Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOÜFTEfct MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGÍEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF.. 90. SZÄM ARA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 18., PÉNTEK « A Megkezdődtek a jelölő gyűlések Boldogulásunk alapja az alkotó munka Országszerte megkezdődtek a jelölő gyűlé­sek tegnap. A választópolgárok a következő két hétben — április 30-ig — döntenek arról, hogy az egyes választókerületekben kiket jelölnek országgyűlési képviselőnek, tanács­tagnak. Ezzel a közelgő általános választások előkészítésének újabb szakaszához érkeztünk. E fontos, az egész társadalmat cselekvő rész­vételre ösztönző közéleti eseménysorozat el­ső mozzanatai Angyalföldön, Szigetszentmik- Ióson, illetve a Csepel Autógyárban, Salgó­tarjánban és Debrecenben zajlottak le. Pest megye 18-as számú választókörzet la­kosai a Csepel Autógyár művelődési ottho­nában tartották meg jelölő gyűlésüket, ame­lyen Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkárát jelölték a vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének. Debrecen 1-es számú választókerületében Kál­lai Gynlát, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnökét választották meg ország- gyűlési képviselőjelöltnek. Apró Antalt, a KB tagját, az országgyűlés elnökét ugyancsak képviselőnek jelölték. A következő napokban folytatódik az ese­ménysorozat. Összesen 352 országgyűlési kép­viselő és mintegy 60 ezer tanácsi választó­kerületben tartanak jelölő gyűléseket; Kádár János hatodszor képviselőjelölt Angyalföldön Angyalföldön Budapest 38- bs számú választókerületében a Láng Gépgyár művelődési központjában is országgyűlési képviselő-jelölő gyűlést tartot­tak, amelyen ismét — immár hatodszor — Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát jelölték a XIII. kerület egyik képviselőjének. A művelődési központ be­járatánál Kádár Jánost a he­lyi párt- és állami vezetők fogadták. A jelölő gyűlésen mintegy nyolcszázan vettek részt: a gyár munkáskollektívájá- nak képviselőin kívül Angyalföld más üzemeinek;' intézményeinek dolgozói. A gyűlés elnökségében fog­lalt helyet Angyalföld köz­életének, a nagy múltú mun­káskerület gyárainak számos képviselője. Matúz László, a Hazafias Népfront XIII. ke­rületi bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadója tar­totta meg beszédét. Emlékeztetett, most záruló országgyűlési ciklus idején az országban és a kerületben elért eredményekre; a közel­múlt kiemelkedő belpo­litikai eseményére; az MSZMP XII. kongresszusára. Elmondotta: az angyalföldi munkásoll ektívák cselekvő aktivitással vesznek részt az építőmunka feladatainak megvalósításában. Kezde­ményezések, vállalások, újí­tások egész sora fémjelzi a szocialista brigádok, és kol­lektívák tevékenységét. Leg­főbb törekvésük a gazdasági célok elérésében való rész­vétel, amelyet olyan konkrét adatok bizonyítanak, mint az; hogy például az utóbbi öt esztendőben a kerületi gyá­rak és vállalatok teljes ter­melése több mint 50 száza­lékkal; a termelékenység 46 százalékkal, a külpiaci érté­kesítés 49 százalékkal nőtt. Hasonló fejlődés jellemzi a munkáskerületet: a Duna-par- ton, Angyalföld belső részein és az egykori Tripoliszban a régi házak, telepek helyén új lakóépületek magasodnak. A tervciklusban — 1980. végé­ig — mintegy 19 ezren költöz­nek a korábbinál szebb, jobb otthonba. A lakosság kötődé­se a kerülethez, Angyalföld hagyományainak őrzése a biz­tosíték arra, hogy a főváros XIII. kerületi tanácsa a jö­vőben is számíthat a lakos­ság önkéntes munkájára. Kovács Károly ezután a Ha­zafias Népfront budapesti és XIII. kerületi bizottsága ne­vében javasolta, hogy Kádár Jánost, a Központi Bizottság első titkárát jelöljék a 38-as választókerület országgyűlési képviselőjévé. Kádár János képviselői jelöltségét támo­gatva felszólalt a gyűlésen Balogh Lajos angyalföldi ve­terán, Harsányi Jánasné, a Kender-Jutagyár pártbizott­ságának tikára, Borszéki György, a Láng Gépgyár mérnöke, Diós Sándorné el­ső választó' a Volán 20-as szá­mú Vállalatának dolgozója, Kolláth Pál, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkása, Nagy Ferencné nyugdíjas, Szabó Jánosné, a Thälmann ut­ca 47. szám alatti általános iskola igazgatója, ée dr. Ke. mény Pál, a Madarász utcai gyermekkórház igazgató-fő­orvosa. A jelölő gyűlés résztvevői — egyhangúlag elfogadva a ja­vaslatot — országgyűlési kép­viselőnek jelölték és hosszan tartó tapssal köszöntötték Ká­dár Jánost. Kádár János köszönetét mondott a bizalomért, a jelö­lésért, szólt az országgyűlési és tanácsválasztások jelentő­ségéről, kiemelte a képvise­lők munkájának felelősségét. Hangsúlyozta, hogy a Hazafi­as Népfront programja a bé­ke és a szocializmus ügyét szolgálja. Az előttünk álló feladatokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy most a minőségi követelmények ke­rülnek előtérbe nemcsak a gazdasági munkában, hanem_ az élet minden területén. Aki' dolgozik, az bizakodhat, ez­után is boldogulni fog, és ez egyaránt érvényes az egyének­re, és egész népünkre. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a választások tovább erősítik népünk egységét, tett- rekészségét, s további lendüle­tet adnak szocialista építő­munkánknak. (MTI) repel az ivóvízellátás javítása, a közművesítés, utak korsze­rűsítése, a meglevő épületek karbantartása, a környezeti kultúra javítása. Elmondotta, hogy bár a figyelem középpont­jában a gazdasági feladatok állnak, az ideológiai munka sem elhanyagolható terület. Arra van szükség, hogy a tár­sadalom tagjainak tevékenysé­ge nagyobb szakértelemmel párosuljon, bátran éljenek a szocialista demokrácia fóru­mainak lehetőségével, s na­gyobb figyelmet kell fordítani az alkotó munka megbecsülé­sére, amely mindannyiunk bol­dogulásának alapja. Ezt követően a városrész dolgozóinak, lakóinak nevében a 2. számú országgyűlési kép­viselői választókörzet jelöltjé­nek Brutyó Jánost javasolta, aki 1962 óta élvezi a nógrádi választók bizalmát, s nagy fi­gyelemmel kíséri a megye, Salgótarján életét, fejlődését. A jelölő gyűlésen felszólalt Krätschmer Lajos, az öblös- üveggyár pártbizottságának titkára, Szokolszky István, a síküveggyár gépésze, Gedeon János, városkörzeti népfront- elnök, a gépipari szakközépis­kola műhelyfőnöke, Mátrai Pál, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat épületlaka­tosa, Mede József körzeti alap­szervezeti titkár. Valamennyi felszólaló meleg szavakkal méltatta Brutyó János mun­kásságát, képviselői tevé­kenységét, s a választókörzet ipari üzemeiben dolgozók, a városrészben élők nevében ja­vasolták jelölését, amelyet a jelölő gyűlés résztvevői egyhan­gúlag elfogadtak. Ezt követően szót kért Bru­tyó János. A Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke köszönetét mondott a bizalomért. Régi je­lölő gyűlések hangulatát idézve elmondotta, hogy megtisztelte­tésnek tartja, hogy a Parla­mentben eddig is Salgótarjánt képviselhette. Majd azt hang­súlyozta: a képviselőjelölt könnyű helyzetben van, hiszen nem kell programon törni a fejét. A párt XII. kongresszu­sa olyan programmal szolgál társadalmunk valamennyi tag­ja számára, amely cselekvésre ösztönöz. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József; a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a KGST végrehajtó bizottságának 94. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Meg­bízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfoga­dott aljánlásqkból adódó fel­adatok végrehajtására. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője és a, Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszámolt a kormány 1979. évi ellenőrzési tervének végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a minisz­tériumok és az országos ha­táskörű szervek ellenőrzései elősegítették a központi fék- adatok megvalósítását és hozzájárultak a gazdálkodás hatékonyságának javításához. A Minisztertanács a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és ellenőrzé­si tapasztalatairól. A népi el­lenőrök az előirányzott fel­adatokat eredményesen meg­oldották, s nagyszámú, ter­ven felüli vizsgálatot is vé­geztek. Olyan fontos népgazdasági feladatok — mint a gazda­ságos export növelése, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a készletgazdálkodás ja­vítása —, végrehajtásának ellenőrzése mellett kiemelten foglalkoztak a közérdekű be- * jelentésekkel, panaszokkal és javaslatokkal. A kormány a jelentést jóváhagyta, egyben felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasz­nosítsák a feltárt tapasztala­tokat. * A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját és feladattervét. Elismeréssel állapította meg," hogy a me­gyében a tanácsi szervek te­vékenysége az elmúlt évek­ben jól szolgálta a megye társadalmi-gazdasági fejlő­dését, a lakosság életkörül­ményeinek javítását. A Mi. nisztertanács felhívta a vég­rehajtó bizottságot, hogy a megnövekedett követelmé­nyek és feladatok teljesítése érdekében tegyen további in­tézkedéseket az irányító mun­ka színvonalának növelésé­re, egyben kötelezte a mi­nisztériumokat és az orszá­gos főhatóságokat, hogy eh­hez nyújtsanak hathatós tá­mogatást. (MTI) Ülésezett a KISZ kb Csütörtökön összeült a KISZ központi bizottsága. A tes­tület a KISZ kb székházában meghallgatta és elfogadta Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ kb első titkárának tá­jékoztatóját a párt XII. kong­resszusáról, az ifjúsági szövet­ség ezzel összefüggő feladata!, ról. Ezután Nagy Sándor, a KISZ kb titkára adott tájékoztatást az ifjúsági szövetség feladata­iról az 1980. évi orszggyűlési és tanácstagi választások elő­készítésében és lebonyolításá­ban. A földosztás évfordulója A földosztás megkezdésé­nek, valamint a felszabadulás utáni első termelőszövetkezet megalakulásának 35. évfordu­lója alkalmából emlékülést rendezett csütörtökön Békés­csabán a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa és az MTA agrártörténe­ti bizottsága. A megemlékezésen, amelyen az ország vezető el­méleti és gyakorlati szakem­berein kívül alapító téeszta- gok is részt vettek. Szabó István a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke szólt agrárfejlődésünk 35 évének legfontosabb esemé­nyeiről, eredményeiről. A TÓT- elnöke után Csatá­ra Béla, a Békés megyei párt- bizotság titkára a megye me­zőgazdaságának felszabadulás utáni .fejlődését Lőrincz Fe­renc, az 1945. április 23-án az országban elsőként meg­alakult sarkad-feketeréti szö­vetkezet elnöke pedig gazda­sága történetének állomásait vázolta fel, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pedig me­zőgazdaságunk fejlesztésének további feladatait elemezte. A mezőgazdaságnak mint hangoztatta, az ország ellátá­sán kívül egyre nagyobb súly- lyal kell szerepelnié a nép­gazdaság külkereskedelmi mérlegében is. E célt a terme­lés • további dinamikus nőve. lésével és termékeinknek min­den piacon való versenyké­pességével érhetjük el. A legfontosabb feladatok közé tartozó gazdaságos hozamnö­velésnek — hangsúlyozta ez­után — a termelés szervezé­sében és az emberi tényezők­ben legalább annyi tartaléka van, mint a műszaki haladás­ban. Salgótarján jelöltje: Brutyó János Salgótarjánban áz öblösüveg­gyár Kossuth Művelődési Ott­honában tartották a 2. számú választókörzet képviselői je­lölő gyűlését. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára a jelölő gyűlés elnökségében köszöntötte Brutyó Jánost, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Hoffer Istvánt, a Nógrád megyei Ta­nács elnökét, a megye, a vá­ros jelen levő vezetőit, a vá­lasztókörzet üzemeinek dolgo­zóit, lakóit. Az országgyűlési képviselői jelölő gyűlésen Géczi János mondott előadói beszédet. — A jelölő gyűlések me­gyénkben is fontos szakaszát jelentik a választási előkészü­leteknek. Jó alkalmat kínál­nak annak az pszmecserének a folytatására, amely a XII. pártkongresszus előtt is jelle- hssx aznapjainkat, s jó lehetőséget teremtenek az or­szág, a megye, a város ered­ményeinek számbavételére, közös gondjaink megbeszélé­sére. Hazánk felszabadulása 35. évfordulója ünnepének esz­tendejében számot adhatunk az elmúlt három és fél évtized or­szágépítő sikereiről is — hang­súlyozta elöljáróban. Ezt követően arról beszélt, hogy a felszabadulás óta eltelt három és fél évtizedben be­következett változások az al­kotó embert'dicsérik. Kiemel­te, hogy mindannyiunk leg­nagyobb értéke a szilárd népi hatalom, amelynek birtokosa­ként értük el sikereinket a fejlett szocialista társadalom építésében. A párt és a töme­gek kapcsolata a bizalmon alapszik, tovább fejlődött a szocialista nemzeti egység. Igazolja ezt, hogy a pártállás­ra, világnézetre való tekintet nélkül társadalmunk ’ tagjai azonosan gondolkodnak és cse­lekednek. A szocializmus épí­tése, a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása nemzeti ügyünk. Géczi János később azt hang­súlyozta, hogy a legutóbbi pártkongresszus reális képet adott országunk helyzetéről, teljesíthető célokat szabott meg. — Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy népgazdasá­gunk a megváltozott, kedve­zőtlen körülmények között is sikereket ért el. Szilárd és rugalmasan alkalmazkodik a nehezebb követelményekhez, ami az elkövetkező időszak fejlődésének is biztosítéka — mondotta, majd arról szólt, hogy a választókörzet üzemei, Vállalatai is szem előtt tartják a termelési szerkezet korszerű­sítését, a minőség javítását, a költségek vizsgálatát. Szólt azokról a célkitűzé­sekről, amelyek körvonalai ki­bontakoztak Salgótarjánban. A lakások, iskolák, óvodák, bölosődék építése mellett to­vábbra is kiemelt helyen sze­Szavaznak a választópolgárok Salgótarjánban, az öblösüveggyár művelődési otthonában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom