Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
A FER-rel választékosabb Immár második hónapja, hogy a Salgótarján: Pécskő Czletház konfekcióosztályát közvetlenül a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat látja el saját áruival. Azóta bebizonyosodott, hogy a választék gazdagabbá vált, a vásárlók jobban megtalálják az ízlésüknek leginkább megfelelő ruhaféieséget, jelentősen emelkedett a -konlekciócszíály forgalma. Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, Veszprém — és más nagy városokat követve —, Salgótarján a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat tizennyolcadik partnere, ahol közösen árusítják a legnagyobb kereskedelmi szállító cikkeit. Képünk z Pécskő Aruház megfiataiított konfckciéosztályán készült, amelynek ez évi értékesítési forgalma — várhatóan — eléri majd a 40 millió iorintot. — kulcsár — Fellendülőben az építkezési kedv Együtt a társközségekkel Társközségek tanácstagi jelölő gyűlésein gyakran elhangzik a kérdés: arányos-e a fejlesztés, csökkennek-e a községek közötti különbségek, és miképpen alakul a körzetben a kulturális, az egészségügyi, a szociális ellátás? Voltaképpen mi Is erre kerestünk választ Magyamándor községi közös Tanácsánál. Elmondották, hogy a tanácshoz tartozó települések Magyarnándor, Mohora, Cser- háthaláp, Debercsény községek fejlődésében lényeges feladat volt a kereskedelmi ellátás javításában, a belvíz- rendezés, az úthálózat és az egészségügyi helyzet jobbítására. A települések fejlesztésében együttműködnek a tanácsi, gazdasági és egyéb szervek, s ezt szerződésben is megfogalmazták. Fontos terület volt a gyermekintézmények támogatása, az ellátás javítása. Érdemes megemlíteni, hogy a tervezettől nagyobb mértékű fejlesztéshez a lakosság és a gazdasági egységek szocialista brigádok több mint öt és fél millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Az egy főre jutó összeg az elmúlt évben meghaladta a háromszáz forintot. S ebből kitűnik, A Magyar Honvédelmi Szövetség pásztói járási vezetősége megrendezte a sorkötelesek általános honvédelmi versenyét; a járási döntő előtt három községben — Pásztó, Szirák, Palotás — készítették fel a klubtitkárok és az oktatók a fiatalokat az erőpróbára. A nyolcvanórás előkészítés után a legjobbak hatfős csapatai között — nehéz terepen — szoros verseny alakult ki. A két részből álló verseny — járőrverseny és párbajlövészet — bizonyította a fiatalok elméleti felkészültségét, fizikai erőnlétét. A honvédelmi verseny járási döntőjének első helyét Pásztó II. csapata szerezte meg, n7. április 27-én Salgótarjánban megrendezésre kerülő megyei döntőn ez a kollektíva képviseli majd a pászhogy a lakosság a tanács gazdálkodását jelentősen segítette. Cserháthalápon például, önkéntes hozzájárulásként több mint százezer forintot fizettek ravatalozó építéséhez, míg az óvoda kialakításához csaknem negyvenezer forintot. Ugyanitt felújították a Kossuth és a Petőfi utat, s elkészült egy-egy buszváró és gázcseretelep is. Mohorán is sokait javult az utak állapota. Felújítást végeztek a Madách, a Kossuth és a Dohnka úton, s jelenleg mintegy egymillió forint értékű felújítás zajlik a Mikszáth Kálmán úton, valamint jelentős belvízrendezési programot valósítottak meg. közel 2 millió forint értékben. Egyébként az orvosi rendelő kialakításához mintegy húszezer forinttal járult hozzá a lakosság, s jelentős összeget áldozott a helyi ravatalozó elkészítésére is. Magyarnándorban ugyancsak óvodai csoportot hoztak létre, összesen több mint 135 ezer forint hozzájárulással, illetve társadalmi munkavégzéssel. Itt az Ifjúság és a Radnóti út felújítására került sor. Ám, még mindig út- gondok vannak. tói járást. A második helyre Szirák, a harmadikra pedig Pásztó I. csapata került. ☆ Megtartották a „Harmincöt év szabad hazában” című vetélkedősorozat pásztói járási döntőjét is, amit februárban és márciusban széles körű előkészítés, selejtezők sora előzött meg. A nagy érdeklődéssel kísért vetélkedősorozatot az MHSZ országos központja indította el, a verseny megyei és országos döntővel folytatódik majd. A pásztói járás döntőjén tizenöt csapat vett részt. Végeredmény: az első a pásztói területi tartalékosklub, második Pásztó nagyközség lövészklubja, a harmadik pedig Szurdokpüspöki lövészklubja lett. A körzetben fellendült az építkezési kedv, összesen 147 családi ház készült- Viszont gond, hogy Magyamán- dorban például a községi tanácsnak nincs egyetlen beépítésre alkalmas telke sem. A tanács tervei között szerepel, egyebek között, a vízmű építésének befejezése ée természetesen telkek biztosítása a lakásépítéshez. Ezeken kívül sas remek kiküszöbölni a körzeti általános iskola g*jodj»ír, <sgy nyolcíanterm-üa. tom^helyiséggei ellátott Iskola építésé szükségeltetik. Ennek jeleiiieg a tervezési munkálatai folynak. Mint a tanács vezetői vallják, munkájuk »lapja a falugyűléseken, jelölő gyűléseken, tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentések megvalósítása. S ez a szemlélet mindenképpen biztató a jövőre nézve. Urbán Árpád nevével gyakran találkozhatnak a futballrajongók, rögtön a csapatösszeállítások után, a „játékvezetők” között. Számos első- és másodosztályú labdarúgó-mérkőzést vezetett — és vezet ma is. A gyermekmozgalmat figyelemmel kísérők szintén gyakran találkozhatnak vele, több éven át, mint a balassagyarmati Dózsa György Úttörőcsapat vezetője dolgozott. Jelenleg a város általános iskolai sportbizottságának irányítója, s mindemellett igazgatóhelyettesi tisztet tölt be. MHSZ-rendezvények Sorkötelesek versenye Posztón Az országgyűlés hétköznapjai Nőtt az állandó bizottságok felelőssége 31« ülésen 400 napirend tárgyalásakor 10(1 módosító javaslat született. Az előzetes vitákban a képviselők a választópolgárok nézeteit .tolmácsolják a jogszabályok alkotóinak. Az expozékban a tárcák vezetői így figyelembe veszik a bizottsági viták tanulságait. A bizottságok a végrehajtást is ellenőrzik. Június 8-án lejár az országgyűlési képviselők ötéves mandátuma, befejeződik a választási ciklus. Időszerű elvégezni a számvetést, amit végzett az elmúlt öt esztendőben az ország gyűlése, milyen mérleget mutathatnak fel választóiknak a képviselők? A leglátványosabb — és egyben legközismertebb — természetesen az országgyűlési ülésszakokon végzett munka : a törvényalkotás, a miniszterek beszámoltatása, az interpelláció. Az országgyűlési ülésszakok eseményeit az elmúlt öt esztendőben is folyamatosan, részletesen figyelemmel kísérhettük a lapokból, a rádióból, a televízióból. Kevesebb nyilvánosságot kapott viszont a képviselők tevékenysége a bét ülésszak között, kevesebbet beszéltünk az országgyűlési munka hétköznapjairól. Ennek egyik legfontosabb része az ország, gyűlés állandó bizottságainak tevékenysége: az alábbiakban ennek az ötéves mérlegét próbáljuk röviden megvonni. A parlament tíz állandó bizottsága az elmúlt öt évben összesen 310 ülést tartott, több nümí 400 napirendi témát vitatott meg. Az országgyűlési bizottságok a törvény- előkészítés fontos „műhelyeivé” váltak. A kormány által előterjesztett valamennyi törvényjavaslatot a képviselők előzetesen bizottsági ötöseken vitatták meg és esek ezután terjesztették elfogadásra az országgyűlés plénuma elé. Az ülésszakokon tárgyait törvén yjavasiatokiioe as elmúlt ciklusban a bizottságok több mint 100 módosító javaslatot njrújtöttak be, s a parlament ezek döntő többségét el is fogadta. A képviselők felkészültségének, a törvénytervezetek szakszerű és gondos tanulmányozásának köszönhető, hogy ma már az számít kivételnek, ha a törvénytervezet bizottsági módosító javaslatok nélkül kerül az országgyűlés plénuma elé. Példaként említhetjük a nemrégiben elfogadott törvényt az atomenergiáról. Az ipari, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes ülésén a képviselők általában elismeréssel szóltak az atomenergia alkalmazásának minden részletét és egyben az azzal járó felelősséget is szabályozó törvényjavaslatról. Többen kifogásolták azonban például, hogy a tervezet nem szól ennek az új energiafajtának az alkalmazásával összefüggő tudományos és technikai ismeretek oktatásáról, a tájékoztatásról. A módosító javaslatokat az igazságügyi miniszter is elfogadta, jogosnak tartotta, s végül a törvénytervezet már ezekkel kiegészítve került a parlament teljes ülése elé. Az egyes tárcák vezetői örömmel fogadják a nagy közéleti tapasztalattal rendelkező, a gyakorlatban jártas képviselők észrevételeit; hozzászólásaikat az egyes törvényjavaslatokhoz. A tör- véhytervezetek társadalmi vitái ugyanis az elmúlt években egyértelműen igazoltak: annál jobbak lesznek ezek a jogszabályok, minél több helyen mondanak róluk már előzetesen véleményt, fűznek hozzájuk észrevételeket. S különösen igaz ez a tétel az országgyűlési bizottságok üléseire, amelyeken „sűrítve”, választópolgáraik százainak nézetét is tolmácsolva mondanak véleményt a képviselők. ök tulajdonképpen a gyakorlat, a hétköznapi élet követelményeit „közvetítik” a jogszabályalkotóknak. S ezt mar csak azért is figyelembe kell venni, mert a jogszabályok maguk is a gyakorlatban. az écütóen vizsgáznak hatályba lépésük után. A íojrfewyhozás műhelymunkája meiiect az országgyűlési bizottságok At elmúlt öt évben nagy figyelmet fordítottak a végrehajtás ellenőrzésére is. A bizottságok alkotmányos jogukkal élve, egyebek között megvizsgálták a közművelődési, a külkereskedelmi, a bírósági és az élelmiszertörvény végrehajtásának tapasztalatait. A múlt év eseményei között tallózva: a jogi bizottság „kihelyezett” ülést tartott a nagyfai munkaterápiás alkoholelvonó in. tézetben, amelyen az igazságügyi minisztert az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos törvényerejű rendelet végrehajtásáról számoltatta be. A mezőgazdasági bizottság az illetékes miniszterhelyettest kérte számadásra a szakember-ellátottság javítására tett intézkedésekről. Az építési és közlekedési bizottságnak a közlekedés- és pos. taügyi miniszter egyebek között az üzemi munkásszállítás helyzetéről adott számot. A szociális és egészségügyi bizottság az ötödik ötéves terv kiemelt beruházási feladatainak végrehajtásáról és az iskola-egészségügyi ellátás fejlesztéséről tájékozódott. És sorolhatnánk hosszasan a példákat ... Ezeken az üléseken rend. szerint még széles körűbb vi. ta bontakozik ki, mint a jogszabálytervezetek véleményezésénél. Ennek oka, hogy a bizottságok többnyire saját maguk által elhatározott munkaprogram alapján dolgoznak, maguk a képviselők döntik el, hogy mikor, milyen kérdéseket tűznek napirendre. Ez alól természetesen kivétel, amikor a parlament munkaprogramjához kell igazodniuk: ilyenkor előzetesen megvitatják azt a miniszteri, legfőbb ügyészi vagy más beszámolót, amelyet az országgyűlés teljes ülése elé terjesztenek. Nemcsak azért fontosak ezek a munkamegbeszélések, mert itt azűkebb körben rendre kötetlenebb, élénkébe viták bontakozhatnak ki, mint a parlament teljes ülésén, hanem azért is, mert így a miniszter az országos hatáskörű intézmények vezetői az országgyűlésben már úgy tarthatják meg végleges beszámolójukat, hogy a megfogalmazásnál eleve figyelembe veszik a képviselők előzetesen megismert kérdéseit, véleményét, észrevéte. leit. Az elmúlt öt év tapasztalatai azt igazolják, hogy a bizottságok az országgyűlés munkájának egyre fontosabb színterei lesznek. Az újonnan megválasztott képviselők feladata lesz, hogy erre az értékes örökségre építve, a demokratizmust továbbfejlesztve munkálkodjanak választóik, — a köz érdekében. Deák András Piros nyciltkesrcelős játékvezető — Tizenöt éve bíráskodom és több mint két évtizede veszek részt az úttörőmozgalom feladataiból — mondja Urbán Árpád. — A kettőt szerencsés módon össze lehet kapcsolni. ' Ugyanis egy-egy mérkőzésre, az ország különböző részeibe legtöbbször a családomat is elviszem, s ezek afféle hasznos kirándulások. Sok ötletet, kezdeményezést hozok ilyenkor, melyeket iskolámban, városomban igyekszünk megvalósítani. Visszatekintve munkájára, Urbán Árpád különösén két dolgot tart nagy jelentőségűnek. Az egyik az, hogy a gyerek futballistákkal sikerült megszerezniük az úttörő-olimpia első helyét, s még ez évben elnyerték az év úttörő sportolói címet is. A másik, hogy megfelelőképpen bevonták a tömegsportmozgalomba a szülőket, akik rendszeres résztvevői — nem látogatói! — a versenyeknek, rendezvényeknek. És az utóbbi évek koronázatlan sikere: a kerékpáros iskola kupák győzelme, röviden a KIK-trófeák. Helyi, megyei országos versenyeket nyertek, sőt több balassagyarmati gyerek a világversenyekre is kijutott. Koppenhágában például a magyar csapat — köztük két balassagyarmati — második helyezést ért el, de dicséretesen szerepeltek a tavalyi bécsi világversenyen is. — Nézegetve a programokat szembetűnik a sok tömegsportrendezvény. Ugyanakkor gyakran hallani, „ezek a mai gyerekek nehezen mozgathatók”. — Ez utóbbival messzemenően nem értek egyet — jegyzi meg Urbán Árpád. — Az viszont igaz, hogy az unalmas, formális programokat nem szeretik a gyerekek. De vajon a felnőttek szeretik? Tehát, színessé, érdekessé, gördülékennyé kell tenni az iskolai tömegsportot. Felsorolni is lehetetlen, mennyi mód van erre a pedagógiai eszközöktől kezdve egészen a gyerekek ötleteiig. Urbán Árpád szakmai hozzáértése közismert. A közelmúltban egy neves sportegyesület állást kínált számára, s az ígért fizetés duplája lett volna a jelenleginek. Nem vállalta, azon egyszerű oknál fogva, hogy ő az iskolában, a sportot szerető gyermekek között érzi igazán jól magát. Munkája elismeréseképpen 1978- ban a Haza Szolgálatáért, az idén pedig az Űttörőve- zetői Érdemérem Eltüntetéseket vehette át. — Azt hiszem, a jó sportvezető egyik ismérve az is — vallja Urbán Árpád —, hogy időben gondoskodik az utánpótlásról. Számomra naayon megnyugtató^ hoav sikerült olyan mim» kaid ;;akat magam kői* vonni, akik hozzál.' hasonló szenvedéllyel végzik dolgukat. Velük együtt könnyf dolgozni.. i (ti) NÓGRÁD — 1980. április 25., péntek £
