Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

Vilóri proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ'MSZ'M p NÓG R Á D MEGYEI BÍZÓTTS ÁGA ÉS A MEG YEI TAN ÁCS LAPJA XXXVI, ÉVF., 61. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK A belkereskedelmi miniszterhelyettes Salgótarjánban Az áruellátásról, a fejlesztésről, a környezeti kultúráról Tegnap tervegyeztető tárgyalásra Salgótarjánba érke­zett munkatársaival, valamint a SZÖVOSZ és a KPVDSZ- központ képviselőivel Laután Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A megyei tanácson Devcsics Miklós, a me. gyei pártbizottság titkára, Herencsényi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogadta. Ezt követően Herencsényi József tájékoztatást adott a megye ötödik ötéves tervé­nek eddigi kereskedelmi te­vékenységéről ; a forgalom alakulásáról, a hálózatfejlesz­tésről, a gazdálkodás alakulá­sáról. Á gondok között említette az áruellátás folya­matosságának zavarait, azt, hogy továbbra sem erős olda­la kereskedelmi és vendéglá­tóegységeinknek a gazdálko­dás. A nagy területű áruhá­zak építése mellett háttérbe szorult a szakbolthálózat fej­lesztése. A kereskedelmi szol­gáltatások igen lassan fej­lődnek, pedig a minisztérium ehhez anyagi segítséget is adott. Az egységek nagy ré­szében az igényektől jóval elmarad a környezeti kultúra, holott ez nem elsősorban pénz, hanem szemlélet kér­dése. Szó volt még az 1979. évi eredményekről, majd azok a problémák kerültek szóba, amelyek megoldásához a mé­nek, az áruellátással kapcso­latos követelményeknek. A korábbi egyezség ellenére a vállalat vezetése nem mond határozott igent új TÜZÉF- telep létrehozása ügyében. Segítséget kér a megye a di* ósjenői kemping téliesítésé- hez, a romhányi 600 négy­zetméter területű új étterem létrehozásához, a konténeres áruszállítás bevezetéséhez, a szerződéses fegyelem erősíté­séhez, az ipar és kereskede­lem kapcsolatának javításá­hoz, a döntésre érett kérdé­sek megoldásához. A megyei tanács elnökhe­lyettese foglalkozott még a tavaly felvett emlékeztető­ben szereplő tennivalók meg­valósításával. A kérdésekre a miniszter- helyettes és munkatársai vá­laszoltak. Egyetértés van ab­ban, hogy a megye kereske­delme és vendéglátása ked­vező irányban fejlődött, mind a forgalmat, mind pedig a hálózatfejlesztést illetően. A gyei vezetés, a minisztérium -korábbi megállapodásokban támogatását kéri. Ezek között említhetjük a pályázatoknak a támogatását, amelyek a gépi-technikai fej­lődést segítik elő. Korábban ígéretet kapott a megye vezetése, hogy a Karancs Szállót folyamatosan felújít­ják. Erre eddig nem került sor. A gyakorlati tapasztala­tok azt mutatják, hogy az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat jelenlegi irányítási rendszere nem előnyös a me­gye fejlesztési elképzelései­rögzítettek döntő része telje­sült. Laután Ferenc tájékoz­tatta a jelenlevőket a várha­tó áruellátásról, az esetleges jelentkező gondokról? Meg-, ígérte, hogy a Karancs Szálló felújítása ügyében a vállalat vezérigazgatója által tett kötelező ígéretet számon kérik. Még az idén hozzákezdenek a felújítási munkálatokhoz, amiket folya­matosan végeznek. A felújítá­sokra és a környezeti kultúra javítására fordítható összege­ket a minisztérium beépítette a vállalatok költségvetésébe. A helyi irányító szerveknek azt kell ellenőrizni, hogy mi­re használják fel az előbb em­lített költségeket. A konténer­fejlesztéshez, — de kizárólag csak gépekre — 50 százalékos kedvezményt kapnak a válla­latok. Megvizsgálják és vála­szolnak majd az Észak-ma­gyarországi TÜZÉP Vállalat­tal kapcsolatos észrevételek­re. A minisztérium megvizsgálja a kiskereskedelmi és nagy­kereskedelmi vállalatok szer­ződéses kapcsolatrendszerét, bizonyos idő után pedig újra visszatérnek azoknak a kér­déseknek végleges lezárásá­ra, amelyeknek anyagi kiha­tásai is vanna k. A minisztérium felhívta a figyelmet a folyamatban le­vő kereskedelmi beruházások mielőbbi befejezésére, mert az elsősorban a megye és a vállalatok érdeke. A környeze­ti kultúra javítása érdekében legtöbbet az egységek vezetői és dolgozói tehetnek. A hiánycikkek mérséklése érdekében a megyében is keresni, kell a lehetőségeket. A kis, veszte­séges egységek felszámolása érdekében az eddigi lehetősé­geket új formákkal bővítik. A miniszterhelyettes és munka­társai a délutáni órákuan megtekintették a szécsényi Pa­lóc Skála-COOP Áruházat. Bemutató Pasztán Lehet egymillióval kevesebb ? Energiatakarékos kukoricatárolási eljárás A meghívott szakemberek rással tárolt kukoricáját. Napjaink energiaínséges vi­lágában egyáltalán nem mindegy, hogy mire használ­juk fel drágán beszerzett im­portnyersanyagainkat. Ez egy­re inkább érvényes mezőgaz­daságunkra is. Nem véletlen, hogy mind több és több ener­giatakarékos eljárást kísérle­teznek ki, elsősorban a nö­vénytermesztés területén. Egy ilyen módszerrel ismerked­hettek meg Nóg'rád megye mezőgazdasági. szakemberei, tegnap a pásztói „Béke” Ter­melőszövetkezetben. A bemutatóval egybekötött előadáson, amelyet Gecse László, a megyei állattenyész­tési és takarmányozási fel­ügyelőség igazgatója nyitott meg, dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet el­nöke ismertette a Nógrádban elsőként náluk bevezetett energiatakarékos kukorica­tartósítás és -tárolás kedvező tapasztalatait. Ezt követően került sor, a csávolyi módszer bemutatásá­ra. Mint Babits Antal, a „Csávoly” Termelőszövetke­zet elnöke, elmondta, az eljá­rás jól bevált és mind több gazdaság alkalmazza ország­szerte. A módszer végtelenül egyszerű, nem igényel nagy összegű beruházást, saját ki­vitelezésben megoldható. Egy megfelelő méretű gödör szük­séges hozzá, amelyet fóliával bélelnek ki. A szemes kukori­m cgtekintették a pásztói Béke Termelőszövetkezet új eljá­— bábel-felv. — cát akár magasabb nedves­ségtartalommal is, külön ke­zelés nélkül ebbe hordják a kombájnoktól, és a fóliával történő, légmentes betakarása után, tetszés szerinti itjeig tá­rolhatják. Az eljárásnak számos elő­nye van. Ezek közül a leg­lényegesebb, hogy megtakarít­ható a kukorica szárítása, melynek költségei tonnánként 3—40U forintot tesznek ki. Az így tárolt termény beltartal- mi értéke 10—20 százalékkal magasabb mint a szárítotté. A tárolási költség minimális, nincs speciális gépigény és az ilyen kukoricát, illetve a be­lőle készült takarmánykeve­rékeket, az állatok is szíve­sebben fogyasztják. A gödrös fóliás tárolási módszer a „feltaláló” termelő- szövetkezetnek az elmúlt év­ben, közel egymillió forintos megtakarítást eredményezett. Ez egy tonna kukoricára több mint 278 forint költségcsök­kentést jelent. Tekintettel arra, hogy az •energiaárak a jövőben is vár­hatóan tovább emelkednek, kívánatos lenne, ha minél több mezőgazdasági üzem él­ne a valóban olcsó és ener­giatakarékos eljárással. To­vábbi előny, hogy e módszer alkalmazásával — mivel bú­za, árpa és zab tárolására is alkalmas — hatékonyabbá, gyorsabbá tehető a betakarí­tás üteme, mert a kombájnok nagyobb teljesítményének nem kell a szárítóberendezés kapacitásához igazodni. A szakemberek az előadást követően megtekintették a pásztói „Béke” Termelőszö­vetkezet hasonló módon, kí­sérletképpen, tavaly tárolt ku­koricáját. ,*VV'\/vao^\/V'\/\XVVn/\x\AXVVASVA/VA/VA/VA/v'\/N'>A/VA/VA/W\xv\XVNX\/V\/WV\y\/\^V/>X\/V'VA’^^ ■■ ózsef Attila, a munkás- I osztály nagy költője születése 75. évfor­dulójának méltó megünnep­lése Nógrád megye közműve­lődési programjában is ki­emelkedő helyet foglal el eb­ben az évben. Gazdag prog­ramsorozatok készülnek en­nek jegyében mind a megyei művelődési intézményekben, mind pedig a művelődési ott- honokban. könyvtárakban, is­kolákban s nem utolsósorban megyénk üzemeiben. A megyei művelődési köz­pont Salgótarjánban József Attila nevét viseli, éves prog­ramját, amelynek kiemelkedő eseményei különösen április­ban sűrűsödnek, ennek szel­lemében állította össze mind­három művészeti ágban. Az intézmény programjai egy­részt házon belül, másrészt pedig az ipari üzemekben zajlanak, s kiemelkedő helyet foglalnak el a megyei szolgál­tatási programban is, :így a lakosság minden réteget érin­tik. Például az üzemekben, községekben mutatják be a megyei amatőr versmondók József Attila munkássága je­gyében összeállított műsorát. Gazdag programsorozat Á József Áttila- évforduló jegyében A balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad és a salgótarjáni Tempress irodal­mi műsora a megyei szolgál­tatási program szerves része lesz. Derkovits Gyula műveiből — a Magyar Nemzeti Galéria s a megyében levő Mihályfi- hagyaték Derkovits-anyagá- ból — nyitnak kiállítást az SZMT-ben április 2-án. (A Dózsa-sorozat vándorol is majd a megyében.) Ez alka­lommal a debreceni tudo­mányegyetem irodalmi szín­pada működik közre. Április 11-én koszorúzzák meg Radnóti Miklós salgótar­jáni szobrát és a megyei' mű­velődési központban levő Jó­zsef Attila-domborművet. Ugyanezen a napon a műve­lődési központban József At­tila életét és munkásságát be­mutató fotódokumentációs ki­állítás nyílik. Este ugyancsak a művelődési központban a költészet napja megyei meg­nyitójára kerül sor, ez a Ma­gyar Rádió nyilvános műsora lesz. Április 18-án a megyei mű­velődési központ a József At­tila nevét viselő szocialista brigádok tanácskozását ren­dezi meg, a Palócföld József Attila-számának bemutatása jegyében. Ugyancsak a Palóc­föld közreműködésével, illet­ve szervezésében a fiatal írók tanácskozását tartják április 25-én és 26-án a megyei mű­velődési központban. Készül egy hangosított diaprogram is, amely a megyei szolgálta­tási programban vesz részt. S májusban tervezik egy könnyűzenei est megtartását, ahol József Attila megzenésí­tett verseit adják elő. A sal­gótarjáni zeneiskola tanárai kamaraműsort állítottak ösz- sze Bartók és Kodály mun­kássága jegyében s ez a szol­gáltatási programba kerül, a na'gybátonyi kamarazenekar műsorához hasonlóan. A megyei Balassi Bálint Könyvtár ugyancsak gazdag programot készített József Attila évfordulójának jegyé­ben. Például április 10-én rendhagyó irodalomórákat tar­tanak a salgótarjáni 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, valamint az egész­ségügyi szakközépiskolában. József Attila életét és mun­kásságát bemutató könyvkí- állítást nyitnák április 8-án. Még március végén ajánló bibliográfiát adnak ki József Attiláról. S ugyancsak már­cius végén József Attila-em- lékülést rendeznek könyvtá­rosok, pedagógusok és TIT- előadők részére. A z évfordulóra természe­tesen, a járási és kör­zeti intézmények is gazdag programmal készül­nek. Gyarapodnak a vízrendezők tennivalói Idén három törpe vízmű készül el Taggyűlést tartott tegnap Salgótarjánban a Fehő-zagy- vai Vízrendezési és Talajvé­delmi Társulat. Az összejöve­telen Szabó Tibor ügyvezető igazgató ismertette a tavalyi mérlegbeszámolót és előter­jesztette az idei gazdasági ter­vet. A társulat — összességé­ben véve — jó évként köny­velheti el a múlt esztendőt Termelési előirányzatát kis híján tizenhat százalékkal teljesítette túl; ugyanekkor hétszázhuszonnégyezer forint nyereséget ért el. Saját ter­melési értéke a tizenkét hó­nap alatt több mint tizenhét és fél millió forintra gyara­podott, 373 ezer forinttal túl­haladván a tervet. 1979 so^án több, viszonylag jelentékeny feladatot oldot­ták meg a gazdasági egység emberei. 6 millió 352 ezer fo­rintot emésztett föl az a munka, amellyel a Zagyvaró­na közelében levő vízválasz­tói tavat kikotorták. Mintegy kétszázötven méter hosszon burkolták be a Tarján-patak medrét, mindez 1 millió 863 ezer forintba került. Másfél milliót igényelt a kábelvédő csövek elhelyezése a salgótar­jáni síküveggyár területén. Ezeken kívül Zagyvarónán, Bárnában és Nagybátony kör­nyékén úgynevezett vízren­dezési munkálatokat végez­tek. Néhány esetben — kívülál­ló okokból — módosítani kényszerültek a korábban megkötött ’ szerződéseket. Egyik ilyen munka a Karancs- hús tárolómedencéjének megépítése. Itt részint terve­zési balfogás, részint szállítá­si bonyodalmak miatt 1980- ra is áthúzódott a még 1978- as befejezésre gondolt beru­házás. Ebben az évben a tavalyi­tól valamivel nagyobb meny- nyiségű feladatok hárulnak a társulat dolgozóira. A teg­nap elfogadptt határozati javaslat szerint az idén elő­állítandó, úgynevezett gene­rál termelési érték 18 millió 600 ezer forint; ez a tavalyi­tól mintegy háromszázezer forinttal több. A konkrét ten­nivalók közül kiemelhetők a megyénk bányavállalatával együttműködve épülő-építen­dő törpe vízművek. E hónap végén Karancsalján adnak át egyet, s még az év vége előtt elkészül egy-egy Karancsla- pujtőn és Karancsberényben. E létesítmények egyenként körülbelül tizenötmillió fo­rintba kerülnek. Mintegy négy-, négy és fél milliós költséggel énül Salgótarján­ban a KPM közúti igazgató­ság helyi telepének térbur­kolata. Ezeken kívül Mátra- novákon és Mátraszelén víz- rendezési feladatokat olda­nak meg: Hollókő kötelében nedig az utak mellett húzódó árkot burkolják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom