Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

Befejeződött a megyei pártértekezief Sápi Laios, Brutyó János, A SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEGGYÁR GYÁREGYSÉG- VEZETŐJE máncozott üveg felhasználása mellett a ragasztott üveg jár­műipari és építészeti felhasz­nálási lehetősége szinte kor­látlan, a termékszerkezet ál­landó megújulását hosszabb távon biztosítja. A fejlesztés előnye jelentkezik a gazdasá­gosságban is. A síküvegex­porton belül növelték az ér­tékesebb, nagyobb méretek arányát és visszaszorították a kertészüveg exportját. A siker másik záloga a képzett szakemberek biztosí­tása volt. Az első időszakban az idősebb dolgozók nehezen értették meg a tanfolyamok fontosságát, nehezen lehetett őket megnyerni a magasabb szakmai tudás elsajátítására. Az előrelépésben nagy szere­pet vállalt a nagyüzemi párt- bizottság, az alapszervezetek vezetősége. Ugyanakkor be­bizonyosodott, hogy a rövid- lélegzetű tanfolyamok nem hozták meg a kívánt ered­ményt. A gyárvezetés ekkor úgy döntött, hogy másfél éves ASAHI-gépésztanfolyamot in­dít. Ezen érettségizett fiata­lok vettek részt. Ma már ott tartanak, hogy a tudásukat nemcsak az új dolgozóknak adják át, hanem a technoló­giát közben megvásárló és al­kalmazó lengyel, román és NDK-beli üvegipari szakembe­reknek is. A nagymértékű fejlesztés­sel együtt növekedett a jól képzett, odaadó, lelkes mű­szaki és közgazdasági szak­emberek gárdája. Négy év alatt csaknem megduplázódott a számuk. Azért maradtak a gyárban, mert értelmesnek ta­lálták a feladatot, biztosítot­ták részükre a műszaki to­vábbfejlődést, és megfelelő se­gítséget kaptak lakásgondjaik megoldásához. * Március 2-án Devcsics Mik­lós, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára vette át a pártértekezlet ve­zetését. A tanácskozáson, to­vább folytatódott a vita. Felszólalásában a gyárban végrehajtott komplex fejlesz­tést elemezte, amely ebben az évben érkezik döntő szakaszá­hoz. Megállapította, hogy a gyár fejlesztését a lakásépíté­si program megnövekedett mennyiségi és minőségi igé­nye, valamint az országos jár­műprogramban való * részvéte­lük tette indokolttá. Az épí­tőipar és a járműipar maga­sabb színvonalú kielégítése, a tőkésimportból származó üveg pótlására megvalósított- fej­lesztés háromütemű. Az eddigi fejlesztések ered­ményeként a gyár termelési értéke 1979-ben 6U> millió fo­rint volt, mely 1975-höz ké­pest 62 százalékos növekedést jelent. Az 1975-ös hatmillió négyzetméter síküvegtermelés 1979-ben csaknem megduplá­zódott, emelkedett a jó minő­ségű üveg aránya. Ez is bizo­nyítja, hogy a fejlesztéssel já­ró kockázatvállalás helyes volt, biztosította a gyár fej­lődését. Hatása abban jelent­kezik, hogy döntő módon hoz­zájárult a termékszerkezet át­alakításához, az export gaz­daságosságának jelentős javí­tásához/ Az új“ köí's’zéfű ter­mékek gyártásával a veszte­séges termékek aránya 1979- ben már egy százalék alá csökkent. Az edzett és ao­Fekete Nándor, A SALGÓTARJÁNI VÁROSI TANÁCS ELNÖKE Nógrád megye székhelyén az 1975-ben megtartott megyei és városi pártértekezlet határo­zatainak szellemében legfonto­sabb cél a korábbi tervidő­szakhoz képest teljesebb, komplexebb városfejlesztés volt. Salgótarjánt az elmúlt években is az építés, az átala­kulás jellemezte — mondottá a hozzászóló. Folytatódott a városközpont rekonstrukciója, befejezéséhez közeledik a Ke- merovo-lakótclep kivitelezése, meggyorsult a Beszterce-lakó- telep építése. A városi tanács és a nagyüzemek együttműkö­dése eredményeként üteme­sebb az üzemi kolóniák fel­számolása. Kedvező az átme­net a VI. ötéves tervre, a te­lepszerű lakásépítéshez szük­séges területek rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta, hogy a városi tanács középtávú tervében megkülönböztetett feladatként határozta meg a lakásellátás javítását, a gyermekintézmé­nyek fejlesztését. Ennek ered­ményeként Salgótarján lakás- állománya, a lakások minősé­gi összetétele javult. A koráb­bi hál lényegesen több, nagyobb alapterületű, jól felszerelt la­kásokat adtak át. Az elmúlt négy évben több mint ötezren költözhettek új otthonba a megyeszékhelyen. Az említett időszakban harmincöt műve­lődési, egészségügyi, kereske­delmi, szolgáltatási létesít­ménnyel gyarapodott Salgótar­ján. Az óvodai, bölcsődei fej­lesztés lehetővé tette, hogy minden jogos felvételi igényt ki tudtak elégíteni. Az álta­lános iskolákban az ország megyeszékhely-városai közül csak Salgótarjánban nincs vál­tott tanítás. Az eredmények mellett meg­említette a fejlődéssel együtt járó gondokat, s szólt a jövő feladatairól. Rámutatott, hogy a tervezettnél (várhatóan) 350 lakással kevesebb épül fel. Nem sikerült megvalósítani a lakótelepek komplex fejleszté­sét. Az alapellátás kielégíté­se gyakran ideiglenes megol­dásokkal történik. A városfej­lesztést tervezői, kivitelezői kapacitáshiány is hátráltatja, de a tanácsi előkészítő munka szintén javításra szorul. Ezt követően a megyeszék­helyen élők gondjairól be­szélt. Említette (egyebek kö­zött) a lakásigénylők számá­nak növekedését, a követel­ményeknek nem megfelelő ko­lóniákat, a zsúfolt gyermekin­tézményeket, a kereskedelmi ellátás fogyatékosságait. Ér­zékeltette, hogy a népgazda­ság jelenlegi helyzetéből kö­vetkezően a város fejlődése — várhatóan — a közeljövőben nem lesz dinamikusabb a je­lenleginél. Alapvető cél a vá­rosközpont rekonstrukciójának gyorsítása, a nyugati városrész építése. NÓGRÁD - 1980. március 4., kedd A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE lista országokkal. Növelni kell annak a lehetőségét, hogy a szükséges nyersanyagot, ener­giát, gépet, elsősorban a szo­cialista piacon vásároljuk. Ugyanakkor tovább erősítjük kapcsolatainkat a tőkésorszá­gokkal. S hogy adósságaink ne növekedjenek, még többet kell exportálnunk. Kiemelte, ha az eddiginél fegyelmezettebben, hatékonyabban, eredményeseb­ben gazdálkodunk, kevésbé érezzük a gazdasági nehézsé­gek követelményeit A továbbiakban részletesen elemezte azokat az intézke­déseket, amelyek a gazdálko­dás feltételeinek korszerűsíté­sét szolgálják. Mindezek már az elmúlt évben éreztették ha­tásukat, azonban sem a kül­ső, sem a belső gondokon nem sikerült teljesen úrrá len­nünk. Hangsúlyozta, hogy gaz­dasági helyzetünk a követke­ző években sem teszi lehető­vé a gyors ütemű fejlődést. Ugyanakkor megvan a lehető­ség arra, hogy megszilárdít­suk eddigi eredményeinket, megvédjük vívmányainkat és előkészítsük további fejlődé­sünket. Ehhez viszont az egész társadalom összefogására szükség van. A legfontosabb természetesen a gadasági épí­tőmunka hatékonyságának, a vezetés, az irányítás színvona­lának fejlesztése. S ez min­denkitől jobb, fegyelmezettebb munkát, felelősségteljes helyt­állást kíván. Külön kiemelte a kommtH nisták példamutatását a mun­kában. Azt, hogy minden párt­tag egységesen értelmezze a határozatokat, képviselje és következetesen, végrehajtsa a párt politikáját. Nem tűrhető el egyetlen párttagtól sem, hogy egyéni érdekének meg­felelően magyarázza a dönté­seket. Hiszen a határozatok egységes értelmezése nélkül elképzelhetetlen az egységes végrehajtás. Mindenkinek ma­gával szemben kell igényeket támasztani, mert csak így lesz erkölcsi alapja, hogy mások­tól te több, fegyelmezett munkát követeljen. Természe­tesen az egységes cselekvés, a rend, a fegyelem, a hatéko­nyabb munka érdekében olyan feladatot is meg kell oldani, amelyek nem ígérkeznek köny- nyűnek. Ilyen többek között a differenciált bérezés, a beru­házási fegyelem, a kooperáció megszilárdítása, fejlesztése. Mindezekben még igen nagy tartalékaink vannak. Befejezésül Brutyó János azokról az eredményekről szólt amelyek Nógrád megyé­ben születtek a XI. kongresz- szus határozata folyamatos végrehajtása során. Szólt a megye iparszerkezetének kor­szerűsítéséről, új üzemek épí­téséről és a hagyományos gyá­rak korszerűsítésétől, a me­zőgazdasági nagyüzemek gaz­dálkodásának fejlődéséről. Ki­emelte, hogy elismerést érde­melnek azok az erőfeszítések, amelyeket az üzemeik, az ex­porttermelés fokozása, az energia, a munkaerő jobb hasznosítása, a munkafegye­lem megszilárdítása érdeké­ben tettek. Szólt a megyeszék­hely, Salgótarján, valamint a járási székhelyek, a nagyobb települések fejlesztéséről is-. % Végezetül hangsúlyozta: a rövidesen sorra kerülő XII. kongresszus megméri a mun­kát és megjelöli a további tennivalókat. Azt már most látjuk, hogy a következő évek­ben sok és nehéz munka vár ránk. Tehát még nagyobb szükség lesz a párttagok, a nógrádi kommunisták helyt­állására. Arra, hogy a politi­kát ne csak elfogadjuk, tu­domásul vegyük, hanem má­sokkal is elfogadtassuk és en­nek megfelelően cseleked­jünk. A pártegység nemcsak egyetértést, Aanem összehan­golt és szervezett cselekvést is jelent. Felelősséget a mun­kában, példamutatást a helyt­állásban, nyílt kiállást, a párt politikájának következetes megvalósítása mellett. Szmefana Zsófia, A KISTERENYEI GIMNÁZIUM TANÁRA Elöljárójában a Központi Bi­zottság és Kádár János elv­társ üdvözletét, személyes jó­kívánságait tolmácsolta a me­gye kommunistáinak azért a felelősségteljes munkáért, ame­lyet a XI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáért vé­geztek. Ezután a XII. pártkongresz- szus előkészületeiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a kong­resszusi irányelvek vitájában a pártszervek, az alapszerve­zetek mellett részt vettek a társadalmi és a tömegszerve­zetek, a dolgozók széles réte­gei. Az irányelvek vitája szer­te az országban, s Nógrád me­gyében is azt a 6zéles körű, al­kotó légkört tükrözte, amely ma közéletünk fő vonása. Biz­tatást, ösztönzést adtak a párt­nak, hogy a továbbiakban is helyesen járjon el a legfonto­sabb társadalompolitikai, gaz­daságpolitikai kérdésekben. A vita résztvevői mindenütt ki­fejezésre juttatták, hogy a párttagok és pártonkivüliek helyeslik pártunk politikáját. Kérték, hogy még következe­tesebben haladjunk tovább ezen az úton. A politika vál­tozatlan alapelvei mellett ve­gye jobbári figyelembe éle­tünk változásait. A továbbiakban Brutyó Já­nos a nemzetközi viszonyok és a hazai körülmények közötti összefüggésről szólt Mint mon­dotta a nemzetközi életben igen bonyolult, ellentmondá­sos helyzet alakult ki. Foglal­kozott a kapitalizmus általá­nos válságával, amely az el­múlt években tovább mélyült és még szembetűnőbbé tette a tőkéstársadalom belső ellent­mondásait. Továbbá nőtt a nemzetközi munkásosztály ere­je, megélénkültek a demokra­tikus és nemzetközi felszaba­dító mozgalmak szerte a vilá­gon. Ugyanakkor az Egyesült Államok háborús erői fokoz­ták támadásukat a haladás, a béke erői ellen. Felújították a hidegháborús évekre jellemző akcióikat, ellentéteket szítanak a világ népei között és kam­pányt kezdtek elsősorban a Szovjetunió, a szocialista or­szágok ellen. S ezzel párhuza­mosan évről évre növelik ka­tonai kiadásaikat Hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok ve­szélyes politikai törekvései el­lenére is meg kell és meg is lehet védeni a békét Ez rna az egyedüli alternatíva a világ népei számára. A béke az emberiség létkérdése, ame­lyért nemcsak saját sorsuk miatt, hanem a történelem előtt is felelősek. A Magyar Népköztársaság, szoros kapcso­latban szövetségeseivel válto­zatlanul küzd a békés egymás mellett élésért, az enyhülé­sért. A továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke ar­ról szólt, hogy a nemzetközi helyzet alakulása hatással van belső körülményeinkre, külö­nösen gazdasági helyzetünkre. A tőkésvilágban mutatkozó válságtünetek, többek között az árrobbanás, az energiavál­ság. a valuták értékingadozá­sa, a cserearányok eltorzulá­sa kedvezőtlenül érinti nép­gazdaságunkat. Mindebből kö­vetkezik, hogy tevékenységün­ket hozzá kell igazítani az új helyzetből adódó követelmé­nyekhez. Meg kell tanulnunk szocialista módon gazdálkod­ni. Gazdasági építőmunkánk változatlan elve: erősíteni Együttműködésünket a szocia­Megyénk legfiatalabb gim­náziumának ifjú tanárnője a közoktatás kérdéseihez fűzte hozzá véleményét s ismertette a pártértekezlettel az oktatási intézményben folyó munka eredményeit, utalt a gondok­ra. Az 1962-ben létesített gim­náziumban elsősorban fizikai dolgozók gyermekei tanulnak, jelentős részben — hetven szá­zalékban — bejárók. Mindez sajátos feladatokat jelent az oktató-nevelő munkában, me­lyet ennek figyelembevételé­vel végez az iskola vezetése, párt- és KISZ-alapszervezele. Céljuk az, hogy a bizonyos szempontból hátrányos hely­zetű gyerekeket is elindítsák az értelmiségi pályák felé. örvendetes, hogy az iskolában kialakult jó szellemet az újonnan érkezett nevelők is átveszik és szívvel-lélekkel be­kapcsolódnak a nem köny- nyű munkába. Figyelemmel kísérik a tehetséges tanulók teljesítményét, mindent meg-, tesznek azért, hogy a fizikai dolgozók gyermekei ugyan­olyan alapismerettel rendel­kezzenek, mint a kedvezőbb családi környezetben nevel­kedő diákok. A továbbtanu­lóknak évek óta korrepetálá­sokat, egyetemi előkészítőket szerveznek. E munka gyümöl­cse. hogy a felsőoktatási in­tézményekbe jelentkezettek és felvettek 70—80 százaléka fi­zikai dolgozók gyermeke. Szmetana Zsófia részlete­sen beszámolt a kisterenyel gimnáziumban folyó ifjúsági és kulturális nevelő munkáról. Megemlítette, hogy tanulóik nemcsak a helybeli és a sal­gótarjáni művelődési lehető­ségeket használják ki. hanem rendszeresen ellátogatnak Bu­dapestre, színházakba is. Mátrai József, A VOLÁN 2. SZ. VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA Elöljáróban elmondotta, hogy a közúti áru- és sze­mélyszállításban meghatározó szerepe van a Volánnak. A vállalat eleget tett a megyei szállítási igényeknek. Erre szükség is van, mert az ipám szerkezet, a gyártmánystruk­túra átalakulása, a kooperá­ciós fegyelem erősítése, az iparvállalatok szigorúbb kész­letgazdálkodása, a termékek minőségének a megóvása még jobban igényli a szállítás szer­vezettségének, gyorsaságának, kulturáltságának emelését, a termelők és szállítók kölcsö­nös érdekeltségén alapuló jobb együttműködését. Ebbe az irányba az első lé­péseket már megtették. Meg­alakult a kohászati üzemek és a Volán komplexbrigádja, amely a fuvarozás szervezett­ségét segíti. Sajnos változat­lanul nem sikerült megoldani a vasút-közút csatlakozási pontok kérdését. Növekvő gondot jelent a salgótarjáni teherpályaudvar kereskedel­mi telepének állapota, ahol nem lehet kialakítani a kor­szerű, komplex árukezelési feltételeket. A felszólaló a személyszál­lítás gondjairól is szólt, kije­lentve, hogy korszerűsítését társadalompolitikai kérdés­ként kezelik, mivel az össze­függ az életmód alakulásával és az életszínvonal emelkedé­sével. A feladatot jelenleg 321 autóbusszal bonyolítják le 1710 járattal, amely naponta 150 000 utast szállít. Azzal foly­tatta, hogy feladataik maga­sabb szintű ellátásához kere­sik az újszerű, népgazdasági érdekeket szolgáló, hatékor nyabb megoldásokat. Vannak gondjaik, elsősorban az uta­zás kulturáltságának hiánya, az elfogadhatatlan menetren­di morál, a járatkimaradások miatt. Tűrhetetlen némely gépkocsivezető és ellenőr ma­gatartása is. A fő gond azon­ban mégis a járatok zsúfolt, sága. Ennek a csökkentésére erőfeszítéseket tesz a Volán, de szükség lenne arra is, hogy a vállalatok megértést tanúsítsanak és kidolgozzák a lépcsőzetes munkakezdést. Er­re egyébként érvényben levő határozat is van. A közúti szállításról elmondta a fel­szólaló, hogy dinamikusan fej­lődik, s kulturáltan végzik. Ezután a legfontosabb ten­nivalókról beszélt. Arról, hogy megfelelő anyagi eszközökkel biztosítják a szállító jármű­park korszerűsítését. Bolla Mária, A ZIM SALGÓTARJÁNI GYÁRA CSOPORTVEZETŐJE kívánja meg. A gyár vezeti jelentős erőfeszítéseket tel tek és tesznek azért, hogy dolgozók szakmai, politika műveltsége, emelkedjen. i központi intézkedések csa lehetőségek, melyekkel élr lehet és élni kell. Ehhez elen gedhetetlenül szükséges, hog mindenkiben éljen az igény továbblépésre. Eközben széle sedik a látókörük, növekszil az embereknek saját munká jukkái és környezetükké szembeni igényessége. A szakmai képzés és önkép zés fontosságát, jelentőségét i gyárban zajló technológiai fej lődéssel érzékeltette. Hangsű lyozta: ahhoz, hogy az embe leknek sikerélményük legyei az új berendezéseknél . éi technológiáknál, érezzék é: lássák munkájuk eredményét ahhoz az kell, hogy megfelelt szinten ismerjék azt a beren­dezést és eszközt, amivel del- (Folytatás a 3. oldalon) Hozzászólásában a szakmai, a politikai és önképzéssel és a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásaival foglalkozott. Az önképzéssel kapcsolatban megemlítette, hogy szükséges­ségét a tudomány és a tech­nika rohamos fejlődése, a technológiai folyamatok kor­szerűsödése, a gyors haladás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom