Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

Tanácskozik a megyei pártértekezief »»¥-¥-¥■¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*-¥¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥■¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥.¥¥¥¥¥¥> (Folytatás az 1. oldalról) Közvéleményünk jogos kérése, hogy az ed­digieknél is gyorsabb, alaposabb tájékozta­tást adjunk a nemzetközi helyzet alakulásá­ról, legfontosabb összefüggéseiről. Remélik, hogy az enyhülési folyamat lassulása csak ideiglenes lesz, s a népek békeakarata, a jó­zan ész győzedelmeskedik az imperialista tö­rekvésekkel szemben. Az öt év alatt megyénk társadalmi, politi­kai, gazdasági és kulturális élete alapvetően a XI. kongresszus és a megyei pártértekéz- let határozatainak megfelelően fejlődött. A munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek alkotó munkája nyomán je­lentős eredmények születtek. Tovább erősö­dött társadalmi, politikai viszonyaink szocia­lista jellege. Előrehaladtunk az ipar, a mező- gazdaság, a településhálózat fejlesztésében. Javult a lakosság életszínvonala, gyarapodott műveltsége. Helyzetünk elemzésénél, következtetéseink­nél, feladataink meghatározásánál a megyei pártbizottság abból indult ki, hogy szocialista fejlődésünk intenzív szakaszának követelmé­nyei párosulnak a vártnál nehezebb külső feltételekkel. Ez az élet minden területén új szemléletet és gyakorlatot igényei. A tapasz­talatok azt mutatják, * az elmúlt években munkánk azokon a területeken volt eredmé­nyesebb, ahol érvényesíteni tudtuk a haté­konysági, minőségi követelményeket, ahol job­ban alkalmazkodtunk a változó feltételekhez, a bonyolult körülményekhez. A jelentős elő­rehaladás mellett ugyanakkor néhány terüle­ten terveinket nem tudtuk teljesíteni. Erőtel­jesebben mutatkoztak munkánk fogyatékos­ságai, újabb feszültségek keletkeztek. összegezve a kongresszusi előkészületek ta­pasztalatait, a beszámoló kiemelte: lakossá­gunk helyzete, politikai közérzete nyugodt, ki­egyensúlyozott. Helytállásukkal kifejezésre juttatják a párt iránti bizalmat. Politikai érettségüket mutatja, hogy felelősen, fegyel­mezetten végzik munkájukat. A magasabb követelményeket, az elkerülhetetlenül szüksé­ges intézkedéseket megértik, elfogadják, s készék megvalósításukra is. A megye egyik legnagyobb beruházása válásul meg a salgótarjáni síküveggyárban. Az új fel­dolgozóüzeni lehetővé teszi a korszerű üvegtermékek gyártásának, exportálásának szélesítését és • növekvő építőipari igények kielégítését. A társadalmi viszonyok fejlődése Ezt követően társadalmi viszonyaink alaku­lását elemezte a beszámoló. Megállapította, hogy az elmúlt években tovább erősödött tár­sadalmi viszonyaink szocialista jellege. Nö­vekedett az állami és a szövetkezeti tulaj dón, A társadalom osztályviszonyai fejlődtek. To­vább * nőtt a munkásság politikai súlya, meg­határozó szerepe, kezdeményezőkészsége. Az aktív keresők háromnegyed részét kitevő, mintegy 75 ezer munkás döntő többsége a megye nagyüzemeiben koncentrálódik. Szá­muk alapvetően nem változott az elmúlt évek­ben. Változott viszont szakmai és politikai felkészültségük. A szakmunkások száma növe­kedett, arányuk a nagyüzemekben eléri az 50 százalékot. Egyre több munkásnak van érettségije, második szakmája. A salgótarjáni városi és járási pártbizottság, a tanácsoík, a szakszervezetek több hasznos intézkedést tet­tek a bejáró munkások életkörülményeinek javítására, lakóhelyükön a művelődésük le­hetőségeinek szélesítésére. Összességében ja­vult a munkások anyagi és szociális helyze­te. Korszerűsödtek élet- és munkakörülmé­nyeik. Az új lakások több mint 70 százalé­kába munkáscsaládok költöztek! Erősödött szocialista Rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Csökken­tek az osztályjellegű különbségek. Az alap­vető érdekek azonossága alapján az osztá­lyok közeledése alkotó együttműködése ér­vényesül. A munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, a lakosság különböző rétegei, a párttagok és pártonkívüliek az eltérő világnézetű emberek eredményesen dolgoznak együtt a szocialista építőmunka helyi feladatainak megvalósítá­sában, a társadalmi érdekek szolgálatában. Növekedett általános műveltségük, szakmai tudásuk, politikai tájékozottságuk. Mérsék­lődtek a különbségek jövedelmi viszonya­ikban, élet- és munkakörülményeikben, szemléletükben, életmódjukban. Egymáshoz viszonyított arányuk számottevően- nem vál­tozott. Párttagságunk egyetért a szocialista nem­zeti egység erősítésével, a párt jól bevált szö­vetségi politikájának folytatásával. Ugyan­akkor a beszámoló felvetette: a viták arra is figyelmeztetnek hogy helyenként élnek olyan nézetek, amelyek a gyakorlatiján nehezítik a szövetségi politika következetesebb érvénye­sülését. A munkások, illetve a mezőgazdasá­gi dolgozók egy része kölcsönösen eltúlozza az élet- és munkakörülményekben, a jövedel­mi viszonyokban meglevő eltérések mértékét. Nem tartja kielégítőnek a város és a falu közti különbségek csökkenésének ütemét. Je­lentős eltérések vannak az osztályokon, ré­tegeken belül is, a politikai felkészült­ségben, a közéleti tevékenységben, a szak­mai hozzáértésben és az általános műveltség­ben. A dolgozók egy része közömbös a köz­élet kérdései iránt, nem végzi fegyelmezet­ten a munkáját, és ellenérzésekkel fogadja, indokolatlannak tartja a munkához, a telje­sítményhez kötött bérek alakulását. Á tanácsok és a lakosság kapcsolata Az állami szervek — a tanácsok, a rendőri, a bírói és ügyészi szervek, a népi ellenőrök — valamint a fegyveres erők és testületek a törvényes rendelkezések betartásával és betartatásával eredményesen végezték mun­kájukat. A tanácsok gondoskodnak a lakosság ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról. A szocialista törvényesség alapvetően érvénye­sül. Megyénkben szilárd a közrend és a köz- biztonság. Az állami szervek élvezik a la. kosság bizalmát és támogatását A tanácsokról szólva az előterjesztés hang­súlyozta, hogy betöltik szerepüket, népképvi­seleti, önkormányzati, államigazgatási jelle­gük tovább erősödött. Növekvő felelősséggel vesznek részt a társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális feladatok végrehajtásában. A testületek, a tanácstagok jól képviselik a választók érdekeit, fejlődött kapcsolatuk a lakossággal, önállóságuk növelése, hatáskö­rük bővülése kedvező feltételeket teremtett a központi célok, a felelős, az öntevékenyebb, kezdeményezőbb város- és községpolitika megvalósításához. A megyei pártbizottság egyetértve az irány­elvek vitái során a párttagság és a közvéle­mény részéről felmerült igényekkel, szüksé­gesnek tartja, hogy a tanácsok területfejlesz­tési feladataikat nagyobb önállósággal végez­zék. Emeljék, a hatáskörükbe tartozó intéz­mények irányításának színvonalát. A meg­levő lehetőségek jobb kihasználása érdeké­ben kezdeményezőbben működjenek együtt a társadalmi, gazdasági szervekkel. Szélesítsék tömegkapcsolataikat és építsenek jobban a lakosság véleményére, cselekvőkészségére, a közérdekű bejelentések és javaslatok hász- nosítására, és fordítsanak nagyobb figyelmet az ügyintézés korszerűsítésére, egyszerűsítésé­re, gyorsítására. A megyei tanács hatéko­nyabban segítse a helyi szervek munkáját. Szélesedett az üzemi, a munkahelyi demokrácia Az elmúlt években társadalmi rendszerünk lényegi vonása, a szocialista demokrácia to­vább fejlődött A munkahelyi és lakóhelyi fó­rumokon egyre többen mondanak véleményt a végzett munkáról, tesznek érdemi javasla­tokat a feladatokra. A dolgozók véleményei, javaslatai, kritikai észrevételei nagyobb sze­Gazdaság és A megyei pártbizottság beszámolóiában je­lentős helyet kapott a gazdaságpolitikai fela­datok végrehajtása, a munka tapasztalatainak elemzése. Kiemelte, hogy a XI. kongresszus, a megyei pártértókezlet gazdaságpolitikai cél­jainak az ötödik 5 éves terv megvalósításá­val jelentős eredményeket értünk el. Gazda­ságunkban a termelés mennyiségi növekedése mellett mindinkább előtérbe került a minő­ség. Mindennek a jövő szempontjából van kü­lönösen nagy jelentősége. Jelentősen korsze­rűsödött a gazdaság anyagi, műszaki bázisa. Szerkezete jobban igazodik adottságaink­hoz, lehetőségeinkhez és jól szolgálja a nép­gazdasági feladatok eredményes végrehajtá­sát, a növekvő igények kielégítését. Tovább fejlődött az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság termelése, javult a szolgálta­tás színvonala Az ipari termelés 15,8 száza­lékkal nőtt az .ötödik ötéves terv első négy évében. A mezőgazdasági nagyüzemek árbe­vétele — a termelés fejlesztése révén — mintegy 30 százalékkal emelkedett az elmúlt négy évben. Külgazdasági kapcsolataink di­namikusan fejlődtek. Nagyobb figyelmet for­dítottunk a hatékonyabb gazdálkodásra. Eredményeink , elérését a magasabb követel­mények, a nehezebb feltételek között is biz­tosították a Központi Bizottság döntései, a dolgozók szervezettebb, fegyelmezettebb mun­kája, növekvő szakértelme, a tervszerűbb irányítás. A gazdasági munka eredményei mellett szólt a* előterjesztés arról is, hogy a fejlődés üteme a tervezettnél, az igények­nél és a lehetőségeknél mérsékeltebb. Tarta­lékainkat nem sikerült mindenütt megfelelő­en mozgósítani. Az ipar, az építőipar szerkezete tovább korszerűsödött. A távlatokat is meghatáro­zó, erőteljes fejlődés bontakozott ki az üveg- és kerámiaiparban, a kohászatban és a gép­iparban. Méreteikben is jelentősek, impozán­sak a salgótarjáni síküveggyárban, a romhá- nyi építési kerámiagyárban, a kábelgyárban megvalósuló fejlesztések. A szénbányászatban a termelés stabilizá­lása mellett számottevő műszaki, technikai átalakulás megy végbe. A sokéves elmara­dás után jelentősen javult, az országos át­lagot is meghaladja a gépi széntermelés ará­repet kapnak a döntések előkészítésében. Fó­rumainak nagy jelentősége van a különböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesíté­sében. Tovább bővültek az üzemi demokrácia fórumai, létrehozták a szakszervezeti bizal­miak, főbizalmiak testületéit, meghatározták jogkörüket. A szövetkezeti demokrácia for­mái is igazodnak a megnövekedett üzemi mé­retekhez, a követelményekhez. Az eszmecserék során kifejlődött annak az igénye, hogy a demokrácia fórumai működ­jenek tartalmasabban, csökkenjenek formális vonásai. Ezért a beszámoló azt erősítette, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a konk­rét helyi kérdések megvitatására, a tájékoz­tatás színvonalának emelésére. Jobban ki kell használni nevelő, mozgósító funkcióit az állampolgári fegyelem erősítésében, a jogok és kötelességek együttes érvényesítésében. A vezetők gyakrabban igényeljék és vegyék fi­gyelembe a kollektívák véleményét. A közös ajánlások, döntések végrehajtásában legye­nek következetesek, példamutatók. Folyama­tosan adjanak számot a javaslatok megvaló­sításáról. Természetesen mindez nem csök­kentheti a vezetők személyes felelősségét. életszínvonal nya. A könnyűipari üzemek korszerűsödtek, közülük is kiemelkedik a Salgótarjáni Ruha­gyár fejlesztése. Az ipar területi elhelyezke­dése a beszámolási időszakban tovább ja­vult. A salgótarjáni iparmedence mellett fi­gyelmet érdemlő beruházásokra kerül sor Balassagyarmaton és Romhányban. Az ötödik ötéves tervben folytatódott a gyártmányszerkezet átalakítása. A hagyomá­nyos termékek mellett újak válnak ismert­té, mind például a ragasztott biztonsági üveg, a jobb minőségű, esztétikusabb csempék, a modern tűzhelyek, a nagyobb teljesítményű kábelek, korszerűbb rádiótechnikai készülé­kek, fűtéstechnikai, atomerőművi és olajipa­ri berendezések, részegységek. Ebben a tervciklusban jelentős összeget —, mintegy 6,5 milliárd forintot — fordítunk ipari beruházásokra, fejlesztésekre, rekonst­rukciókra. Közel 200 ezer négyzetméter üzemcsarnok és szociális létesítmény épült meg. Ez több. mint a negyedik ötéves terv­ben, az új ipari üzemek telepítésének idő­szakában. Gazdaságunk lényeges tényezője a nagyarányú műszaki-technikai fejlesztés. Ezt mutatja, hogy a beruházások 60 százalékát a technika fejlesztésére, új technológiák vá­sárlására fordítottuk. Jelentősen bővült az ipari üzemek export­ja. Az összes kivitel több mint 55 százalék­kal nőtt, s ma már meghaladja a 3 milli­árd forintot Az export közel 70 százaléka dollárelszámolású. Szólt a beszámoló arról is, hogy a megye építőiparának teljesítménye tovább növeke­dett, igazodott a változó követélményekhez. A legfontosabb feladatoknak alapvetően ele­get tett Az utóbbi években jelentősen javult technikai-műszaki színvonala. r Gyarapodó mezőgazdaság A pártértekezlet óta, kedvezőtlen adottsá­gaink ellenére, a tervnek megfelelően fej­lődött mezőgazdaságunk. Évente átlagosan 9 ezer tonnává^ több gabonát, közel 10 ezer tonnával több burgonyát termeltek nagy- (Folytatás a 3. oldalon). A megye ipari és kommunális beruházásain egyre eredményesebben munkálkodnak az épitfe' ipari vállalatok. Tevékenységük értéke az elmúlt évben megközelítette az 1,3 milliárd forintot \

Next

/
Oldalképek
Tartalom