Az építés miatt felfordulás van, de ez az ára a majdani kényelemnek”. Természetesen nem hagyják szó nélkül a felszólalók a ta­nácstagnak első ízben jelölt Csörsz Attiláné személyét sem. A Hazafias Népfront véle­ményét valamennyien kiegé­szítik, közeli személyes isme­retség alapján szerzett tapasz­talataikkal. Az ajánló monda­A sárrázók hiányát Buda Miklós szenvedi meg a leg­jobban, aki a szélső házban lakik, s mipt említi: arra is volt példa, hogy a „portalaní­tott” útról a téesz traktorai­val túratták le a harminc­centis sarat. A következetes­nagyon sok jelölő gyűlésen séget, a nagyobb körültekin- eét hűen tükrözi kerül a beszámoló élére. Az ‘est másutt is számon ken tok lényégét hűen tükrözi lakás Buda Miklós, így elmondja, két vélemény. Simon Feren­V. ötéves tervben 470 felépítését határozták Pasztón, 1 mu'nkLlaká^-épü^ kerüThetetíen” "szanálásokkal majd látni ezt a feladatot”. S kapcsolatban pedig igen fon- Illés Lel hogy a most átadott ABC-ben cé: „Húsz éve vagyok Pász- máris szűk a raktár. Az el- tón, azóta ismerem, el tudja, Jánosé: tos dologra, az emberséges temperamentuma Egészséges alapján is dött a akció is. A gyermekintézmé­nyek hálózatának fejlesztése itt is a legfontosabb felada­tok között szerepel, ezt bizo­nyítja a Nógrádi Sándor-la- kótelepen felépített 100 sze­mélyes, majd 25 bővített óvoda; dött egy 12 tantermes általá- ... nos iskola és egy bölcsőde dolgainkról. S mintha építése is. Számos új létesít­nNagv feladat előtt áll Pász- bizonyára sok utánjárást igé­a már átadott lakótele- tó- Megindult a városiasodás nyel. Utat, járdát ugyanis én seket, a mar ataaou laaoieie ^ ggt minden erejükkei se_ nem építhetek. Másfél évig gíteni kell a most megválasz- még több a szabad időm, ez megoldásra hívja fel a figyel­met. Országos kitekintés is ez a jelölő gyűlés, Illés János a férőhellyel helyi teendők mellett meg­megkezdő- kapóan szép szavakkal be­szél nagyobb lélegzetű közös alkalmas erre a megbízatásra”. ☆ A jelöltre egyemberkérit szavaznak, aki: 30 éves, a GELKA dolgozója, még más­fél évig gyesen van. Nagyon meglepett a je­csak lölés —, mondja a gyűlés vé- útravalóként szánná a ta- geztével. — Segíteni, tenni, nácstagjelöltnek, megjegyzi: cselekedni akarok, mindez pi bolt, mezőgazdasági szak­üzlet, ABC mellett megemlít- ...... . , „ __ ... . jük: az idén befejezik a Nóg- tando tanácstagoknak” Ko- alatt -, ha------- vács István a gyermekintez- ä"1“""""" rádi Sándor-lakótelepen a ke­reskedelmi és szolgáltatóegy­ség építését. alaposan megválasztanak megismerhetek ményekről szól, s a régi ta- minden sarkot, minden nácstag tapasztalatai alap - A legnagyobb gondot ^n is tanúsíthatja a válto- utak zást: „Akkor is itt voltam, ten­Ta­Pásztón a kiépítetlen jelentették és jelentik ma is —, mondja Gyetván Lajos. Közvilágítás, ivóvízellátás, szennyvízhálózat, járdaépí­tés, belvízelvezetés, szemét- szállítás — további címszavak az előterjesztésből. Mind mö­gött figyelemre méltó ered­mények, egyben további, ége­tően fontos tennivalók hú­zódnak meg. ☆ Figyelem a. kedves arcú fia­talasszonyt — Csörsz Attilá- nét —, amikor Gyetván Lajos ismerteti a Hazafias Népfront javaslatát: őt válasszák meg tanácstagjelöltnek. A várha­tó feladatözön nem kuszálja össze vonásait, akkor sem ko­morul el tekintete, amikor a felszólalókat hallgatjuk. Si­mon Ferencet például, aki örömmel nyugtázza a válto­zásokat, de rögvest felteszi a kérdést: „Építünk, de ho­gyan?" Így felel: „Vontatot­tan, itt-ott tervszerűtlenül, az útépítők furkálnak-faragnak, az ember szemét bántja a csi­galassúság”. Nem ártana a csipkedés, meg aztán az ellenőrzés —. mondja a körzeti megbízott, Simon Ferenc. — Természete­sen nem úgy, mint a KPM út­építőinél, ahol a „szemle” a „Rablótól” a „Vadásztanyáig” tart. (A helyismerettel nem rendelkezők kedvéért jegyez­zük meg: mindkettő vendég­látóipari műintézmény). De okkal jegyzi meg a hozzászó­ló azt is. hogy, az este tízig dolgozó asszonyok sötétben botorkálnak, az ÉMÁSZ „szép kocsijai” pedig üresjá­ratban futnak az utcán. Az utak, az utak. az utak. .. Nincsen hozzászóló, aki ne foglalkozna állapotukkal, még nivalót a körzetben, nácstagszemmel is. Az ismerkedő-munkakezdő amikor agitálni kellett, hogy sétákon másfél éves kislánya az óvodában nem nevelik el lesz a kísérője. a gyereket, adják be nyugod­Kelemen Gábor A vándorló gyümölcsleves és más esetek Vendéglátás színe és fonákja Hajdanában szívesen eláb- — Kéthavonta irtjuk őket, általában munkaigényeseb- rándoztam arról: milyen jó nem sok eredménnyel — bek, s ha egyszer kevés az is lenne egy családias kis ki- mondja Kun Barna üzietve- ember.. főzdét nyitni, speciális, más- zető. — Az egész házban ta. hol nem kapható ételekkel, nyáznak, másznak ide is. jóféle borokkal, abszolút ud- A hűtők általában zsúfol- egy 200 literes főzőüst, deat- varias és kedves kiszolgálás- fok, nincs megoldva a szako- tói tartok, mindez a vendéget sa\ Azóta jó néhány vendég- sított tárolás. Különösen nem érdekli. Gyanítom továb- látóüzletben megfordultam visszataszító látványt nyújta- bá, hogy nem megoldhatatlan s nemcsak az étkezésre szánt nak azok a kocsonyának való gondok ezek. Hiszen a térben, hanem hátul, akony- fejhúsok, amelyek az egyik déglátók — néhány hák, raktárak táján is. S most, hűtőben, földre dobált, pisz- kedően nívós mintha nem ragaszkodnék kos papundeklidarabokon önnön maguk bizonyítják:! már annyira egykori tervem- várnak jobb sorsra. Szabály- hét ezt másként is! hez, eszembe is alig ötlik. tálán az is, hogy a konyhá- Legutóbb a tömegétkezte- ban és az eladótérben dől- fogadott utunkat a Salgó ét- tes színvonalának, gondjainak gozók csupán hajhálót visel- teremben folytatjuk. Mindjárt vizsgálatában vehettem részt nek a fehér kendő helyett, bevezetőül parázs vita kere- Bocsó Pál kereskedelmi fel- holott a ritka hálón át vígan kedik a mosogatókkal, a há- ügyelő, valamint Uhrin hullhat haj a levesbe. romfázisú mosogatás miben. Györgyné és Szpisákné Ko- Na, de nézzük inkább a létéről és szükségességéről, vács Mária közegészségügyi mai étlapot! ötféle leves, há- Bár a mosogatók fölé min- ellenőrök társaságában. Utunk romfajta főzelék (ez nagyon denütt kifüggesztik nyomta- első állomása a salgótarjáni kevés:), hatféle kifőtt tészta, tásban a három fázis lénye- Kővár étterem, ahol ezer hét készétel és négyféle fris- gét, a mindennapos éhes ember fordul meg nap- sensült szerepel rajta. Kínál­jában. nak olcsóbb menüt is, a di­ákoknak külön főznek. (Ami A kör bezárult. Folytathatnánk a sort az­zal, hogy rossz egy 150 ven- kiemel- üzletükkel — Kitörő örömmel sehol sem gyakor. lat során ezzel eléggé önké­nyesen bánnak. S még két dolog, ami a SOVÁNYKA SZELETEK jó dolog, de még jobb volna, vérbeli vendéglátással nem egészen egyeztethető össze. A „fizető”, azaz alkalmanként ha nekikvaló lenne, ami asz. A húsbontóhelyiségben falukra kerül, azaz sok főze. sütéshez előkészített hússzele- léket, zöldfélét, gyümölcsöt betérő, étlap szerint étkező tek sorjáznak a tálcán. Tíz- kapnának. Étrendjük azonban vendég rozsdamentes, szép tíz szeletet összefogva, lemér- r.cm^ sokban különbözik a evőeszközzel ebédel, jük a húsokat. (Egy szeletnek felnőttekétől. Bár mondják előfizetők nyolc dekát kell nyomnia.) iff» a gyerekek nem díjazzák ummal. Az első tíz szelet 68 deka, a a főzelékeket, a kelkáposzta, reAVARn EFt második 67,5, a harmadik 64, paradicsomos káposzta rend- a negyedik tíz szelet pedig szeresen a moslékba kerül.) 67 dekát tesz ki. Látja már Kikukkantunk végül az ét- a húsfeldolgozó fiatalember terembe. Tiszta, rendes, min- kp^di a kereskedelmi felug^e- is, hogy ez bizony kevés. den asztalon ott áll a vizes- lő az étteremben. — És az éjszakai veszteség? kancsó, mellette poharak, en- — De j8en- Fel is tesszük, — kérdi. — Mert hogy énné- nek így is kell lennie. S las- ka az ebédeltetés véget éi —■ kém már tegnap le kellett san megtelik a terem, köze- kapja^ Reznák^ Józsefné üzlet-» szeletelnem, hogy ma klopfol- ledük az ebédidő. míg az olcsó alumini« A SZŐNYEGET! — Itt szőnyeg nem volt? — ni tudjak! — Azért van az ötszázalé­kos tűrés! — feleli a keres­kedelmi felügyelő, s máris készíti a helyszíni bírságcé- duiát, hogy száz forint elle­nében átnyújtsa a fiatalem­bernek. A lapocka és tarja bontása viszont szabályos. Más kér­dés, hogy a hús meglehető­sen zsíros, erről már nem a konyha tehet. vezető válaszét. A szőnyegkímélés és a ven­dégmegkülönböztetés sajátos­nak tetsző módszerei ezek. Gyors közvélemény-kutatást minden végeztem az éppen ebédelő ÍGÉRETBŐL NEM LESZ SÖSKA Miután az üzlet apró zugát végigjártuk, le- vendégek közt. Általános vé- hangoló beszélgetésben van lemény, hogy az étel meny- részünk_ az irodában. Az üz- nyiségével és minőségével letvezető és helyettese tele elégedettek — különösen a panasszal. Nem kapnak friss vendéglátódpari árak emelése halat, a belsőség ritka, mint óta —, zavarja azonban őket az idejáró iskolás«* rendet. lenkedése, hangoskodása. A beszerzési nehézségek:« a fehér hplló. Rendszertele. nül szállít a ZÖLDÉRT és a Az egyik hűtőben tegnapi FÜSZÉRT, nem érkezik még __ ______ _ gyümölcslevest találunk. Lé- a reggelihez a friss peksute- vonatkozó panaszok pedig rí- vén tejjel készülő étel, a köz- (Tegnapit kap a ven- melnek a Kővárban hallói­egészségügyi ellenőrök felhív- vaSy í102 tusával-) fokf®- A konyha nem azt főz, ják a konyhasók figyelmét: , mai sóska főzeléket amit akar, hanem azt, ami­ezt ma már nem lehet elad- ,u^ tudták elkészíteni, hogy hez éppen hozzávalót kap — ni. (Később a kiöntöttnek hitt »szalasztottak egyik asszo- summáznak a Salgóban. gyümölcslevest viszontlátjuk nyukat a piacra, vegye meg Vendégül látni, méghozzá az eladótérben, adagoláshoz a hozzávalót, mert puszta ígé- rendszeresen és nagy számban kikészítve, az ellenőrök azon- ** ’ 1 ~~ nal eltakaríttatják onnan. A MEGFUTAMÍTOTT CSÓTÁNY Nyílik az ételmintás hűtő ajtaja, odabenn csótány ira­modik riadtan. Feltételezhe­tő, ha itt van belőle, előfor­dul másutt is. rétből bajos főzni. Hiányzik — nem gyerekjáték. Mégis három szakács, négy leszedő, azt kell mondanom: lehetne egy takarító. Igyekeznek ol- jobban is! esőbb ételeket főzni, de azok Szendi Márta A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában 150 ezer darab fürdőruhát gyártottak a 'hazai kereskedelem részére az év 1. negyedében. A termékek nagy ré­sze férfi, és fiú'szónadrág. A képen Gáspár Mária és Percze Jánosné az utolsó da­rabok varrása közben. (báb-) Takarékos ötletek A napilapokban hirdetések hívták fel a figyelmet arra a nyilvános, országos energiatakarékossági ötletpályázatra, amelynek részletes kiírását a tavalyi BNV-energiafelügye- let pavilonjában szerezhették be az érdeklődők. Mintegy hatszáz pályázó indult, összesen háromezer öt­lettel. Az értékelés után tizenhét dijat osztottak ki, a két kategóriában: az ipari-vállalati területen, illetve a lakosság körében hasznosítható ötleteket jutalmazták. — Rengeteg olyan gondolat fordul meg az emberek fejé­ben, ami másoknak is eszébe jut, sőt megvalósításuk eset­leg már folyamatban van — mondja Wiegand Győző, az energiafelügyelet igazgatója, a zsűri elnöke. — Sokan java­solták például a nyári időszámítás bevezetését. Ezzel már nem lehetett pályázatot nyerni. Egy másik csoportot kép­viseltek a különféle, a realitást gyakran nélkülöző elkép. zelések. Azonban számos kivitelezhető javaslat is érkezett. Első díjat kapott például az ipari-vállalati hasznosítású ötletek kategóriájában az a háromtagú tatabányai csoport, amely a brikettgyártás gazdaságosságát növelő eljárást ja­vasolta, miszerint — előszárítással — kevesebb bitumennel is meg lehet kötni a brikettet, és nemcsak a drága kötő­anyag felhasználása csökken, de a brikett szilárdságának növekedésével a későbbi hulladék is. A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola már megvalósított ötlettel pályázott. Az oktatás az épületek szá­mos termében felváltva, rendszertelenül folyik, nem gazda­ságos az egésznek mindenkori fűtése. Egy kapcsolóórás programvezérlés hangolja össze — szinte az órarend alap­ján —, hogy mikor, melyik termet fűtsék. Tekintettel vol­tak olyan részletekre is, hogy valamivel az óra vége előtt már kikapcsolható a fűtés, illetve órák előtt idejében be- fűt. Egy másik pályázó, a gépkocsik üzemeltetésével kapcso­latos elgondolásait fűzte csokorba. Például a gépkocsi­adót az autók fogyasztásától tenné függővé, ami logikus és igazságos elgondolás. Ausztriában például megvalósítottak már hasonlót; a rendszeres bemérés jó alkalom lenne amo. torok optimális beállítására; ez környezetvédelmi érdek is. A díjazottakkal együtt összesen hatvan munkát további, tott az energiafelügyelet azoknak a szerveknek, amelyek a megvalósítást területükön szorgalmazhatják. Vajon mennyit ér az ötletpályázat? Wiegand Győző mondja; — E pályázatnak talán nem csak az a célja, hogy szen­zációs ötletek szülessenek. Hiszen ilyesmivel hivatásos in­tézetek, kutatók, felkészült emberek is foglalkoznak. E szé­les nyilvánosságú pályázat esetében az is fontos, hogy a> emberek gondolkodását serkentse a lehetséges „háza” meg. oldásokra, elősegítse a megfontolt gazdálkodás szemléleté» nek elterjedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom