Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata (Folytatás a 2. ódáiról.) tívabb részvételét a termelésben és a közélet­ben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődésünk egyik fontos erőforrása az élet minden területén. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszerelt­ségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésé­re, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésére. Bővíteni kell a szociális otthonok hálózatát, emelni a gondo­zás színvonalát. A testnevelési és sportmozgalom előreha­ladásának kulcskérdése a tömegsport támo­gatása, különösen az iskolai testnevelésnek. A párt következetes politikájának, ideoló­giai nevelő és építőmunkánknak eredménye­ként a marxista—leninista világnézet a köz- gondolkodás meghatározó tényezője. Széle­sebb körben tudatosultak a szocialista er­kölcs és életmód normái. A tudományos szo­cializmus mellett ugyanakkor még hatnak, időnként felerősödnek más ideológiák, esz­méinktől idegen nézetek is, amelyeket az el­lenséges propaganda is táplál. Az elméleti és nevelő munka jobban segít­se elő a szocialista tudat, életmód és élet­eszmények térhódítását. A fiigyeimet a társadalom fejlődése szem­pontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a mun­ka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottan fel kell lépni a kispolgári élet­felfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Még tüzetesebben kell tanulmányozni a gyakorlati munka tapaszta­latait, általánosítani tanulságait. Szorosabbá kell tenni az elmélet és a gyakorlat kapcso­latát. Nevelő munkánk mélyítse el a szocia­lista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy el­választhatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Ha­tározottabban küzdeni kell a még létező, ese­tenként felerősödő burzsoá ideológia, a na­cionalizmus és a kozmopolitizmus ellen. Pártunk —, miként eddig is tette — kö­vetkezetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben, elsősorban tudományos elméletünk fejlesz­tésével, alkotó alkalmazásával, alapjainak megvédelmezésével küzdhetjük le a dogmatiz- mus veszélyét, a marxizmus modernizálásá­nak ürügyén jelentkező revizionista nézete­ket, s az elmélet lebecsülését. A világban végbemenő fejlődés, mozgalmunk új kérdései bonyolultabbá tették az ideológiai munkát. Ez azt követeli, hogy a kommunisták az eddiginél aktívabban képviseljék világnéze­tünket, a tőle idegen nézetekkel, meggyőző érvekkel szánjanak szembe, leplezzék le és utasítsák vissza az imperializmus antikom- munista, szocializmusellenes propagandáját. A tudományos munkában is az erők ész­szerű összpontosítására keli törekedni, főleg azokon a területeken, ahol adottságaink, a személyi feltételek és anyagi erőforrásaink lehetőséget adnak az eddiginél nagyobb eredmények elérésére. A kutató-fejlesztő munkát célratörőbbé, a tudományos intéz­mények és a termelőüzemek együttműködé­sét közvetlenebbé kell tenni. A felhaszná­lásban érdekelt gazdasági és tudományos in­tézmények — ahol lehetséges — közösen ha­tározzák meg a kutatási Jeladatokat, és a gyakorlati alkalmazásban is működjenek együtt. A tudomány fejlődését, a társadalmi céljaink megvalósítását segítő alapkutatások részesüljenek jelentőségüknek megfelelő tá­mogatásban. Több figyelmet kell fordítani a külföldi szellemi termékek átvételére, hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. s általában az ifjúság sportjának a fejleszté­se. Ézen az alapon növelhetők az élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangol- tabbá kell tenni a sport állami és társadal­mi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, nö­velni a szakmai vezetés önállóságát és fele­lősségét. Fokozott gondot kell fordítani a művelő­dést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasz­nálására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javítására, valamint a termé­szetjárás támogatására. Figyelembe véve az idegenforgalom jelen­tőségét, bővüljön a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatás. Tö­megessé vált a magyar állampolgárok utazá­sa más országokba; ezt a lehetőségekkel össz­hangban a jövőben is támogatni kell. A társadalomtudományok művelői növel­jék a fejlődésünk szempontjából fontos té­mák kutatásának arányát, vállaljanak na­gyobb szerepet és felelősséget az új kérdé­sek megválaszolásában, a marxizmus—leni- nizmus pozícióinak erősítésében. A propaganda és az agitáció meggyőző erejének növelésével, módszereinek korsze­rűsítésével hatékonyabban járuljon hozzá a párt eszmei, politikai és cselekvési egységé­nek szilárdításához, erősödjék szemléletfor­máló és nevelő jellege. A pártoktatásban, az egyetemeken és fő­iskolákon, valamint a középfokú iskolákban javuljon a marxista—leninista képzés, a vi­lágnézeti nevelés. Fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapaszta­latainak megismertetése. Az oktatás jelentősége a tudományos, tech­nikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik, társadalmi, gazdasági előrehala­dásunknak egyik legfontosabb tényezője. Változatlanul kapjon elsőbbséget az általá­nos iskola fejlesztése. További erőfeszítése­ket kell tenni, hogy a tanulók a tankötele­zettségi időn belül végezzék el a nyolc osz­tályt. A középfokú oktatás eredményesebben feleljen meg a korszerű szakmunkás- és szakemberképzés igényeinek. Az általános műveltségen túl adjon olyan szakmai alap­ismeretéket, amelyek más, rokon területeken is viszonylag könnyen hasznosíthatók. A fel­sőfokú képzés igazodjék jobban a társada­lom, a népgazdaság szükségleteihez. Meg kell határozni az iskolarendszer távlati fej­lesztési irányait. Minden oktatási formában nagy gondot kell fordítani a tehetségek felkarolására, se­gítésére. Fontos társadalmi, politikai feladat a munkás- és parasztgyermekek tanulásának módszeres támogatása. A felnőttoktatás, a rendszeres tovább- és átképzés jobban iga­zodjék a műszaki haladáshoz, a társadalmi és népgazdasági szükségletekhez. Előrehaladásunk elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadal­mi üggyé. Több gondot kell fordítani az ol­vasás, a művelődés iránti igények felkelté­sére és kielégítésére, e területen is serkent­ve az öntevékeny társadalmi közreműkö­dést. Ápoljuk anyanyelvűnket, értékes tör­ténelmi hagyományainkat. A kulturális területen dolgozó kommunis­ták hassanak oda, hogy az irodalom és a művészetek a maguk »sajátos eszközeivel fo­kozottan támogassák és szolgálják szocialis­ta céljaink megvalósítását. Jobban kell támogatni a valóságot tükrö­ző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű, ér­tékes művészi alkotásokat. Nem szabad te­ret engedni az antihumánus, a szocializmus­sal ellenséges törekvéseknek; az antimarxis- ta nézetek részesüljenek határozott elvi bí­rálatban. A jövőben is teret kell adni a sza­bad alkotómunkának, az előremutató kezde­ményezéseknek és kísérleteknek. Az alkotó- műhelyek és a helyi szervek továbbra is kí­vánatos önállósága párosuljon nagyobb fe­lelősséggel. Pártunkban a döntés a pártalapszervezetek és a választott testületek kollektív feladata, A döntések minden párttagra kötelezőek, a végrehajtásban érvényesíteni kell a szemé­lyes felelősséget. Minden tisztségviselő, min­den párttag álljon ki a demokratikusan ho­zott határozatok mellett, hajtsa végre őket és munkahelyén, környezetében mindent te­gyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, mun­kastílusát, növelni a pártmunka mozgalmi jellegét. Határozottan fel kel] lépni a for­mális vonások, a felesleges párhuzamossá­gok, a hivatalnoki munkamódszer ellen. A pártellenőrzés jobban segítse a politika megvalósítását, az adott terület helyzetének hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltá­rását és a munka megjavítását célzó javas­latok kidolgozását. A párt valamennyi válasz­tott testületének és szervezetének növeked­jék a felelőssége a végrehajtást akadályozó okok feltárásában és megszüntetésében. Növelni kell a vezetőkkel szemben támasz­tott követelményeket. Legyen tervszerű a ká­dermunka, növekedjék a vezetők felelőssége a káderek kiválasztásában, felkészítésében, előléptetésében, cseréjében. Vezető poszto­kon csak politikai, szakmai, vezetési köve­telményeknek megfelelő, rátermett személyek dolgozzanak. A társadalom érdeke azt kö­veteli, hogy a megérett káderkérdéseket ide­jében oldják meg. Változatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet. A megítélés mércéje párttagok és pártonkí- vüliek esetében egyaránt a végzett munka le­gyen. Bátrabban kell előléptetni a vezetésre alkalmas fiatalokat. A tapasztalható szubjek­tivizmus leküzdése megköveteli a kádermun­ka demokratizmusának erősítését, a vezetői munka és magatartás társadalmi ellenőrzé­sének fokozását, a választott testületek, tár­sadalmi szervek döntési, illetve véleménye­zési jogának következetesebb érvényesítését. Pártunk a XL kongresszus óta eltelt idő­ben egészségesen fejlődött. A párt taglétszá­ma 754 ezerről 812 ezerre nőtt. A párttag­ságnak több mint fele jelenlegi foglalkozá­sa, háromnegyed része pedig eredeti foglal­kozása szerint munkás, vagy paraszt. Pár­tunk erejének egyik nagy forrása, hogy so­raiban tömöríti a társadalom különböző nem­zedékeinek legjobbjait. A tagfelvételi munka alapkövetelménye, hogy a dolgozók legjobbjai kerüljenek a párt soraiba. Az utánpótlásnak változatlanul leg­főbb bázisa a nagyüzemi munkásság. Javí­tani kell a párttaggá nevelést a termelőszö­vetkezeti parasztok, az egyetemi, főiskolai hallgatók között. Növekedjék a fiatalok és a nők aránya. Kívánatos, hogy az értelmisé­giek és az alkalmazottak közül is vegyék fel a pártba az arra méltókat. A szakszervezetek fontos feladata, hogy képviseljék tagságuk és a dolgozók egyes rétegeinek érdekeit a vállalatok vezetősége és az állami szervek előtt. Védjék a dolgo­zók törvényben biztosított jogait, szorgalmaz­zák a munkafeltételek és -körülmények ja­vítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet tag­ságuk politikai nevelésére, szakmai és álta­lános műveltségének gyarapítására. Az üze­Korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom. A kommunista és munkás­pártok következetesen képviselik a munkás- osztály és más dolgozó osztályok napi érde­keit és forradalmi céljait, az emberi hala­dás egyetemes ügyét. A Magyar Szocialista Munkáspárt a mar­xizmus—leninizmus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján folytatja nemzetközi te­vékenységét. Cselekvő részt vállal a kommu­nista mozgalom egységének elmélyítését, a közös célok elérését szolgáló akciókban. A jövőben is tevőlegesen hozzájárul az euró­pai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén meghatározott közös feladatok végrehajtásához. Pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít az együttműködés erősítésére a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb osz­tagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­val, a testvéri szocialista országok kommu­nista és munkáspártjaival. Szolidáris a tő­kés- és fejlődő országok kommunistáinak osztályküzdelmével, minden lehetséges terü­leten fejleszti velük az együttműködést. Pártunk abból indul ki, hogy a marxizmus —leninizmus élő, fejlődő, a kommunista és munkáspártok tapasztalataival szüntelenül gazdagodó tudományos elmélet. Minden kom­munista párt joga és kötelessége, hogy a szocialista forradalomnak, a szocializmus épí­tésének általános törvényszerűségeit önálló­an, alkotó módon, saját harcának konkrét nemzeti és nemzetközi feltételeivel, s köve­telményeivel összhangban alkalmazza. Elveink tisztaságának, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének védelmében minden esetben következetesen harcolunk az álforradalmi tendenciák, a marxizmus—leni­nizmus jobboldali és „baloldali” torzításai, a szakadár törekvések ellen. A kommunista és munkáspártokkal, minden más haladó erővel együtt szembeszállunk az antikommunizmus és a szovjetellenesség régi és új megjelené­si formáival. Határozottan harcolunk a mao- izmus ellen, amely nyíltan támogatja az im­perialistáknak a Szovjetunió, a szocialista or­mi demokrácia fórumainak tartalmas mű­ködtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók vé­leményükkel, javaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításá­hoz, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek aktívabb szerve­zői a szocialista munkaversenynek és brigád­mozgalomnak, alakítsák továbbfejlesztésük irányait, ezzel is törekedjenek a formális vonások csökkentésére. Segítsék a munkához való szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegyelem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvének következe­tesebb érvényesítéséért, a káros egyenlősdi- vel szemben. A KISZ megtisztelő feladata, hogy mozgó­sítsa tagságát, az egész magyar ifjúságot a tanulásban és a szocialista építőmunkában való helytállásra, nevelje hazafias és inter­nacionalista kötelezettségeinek teljesítésére. Ápolja és erősítse a forradalmi szellemet. Határozottan küzdjön az ifjúság soraiban is fellelhető helytelen nézetek és magatartás, a közömbösség ellen. A növekvő követelmé­nyekhez igazodva, a különböző rétegek és korosztályok sajátosságait figyelembe véve fejlessze munkastílusát. Erősítse munkájának mozgalmi jellegét, szüntesse meg a bürokra­tikus vonásokat. Fordítson nagyobb gondot a dolgozó fiatalok, köztük a munkásfiatalok körében a politikai és szervező tevékenység­re. Az ifjúkommunisták legjobbjait készítse fel a párttagságra. A pártszervek és -szerve­zetek fordítsanak nagyobb gondot a KISZ munkájának irányítására és segítésére. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövőben is vállaljon részt a gyermekek neveléséből, szervezze közösségeiket, segítse az iskolai ok­tatást és az úttörőmozgalomból kikerülő fia­talok beilleszkedését az ifjúsági szövetség munkájába. A Magyar Nők Országos Tanácsa a társa­dalmi és tömegszervezetekkel együttműköd­ve továbbra is kísérje figyelemmel a nők társadalmi helyzetének alakulását, egyenjo­gúságának érvényesülését, vegyen részt a munkahelyi, lakóterületi szociális, kulturális, gyermek- és családvédelmi feladatok meg­oldásában. Bátrabban éljen javaslattevő és véleményező jogával. A mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek országos tanácsai és területi szö­vetségei nyújtsanak nagyobb segítséget a hatékonyabb gazdálkodás megszervezéséhez. Képviseljék a szövetkezetek és tagjaik érde­keit. javítsák a szövetkezetek együttműkö­dését, segítsék a demokrácia fejlesztését. Erő­sítsék a társadalmi és a szövetkezeti érdekek összhangját. A Hazafias Népfront-mozgalom, amely a párt szövetségi politikájának, a szocialista nemzeti összefogásnak átfogó kerete töreked­jék arra, hogy tovább szélesedjék a közélet­ben részt vevők köre, elsősorban a lakóte­rületeken. Mozgósítson az országos és a he­lyi feladatok megoldására. Bizottságai vállal­janak még nagyobb szerepet a város- és köz­ségpolitikai tervek kidolgozásában és meg­valósításában. A jövőben is teremtsenek fóru­mot társadalmi életünk legfontosabb kérdé­seinek széles körű megvitatásához. szagok, a kommunista pártok ellen irányuló ideológiai és politikai hadjáratát. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát és számíthat a világ forradalmi, ha­ladó erőinek támogatására. Tudatában va­gyunk annak, hogy pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színtéren a jövő­ben is az eredményes hazai munkával fejt­heti ki a legnagyobb hatást. ☆ ☆ ☆ A kongresszus az elmúlt öt év mérlegét megvonva úgy véli, hogy mind az eredmé­nyekben, mind a fogyatékosságokban tükrö­ződik a párt vezető testületéinek, végrehajtó szerveinek és tagságának tevékenysége. Szük­ségesnek tartja minden szinten a munka kri­tikus és önkritikus vizsgálatát, a végrehajtás megjavítását. A kongresszusi felkészülés időszakában és a kongresszusi vitában számos olyan jó ja­vaslat is elhangzott, amely nem igényli a párt legfelsőbb fórumának a döntését. So­kan, párttagok és pártonkívüliek. levélben juttatták el észrevételeiket a területi és a központi pártszervekhez. Gondoskodni kell róla, hogy ezeket a javaslatokat az illeté­kes pártszervek munkájukban hasznosítsák. A kongresszus nagyra értékeli, hogy a ma­gyar dolgozók széles körű munkaverseny- mozgalommal, felajánlásokkal és új munka- sikerekkel köszöntik hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulóját. A kongresszus mély meggyőződése, hogy pártunk, népünk sikeresen megoldja az előt­tünk álló időszak feladatait. Felhívja a párt tagjait, a munkásosztályt, a termelőszövet­kezeti parasztságot, az értelmiséget, dolgozó népünket, hogy a kongresszusi határozatod teljesítésével, a párt politikájának megvaló­sításával járuljanak hozzá céljaink valói« váltásához. A kongresszusi határozatok véfj- rehajtása adjon újabb lendületet a szociali» mus építésének hazánkban. (MT^ VI. A párt- és tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt a mun­kásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja. Eredményesen tölti be vezető szerepét társadalmunkban, egységes, tömeg­befolyása erős. A magyar nép bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi politiká­ját és elismeri, értékeli a kommunisták ál­dozatkész, odaadó munkáját. A párt tevé­kenységét a nép szolgálatának tekinti. Ez nagy felelősséget hárít rá a szocializmus épí­tésének irányításában. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt ve­zető szerepének, a párt és a tömegek köl­csönös bizalmának és kapcsolatainak továb­bi erősítése. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában kell kife­jeződnie. Ennek megfelelően a párt munká­ja a határozatok egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére, a tömegek mozgósítására összpontosuljon. Fokozni kell minden pártszervezet kezdeményezőkészsé­gét a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehető­ségeinek kidolgozásában, a végrehajtást aka­dályozó okok megszüntetésében. A párt egységét a követelményekhez iga­zodóan, folyamatosan meg kell újítani. En­nek útja a párton belüli nyílt eszmecsere, a különböző vélemények szembesítése, a hibás nézetek bírálata, a párt álláspontjának ki­fejtése és érvényesítése. Pártunk a jövőben sem engedi meg, hogy politikáját akár a dogmatizmus, akár a revizionizmus irányá­ban eltorzítsák. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egységes cselekvésnek. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhe­tetlen feltétele a megalapozott, jó határoza­toknak, növeli a párttagság felelősségét, se­gíti a döntések végrehajtását. Lehetővé te­szi a különböző nézetek kifejtését pártszerű keretek között, a bírálatot és az önbírálatot, amely óvja, védi a pártot az önelégültség­től, a hibáktól, és erősíti a párttagok mun­kájának, magatartásának kommunista vo­násait. I V. Ideológia, tudomány, művelődés VII. A párt nemzetközi tevékenysége f

Next

/
Oldalképek
Tartalom