Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

Köz — művelődés . — avagy egy falu és kultúrája ELŐRE IS elnézésüket ké­rem az elkoptatott stllusfor. dulatért, de kísért, hogy leír­jam: egy vallomással szeret­ném kezdeni. Ez egy vonzal­mamról árulkodik: a „gyütt emberként”, alföldi születésű­ként megismert Nógrád me­gyei települések közül a leg­kedvesebbek sorában van Bércéi, Hogy miért? Ügy ér. zem, „levegője van”, semmi mással össze nem téveszthető atmoszféra jellemzi. A csalá­di házak között lépten-nyo- mon felbukkanó kúriák, kis kastélyok teremtik ezt a han­gulatot? A parkos részek? A kacskaringós utcák? Nem tu­dom. De azt érzem, belül, kul­túrájában is értékes község Bércéi. A 2300 lelket számláló fa­lu a 70-es évek elejétől je­lentős szerkezeti változáso­kon ment keresztül — kisebb- nagyobb gazdasági egységek jöttek létre, megszaporodott a községben levő intézmények száma. Mindez azzal járt együtt, hogy megnőtt a hely­ben dolgozók száma — ma már 850 fő lakóhelyén talál munkát, 300 körül van az ide bejáró munkások, alkalmazot­tak száma és csak 150 a kijá­ró! Általában a jelenség má­sik oldaláról szoktunk írni — azaz hogy mit hoz magával az ingázó életmód — Bérce­ién a fordítottja „okozott fej­törést” a tanácsi vezetőknek: mivel a lakosok szabad ide­jük nagy részét is itthon tölt­hetik, fel kellett készülni a magasabb színvonalú közmű­velődés feltételeinek megte­remtésére. A helyben dolgo­zók többsége fiatal — igénye­ik nem ugyanazok, mint más településeken, többféle formá­ban ébreszthetnek és elégít­hetnek ki igényeket itt, mint olyan helyeken, ahová jófor. mán csak hét végén járnak haza. Az egysége® művelődési terv készítése tanácsi feladat; de igazán hatékony tervezés elképzelhetetlen a nagyobb közösség bevonása nélkül. HOGYAN TÖRTÉNIK ez Bercelen? A Iákosok mennyi­re kapcsolódnak be a művelő­dés dolgaiba, kap-e segítséget a kulturális intézmények ve­zetősége? — ezekről beszél­getünk Danielisz István ta­nácselnökkel. — Már egy ötéves ciklus a hátunk mögött van, egy kö­zéptávú tervből gyakorlat lett — ennek a tapasztalatai alap­ján bátran mondhatom, hogy körültekintő és alapos terv született. A helyi gazdasági egységeknél előzetes igény- felmérés alapozta meg, ezt ötvöztük a központi célokkal, elvekkel. Mind a közművelő­dés-politikai határozat, mind a törvény egyértelműen megfo­galmazta: a kultúra csak úgy válhat széles hatósugarúvá, ha nem tekintik egyegy in­tézmény feladatának, hanem társadalmi ügyként kezelik. Az összefogásra, közös szerve­zésre számtalan jó példát em­líthetnénk — így elsősorban a bercell művelődési napok programjait —, de vbltak ku­darcba fulladó dolgok is. Ha ezeket vizsgáljuk, kiderül: nem tett meg mindenki a sa­ját illetékességi területén be­lül mindent az ügyért. Konk­rétan például a dolgozók ál­talános iskoláját nem mindig tudták beindítani — a gaz­dasági egységeknek és az is­kolának, művelődési háznak együtt kell lépni, közösen szervezni. — Szép elv, hogy a község lakói, a tanácstagok részt ve­gyenek a kulturális élet ter­vezésében, szervezésében —, de a gyakorlat legtöbb he­lyen a következő: az intéz­ményvezető leírja elképzelé­seit, a testület egy-két kisebb semmitmondó hozzászólást fűz mellé és elfogadják . . . — A puding próbája az, hogy megeszik, vagy sem —, ha a terv nem reális, a leg­ragyogóbb népművelő sem tudja végrehajtani. Nálunk mindig élénk vita kíséri a kulturális témák megbeszélé­sét, sok a javaslat Arra tö­rekedtünk, hogy ne vesszünk el az általánosságokban, in­kább egy-egy részterületet te­szünk nagyítóüveg alá, olyat, ahol segítség kell, amiről ér­demes beszélni. Így esett szó a kiscsoportos munkáról a közművelődésben, a tanköte­lezettségi törvény végrehajtá­sának helyi feladatairól az ok­tatásban, az új óvodai nevelé­si program bevezetéséről. A tanácstagok elmondják, ha hiányosságot látnak, szóvá te­szik, ha nem valósulnak meg a kitűzött célok. — A helybeli kulturális in­tézmények dolgozói mennyire ismerik egymás munkáját, milyen az együttműködésük? — Az már természetes, hogy egy-egy beszámoltatásra a többi intézmény vezetőjét is meghívjuk — el is jönnek.,. Ez nem protokollkérdés: az iskolában tanévben, a többi Intézménynél naptári évben gondolkodnak, terveznek. Az összehangolás (például szak­körök indításában, a könyv­tár olvasóvá nevelési prog­ramjaiban, az ifjúsági műve­lődési formák kialakításában) nélkülözhetetlen! Danielisz István eredeti foglalkozása: pedagógus. Ez­ért sem csodálkozom, hogy minduntalan a fiatalok műve­lődése felé kanyarítja a be­szélgetést. EGYRE jobban elismerik — és igénylik — azt a munkát, amit a közművelődési intéz­mények a tanulóifjúságért tesznek. A könyvtáros máraz óvodások körében kezdi a be­tű megszerettetését, aztán rendhagyó irodalomórákat tart, mindkét közművelődési intézményünkben építenek, számítanak a diákokra, KISZ- esekre. Volt is olyan vád: túl­ságosan ifjúságcentrikus Ber­celen a közművelődós. Azt vallom: a jövő kulturális igényszintje kialakításához csak ez adhat biztos alapokat — sose legyen ennél nagyobb hibájuk a kulturális terület dolgozóinak. G. Kiss Magdolna Bakos András energetikus mondja: Jobban szem előtt vagyunk — Mióta becsülik meg az energiát a gyárban? — kér­dem Bakos Andrástól, a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyár­egységének energetikusától. — Jelentősebb, komolyabb intézkedések 1978-ban szület­tek. Előtte magamnak állí­tottam össze a takarékosság­gal kapcsolatos programot, amit mindig végrehajtottam. Nem azért, mert így Illett, hanem belső Indítékokból. Alapvető változás azóta kö­vetkezett be, amióta Igazga­tóm kedvenc témája lett az energiagazdálkodás. Most már egyre többen megértik és ér­zik: pazarlásról, a kiadott utasítások végre nem hajtá­sáról szó sem lehet. Ez utób­bit saját példámmal bizonyí­tom. Ez év január 8-ón 8 fok volt a termelőcsarnokokban. Ezért felelősségre vont az igazgató elvtárs. Meghallgat­ta indokomat és a követke­zőkkel zárta le az ügyet: — Megmagyarázni mindent lehet, a tények azonban ön­magukért beszélnek. Utána 5000 forinttól búcsúztam el, amelyet egy bizonyos jól vég­zett munka után kaptam vol­na. Azóta én is jól megta­nultam a szállóigét. Egyéb­ként minden hónap 10-ig je­lentést írok, s ebben köz­löm, ki hogyan hajtotta vég­re, vagy nem hajtotta végre az energiatakarékossággal kapcsolatos igazgatói utasí­tást. * Tavaly az energia 6 millió forintot tett ki a gyári ön­költségben, az idén figyelem­be véve az eddigi áremelke­dést, a várható műszaki fej­lesztést, a termelés növeke­dését, Bakos András 9 és 'fél millió forintra készített ter­vet. Ezt a központ nem fo­gadta el, mondván: elég lesz 8,6 millió forint. Ez megfelel az 1978. évi felhasználásnak. Az előbb említett összeg be­tartása érdekében ebben az esztendőben 25 ezer kilowatt­óra villamos energia 150 ezer köbméter földgáz és a vásá­rolt vízmennyiségnek 700 köbméterrel való csökkenté­sét vállalták az energiával foglalkozó dolgozók. Mit mutat az első két hó­nap? — A villamos energiánál januárban túlfogyasztásunk volt, februárban viszont min­den tekintetben egyenesbe jöttünk. A földgáznál, az időjárás miatt február vé­géig 50 ezer köbméterrel töb­bet fogyasztottunk. Év végé­ig itt is rendbe jövünk. A vízmegtakarítás még nem je­lentkezik, mert saját kutunk felújításához április 10-én kezd hozzá a Nógrádi Szén­bányák. Kezdetben egy na­pon 73 köbméter vizet adott. Az utóbbi időben és jelenleg is csupán 30—35 köbmétert hoz felszínre, nem beszélve arról, hogy a saját kutunkból termelt víz minősége sokkal jobb, mint amit a hálózatból kapunk — mondja az ener­getikus. A célok érdekében az idén több intézkedést tesznek. Segítik a kistermelőket Hogyan készültek a Balas­sagyarmat és környéke ÁFÉSZ kistermelői a szezonra, mi­lyen tervekkel indul a négy kistermelői szakcsoport az ez évi teendőknek? A nyolcvannégy tagot szám­láló zöldségtermelő szakcso­port előreláthatóan gondolt az új esztendőre. Még a múlt év augusztusában összeírták, kinek, milyen vetőmagra, mennyi műtrágyára van szük­sége, s ezt a mennyiséget hi­ánytalanul meg is kapták. Gondjuk ezzel nincsen. Mind a vetőmagot, mind a műtrá­gyát nagykereskedelmi áron, igen kedvezményesen kap­hatják meg a szakcsoport tagjai. Ugyancsak kedvezmé­nyesen — 40 százalékkal ol­csóbban — juthatnak komp­lett fóliasátrakhoz: ezzel is ösztönözni kívánja a szövet­kezet a fóliás növénytermesz­tést, amellyel a tagok mint­egy 50 százaléka foglalkozik. További ösztönzésként a „fó­liások” 8 százalék felárat kap­nak termékeikért a szerző­dött árön felül. Elsősorban korai zöldség­félék termesztésével foglal­koznak, kevesebben eperrel. A korai paradicsom- és pap­rikatermesztés még gyerek­cipőben jár. A szövetkezet a palántaigényeket felmérte — elsősorban a paradicsomiból és paprikából — igy is igyek­szik segíteni a termelőket. Jelenleg a bogyós gyümölcsök — piros-, fehér-, feketerifoiz- 11, málna, eper termesztése a legkifizetődőbb. A tervek kö­zött szerepel egy bogyóter­mesztő szakcsoport alakítá­sa, elsősorban Csitár és Iliny községekben, ahol sokan foglalkoznak bogyós növé­nyekkel. Ezt a szakcsoportot már idén ősszel szeretnék be­indítani. Mivel ebben az évben a növénytermesztő szakcsoport rendelkezik anyagi eszkö­zökkel, ezért kisgépek beszer­GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MÁRKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÖRÁD ERNŐ zésére Is gondolhattak. Még április első felében venni sze­retnének négy permetezőgé­pet Kettő Balassagyarma­ton, egy-egy őrhalomban és Nógrádmarcalban állna a ta­gok rendelkezésére. Vásárol­nak négy motoros kapát is, amelyeket a permetezőhöz hasonlóan kölcsönözni lehet­ne. Ez megkönnyíti majd a növényápolási munkákat. A nyiötenyésztűk szakcso­portja ebben az évben új ága­zattal bővült Nyolc galamb­tenyésztő kezdte meg mun­káját a kisállattenyésztők kö­zött. A galambászok igen kedvezményes áron — 300 fo­rint helyett 100-ért — kaptak tenyészgalambokat. Szerződé­sük szerint egy szülőpárból évente 5 kilogramm szapo­rulatot kell leadniuk. Igen nagy az érdeklődés, a szövet­kezet viszont még óvatos. Hogy lesz-e a galambászok­nak önálló szakcsoportjuk, az most attól függ, miképp si­kerül a tenyésztés a mostani nyolc vállalkozónak. Sok kifogás merült fel ed­dig a magyamándori nyúl- táp porossága miatt. A táp minőségében most javulás ígérkezik, ugyanis április­ban megkezdi működését a szécsényi üzem. A tenyésztők remélik, hogy ez a gond így megoldódik. Problémája még a nyúltenyésztőknek a szálas takarmány beszerzése. A tol- mácsi tsz bálázott luoernája nagyon drága, 300 forint. A szövetkezet most azt szorgal­mazza, hogy a tsz-ek bizto­sítsanak kaszálókat a nyúlte- nyésztők számára, esetleg le- 'hessen lucerriaföldeket bér­be venni. A 43 méhész, aki a gyar­mati szakcsoporthoz tartozik —: vannak méhészek Szügy- ben is —, rendszeresen kap­ja — nagykereskedelmi áron — a méhek etetéséhez szük­séges cukrot, a Turnéira gyógycukorlepényt, valamint a vándorló méhészeknek év végén fuvardíjtérítést adnak. A szügyi szakcsoport — a negyedik — méhészekből és nyulászokból áll, s bár logi- kusabb lenne összevonni ezt a szakcsoportot a többivel, a tagság ezt nem helyeselte. Természetesen az említett se­gítséget Szügyben is mind megkapják. W. Sz. É. Ezek között említi a nagy­csarnok fűtési hálózatának felújítását. A munkálatok so­rán 35 kondenzvíz-leválasztó készüléket építenek be, me­lyek segítségével 200—300 tonna eddig veszendőbe ment gőzt takarítanak meg. A gaz­daságosabb villamosenergia­felhasználást szolgálják a há­lózatba beépített automati- kák, amelyek 80 ezer fo­rintba kerültek. Nem volt ki­dobott pénz, mert máris je­lentkezik kedvező hatása. Ja­nuárban 7219, februárban 7645 forintot takarítottak meg. A rövidesen beérkező új, nagy teljesítményű angol kemencék próbáit nem nap­pal, hanem az éjszakai órák­ban bonyolítják le, mivel ilyenkor olcsóbb az áram. Felújítják a kazántelepet is. Újjávarázsolják a kazánokat. Ezzel kettős célt érnek el. Növelik a hatásfokot, és ami igen fontos — a biztonságot. A munkálatokkal augusztus végére végeznek. Még min­dig az energiánál maradva, az intézkedési tervben a vi­lágítási energia jelentős mér­séklése szerepel, mivel jelen­tős összeget képvisel a költ­ségek között. Melihercsik Já­nos üzemfenntartási osztály- vezető újítását elfogadva, tel­jesen átépítik az egész vilá­gítási rendszert. Bakos János újítása a víz- gazdálkodást segíti elő. Ja­vaslatára nem szivattyúval, hanem levegővel szívják ki a tartályból a vizet. Módszeré­nek kettős az előnye: nincs szükség villamos energiára, nem mennek tönkre a szi­vattyúk. ♦ Mi a garancia arra, hogy a vaskos intézkedési tervben foglalt feladatokat nemcsak az energetikus, hanem az érintettek, a munkahelyek ve­zetői és dolgozói is megvaló­sítják. — Az igazgató, olvasva legutóbbi jelentésemet előír­ta, hogy a jövőben mindig konkrétan írjam le, melyik nap, mikor, kinek a hibájá­ból, és hol tapasztaltam mu­lasztást. Ugyanis csak ennek ismeretében tudja a vétkese­ket felelősségre vonni és megfelelően intézkedni. Iga­za van. Egyébként egyszer már nekem is végét kell sza­kítanom a légy szíves, vé­gezd. a dolgodat követő fel­hívás utáni semmittevésnek, amiért mindig én tartottam mások miatt a hátamat. Az igazgató segítsége azt' is jelenti, hogy jobban szem előtt vannak az energiáért felelős szakemberek és veze­tők, mint korábban. A világ­piaci áremelkedés következ­tében, az energia egyre je­lentősebb költségtényező. Ezért indokolt a korábbinál nagyobb megbecsülése. Az igazgató azonban nemcsak követel, hanem ad is. Bakos András 1978 óta megkapja a vezetői pótszabadságot és be­sorolták a jövedelmezőség utáni premizáltak közé. — venesz — DOBÓ A TORON/ DEREKAWAK IRÁNYOZTA AZOKAT ÉS A TORONY MÍ6IN06, HINT VALAMI RútfDS (jfflÁS, 5 A KÖVEKBŐL CSORDUL A TÖRŐK HlR, tUNT SSVRETl SAJTÓBÓL A BOR- v vV ó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom