Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
Pacolai I f az álmatlan Család Otthon Szabad idő A házasság isko'ája Elvált szülők gyermeke Pacolai mesélte: — Kedves öregem, mint tudod... jó...akkor most már tudni fogod, hogy álmatlanságban szenvedtem. Amíg más csak letette a fejét a kőre, én a párnán is órákig forgolódtam, s nem, az istennek sem tudtam elaludni... Igen, csináltam... Ezerig, százezerig, aztán millióig... De amire addig eljutottam, csörgött az óra cs kelhettem is fel. Eltelt az éjszaka. Aztán napközben minden kilométerkőnél összeestem az álmosságtól, elszun- állottam én már pillanatokra a zebra közepén is, de otthon, abban a pillanatban, hogy a fejem a párnára tettem, olyan friss és éber lettem, mintha hideg zuhany alól jöttem volna ki... Hogy tejet? Ittam melegen és langyosan, ittam sört, fehéret, barnát, de minden eredménytelennek bizonyult... Lassan kezdtem rászokni az altatókra, de már ott tartottam, hogy úgy ettem a Noxiront, mint ló a zabot. És semmi és semmi és semmi... Ekkor került a kezembe egy újságcikk, amely arról szólt, hogy a világért se szedjünk altatókat, hanem igyunk gyógynövényekből készült teat. A tea csodát művel. A tea altat... Ez kell nekem, lelkesedtem fel és beszereztem mindazt, amit ez a recept előirt, hogy igazi gyógy-altatóte- át készítsek magamnak. És este, kezemben a cédulával, a rajta felírt teák nevével, kivonultam a konyhába... A lakásban már csend, volt és béke és nyugalom. A gáz kellemesen árasztotta a simogató meleget, odaültem, hát a tűzhely mellé és adagolni kezdtem a napközben begyűjtött, felvásárolt és most idekészített csodafüveket recept szerint... Zubogott a víz, duruzsolt a gáz, szuszogott a ház csendje, simogatott a konyha melege, amint hunt, hunt a kezemből a recept szerinti csipetnyi komló, a csipetnyi fehér csalán egy kis macska- gyökérrel keverve. Tettem aztán hozzá 30 gramm orvosi szirupot, ugyanannyi borsmentát... és zúgott a víz, duruzsolt a ház, szuszogott a gáz, csendben csendült a ház csendje, s valahol halkan tikk-takkolt egy óra.,. És beletettem még a IS gramm tárnicsot, valamint a fél zellert... és újból hallottam, amint szólt az óra és éreztem, hogy simogat a meleg és zubogott az altatóteám keveréke, amelybe a receptúra szerint már csak... — ...na és mi történt már csak? — ... azt hiszem, hogy már csak néhány szem ánizs és csipetnyi köménymag hiányzott az altatóteámból, amikor felébredtem... — ...elaludtál teafőzés közben? Hát ez nagyszerű. Már ez illata hatásos volt, mi? — Igen, valószínű, hogy elaludtam. Csak a mentőautóban ébredtem fel... Máig sem tudom, hogy a keveréktöl-e, vagy a szivárgó gáztól, amely a kizubogó víztől a lángját vesztette... Tegnap ismét főzni akartam a receptem szerint, de a feleségem azt mondta, hogy ö sokkal tiyugodtabb, ha fejbe vághat a kis kalapáccsal, mert attól is kijönnek a mentők, de legalább nem robban fel a ház... Azt hiszem, otthon már soha nerrC főzhetem meg a teámat... De ha átmehetnek hozzátok... — nézett rám Pacolai reménykedve, aztán riadt arcom látva, keserűen legyintett. A szülők válását mindenképpen megsínylik a gyermekek. Mégis azt kell mondanunk, hogy az állandó zsörtölődések. a zaklatott élet, a békétlenség légkörénél jobb, ha a válást választják. ha már semmiképpen sem hozható rendbe az elromlott házasság. Bármilyen erős elhidegülés, a férji vagy as szón yi önérzet súlyos megsértése előzte is meg a válást, a közös gyermek (gyermekek) nevelése érdekében. ebben a kérdésben szövetségeseknek kell marad- niok a volt házasfeleknek. Tanítónői munkám során nagyon sok pozitív, de — sajnos — elég szép számú negatív példáját láttam az elvált szülők magatartásának. A leghelyesebb, ha egyez.- tetik a nevelési elgondolásokat, azonos követelményt állítanak a gyermek elé. Soha sem szabad a gyermeknek azt hallania, hogy a volt férjről, feleségről tiszteletlenül, te- kintélyrombolóan beszél a másik fél. Még az új házastárs se tegye ezt! Könnyebb helyzetben van az úgynevezett „vasárnapi szülő”, akinél kéthetenként tölt egy-egy szép napot a gyermek. Azért mondom így, hogy „szép napot”, mert a váláskor gyermek,telenségre ítélt szülők a láthatás napjára rendszerint összesűrí lenek minden szépet és jót: fagylaltozást, bábszínházát, cirkusat, finom ebédet, amit a kedvenc ételekből állítanak össze. Nincs tanulás ezen a napon, nincs „ellenőrző könyv” ellenőrzés, csupa gondtalanságból, mókából, játékból áll ez A dohányosok többé-kevésbé tisztában vannak azzal, hogyan kell viselkedndök a vendégségben akkor, ha nem kínálják meg őket cigarettával, mert a háziak nem dohányoznak. Tudják, hogy ha kisgyermek, vagy beteg van a szobában, ajánlatos mellőzni a rágyújtást, de egyébként is: illik megkérdezni, hogy rágyújthatnak-e, nem zavarja-e az ittlak ókat a füst. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a nemdohányzó háziak mit tegyenek. Íratlan szabály, vendégjog Is van, amely szerint a háziaknak tiszteletben kell tartaniok a vendég szokásait. (A kényszerpapucsba bújtatott, cigarettára sóvárgó vendég inkább kínos, mint kellemes látogató.) A tilalomnak csak a gyermek és a beteg esetében van helye. Mit tegyen tehát a vendéglátó, ha látogatója vagy látogatói dohányoznak, ő maga pea nap. Ezután bizony sokszor nehezen zökken vissza a gyermek a hétköznapi gondokat, a nevelés felelősségét és összes terhét viselő szülőiéi „normái” közé. Oda, ahol nem csupán a kedvenc ételeit kell megennie, hanem a kelkáposztát is, oda, ahol megkövetelik tőle a munkanapok fegyelmét, a tanulást, a rendet, a pontosságot. Egy ilyen „hétköznapi” édesanya panaszkodott egyszer sírva, hogy amikor szigorúan rászólt valamiért a kisfiára, akkor ő fenyegető hangon ezt mondta: „Megállj! Vasárnap megmond- lak apunak!” Bizony az lenne a helyes, ha a vasárnapi apukák és anyukák is számon kérnék a hétköznapi élet dolgait, megnéznék az „ellenőrző könyv”-et, a gyermek füzeteit, s néha, néha elmennének a szülői értekezletekre is. Itt meg kell jegyeznem, hogy több olyan tanítványom volt, akinek az elvált édesanyja, illetve édesapja is eljárt az értekezleteimre, a többség azonban nem. Túlsúlyban vannak a negatív példák, s amint rendezgetem emlékeimet, inkább ezek jutnak eszembe. István, aki fontoskodva magyarázta nekem (az édesanyjánál élt): „Tetszik tudni, az én apukám egy strici!”, vagy Zsuzsi, akinek nagyon izzadt a kis kezecskéje, s így magyarázta az el- maszaitolt írást: „Izzad a kezem. Ezt apukámtól örököltem.” — majd hozzátette — „Mert én minden rosszait tőle örököltem!” Rossz voit hallani a kis 6— 8 éveseket, amikor ezeket a súlyos vádakat kimondták szüléikről, amÉt talán nem is érdig nem kedveli sem a füstöt, sem a dohányszagú lakást? A látogatás ideje alatt jó néha szellőztetni, ám ez télen nem kellemes, s egyáltalán nem vendégmarasztaJó. Ilyenkor égessünk gyertyát a szobában, amelynek hangulatos fénye van, semleges illata jelentős mértékben elnyeli a füstöt. (Ugyancsak hasznos és semlegesítő az étkezés különféle szagainak elnyeletésére!) A gyertyatartót helyezzük el a dohányzóasztalon — de semmiképpen nem kezünk ügyében, hogy felboruljon — a dohányosok a gyertyalángnál is rágyújthatnak. A nagy, tömör gyertyák lassan, hosszan égnek. Némelyik drágább fajta még a lecsöpögéstől is mentes, külső „héja” szilárd marad, csak belül ég el. Ha azonban az olcsó fehér „kocsis” gyertyát használjuk — tegyük öblös kerámia edénytettek egészen, csak annyit tudtak, hogy az ő apjuk „rassz”. Irigység vagy féltékenység vezeti-e ezeket a volt házastársakat bemocskoló szülőket, nem tudom, de egy bizonyos, hogy a gyermek jellemnevelése, személyiségformálása szempontjából súlyos hibát követnek el. Ha a másik tekintélyét lerombolják, akkor nem tud segíteni a gyermek nevelésében. Hogyan is hallgatna arra a gyermek — bármennyire szépre és jóra akarja tanítani —, akiről naponta hallja, hogy „strici”, „gazember”, „tróger”, „léhűtő”, vagy azt, amit Zsuzsim is hallott, hogy „minden rosszat tőle örökölt”. Gyakori jelenség, hogy a gyermek előtt szidják, becsmér- lik az őt nevelő szülő új házas- társát, a nevelő anyát, aki az elvált anya helyett gondozza a gyermeket, vagy az „új” apát, akinek a házában él, s aki hiába szeretne jó apa lenni, ha róla a láthatáskor csakis rosszat hall a gyermek. Nem véletlenül vált szállóigévé a nevelési problémát jelentő fiatalok magatartásának ilyen magyarázata: „Elvált szülők gyermeke”. A szülők bűne ez, azoké, akik úgy versengenek a gyermek szenete- téért, hogy a másik fél túlli- cilakásával, vagy éppen becsmérlésével akarnak jó szülők lenni. Nem veszik észre, hogy a növekvő gyermek kétféle magatartást szokik meg, hazu- dozó lesz, ide így, oda úgy beszél, helyezkedik, azaz: nevelési szempontból elkallódik, sok esetben az otthonából menekülő kamasz lesz belőle. Dr. Gergely Károlyné kébe, így nem okoz gondot a lecsöpögés. A vendégek távozása után szellőztessünk ki alaposan, lehetőleg kereszthuzattal. Így a füst ugyan eltávozik a szobából, ám bennmarad a szaga, textiljeinkbe beleivódva. Ezen is tudunk segíteni: egy kerámia- vagy üvegedénybe használaton kívüli hamutartóba tegyünk kevés vizet, ebbe cseppentsünk néhány csepp kölnit Ez elveszi a füstszagot, s kellemes illattal tölti meg a szobát. Ha az illat a háziasszony állandó kölnijéből való, nem is idegen a helyiség megszokott szagától. Így vendégeink nem fognak füstölögni, hogy tilos a dohányzás; mi, a nemdohányzó háziak hamar elfelejtjük a kellemetlen szagú füstöt. Ám az is jó megoldás, ha barátainkat leszoktatjuk a dohányzásról! Torday Aliz Táplálkozási szokásaink A családok ünnepi asztalaira még mindig zsíros, paprikás, kirántott húsok, fűszeres pörköltek kerülnek. S természetesen köretnek is a tápláló tésztaféléket, galuskát, tarhonyát és különbözőképpen elkészített krumplit tálal a háziasszony. A zsíros, paprikás, hagymás ételeket tejföllel ízesítjük. A gazdag leveseket zöldséggel és tésztával, sokszor ugyancsak tejföllel dúsítjuk. Előnyben részesítjük a gyúrt, keit, főtt tésztákat önálló fogásként is. Az előbbi felsorolás a magyar konyha legfőbb jellemzőit összegezte. Mint látjuk, táplálkozási szokásaink még mindig ezt a magyarosnak nevezett jellegzetességet őrzik. Vannak vidékek, ahol mellőzik a zöldfőzelékeket, a gyümölcsöket. Sok felnőtt nem szereti a káposztaféléket, a parajt, a sárgarépát, a sóskát, a céklát. S mivel a szülők nem szeretik, vagy inkább nem szokták meg a főzelékeket, nem kínálják gyerekeiknek sem. A zöldségből, még ott Is, ahol időnként asztalra kerül, sűrűn berántott, vastag főzeléket készítenek. Pedig mennyi ízesebb elkészítési módja van a zöldféléknek. A tejjel. tejföllei behabart főzelékek máris könnyebb, ízletesebb ételek. De milyen jó ízű körítés lehet a vajban megpárolt, petrezselymes sárgarépa. A vízben megfőzött, vajjal, morzsával ízesített kelkáposztalevél. A sós vízben megfőzött, sós vajjal megforgatott spenótlevél. A vegyes főtt zöldségekből kitűnő salátát készíthetünk, akár vajjal, akár majonézzel, akár ecetes, cukros vízzel. Még a csípős ízek kedvelője is találhat magának megfelelő ízt a zöldfélék között, hogy csak egy példát említsünk, elkészíthetjük a zsírben párolt sárgarépakockákat piros paprikával meghintve is. Amit lehet, fogyasszunk nyers állapotban! A paradicsomot, a paprikát, a retket, az uborkát, a salátát, a sárgarépát, a karalábét. Ha mindenképpen főzésre van szükség, inkább alkalmazzuk a gőzölést, vagy a nagy nyomás alatti főzést, s a főzővizet is használjuk fel. A kuktaedényekben magas hőmérsékleten, rövid ideig kell csak főznünk az ételeket, így kevesebb a vitaminveszteség, s az íz- és zamatanyagok sem távoznak cl. (se) Füstölgő vendégek — ...látod öregem, rajtam még a gnógyfüvek sem segítenek... Még te sem... Jegyezd meg, öregem, rettenetes az álmatlan erpber sorsa. még a teái és a barátai is elhagyják — borult a vállamra, hogy öt nercig jóízűt aludjon. Még horkolt is az álmatlanságtól. Gyurkó Géza Jó tudni — a Az üveges, vagy dobozos konzervek széles választékával találkozik a háziasszony az üzletekben. Van közöttük húsétel, főzelék feltéttel, saláta, gomba, halfélék. Egy részük félkész formában került a konzervdobozba, ezeket fogyasztás előtt .tovább kell főmi, párolni. Más részük készétel, amely a konzerv felnyitása után azonnal fogyasztható. De ezeket is tovább ízesíthetjük, köríthet- jük, dúsíthatjuk, hogy gazdaságos, kiadós ebéd, vacsora legyen belőlük. Ha konzervet vásárolunk, vizsgáljuk meg a dobozt, az üveget. Soha ne vegyünk lejárt forgalomba hozatali idejű, rozsdás, sérült, felpufíadt dobozos, tetején bámult vagy légbuborékos üveges konzervet. A gyártási idő feltüntetését rendelet írja elő. Ezt az üvegestermék címkéjén az év és a hónap megjelölésével, a dobozos konzerveken a fedőlapba beütött számokkal jelzik a gyárak. A számsor első tagja a gyártási évnek az utolsó számjegyét jelenti, a második szám, vagy betű a gyártás hónapját (szeptemberig számmal, októbertől a hónap kezdőbetűjével jelölik). A következő betű a gyártó vállalat neve, a további számjegyek a szakembereknek adnak tájékoztatást az ellenőrzéshez. Például: „91 N 19801” jelek szerint a terméket 1979 első hónapjában gyártották a Nagykőrösi Konzervgyárban. Az import' halkonzerveken nem a gyártás, hanem az országba érkezés időpontját tünteti fel a magyar nyelvű felirat. A forgalomban tarthatóság Ideje az a dátum, ameddig a termék teljes értékű áruként fogyasztható. Ezen idő letelte után a termék már káros elváltozásokat szenvedhet, íze, színe megváltozhat, értéke csökkenhet. Könnyen megállapíthatjuk a konzerv forgalomban tarthatósági idejét, ha a gyártási időhöz az üveges ételkonzerveknél 24 hónapot, a dobozos konzerveknél 18 hónapot, a halkonzerveknél pedig 36 hónapot hozzáadunk. Otthon a konzerveket szá- / ráz helyen tároljuk, az üveges konzerveket hosszabb tárolás esetén fénytől is védjük. Felbontás előtt mossuk meg, töröljük meg a hidegen fogyasztható konzervek dobozát. A melegítendő konzerveket célszerű zárt állapotban, vízben melegíteni,' így az aromaanyagok jobban megőrződnek. Az üveges konzervet hideg vízbe helyezve kezdjük melegíteni, így nem reped szét az üveg. A forrástól számított 15—20 perc után nyithatjuk az üveget. Először a zárógyűrűt vegyük le, majd késpengével óvatosan feszítsük fel a gumit a lapkáról. A dobozos konzervet ugyancsak vízbe helyezve 20 percig melegítsük. Majd a dobozt megdöntve, óvatosan szúrjuk bele a konzervnyitót. Várjunk néhány pillanatig, amik a külső és a belső nyo. más kiegyenlítődik — amelyet sziszegő hang jelez —, és csak ezután folytassuk a felnyitást. A felbontott konzerveket vegyük ki a dobozból és ha nem fogyasztjuk el azonnal, tegyük lábosba, tányérba, de semmi esetre se hagyjuk saját dobozában. Különösen fontos, hogy a halkonzerveket mindjárt nyitás után vegyük ki tálra, s ha tároljuk,' lefedve tegyük a jégszekrénybe, de legfeljebb egy napig. — s— , Hímzés a ruhán A szép hímzésdíszítés mindig emeli a ruha eleganciáját; hangsúlyozza egyedi jellegét. Amellett előnye az is; hogy nemcsak egy-egy új ruhadarabot díszíthetünk vele; hanem már a meglevő régebbi ruháinkat is újjávarázsol, hatjuk. A népművészet kedvelt hímzéstechnikája — éppen egy- szerű leszámolhatósága miatt — a keresztszemes hímzés. Ebből mutatunk be egy csokorravaló különféle csillagmintát; amelyet azután vízszintes; függőleges sormintába kialakítva jól alkalmazhatunk gallérok, kézelők; ruhakivágáz díszítésére. Rajzunkon néhány modell érzékelteti; hogyan; mi módon helyezhetjük eV akár új gallér; kézelő formájában a hímzést. NÖGRÁD — 1980. április 20., vasárnap 11
