Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) kötött egyre általánosabbá váló felfogás, szemlélet erősí­tése miatt is fontos. A magunk mögött hagyott évtizedben mindinkább hát­térbe szorul a korábbi for­mális követelményi megíté­lés, ezzel együtt az ifjúság körében végzett munkát is nagyobb megbecsülés övezi. A társadalmi gondoskodás jo­gi, szervezeti, anyagi és tár­gyi feltételeinek fejlődésével a társadalom érzékenyebben figyel a fiatalok problémái­ra, kezdeményezéseire, vagy éppen kritikájára, és cselek­véssel válaszol. A társadalmi és az állami irányító szer­vek fontosságának, társada­lomban betöltött szerepének megfelelően, a jövőre is te­kintve kezelik az ifjúságot. Mindezek alapján a fiata­lok és a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség nevében mesz- szemenő egyetértésünket fe­jezem ki a Központi Bizott­ság beszámolójával, határo­zattervezetével. Az ifjúságnak a szocialista építésben vállalt szerepéről a felszólaló megállapította: te­szik azt, amit a felnőtt-tár­sadalom cselekszik, azzal a fontos többlettel, hogy meré­szebben gondolhatnak a jö­vőre. Számukra a holnap év­ezrede is az aktív munka színtere lesz. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy a társada­lom formálja az ifjúságot. Az is igaz, hogy a fiatalság ma­ga is alakítója, fejlesztője a társadalomnak. Ifjúságunk a szocializmus neveltje, vállalja új és fejlő­dő társadalmunk történelmét, jelenét és ma a jobb holna­piért tanul, dolgozik. Amikor felszabadulásunk 35. évében társadalmi számve­tést készítünk, akkor ifjúsá­gunk tulajdonságait, jellem­zőit feltétlenül az eredmények között tarthatjuk számon. Az ifjúság mai feladatairól szólva Maróthy László hang­súlyozta: — olyan éveket szá­molunk, amikor az egész tár­sadalomnak, benne a fiata­loknak a korábbinál jobban kell törekedniük arra, hogy teljes gazdagságukban kama­toztassák képességeiket, hoz­záértésüket, szakmaszeretetü­ket, hivatástudatukat, álha- tatosságukat az újért való bá­tor, kockázatot vállaló küz­delemben. Mi vár tehát a fiatalokra? Több lehetőség és nagyobb si­ker, de csak jobb munkával, ami egyáltalán nem jelenthet összességében konfliktusmen­tességet. Szükség van a munka­erő okos, célszerű átcsoportosí­tására, ami például a fiatalokat- erőteljesen érinti, egyesek helyzetét átmenetileg ront­hatja is, de ami nagy lehető­séget is nyújt megújított és több oldalú szakmai fejlődés­re. A gyárakban, a hivatalok­ban, a szövetkezetekben az élet rendje szerint a vezetés fokozatosan megújul. A ve­zetők fiatalabb generációjára nagyobb terhek hárulnak, ezekkel úgy kell megbirkóz­ni, hogy a munka ne egysze­rűen a réginek, a korábban jónak tartottnak a folytatása legyen. Itt igazán megmutat­hatja önmagát a tehetség, a közösségért érzett felelősség, a fiatalos bátorság, az okos változtatni akarás! Mindehhez kapcsolódni kell a bátor és hasznos kezde­ményezések és magasabb tel­jesítmények differenciált el­ismerésének is. Bérrel, kitün­tetéssel, előrejutási lehetőség­gel. — Miután a jövőről is szó van — mondotta a további­akban —, fiataljaink joggal keresik, kutatják szocialista továbbhaladásunk módjait. A valóságos, lehetséges megol­dásokat keresik, és nem min­den szenvedély nélkül. Kere­sik a helyüket, s így a tanu­lás, az okulás, a tapasztalat hasznosítása miatt érdekli őket múltunk, benne a közel­múlt történelme is. Ifjúságunk ma képzettebb, tanultabb, mint a maguk ide­jében a hasonló korú nemze­dékek voltak. Ez a szocializ­mus által nyújtott lehetőség, és ugyanakkor igény is. A felnőtt-társadalom, a párt, az* állam, a család, az iskola, az ifjúsági mozgalom közös kötelessége segíteni az új nemzedéket az eligazodásban, hogy képes legyen leegysze­rűsítés nélkül, a valóságtól' elrugaszkodott hamis ábránd­képek nélkül gondolkodni — bátran és eredményesen cse­lekedni. Ideológiai nevelő- munkánk akkor lehet haté­kony, ha nemcsak válaszol a kérdésekre, hanem meggyőz, cselekvésre késztet, küzde­lemre vértez fel. Beszédének befejező részé­ben a KISZ fejlődéséről és munkájáról szólva, Maróthy László kiemelte: — Ifjúsági szövetségünk felszabadulásunk 35. eszten­dejére elérte azt, amit oly so­káig irigyelt a Lenini Kom- szomoltól: jószerivel minden ötven év alatti párttag már nálunk is dolgozott az ifjúsá­gi mozgalomban. Megtisztelő a Központi Bi­zottság jelentése, miszerint a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség betölti hivatását. Jelenleg minden harmadik magyar fiatal tagja a KISZ- nek, a pártba belépő minden száz főből tavaly ötvenhét KISZ-tag volt. Annak ellené­re, hogy az elmúlt öt évben némiképp csökkent a fiatal népesség száma, a KI§Z-tag- ság — a legcsekélyebb tag- felvételi kampány nélkül is — csaknem 60 ezer ifjúval gyarapodott. A KISZ-ben alapvető köte­lesség, hogy tagságunk leg­jobb képessége szerint dolgoz­zon, tanuljon és vegyen részt a haza védelmében. Ennek természetesen köve­telményei vannak. Többek kö­zött a feladatokat meg kell tervezni, értékelni a végzett munkát, választani, a tagsági igazolványt cserélni. E körül- vannak viták is — a legkü­lönfélébbek. Túlzottak a köve­telmények, sok a szervezeti esemény, sok a rendezvény, formalista vonás. Pedig nem más a szándék, mint hogy te­vékenykedő, dolgozó ifjúkom­munista közösségek formálód­janak, amelyekre feladatot és munkát lehet bízni. Komolyan vesszük azt, amit Kádár Já­nos elvtárs mondott szövetsé­günk IX. kongresszusán: „...A legjobb pedagógia: feladatot adni, és a feladat végzése köz­ben nevelni”. Ifjúsági szövetségünk büsz­kén vállalja részességét az elmúlt öt év munkájából, és kész arra, hogy odaadó és kemény munkát végezzen, ha kell, áldozatot is vállaljon a nehezebb, bonyolultabb fel­adatok megoldásáért, szocia­lista jövőnkért — mondotta befejezésül Maróthy László. V FAItMOSI IMRE, a mező­kövesdi ÁFÉSZ elnöke, Bor­sod- Abaúj-Zemplén megye küldötte felszólalásában el­sősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével fog­lalkozott. Elmondta; hogy Me­zőkövesden és környékén —, ahol a természeti adottságok kétségtelenül kedvezőek — a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelése évről évre terv­szerűen fejlődik és jól bi­zonyítja e tevékenység gaz­dasági és társadalmi hasz­nosságát. E tevékenység gazdasági hasznosságát bizonyítja, hogy nem igényel központi forrás­ból anyagi fejlesztést, a kis­termelést összefogó nagyüze­mek támogatása és a kister­melők saját anyagi erőforrá­sai garantálják, hogy ez a termelés korszerű és tervsze­rű legyen. Jelentős ez a mun­ka jövedelemkiegészítés szem­pontjából is. A háztáji és kisegítő gaz­daságokkal és általában a kistermelés szerepével, je­lentőségével kapcsolatban a párt útmutatásai világosak. Szükséges azonban, hogy ezt az útmutatást egységes cse­lekvés is kísérje. KOMÓCSIN MIHÁLY, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, Csongrád me­gye küldötte volt a következő felszólaló. — Megyénk több mint ezer 'pártalapszervezetében a kong­resszusi irányelvek megvita­tásakor, a párt politikájával egyetértve, sokan elmondot­ták: értik, tudják, hogy a je­len időszakban nagyobb kö­vetelmények állnak előttünk —, mondotta és megjegyezte, hogy a kongresszus munkáját is minden vonatkozásban ez jellemzi. — A mai nagyobb köve­telményekhez, a mai felada­tok végrehajtásához kedve­zőbbek a feltételek, mint har­mincöt éves munkánk bár­melyik időszakában. Ennek el­lenére nem árt hangsúlyozni, hogy az áldozatvállalás ma is szükséges. Hangot adott annak, hogy Csongrád megye dolgozói is szeretnék, ha szűkebb hazá­juk a jelenlegi nehezebb körülmények között is az utóbbi tíz-tizenöt évben megszokott, gyors ütemben fejlődhetne, megértik azon­ban. hogy a népgazdaság je­lenlegi helyzetében az eddig megszokottól sokban el kell térni. A helyi, területi, vagy vállalati érdekeket alá kell rendelni a társadalmi érde­keknek. ' \ TÓTH SÁNDOR, a pécsi Nemzeti Színház művésze, a pártalapszervezet titkára, Ba­ranya megye küldötte: — Emlékeztetni szeretnék arra —, mondotta —, hogy pártunk, kormányunk, dolgo­zó népünk akkor is, amikor több pénz jutott a művésze­tek támogatására, ugyanazt az alternatívát kínálta a művé­szek számára, mint most: vagyis, hogy dolgozzunk, al­kossunk, gazdagítsuk népünk kulturális értékeit, segítsük s z'.Iemi felemelkedésének úíját, az alkotói szabadság csodálatos lehetőségének bir­tokában. Ma, • 1980-ban, a ne­hezebb gazdasági helyzetben a művészek irányában meg­fogalmazott igény nem vál­tozott, az alkotók élvezik és gyakorolják alkotói szabadsá­gukat. Anyagi biztonságban, komfortos körülmények kö­zött bonthatjuk ki tehetsé­günket. — Tudom, hogy művészeti életünk nem feszültségmen­tes. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki pontosan el­igazodik az élet változó in­tenzitással jelentkező lükte­tésében. De miért van, hogy a kritika szívesebben foglalko­zik az érdekessel, a különle­gessel, mint az érthető, vilá­gos álláspontot képviselő al­kotással. Nem a mindenki szá­mára érthetőt, csak az ért­hetőt kérem számon. A mű­vészeti alkotás befogadók, értő közönség nélkül nem töltheti be társadalmunkban igazi funkcióját. Befejezésül arról szólt, hogy tánckultúránk, mely a kö­zösségi kapcsolatteremtés, az egyén személyiségalakításá­ban is döntő jelentőségű, nap­jainkban az elszegényedés, a beszűkülés veszélyével bir­kózik. HORVÁTH TERÉZIA, a .Videoton sárbogárdi üzem­egységének művezetője, párt­vezetőségi titkár. Fejér me­gyei küldött a munkássá vá­lás, a munkássá nevelés fo­lyamatával foglalkozott fel­szólalásában. A Videoton tíz évvel ezelőtt telepített Sár- bogárdra egy kis üzemegysé­get. Kezdetben csupán há­romszáz ember dolgozott itt, többségük a mezőgazdaságból, háztartásokból került az üzembe. Nehéz volt az átál­lás, de ma már ezerhatszá- zan dolgoznak a gyáregység­ben. — A gyárban nemcsak a modern technikával találkoz­tunk. hanem a dolgozó em­berről való sokoldalú gon­doskodással is — mondta. — Megismertük a szervezettség, az egymásrautaltság és az egymásért cselekvés fogal­mait. Erősödött politikai tu­datunk, kialakultak a mun­kásmagatartás jegyei. A felszólalás után a kong­resszus befejezte szerdai munkanapját. Ma reg­gel 9 órakor folytatódik az együttes vita a Központi Bi­zottság és a Központi Ellenőr­ző Bizottság beszámolója fö­lött. r Újabb barátsági és szolidaritási gyűlések a testvérpártok képviselőinek részvételével NÓGRÁD - 1980. március 27„ csütörtök A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusának külföldi vendégei közül szer­dán újabb 16 testvérpárt kép­viselői ismerkedtek a főváros és a vidék életével; nagyüze­mekbe, termelőszövetkezetek­be, oktatási, valamint kultu­rális intézményekbe látogat­tak és barátsági, szolidaritási gyűléseken találkoztak a magyar dolgozók, társadal­munk legkülönbözőbb réte­geinek képviselőivel. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának küldöttsége — Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának kíséretében — Szé­kesfehérvárra, a könnyűfém­műben látogatott. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének delegációja — Szekér Gyulá­nak, a Központi Bizottság tagjának társaságában — Esz­tergomban a Labor Műszer­ipari Művek dolgozó kollek­tívájával találkozott. A Kam­bodzsa Megmentésének Nem­zeti Egységfrontja képvi­selői — Borbély Sándor, nak, a Központi' Bizottság titkárának társaságában — a tiszaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet vendégei voltak. A Koreai Munkapárt. delegá­cióját — Karakas Lászlóval, a Központi Bizottság tagjával, a KB osztály veztőj ével együtt — a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat dol­gozói látták vendégül. A Né­met Szocialista Egységpárt küldöttsége — Havasi Ferenc­nek, a Központi Bizottság tit­kárának kíséretében — Szi- getszentmiklóson a Csepel Autógyárat kereste fel. Az Olasz Kommunista Párt és a* Finn Kommunista Párt küldöttsége — Sarlós Istvánnak, a Politikai Bizott­ság tagjának kíséretében — az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyárban tett látogatást. A Portugál Kommunista Párt és a Svéd Baloldali Párt— Kommunisták képviselői az Egyesült Izzó munkásai­val és alkalmazottaival ta­lálkoztak. A Német Kommu­nista Párt és a Svájci Mun­kapárt delegációját — Tímár Mátyással, a Központi Bi­zottság tagjával együtt — a műszaki egyetem oktatói és hallgatói köszöntötték. A Hol­land Kommunsita Párt és a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának képviselői Rév La­josnak, a Központi Bizottság tagjának társaságában — az Örkényi Fehér Akác Terme­lőszövetkezetbe látogattak. A Luxemburgi Kommunista Párt, a Dán Kommunista Párt és a Máltai Kommunis­ta Párt képviselői — Erdei Lászlónénak, a Központi Bi­zottság tagjának kíséretében — a Láng Gépgyár művelődé­si házában találkoztak a vál­lalat dolgozóival és a kör­nyék lakóival. A kedves vendégeket min­denütt őszinte barátsággal, nagy szeretettel köszöntötték a helyi párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői, a munkáskollektívák tagjai. A gyűléseken a külföldi pártok képviselői pártjuk, munkásosztályuk, népük szív­ből jövő üdvözletét tolmá­csolták, s kívántak sikerek­ben gazdag alkotó munkát az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­hoz. Josef Kempny Csehszlovákia Kommunis- 'la Pártja elnökségének tagja, a KB titkára: Az önök XII. kongresszusa nem csupán értékeli a távla­ti célok megvalósítása terén elért eredményeket. A kong­resszusi küldöttek figyelme arra is kiterjed, hogy a jelen­legi feltételek mellett hogyan biztosítható a népgazdaság további fejlődése, hogyan le­het sikerrel előrehaladni a szocialista társadalom építé­sében. — Pártunk Központi Bizott­sága és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya néhány nappal ezelőtt intéz­kedéseket foganatosított a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerének tökéletesí­tésére. Ezeknek az intézkedé­seknek kettős célja van. Egy­részt az, hogy tovább erősít­sék az eddigi irányítási for­rna azon elemeit, amelyek hozzájárulnak a munka haté­konyságának és minőségének növeléséhez. Másrészt az, hogy a gazdaságirányításban szerepet kapjanak azok a té­nyezők is, amelyek kielégítik a felgyorsult tudományos mű­szaki fejlődés által támasz­tott igényeket. Ezt követően szólt az orszá­gaink közötti sokoldalú kap­csolatok fejlődéséről, hangoz­tatva, hogy az elmúlt évben kölcsönös árucsere-forgal­munk értéke minden eddigi­nél magasabb szintet, több mint 1 milliárd rubelt ért el. Gazdasági kapcsolatainkban egyre növekszik a termelési kooperáció és a szakosodás jelentősége. Külpolitikai kérdéseket ele­mezve rámutatott; Az imperialista beavatko­zás egy sor latin-amerikai és afrikai népet sújtott és sújt ma is. Bizonyítja ezt az Egyesült Államok, néhány más kapitalista ország és Kí­na uralkodó köreinek szélső­ségesen ellenséges reakciója arra, hogy Kambodzsában és Iránban csődöt mondott az imperialista összeesküvés és Afganisztánt nem sikerült a reakció előretolt bástyájává változtatni a Szovjetunió ha­tárai mentén. A csehszlovák nép mindig is azoknak a nemzeteknek és népeknek a pártján állt, amelyek nemzeti és társadalmi felszabadulásu­kért harcolnak. Lázár Mojszov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja: Szomszédos szocialista or­szágaink, valamint a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége és a Magyar Szocialista Munkáspárt között egyenjo­gú, a kölcsönös tiszteleten alapuló, sokoldalú és gyümöl­csöző együttműködés folyik. A nemzetközi kérdésekről szólva, kijelentette: sajnála­tos, hogy ma ismét a nemzet­közi helyzet súlyos éleződésé­vel kell szembenéznünk. Ag­godalommal tölt el bennün­ket a népek és országok szu­verenitásának és függetlensé­gének megsértése, az erőszak, a katonai intervenció, és a belügyekbe való beavatkozás, a fegyverkezési hajsza. Sokoldalú erőfeszítést kell tenni az európai biztonság­gal és együttműködéssel kap­csolatos madridi találkozó si­keres előkészítése és pozitív eredményessége érdekében. Valljuk, hogy az el nem köte­lezettség politikájának és mozgalmának keretében küzdhetünk a legeredménye­sebben azért, hogy ugyan­azok, a célok és elvek, me­lyek belső fejlődésünk meg­határozói, a nemzetközi kap­csolatokban is érvényre jus­sanak. Értékelésünk szerint a mun­kásmozgalomban és más ha­ladó mozgalmakban mélyre­ható változások vannak folya­matban, erősödnek a pozitív irányzatok, A korábbinál job­ban jut kifejezésre a mun­kásmozgalom és más haladó mozgalmak közötti együttmű­ködés és gyümölcsöző ta­pasztalatcsere szükségessége. Hun Sen, a Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja és a forradalmi nemzeti tanács tagja, külügyminiszter: ' * — Ez az első alkalom, hogy a Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja küldöttsége részt vehet az MSZMP kongresszusán. En­gedjék meg, hogy az alkalmat megragadva, kifejezzük elis­merésünket és rokonszenvün- ket a magyar nép forradalmi ügyéért és a társadalmi hala­dásért folytatott harcukkal. A nemzetközi reakciós erők az amerikai imperialistákkal összefogva nem akarják tu­domásul venni a realitásokat és minden áron igyekeznek elszigetelni országunkat. Ar. ra törekednek, hogy feltá­masszák a népirtó Pol Pót— leng Sary-rezsimet. Sötét ma­nővereik kudarcra vannak ítélve. Nemzetközi kötelezettsége tudatában, a Kambodzsai Népköztársaság szolidaritást vállal Vietnammal, Laosszal, a testvéri szocialista népekkel ' és békés kapcsolatokra törek­szik a többi nemzettel a bé­kés egymás mellett élés elve alapján. A Kambodzsai Nép. köztársaság kész Délkelet- Ázsia összes népével tárgyal­ni és kétoldalú megnemtá­madási egyezményeket kötni, hogy ezzel is hozzájáruljon e térség békéjének védelméhez és stabilitásához. Rim Chun Chu,' a Koreai Munkapárt KB PB tagja, a KNDK központi né­pi bizottságának főtitkára: Az idén ünnepeljük párt­tunk megalakulásának 35. évfordulóját, 1980-ban ül ösz- sze pártufik VI. kongresszusa is. Párttagságunk és dolgozó­ink e történelmi jelentőségű események alkalmából erősí­tik politikai lendületüket, a munkában tanúsított aktivi­tásukat és a népgazdaság minden területén újabb és újabb eredményeket érnek el a második hétéves terv telje­sítésében. Nemzetünk 35 éven át sem érhette el hazánk egyesítését és szenved a kettészakított­ság fájdalmaitól. Az Egyesült Államok még az 1940-es évek­ben szállta meg Dél-Koreát, és ma sem akar onnan kivo­nulni, sőt tovább fokozza ag­resszív, háborús mesterkedé­seit hazánk ellen. Azok, akik Dél-Koreában jelenleg ha­talmon vannak — továbbra is idegen erőkkel összeesküd­ve —, meg akarják tartani a fasiszta „reformrendszert” és azon mesterkednek, hogy örökössé tegyék a nemzet kettészakítottságát. Népünk — a világ népeinek cselekvő támogatásával — meg fogja hiúsítani a külső és belső szakadárok mester­kedéseit a „két Korea” fenn. tartására, az újabb háború kirobbantására és el fogja ér­ni a haza önálló, békés egye­sítését. ■ _ Az MSZMP, a magyar nép következetesen, őszintén tá­mogatja egyesítésünk ügyeit és szolidáris azzal. Mi ezt nem felejtjük el és őszinte köszönetét mondunk érte. Ha a szocialista országok, az el nem kötelezett országok, a világ valamennyi békeszerető népe szilárdan összefogva harcol, akkor meg tudja fé­kezni az imperialisták ag­resszióját és háborús mester­kedését, biztosítani tudja a békét, a demokráciát, a nem­zeti függetlenséget és a szo­cializmus közös ügyének győzelmét. Mi — szilárdan összefogva a világ minden forradalmi erejével, közöttük az MSZMP-vel és a magyar néppel — a jövőben is hatá- tározott küzdelmet vívunk az imperialista és kolonialis- ta elnyomás és kizsákmányo­lás nélküli új világért. (Folytatás az 5. oldaloiu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom