Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
Harmincöt évvel ezelőtt történt (2.) A népi és munkásszervezetek az új életért A FELSZABADULÁST követően a kommunisták kezdeményezésével létrejött és a legtöbb településen az általuk irányított népi és munkásszervezetek pezsgő, eleven, demokratikus helyi politikai és önkormányzati életet teremtettek. A munkához nagy segítséget adott a párt által Szegeden kidolgozott, az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben jóváhagyott program, az Ideiglenes Kormány vezetőivel és az MKP országos vezetőségével kialakitott munkakapcsolat. Az élet megindításához számottevő segítség voltak a megyei munkásmozgalom közel tél évszátását és működésének segíté- AZ IPARVIDÉKTŐL és a sét. megyeszékhelytől távoleső A népi demokratikus átala- vidékeken a kibontakozó né- kulás igényeinek a legjobban pi demokratikus forradalom megfelelő, a lakosság érdekei- azonban még kevésbé éreztetnek leginkább eleget tevő népi szervek megalakítására az iparmedencében és annak vonzáskörzetében vált lehetőség. A megye északkeleti területén megalakult nemzeti bizottságok — de elvétve más községekben is — a legfőbb feladatuknak a romok azonnali eltakarítását, az ipari és mezőgazdasági termelés megindítását, a lakosság élelemte hatását. Némely községben a régi államapparátus vezetői, nem egy helyen pedig a klérus uralta a községet. A Szabad Szó április 24-i számában például megállapítja, hogy amíg az ország falvaik ban zajlik a demokratikus átalakulás, vannak még kis szigetek, ahol szinte megállt az élet. „A szürke reakció uralma” c. cikkben szóvá teszi a lap. hogy a volt főszolgabíró mel való ellátását, a demokratikus pártok, szervezetek Szirák községbe visszatért és működésének megteremtését a helyi nemzeti bizottság ha- zados tapasztalatai, az első tekintették. E községekben mű- tározatait figyelmen kívül ködő népi szervek más, az hagyva, korlátozva a földosz- üjjáépítést elősegítő feladatot tó bizottság munkáját, népi magyar proletárdiktatúra tanulságai. Az eredményes munkát nagyban elősegítették az illegalitás' éveit maguk mögött hagyó kommunisták, ifjúkommunisták, szakszervezeti aktivisták és baloldali szociáldemokraták. Az új, szabad élet megindításának azonban a legdöntőbb tényezője a szabadsággal élni akaró lakosság, a megye dolgozóinak élni akarása, hite egy boldogabb, szebb élet megteremtésében. Az újjáépítés dinamizmusa, szervezettsége, és ennek következtében eredményessége viszont ott volt a legkézzelfoghatóbb, ahol az üzemi és nemzeti bizottságokban és azok élén kommunisták voltak. A kommunisták kezdeményező, példamutató és következetes munkájának eredményei ezért elsősorban a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező iparmedencében mutatkoztak meg. A párt és a mögéje sorakozó demokratikus és szocialista erők a felszabadulást követően — az MKP programjának megfelelően — egyik fontos feladatuknak tartották az új államiságot fémjelző nemzeti bizottságok megalakíis elláttak. A kisterenyei, mátraverebé- lyi, baglyasaljai, nemzeti bizottságok például segítséget adtak a vasút' helyreállításához. Karancslapujtőn — ahol a szovjet hadsereg alakulatai igaerőt bocsátottak a lakosság rendelkezésére — megszervezték a tavaszi szántást-vetést, Lucfalván pedig a helyi népi szerv a földbirtokos raktáron levő készletét vette igénybe, hogy vethessenek. Somoskőújfaluban a nemzeti bizottság minden tehenes gazdát arra kötelezett, hogy tehenenként évente 50 liter tejet adjon át a lakosságnak. Ezen felül gondoskodtak az idősek és a gyerekek tejjel való állandó ellátásáról. A salgótarjáni nemzeti bizottság '.— többek között — intézkedett az iskolák közmunka útján történő helyreállításáról, a szénszükséglet biztosításáról. A Balassagyarmaton létrejött nemzeti bizottság — annak ellenére, hogy tagjai között igen sok kispolgár volt — ugyancsak fontos feladatának érezte a romok eltakarítását, a lakosság élelemmel való ellátását, a közigazgatás újjászervezését. I ' ' lók és idősebbek egyaránt találnak munkalehetőséget a FIM Ronihányi Építési és Kerámiagyárában, ahol az R. 511. új üzemcsarnokban — a felfutás után. a kapacitás teijes kihasználásával —, hárommillió négyzetméter falburkoló lap készül évente. A régebben üzemelő csarnokokban a csempén kívül padlóburkoló lapokat gyártanak magas esztétikai igényt kielégítve. = kJ = demokráciaellenes intézkedéseket foganatosított. Olyan tisztviselőket is visszaállított hivatalába, akiket népellenes magatartásukért népbíróság elé kellet volna állítani. Az újjáépítés és a munkásigazgatás valamint munkásellenőrzés feladatait egyaránt jól szolgálta az üzemi bizottságok tevékenysége. Nem lehet ezért véletlennek tekinteni, hogy a párt legjobb erőinek egy részét az üzemi bizottságokba küldte. Ez annál is inkább lehetséges volt, mert az üzemekben a kommunisták, baloldali beállítottságú munkások álltak az újjáépítés élén. Az üzemi bizottságok nehéz helyzetben láttak munkához. A lelkesedés és a tenni akarás, valamint az öntevékenység azonban legyőzte a legfőbb akadályokat. Legelső feladatuknak tekintették az elrejtett alkatrészek, gépek, berendezések termelésbe állítását. Az acélgyárban a legfontosabb feladatok közé tartozott az áramszolgáltatás megindítása. Néhány napos erőfeszítés után mái* nemcsak az üzemnek, hanem az egész városnak áramot tudtak adni. Jellemző volt a munkások lelkesedésére, hogy az úgynevezett ..rozsdakert”-ből hoztak ki korábban kiselejtezett gépeket és megjavítva, termelésbe állították. Az is előfordult, hogy kézi erővel hajtották a gépeket. A tűzhelygyári munkások már 1945. január 6-án üzemképessé tették az öntödét. A bányászok januárban a bányák víztelenítésével foglalkoztak, több munkahelyen pedig rendbe hozták a szállítópályákat. Nem egy bányaüzemben termelni is kezdtek, méghozzá áramszolgáltatás nélkül. MIND az üzemi, mind a nemzeti bizottságok fontos politikai feladatokat is megoldottak. Részt vettek az igazoló bizottságok, népbíróságok munkájában, következetesen védték a munkásosztály és a népi demokratikus átalakulás érdekeit. Dr. Molnár Pál (Folytatjuk). Túl az ötödik aranyon Az MSZMP XII. kongresz- szusának befejeztével közel Sincs vége a kongresszusi és felszabadulási munkaversenynek. Ellenkezőleg, még minőik érkeznek a vállalások. Eddig több, mint ötszáz szocialista brigád öt és fél ezer tagja tette meg felajánlását, 36 millió forint értékben megyénk mezőgazdasági üzemeiből. Ezek között van a pásztói „Béke” Termelőszövetkezet egyik állattenyésztési brigádja. Mint Kovács István, a gazdaság párttitkára mondja, a „Pavlov” brigád teljesítménye kiemelkedik a többi tizenötből. — Ilyen emberek nélkül elképzelhetetlen lenne az a dinamikus fejlődés, amelyet az elmúlt időszakban elértünk — sommázza röviden véleményét. — Három év alatt 1300 literrel nőtt a tejtermelés és ebben a brigádnak vitathatatlan érdemei vannak. Tagjaik között nemcsak fizikai dolgozók vannak, hanem vezető állattenyésztők és az állatorvos is. Talán ennek a példás együttműködésnek is köszönhetők az elért' eredmények. Erről faggatom Majoros Mártont, a szocialista brigád vezetőjét, akit elődje nyugdíjba vonulása után, nemrég vá- — Kik a legkiemelkedőbb lasztottak meg. munkát végzők? — Milyen érzés átvenni egy — A tavalyi értékelés alapilyen kollektíva vezetését? ján, Juhász János fejő áll az — Nagy felelősséggel jár, az első helyen, ö százezer liter biztos, de igen jólesett, hogy tejet fejt ki egy év alatt. Nem rám szavaztak. Tavaly értük sokkal maradt el tőle Veres el ötödször az arany koszorús József, aki egyébként kiváló fokozatot és ez nem akármi- dolgozó. Sajnos az idén meg lyen eredmény. Negyven tagja van a Pavlov brigádnak, közöttük tizenöt nő. Az átlag életkoruk 35 év alatt van, sokan szakmunkások, így magától értetődik, hogy értik a dolgukat. — Az év első három hónapjában, a tavalyihoz képest említeni 30 százalékkal emelkedett a tejtermelés — mondja Majoros Márton, majd így folytatja. — Nem volt gyerekjáték ezt elérni, de .javult a brigádunk összetétele, a nem idevalóktól pedig megszabadultunk. — Milyen tervet tűztek maguk elé? — Nincsenek óriási vállalásaink, nem tettünk felajánlást olyasmire, amit kötelességünk elvégezni. Nyereségtervünket kívánjuk öt százalékkal növelni és az ágazaton belül 100 ezer forint költségmegtakarítást elérni. Ezenkívül ezer óra kell válnunk tőle, mert betöl- tötté 60. évét és nyugdíjba megy. A legjobbak közé tartozik, ifj. Lukács Árpádné, a borjúnevelde vezetője. Az ő eredményes munkájának köszönhető nagyrészt, hogy alig volt borjúelhullás. Meg kell Matuszka Lászlót is, aki 19 éves kora ellenére az egyik legjóbban dolgozó szakmunkásunk. A fejők versenyében a harmadik helyen végzett 85 ezer liter tejet fejve. A lista még korántsem teljes, és a brigád vezetőjének láthatóan nagy gondot okoz, hogy a sok jó közül kiválasz- sza a legjobbakat. De ez okozza neki a legtöbb fejfájást az elkövetkező időben is. Nehéz körülmények között dolgoznak a pásztóiak. Az állattenyésztésben nap mint nap bizonyítani kell, az elismerést nem osztogatják könnyen. S az elért eredmények nemcsak társadalmi munkát vállalunk, megbecsülést váltanak ki, de nagyrészt szabad szombato- köteleznek is. kon. zilahy Fájdalmas beavatkozás?! A szálak, ahogy mondani szokták, visszanyúlnak az elmúlt esztendőre, amikor olyan nem tetsző dolgok bevezetésére került sor, amelyeket már az induláskor meg kellett volna tenni. Emiatt egyesek, a mostani intézkedéseket fájdalmas beavatkozásnak érezték. De nem lehetett már halogatni a kollektíva egészséges fejlődése, gyarapodása érdekében. No, de lássuk csak, mi váltotta ki néhány dolgozóból a vezetéssel szembeni ellenérzést, a neheztelést? Berzenkedtek Angyal Béla. a Páva Fe- hémeműgyár 2~es számú já nosaknai telepének üzemvezetője ma már örömmel közli, hogy 1979-ben, lä78-hoz viszonyítva, az évkezdet nehézségei ellenére a termékek I. osztályú részaránya 97,5 százalékról 98,5 százalékra emelkedett, a munkahibáa termékek száma egyharrrLadára. A selejtes termékeké egyhatodára esett vissza. Bár a számok önmagukért beszélnek, ugyanakkor eltakarják a kiváltó okokat. Ezért is kérdeztem az üzemvezetőtől: — Minek tulajdonítja a bekövetkezett előnyös fejlődést? — Az év elején bevezettük a seíejtkártérítést. — A dolgozók kérésére? — Nem! Kezdetben, akiket ez érintett, berzenkedtek. Elmentek a párttitkárhoz és a szakszervezeti titkárhoz paff Kolorit"-lézer „Kolorit” a neve annak az új lézernek, amely szerves' festőanyagoldatokkal dolgozik. Az Ukrán Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének tudósai által konstruált műszer nemcsak az iitfravö- röstől az ibolyántúliig terjedő sávban tud sugárzást előidézni, hanem a fényhullám hosszúságát is könnyűszerrel változtatja. A kvantumgenerátor, amelynek első ipari mintapéldányát az intézet kísérleti gyártás keretében készítette el, a tudomány és a technika sok ágában lel alkalmazásra. Robot szerel robotgépet A leningrádi elektromechanikai gyárban a robotgépek számára készülő irányító berendezések gyártásánál különböző típusú, gyorsan működő manipulátorokat alsegítsé- a vezekalmaznak. Ezeknek gével végzik például tékek bonyolult összekapcsolásait, továbbá automatizálták sok fontos művelet ellenőrzési folyamatát. Különleges metróhíd A szovjet metróépítés gyakorlatában első ízben készült olyan terv, amely szerint előregyártott Vasbetonelemekből félcső aiakú metró- hidat építenek. Ez a megoldás arra hivatott, hogy csökkentse az alagúton belüli és a külső levegő hőmérséklete közti hirtelen különbséget, s a legjobb feltételeket hozza létre az automatikus-berendezések működéséhez. Az új létesítmény Harkov ékessége lesz a Zsuravlov- lejtök körzetében. A folyón átívelő metróhíd magassága lehetővé teszi, hogy akadálytalanul áthaladhassanak alatta a sétahajók és a vitorlások. Később két autópályát építenek még a híd mellé, s ez megjavítja majd a városközpont összeköttetését Harkov legnagyobb lakótömbjével: Szaltovkával, naszkodni, mondván: ilyen még nem volt az üzemben. Később így méltatlankodtak: aki dolgozik, az hibát is vét, nem tehet róla stb. — Nem léptünk hátra, hanem előre. Tizennéhány dolgozóval megfizettettük az általa elkövetett selejt értékét. Nagyságának megállapításánál figyelembe vettük a mulasztás gyakoriságát és a kár mértékét. Az első időben voltak, akik úgy vélekedtek, azt hitték: minden csoda három Papig tart. Amikor látták, hogy nem lépünk vissza, hogy zsebre megy a dolog, tudomásul vették, figyelmüket, munkaképességüket, felelősségüket, az új • követelményekhez igazították — állítja az üzemvezető. — Hallhatnánk kicsit részletesebben a konkrét eredményekről, azok hatásáról? — Míg 1978-ban 142, addig 1979-ben csupán 23 termék vált teljesen selejtté. Ennél jóval nagyobb az az erkölcsi, morális hatás, ami azóta is kísérője a termelésnek. Ugyanis az előbb említett dolgozók közül voltak olyanok, akik több mint egy évtizede dolgoznak a gyárban, a törzsgárdához tartoznak, ök mondták: — megbecsült, régi dolgozók vagyunk, szégyelljük, hogy pont velünk történt meg ez a kellemetlenség. — Én viszont csak annyit válaszoltam: — a közös döntést maradéktalanul, személyekre tekintet nélkül végre kell hajtani. Az intézkedés következetes megvalósítása más előnyökkel is járt. Nőtt a vállalat gazdasági haszna, emelkedett az itt dolgozók tekintélye. Ma már nem az járja, hogy a kényesebb, * a drágább, a magasabb szakképzettséget kívánó cikkek gyártását ne adják a homoktere- nyeieknek, mert nem képesek vele megbirkózni, mert ráfizet a vállalat, mert ott nincs még egységes, kiforrott munkásgárda. Nem titkolják Alapvető változás következett be az igazolatlan mulasztások elbírálásánál. — Korábban, ha valaki igazolatlanul hiányzott, utólag beírt neki a művezető egy nap szabadságot. Ezt a gyakorlatot megszüntettük. Ennek következtében az 1978. évi 36 napról, 1979-ben 96 napra növekedett az igazolatlanul távolmaradók száma. Ezt a témát vitatva a dolgozókkal, azt javasolták, hogy a testvérgyárak is kövessék módszereinket, mivel csak ily módon lehet reálisan megítélni, a különböző telephelyek ez irányú munkáját — veszi vissza a szót az üzemvezető. — ön szerint, az eddig alkalmazott szankciók kellő visszatartó erőt jelentenek? — Nem! Ezért azok a dől. gozók, akiknek megvan az erkölcsi alapjuk, javasolták, hogy a jövőben itt is emeljék magasabbra a mércét. Az első igazolatlannál 50, a másodiknál 100 százalék legyen a nyereségelvonás. Harmadik esetben pedig köszönjük meg a dolgozónak eddigi munkáját és tanácsoljuk oda, ahol ezt a fajta magatartást még eltűrik,, ahol-e tekintetben elnézőek, igény, telenek — vélekedik Angyal Béla. A javaslat végleges eldöntése a vállalati központra vár. Minőségi prémium A harmadik intézkedés, ugyancsak tavaly született meg, amikor tényekkel kimutatták, hogy a szalagban elrontott részmunkák újraja- vítása visszafogja a szalag egyenletes, folyamatos termelését. Megállapították, ha egy csomagból csupán három darabot kell még kijavítani, az még nem zavarja a szalag dolgozóinak munkaritmusát. A következő megoldásra váró kérdés ez volt: ha háromnál több a visszavetés, akkor mikor javítsa ki a hibát vétő dolgozó? Megszületett a döntés: műszak után. Azóta jelentősen csökkent a visszavetések száma. Az előbbi folyamatnak adott újabb lendületet az idén a minőségi prémium bevezetése. Az ehhez szükséges összeget oly módon teremtették elő, hogy tökélete’ sebbé tették a központi szabászat tevékenységét. — De csak akkor, ha egy dolgozó egy fazonnál, egy ^műveleten belül nem kap vissza háromnál több javítanivalót. Egyébként szalagonként, havonta, differenciáltan 7000 forint kerül szétosztásra. A tények alapján a művezető, a szakszervezeti bizalmival közösen eldönti, ki, mennyit érdemel. Rugalmasan, figyelembe véve a fazonok bonyolultságát, és nehézségi fokát — mondja az üzemvezető. Még változhat Tovább, azért nem jutottunk az idei belső érdekeltségi rendszer megvitatásában. mert Angyal Béla ugyan tudja, hogy 1980-ban 3 százalékos lesz a bérfejlesztes, ismeri a felosztással kapcsolatos elveket, de mert nincs végleges állásfoglalás, ezért bizonyos dolgok időközben még változhatnak. ' ‘ 1 es< NÖGRÁD - 1980. április 2., szerda
