Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXVI ÉVF.. 58. SZÁM ARA: 1,60 FORINi 1980. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Kádár János részvételével Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Szombaton az angyalföldi pártszékházban 600 küldött és több mint 100 meghívott részvételével megkezdődött a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Méhes Lajos az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. A budapesti pártszervezetek nagy erőfeszítéssel és eredményesen dolgoztak az élet minden területén a XI. kongresszus határozatai, valamint az 1975. évi budapesti pártértekezleten kijelölt feladatok megvalósításáért — állapította meg a beszámoló. — Az eredmények alapja, hogy tovább fejlődött a párt vezető, kezdeményező, irányító szerepe, erősödött egysége, nőtt a kommunisták felelőssége a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. Méhes Lajos hangsúlyozta: a budapesti kommunisták helyeslik pártunk fő politikai vonalát, munkastílusának elvi jelentőségű vonásait. Azt kívánják, hogy e politika jegyében haladjunk tovább, s határozottságot és következetességet igényelnek kitűzött céljaink követésében, a párt határozatainak megvalósításában. A főváros az utóbbi öt esztendőben nagyobb ütemben fejlődött, mint bármelyik korábbi tervidőszakban. A lakosság életkörülményei — á meglevő és ismert gondok ellenére — jelentősen javultak. Ennek egyik legfőbb mutatója, hogy öt év alatt 86—87 ezer lakás épült, illetve épül Budapesten, tízezerrel több mint a negyedik ötéves tervben. Folytatódott a legnagyobb munkáskerületek korszerűsítése is. A pártbizottság első titkára szólt arról, hogy négy és fél hónappal az eredeti határidő előtt, éz év június 15-ig befejeződik a Petőfi-híd teljes felújítása. Ezt a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták a dolgozók, csakúgy mint azt. hogy a metró Nagyvárad tér—Kőbánya—Kispest közötti szakaszát — a felszíni rendezés nélkül — még ebben a hónapban átadják. A budapesti székhelyű ipar bár aránya az iparpolitika és a vidéki ipartelepítés eredményeként 40 százalékra csökkent, továbbra is megtartotta kiemelkedő helyét az országban, s a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata nyomán tett erőfeszítések nem lebecsülendő eredményeket hoztak a múlt évben a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javításában. Ez annál is jelentősebb, mert a fővárosi székhelyű ipar adja az ország összes ipari exportjának mintegy 50 százalékát. Méhes Lajos részletesen foglalkozott a szocialista demokrácia erősítésével, a szocialista emberi kapcsolatok fejlesztésével is, megállapítva, hogy e téren az utóbbi öt esztendőben az üzemi demokrácia kibontakozásában történt a legjelentősebb előrelépés. Méhes Lajos beszéde után megkezdődött a vita az írásbeli beszámoló és szóbeli kiegészítése felett. A budapesti pá’-tértekezlet vasárnap folytatja munkáját. (MTI) A népgazdasági tervekkel összhangban Zárszámadások, üzemi terveiemző tanácskozások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Erősödik a szakosodás a mezőgazdasági és az* élelmi- szeripari üzemekben. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítések összhangban állnak az idei központi termelési előirányzatokkal. — erről tanúskodnak a mezőgazdasági tsz-ek országszerte befejeződött zárszámadó közgyűlései, az állami gazdaságok tervei és az élelmiszeripari üzemek vállalati tanácskozásainak döntései. A részvevők vitakedve jellemezte az 1350 tsz-ben, a 69 szakszövetkezetben és a 17 halászati tsz-ben megrendezett többszintű értékelő-összegező értekezleteket. A közgyűlések tanúsága szerint a háztáji termelés további támogatása az üzemi tervek egyik alkotó eleme. További figyelemre méltó tapasztalat: javult a munka szervezettsége és a munkafegyelem a tsz-ekben; »lényegesen kevesebb tagsági vita került a fegyelmi döntőbizottságok elé. Az állami gazdaságokban 131 helyen készült átfogó üzemi terv, amelyet a szakszervezeti tanács a bizalmiakkal kiegészítve együttes tanácskozásokon értékelt. Az állami nagyüzemek továbbra is intenzív növénytermesztést folytatnak, s ezen belül erőteljesen felkarolják a takarmánytermesztést. Termelésükben az állattenyésztés részaránya 1980-ban nagyobb a növénytermesztésénél, ami összhangban van a népgazdasági célokkal. A tervek helyi megvitatását a gazdaságok vezetői azzal segítették, hogy az idén korábban közreadták az alapvető elképzeléseket, ily módon időt hagytak a dolgozóknak véleményük megformálására. Az élelmiszeriparban a vállalati tanácskozások részvevői általában helyeselték, hogy szélesedik az üzemek kapcsolati rendszere a mezőgazdasági termelőkkel. Közös anyagi érdekeltség alapján egész sor iparág — például a hús- a dohány- és a bőripar — fűzi szorosabbra az együttműködést a gazdaságokkal. Fejlődő gyermekvédelem Ezer fölött van megyénkben azoknak a gyerekeknek a száma, akik állami gondozásban részesülnek. A pedagógiának ez a nehéz területe az utóbbi időben sokat fejlődött, új lehetőségekkel gazdagodott. A 700 állami gondozott mellett 310 rendszeres nevelési segélyezett van. őket nem szakították ki a családi környezetből, mert nem nevelésre alkalmatlan szüleik vannak, csak ellátásuk anyagi feltételei nem biztosítottak. Rajtuk kívül még harminc intézeti elhelyezett is az állami gondoskodás részese. Az állami gondozottak közül 140 gyermek nevelőszülőknél van elhelyezve. Az ő nevelésüket hat nevelőszülői felügyelő segíti pedagógiai tanácsokkal. A felügyelők évente kétszer tanácskozásra hívják össze őket, ahol kicserélhetik tapasztalataikat, elmondhatják problémáikat, ötleteiket. A nevelőszülők mellett a rendszeres nevelési segélyben részesülő családokat is ők látogatják, ellenőrzik, így átlagosan 75 fő „jut" egy felügyelőre. Az állami gondoskodásnak ez a formája öt éve létezik — az induláskor még csak 80 családra terjedt ki, azóta megnégyszereződött. Egy-egy hónapban 150 ezer forintot fizetnek ki nevelési segélyként, egész évre két és fél millió a keret. A gyermek- és ifjúságvédelem fontos területe a pártfo- golás. Részben a megelőzést szolgálja: a súlyosan veszélyeztetett gyermekek mellé — akifc még nem követtek el törvénybe ütköző cselekedetet, társadalmi pártfogót rendelnek ki. 130 fiatalkorú életét hivatásos pártfogó segíti — ők utó^ondozottak, büntetésük letöltése, próbára bocsátásuk után a társadalomba való beilleszkedésüket segítik a pedagógusok. A járások, városok hivatásos pártfogói irányítják a társadalmi pártfogókat, továbbképzéseken ismertetik meg a vállalt feladatokkal. Szorospatak felzárkózik ! Tart a lendület a szénbányáknál A jelenlegi munkatempót tartva biztosra vehető, hogy a Nógrádi Szénbányák akna- üzemei és külszíni fejtése — a párt XII. kongresszusa tiszteletére március elsejével indított munkaverseny ideje alatt —, teljesítik azon vállalásaikat, mely szerint, hatezer tonna szénnel többet adnak át a népgazdaságnak a tervezettnél és kétszáz méter vágattal hajtanak ki többet. 1980-ra 15,1 kilométer vágat hajtását tűzték ki célul, melyből az első negyedévre valamivel több mint 4 ezer méter esik. Ezen, a széntermelést jelentősen befolyásoló tevékenységnek roppant nagy fontosságot túl doni tónak a szocialista brigádok. Ennek tulajdonítható, hogy az év elejei nehéz kezdés után február utolsó napjaira behozták a lemaradásukat, s a vállalat aknaüzemei összességében csak hét méterrel maradtak el a célkitűzések valóra váltásától. Két hónap alatt tizennégy méterrel több mint két és fél kilométer vágatot hajtottak ki a bányákban, s bár jelentős eredmény, hogy az előkészítő vágatok tervét 5.2 százalékkal túlszárnyalták, ám gond, hogy a feltárásra már kevesebb energia jutott. Márpedig ez a „jövőbelátás” szempontjából igen fontos lenne. Vonatkozik utóbbi, főként a ménkesi aknaüzemre, hiszen — Szorospatakon, de Tiribesen lés Kányáson is tartják magukat vállalásaikhoz a szocialista brigádok. Egyébként az esztendőből eltelt tíz hét jelentős széntermelési sikereket hozott. Főként márciusban, Szoros patak „kezd felzárkózni”, olyannyira, hogy — igaz, vagonhiány miatt —, már több mint 1300 tonnányi szén hever készletterén. Kányáson szintén tovább tart az eredményesség, bár hamarosan új frontot nyitnak, miként Tiribesen. Ménkesen a 9. számú front kiszerelését néhány nappal ezelőtt megkezdték, ám a termeléskiesés csökkentésére, gondos előrelátással, már ezt megelőzően nekiláttak az új komplex front szerelésének, s addig egyedi acéltámos biz* tosítású munkahelyet üzemeltetnek. I A még jobb tejlesítménye- ket ismét hátráltatja a vagonhiány. Március harmadikén öt, negyedikén 4, ötödikén tizenegy órás állásra kényszerült emiatt a nagyba* tonyi szénosztályzó és a szállítórendszer. S ez, ha továbbra is így marad, még nagyobb gondot okoz, hiszen harmadikétól három műszakban üzemel a kazár-pólyosi külszíni fejtés. Ahonnan még ebben a hónapban több mint tizenegyezer tonna szenet fuvaroznak Bátonyba. A Nógrádi Szénbányáknál a március elsejével elkezdődött kongresszusi hónap lendülete tovább tart. Tavasz helyett tél Szombatra virradóra Ismét hó lepelbe burkolóztak — a tél kezdete óta ki tudja hányadszor — a megye hegyei, városai. falvai. A balassagyarmati Madách Imre-szobor is hólepelbe öltözött. (Kulcsár József felvétele) Művelődési házat avattak Története van annak, hogyan lett az egykori művelődési intézményből újra művelődési intézmény Kazáron. Évekkel ezelőtt a bánya kul- túrotthona volt. A szénbányászat visszafejlesztése idején, amikor a bányászcsaládok jövedelemkiesésének ellensúlyozására nőket foglalkoztató üzemeket telepítettek megyeszer- te, így jött létre (az életveszélyes épület átalakítása után) a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége. A fontos társadalmi, szociális érdek miatt akkor úgy döntöttek, átmenetileg a kultúra házát „feláldozzák”. A gyáregység közben fejlődött, a 300 dolgozó közel 200 milliós termelési értéket állít elő — a vállalati fejlesztéseket a bővítésre összpontosították. A Tordas-akna üzemépületét megvásárolva, a falu szélén terjeszkedtek, 1978. decemberében 15 millió értékű épületet adtak át. Előtte már felmerült: mi legyen a másik épület, az eredeti bányai kultúrház sorsa. A salgótarjáni járási pártbizottság, az SZMT és a járási hivatal vezetői egyaránt arra ösztönöztek, hogy legyen újra művelődési intézmény Kazáron. Tavaly januárban döntöttek: megtartják az épület tulajdonjogát és jelentős részét a szakszervezeti bizottságnak adják át önálló szakszervezeti kulturális intézmény létrehozására. Széles körű összefogás teremtette meg az anyagi alapjait. A SZOT-tól félmillió forintot, a megyei szakszervezeti kulturális alapból 50 ezer forintot, a vállalat jóléti-kulturális alapjából 95 ezer forintot, a községi tanácstól 50 ezer forintot, a Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől 20 ezret kaptak támogatásként. Emellett saját szakszervezeti költségvetésükből és a dolvozók őszi kommunista szombatjának bevételéből is Kazáron szántak erre. Kimondottan könyvtár létrehozására a textilipari szakszervezet 80 ezer forintot juttatott. A támogatások felhasználásával alapos felújítást, csinosítást végeztek, berendezéseket vásároltak. Mind a könyvtár, mind a művelődési ház sokféle rendeltetésű, az üzem dolgozóinak és a terület lakóinak kulturális igényeit kellően ki tudják elégíteni. Jelenleg 3 ezer kötetes könyv- állománnyal rendelkeznek (ez duplájára fejleszthető), a kölcsönzésen túl más rendezvényeket is terveznek (gyermek- programokat, mesedélutánt, évfordulós műsorok készítését). A nagyterem mozielőadásra, társadalmi ünnepek megtartására, táncestekre, műsoros estekre egyaránt alkalmas. Található az épületben' ifjúsági klub. és közepes létszámot vonzó programokra a tanulók, a felnőttek általános,1 és szakoktatását szolgáló tér- mei sem lesznek elzárva. Az . önálló költségvetésű szakszer- ■ vezeti művelődési házat az SZMT, a tanács 100—100 ezer forinttal, a termelőszövetkezet 20 ezer forinttal támogatja évente. Itt működik a község hagyományőrző csoportja és remélik, a gyári és községi KISZ-szervezet fiataljainak összefogásával pezsgő élet költözik a házba. Szombaton nőnapi ünnepséggel összekötve avatták fel az intézményt, Csemáfc Ká- rolyné vállalati főkönyvelő jelképesen átadta az üzemi vállalati bizottságnak. Ezt ünnepi műsor követte, ahol a népes közönség előtt (eljöttek a létrehozásban részt vállaló szervek képviselői is) a hagyományőrző csoport is fellépett. Délután ingyenes filmvetítéssel megkezdődött a rendszeres mozielőadások sora (hdNl háromszor vetítenek).
