Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

(I** At iskolát a tervezett két tanterein helyett néggyel bővítették, a központi Deme Lajos fűtés beszerelése is megoldódott. Barátságos hangulatot árasztanak a település kacskaringós útjai. Illés István, Jancsovics Róbert, Herczeg Zoltán, Barna Árpád és Balázs Anita első osztályosok vidáman indulnak hazafelé. A tanácsi szocialista brigád tagjai: Mókher Ferencné, Jenes Lászlóné, Lukács István, Kassal Lajos, Strausz Jőzsefné és Trenyék Ágnes. tanácselnök Szilaj Varga László a Dobó utcában az idén fog a házépítésbe, az új utca­sor Ízléses építménnyel gazdagodik. A történelmet itt kikerülni nem lehet. De lehet integrálni, a mához, a mai valósághoz, a holnap terveihez kötni. Lehet és érdemes — így vallják maguk a drégelypalánkiak is. Itt van mindjárt a nem­zeti helytállásra példa, az irodalomból is jól ismert „drégeli rom”, vagy a község (Dré­gely) néveredete: a kutatás kimutatta,' hogy lengyel testőrtelepítés volt ez a hely nagy királyaink idején (Endre, Béla, Géza, László). A testőrök a királyok kíséretében kerültek ide. Egy ízben komoly vita keletkezett abból, hogyan kell hát helyesen írni a névtelen ka­tonatársakkal mártírhalált halt Szondy György drégeli várkapitány nevét? Erről Balázs Sándor, a helybeli ipari szövetkezet (névadója a drégeli hős) elnöke „csupán az érdekesség kedvéért” elmondja; az Akadé­mia állásfoglalása szerint y-nal, mert bár Szondy korában a magyar nemesség még nem használta a nevek végződésén ezt a betűt —, viszont Szondy származásának len­gyel eredete is döntően esik a latba És, ha már a Szondy Lakatos és Szerelő Ipari Szö­vetkezet szóba került, folytassuk is vele a krónikát! Balázs Sándor okleveles villamos- mérnök, alig valamivel több mint egy évti­zede, négy ven-egynéhány társával, saját szer­számokkal, eszközökkel alapította meg ezt a virágzó szövetkezetét. Az első évben 18 mil­liós értéket tehettek a mérleg serpenyőjé­be, nagyrészt szerelési munkákból. Tavaly nem kevesebb, mint 136 (!) milliós értéket produkáltak. Jelenleg 486-an vannak és a külföldi munkahelyeket is számítva, nyolc üzemegysége dolgozik a szövetkezetnek, amelynek itt, Drégelypalánkon működik a központja. Az egyik legjelentősebb munká­juk a tavaly átadott Interszputnyik földi ál­lomásának berendeaésszerelése, amelyet szovjet mérnökök irányításával végeztek. En­nek nyomán jutottak el a szabadság-hegyi té­vétoronytól az ország keleti széléig húzódó mikrolánc berendezési szerelésének megbíza­tásáig. Az olimpiai közvetítések zavartalan­ságában ily módon jelentős mértékben köz­reműködnek a szövetkezetiek. Sokoldalú tevé­kenység a munkában, a község életének se­gítésében — ez jellemzi őket. A hon ti öre­gek napközi otthonát patronálják, a gyer­mekintézményekkel együttműködési szerződést kötöttek; saját autóbuszukkal tavaly össze­sen 4290 kilométernyi utaztatással segítették az öregek, a gyerekek, a fiatalok kirándulá­sait. Strausz 'Józsefni a drégelypalánki tanács vb-titkára és Deme , Lajos, a tanács elnöke Is erről az összefogásról beszél. A két „Szon­dy”, a két szövetkezet; az ipari és a mező- gazdasági, anyagiakkal is hozzájárult ahhoz, hogy az idén megkezdődhessen a Szondy- parkban az emlékmű felállítása. A tervek szerirt Köö Pál szobrászművész készíti el a hős emlékét őrző domborművet. Ehhez a köz­ségi tanács is hozzájárul, de segítséget kap­nak a megyétől, az országos illetékes szerv­től is. Központi fűtéssel felszerelt iskolában tanul itt a diák. Néhány év leforgása alatt négy iskolai tanteremhez további tízet építettek (beleértve a két napközistermet is!), elő­reléptek az útépítésben, a főutca világításá­nak korszerűsítésében, tanácsi kezelésbe vet­ték a temetőt, ravatalozót építettek, kerítést húztak, egy csoporttal bővítették az óvodát is. Négy-öt év alatt olyan fejlődés tapasztalha­tó ebben a több mint 1900 lakosú község­ben, amilyen mindenképpen indokolttá teszi a tanácsi erőkj az ésszerű összevonások (ide­tartozik Ipolyvece és Hont, területileg a nagy átkelő, Parassapuszta is)' létét, értel­mét. „Mindig egy-egy kiemelt feladatra összpontosítunk, legyen az székhelyközségi, vagy társközségi. így tudunk minden évben előrelépni, ezt az utat kell követni a jö­vőben is” — vélekednek a tanácsiak, akik január elsejétől, Hámán Kató nevét felvéve, szocialista brigádban dolgoznak. Megszűnt a rossz emlékű cigánytelep. A cigány származá­súak tanácsi segítséggel Vécén, Honton kap­tak új otthont. A társadalmi figyelemre, az erőfeszítésre és értelmére elegendő ezúttal egyetlen mondat is: — A három községben 245 cigány származású lakosunk van, de míg egyfelől az emberibb életre szoktatás a gond, másfelől egyre több az olyan család, akire nézve ennek éppen az ellenkezőjét tapasz­taljuk — mondja e gondok jó ismerője, a drégelypalánki tanács vb-titkárnője. De ami még feltétlenül idetartozik: a cigánytelep felszámolásában több mint két esztendővel korábban végeztek a tervezettnél! És még két fontos adat — a negyvenegy tanköteles cigány származású gyerek közül negyven (!) rendszeresen jár iskolába, s ők ingyenes nap­közi étkeztetésben részesülők. A művelődési ház körzeti szerepet tölt , be, fenntartását a tanács a gazdasági egységekkel közösen oldja meg, je­lenleg a tornateremnek Használt nagyterem melegpadló® burkolásán fáradoznak. Ez a munka jövőre készül el. Egészségház építését tervezik, Akkor megvalósulhatna a régi terv is, a mostani egészségügyi házat öregek nap­közijévé alakíthatnák. Szociális gondozásba, étkeztetésbe így is több mint húsz öreget vontak már be. Jó víz, jó út — ez kellene még. „Kifogyni sosem lehet a munkából”. T. Pataki László Kép: Kulcsár József A termelőszövetkezet szörpüzemében a saját málnaalapanyagon kívül más A Szondy Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet készítette el az érsekvadkerti A kétkerekű kiskocsin egye. gyümölcsöket is hasznosítanak. SERKÜV hatszáz férőhelyes sertéstenyésztő telepének rekonstrukcióját lőre üveg ntaz’k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom