Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa r (Folytatás a 2. oldalról.) tése, a közigazgatás átszer­vezése. Az élet ma azt igény­li, hogy a megye vezető testü­letéi, tisztségviselői erezze­nek még nagyobb politikai és emberi felelősséget mind­azért, ami területükön tör­ténik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság munká­jában is központi helyet fog­lal el a gazdasági építőmun­ka irányítása, szervezése, vég­rehajtásának segítése, ellen­őrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődésünk folytonos­ságának fő forrása 'a párte&y- ség, a párt szervezetének cse­lekvési és ideológiai egysége. CSIKÖS ISTVÁN,’a MEZŐ­GÉP Vállalat hegesztője, párt- alapszervezeti titkár, Szol­nok megye küldötte: — Igaz, hogy tompítottan, ele munkánk során mi is na­ponta tapasztaljuk a háttér­ipar kiépítetlenségéből; az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel Nálunk is r Ezután SZÉPVÖLGYI ZOL­TÁN, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizqtt- ság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezlete­ken és a legnagyobb üzemek pártértekezletein a küldötte­ket a Központi Bizottság ha­tározatának megfelelően, kel­lő felelősséggel és körültekin­téssel, titkos szavazással vá­lasztották meg. A kongresszust előkészítő (taggyűléseken és pártértekez­leteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, al­kotóéin vitatta meg a kong- IBesszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 Szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszus! küldöttek kedvező összetételét a kövqt­gondot okoz a termelés fo­lyamatosságának a biztosítá­sa, a munkafegyelem megszi­lárdítása, a munkaidő éssze­rű kihasználása, a nagy ér­tékű termelőberendezések több műszakos üzemeltetése és így tovább. Az irányító pártszervek útmutatásain túl az élet is arra kényszerít minket, hogy az alapszerveze­ti pártélet különböző fóru­main behatóan foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. Politikai mozgósító mun­kánkban — folytatta — visz- szahúzó erő az elmúlt évtize­dekben megrögződött egyen- lősdi szemlélet, amelynek a felszámolásáért harcolunk. A differenciált bérezéssel elv - ben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban ko­rántsem ilyen értelmű a helyzet Sokan úgy gondolják, mint egyes sportolók — bo­csánat a hasonlatért —, hogy nem feszítjük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztessége­sen -meg lehet élni. Az ilyen „dolgozgatunk és keresgetünk” felfogás helytelen szemlélet­re és közfelfogásra vall. Sér­ti a becsületes, munkáját szerető, szorgalmas emberek önérzetét. kező főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételé­nek és az általános követel­ményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 szá­zaléka férfi, 29,3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 százaléká­nak eredeti foglalkozása mun­kás, vagy paraszt, 22,6 száza­lékának értelmiségi; 8 száza­lékának alkalmazott és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk sze­rint a küldötteknek 34,4 szá­zaléka fizikai dolgozó, közöt­tük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt-, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek füg­getlenített funkcionáriusa. 21,9 százalékuk állami és gazdasá­gi vezető, 15,6 százalékuk ér­telmiségi, 2 százalékuk a fegy­veres erők és -testületek tag-; ja, 0,9 százalékuk pedig ad­minisztrációs munkakörben dolgozik, vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kong­resszushoz képest 40 százalék­kal emelkedett a 29 éven alu­li küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbe­csülését fejezi ki és a kong­resszus munkája szempont­jából is kedvező, hogy fel- szabadulás előtti párttagság­gal —, tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hu- nya István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános mű­veltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely tár­sadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyetemi és főiskola, 28,7 százalékuk kö­zépiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános is­kolai végzettséggel rendelke­zik. i A mandátumvizsgáló bi­zottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képvise­letében jelenlevő, kiemelke­dő politikai és szakmai isme­retekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelő­sen és tényszerűen tudnak vé­leményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett mun­káról és helyesen határoz­nak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a kül­dötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kongresszusát kö­szöntő táviratok, levelek, üd­vözletek. Délután a kongresszus Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Fest megyei Bizott­sága első titkárának elnökle­tével folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelke­dett szólásra. Gáspár Sándor: Tovább a szocialista A mandátumvizsgáló bizottság jelentése a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhe­tetlen intézkedések szüksé­gességét és közben határozot­tan őrködjenek, hogy a dol­gozók alapvétő szociális és jövedelmi viszonyai ne szen­vedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fóru­mait felhasználva — kell fel­lépniük a vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, nor­mális munka- és szociális fel­tételek, a korszerű és haté­kony munkaszervezés érde­kében. A mostani helyzetben kü­lönös fontosságot kap az el­osztás olyan továbbfejlesztése, amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a tár­sadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is to­vábbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, va­lamint a bérarányokban né­hány alapvető ágazat és fog­lalkozási csoport között. Eze­ken az arányokon — a lehe­tőségekhez mértén — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban, elsősor­ban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alaku­lására. Támogatjuk, hogy minde­nütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazít­sák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össz­társadalmi érdekeknek, mind az egyes eftberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyá­solja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit és hatással van a termelésre. A fo­gyasztói árak nagyobb' ará­nyú emelése azonban szokat­lan a dolgozók számára, hi­szen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak nö­vekedése az életszínvonal-po­litikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredmé­nyeket garantáló közgazda- sági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még ak­kor is, ha az történetesen ár­emelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel, vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lénye­get kell néznünk: életszínvo­nal-politikánk megvalósítását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak Ä SZOT főtitkára bevezető­jében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, célja­ink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenniakará- sa változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely jó­zan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb felada­tunk hazánk gazdasági ere­jének növelése, a gazdálko­dás javítása. Az 1979-ben ki­bontakozó folyamatokat erő­síteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi esz­közeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meg­gondolja, mire ad pénzt. Cél­szerűen, a jövőt építve hasz“ náljurik fel minden fillért. Fejlődésünknek másik fel­tétele a korszerű munkaerő­gazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol ar­ra a társadalomnak legin­kább szüksége van. Nem en­gedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képe­sek és amire az országnak szüksége van. De gondoskod­ni kell arról, hogy az érin­tettek számára a munkaheiy- vagy szakmaváltás minél ki­sebb teherrel járjon. Hazánkban is nagyon sok E célok megvalósításáért nö- kitűnő vezető működik a kü- veljük a gazdálkodó-, a terme- lönböző területeken. Vannak lőegységek önállóságát és fe- vezetők, akik jól irányítanak, lelősségét, de igényeljük, hogy és személyes felelősséggel ez párosuljon a központi szer- hajtják végre feladataikat. garantálható a társadalmi el­látás reálértékének megőr­zése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez min-1 „ . , denekelőtt az átlagos, vagy És ez a többség. De. aki úgy anaál alacsonyabb nyugdí- utasít, hogy nincs tekintettél jakraj a családi pótlékra és a az emberi méltóságra, annak minimális keresetekre vo- kevés köze van a szoeializ- natk0zik. musban kívánatos vezető ti- Korlátozott lehetőségeink pusához. ellenére is szükségesnek tart­A szocializmus soha nem jukj hogy növeljük erőfeszí- ígért és a jövőben sem ígér téseinket a lakásépítésben, gond nélküli életet. De gaz- Az életszínvonal alapvető dasági fejlődést, ^ társadalmi kérdése a létbiztonság. Ezt haladást és egyéni boldogulást tninden tisztességesen dolgo- igen. A dolgozó tömegek ezt Zq ember számára garantál- értik, tudják és most azt is ni kell A teljes foglalkozta­megértik, hogy a munkában, tottság fenntartása szocialis- magatartásban magasabb az ^ társadalmunk sajátja, igény és a mérték. _ Az utóbbi évtizedben a szo­A SZOT főtitkára hangsu- cialista demokrácia eredmé- Iyozta, hogy az utóbbi 15 20 nyesen fejlődött, de úgy vél- év folyamán a szakszerveze- j üle, hogy megérlelődött a té­tek szerepe és tevékenysége vábblépés lehetősége a tar­jelentősen megváltozott. Ez taiom javítására, főként az érdekképviselet és Meg kell teremtenünk a az érdekvédelmi tevékenység feltételeit annak, hogy a bi- újjáéledésének köszönhető, zairnitestület a dolgozók ne­mert ez teremtett alapot és vében véleményezze a gaz­adott hitelt a szakszervezeti dasági vezető munkáját, te- munkának. vékenységét. A gazdasági ve­— A szakszervezeti munka zetök kinevezésére és fel­egyik gyengéje, hogy erőnk mentésére illetékes irányító jelentős részét fordítjuk bel- szervekkel együttesen meg ső munkára, á szervezet „ön- ken vizsgálni, hogyan szük- mozgatására”. Ezért tévé- séges növelni ebben a folya- kenységünknek az események- matban a bizalmitestületek re gyakorolt hatása bizony szerepét nemegyszer gyenge. Erőtel- Ez egyértelműbbé, hatéko- jesebbé kell tennünk gazda- nyabbá teszi a dolgozók be- ságsegítő munkánkat, a szó- leszólásl jogának érvényesü- cialista munka versenyt; a iését és tovább javítja a jo- nevelő munkát és a demokra- gok és a kötelezettségek össz- tikus jogok gyakorlását. hangját. A szakszervezetek növek- A Magyar Szocialista Mun- vő felelőssége ma megköve- káspárt lenini politikája a teli, hogy segítsék megértetni szakszervezetekre is kedvező demokrácia útján vek összehangoltabb, jobb irá­nyító munkájával. Társadalmi fejlődésünk ér­dekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a kö­zösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljain­kat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbe­csülést élvezzenek, még a ne­hezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, te­vékenységükkel a rendszer nagy értékei. hatású. Hazánkban a szak- szervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végre­hajtója, hanem részt vesz a politika alakításában és for­málásában is. Nálunk az elmúlt két évti­zedben a szakszervezetek . és a kormány között gyümöl­csöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak vi­ták, véleménykülönbségek, éppen úgy, mint másutt, szak- szervezeti, állami és gazda­sági vezetők között. Ezek ter­mészetesek, hiszen megol­dást kereső szándékkal más és más nézőpontból ítélünk meg kérdéseket, de együtt kell keresni annak lehetősé­gét; hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb, cél­irányosabb együttműködéssel, a mainál eredményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért vég­zett tevékenységünk szoro­san összekapcsolódik a nem­zetközi munkásosztály küz­delméért és ügyéért vállalt felelősségünkkel is. Ez a kö­zös felelősségvállalás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista országok szakszer­vezeteiben — és nagy hozzá­járulás a béke, a biztonság, a társadalmi haladás kibonta­koztatásához az egész vilá­gon. Őszintén és becsületesen ké­szek vagyunk együttműköd­ni minden osztálytestvérünk­kel, valamennyi munkásszer­vezettel, de elutasítunk min­den olyan szándékot, törek­vést, amely erőink megosz­tására irányul. Határozottan visszautasítunk mindent, ami antikommunista, szovjetelle­nes. A szakszervezeti munka fejlesztése nem nélkülözheti a párttagok és a pártszerveze­tek hozzáértő, -a napi politikai munkában is megnyilvánuló támogatását. A párt, történelmi küldeté­sétől áthatva, vállalja a fe­lelősséget az ország, a nép sorsáért Olyan utat mutat amely hazánk felvirágzásá­hoz vezet amelyben egész népünk élete szebb, boldo­gabb és teljesebb lesz. Meg­győződésünk, hogy a nép eze­ket az ajánlásokat elfogad­ja és támogatja: valameny- nyien együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósításáért. PINTÉR JÁNOS, a tolnai nagyközségi pártbizottság tit­kára, Tolna megyei küldött elmondottá többek között, hogy a község két könnyű­ipari üzeme elsősorban nőket foglalkoztat, munkaalkalmat teremt nemcsak a nagyközség, hanem a környező községek lányai, asszonyai számára is, de ebből sajátos nehézségeik és gondjaik is fakadnak. A foglalkoztatottak többsé­ge fiatal, sokan a családala­pítás, mások a gyermekneve-j lés gondjaival birkóznak, amihez társadalmunk jelen­tős támogatást ad. A jövőben jobban támasz­kodunk a községben gazdál­kodó egységekre, termelőszö­vetkezetekre, intézményekre, hogy közös anyagi és társa­dalmi hozzájárulásunkkal fej­lesszük, s tegyük egyre ott­honosabbá községünket. GRÖSZ KÁROLY, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Borsod megyei küldött. Beve­zetőben arról az élénk politi­kai vitáról szólt, amely a me­gyében a kongresszust meg­előző pártrendezvényeken és a pártonkívüliek széles kö. reiben is kibontakozott; — A viták légköre, gondo­latgazdagsága azt jelzi: pár­tunkban természetes lett,' hogy a szocialista társadalom építése együttjár az emberek közötti véleménykülönbségek őszinte feltárásával, végső so­ron a párt ideológiai és po­litikai egységének erősítésé­vel. Az utóbbi öt esztendő alatt észrevehetően fejlődött párttagságunk és lakosságunk gazdasági tájékozottsága, mű­veltsége. Ennek eredménye­ként az ország gazdasági helyzetének megítélése foko­zatosan közelít a realitások­hoz. — A politikai munkát ne- . hezíti, hogy az alaptalan, hi­bás nézetek keverednek valós, jogos, igaz észrevételekkel. Nem tekinthetjük hibának, hogy az emberek a korábbi­akhoz viszonyítva sókkal eré­lyesebben bírálják a gazdál­kodás fogyatékosságait, a he­lyileg vagy országosan ta­pasztalható pazarlást, á hatá­rozatlan vezetőket, a döntés­re érett kérdések halogatását.’ E kritikák nem rendszerünk ellen irányulnak, ellenkező­leg, a hatalom, az elért ered­mények féltéséből fakadnak.’ Jobban össze kell hangolni tehát a gazdasági intézkedé­seket, a felvilágosító munkát és a politikai eszközök egyéb lehetőségeit. TAKÁCS IMRÉNÉ, az sjJ kai üveggyár technológusai; Veszprém megyei küldött is­mertette az ajkai üveggyár1 munkáját, eredmény«*, a hozzátette: sikereink értékét növeli az a tény, hogy agyár önerejéből érte el ezeket, a fejlesztéshez külső anyagi tá­mogatást nem kapott. Ezután gyári példákkal méltatta a gazdasági vezetők munkáját. — Bizonyos va­gyok benne —r- mondta —, hogy a gazdasági vezetők többsége az egész országban jól dolgozik. Éppöl ezért ne­kem személy szerint nagyon nem tetszik, hogy divattá vált a gazdasági vezetőket kívül­állóként nemcsak kritizálni, hanem. okolni is sok min­denért. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a kongresszusi elő­készületek során igen sok ve­zetőségválasztó taggyűlésen volt jelén. Ezekből azt a meggyőződését vonta le, hogy az irányelvekkel a párttagság (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János találkozója a veteránok egy csoportjával Kádár János, az MjSZMP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus kedd délutáni szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kötetlen, baráti találkozón Kádár János elbeszélgetett a párt, a munkásmozgalom sok évtizedes harcainak kato­náival, a magyar munkásság forradalmi mozgalmának szer­vezőivel, akik jelenleg is nagy aktivitással, szívvel-lélekkel vesznek részt a közéletben. Kádár János a Központi Bizott­ság nevében elmondott köszöntő szavaiban hangsúlyozta: pártunk a tömegekkel együtt, a tömegekre támaszkodva dolgozik, s ez az igazi erőnk. Az elődök munkáját olyan nemzedék folytatja, amely megbirkózik az ország előtt álló feladatokkal, s ezek megoldásában nagy segítség az idősek gazdag tapasztalata, cselekvő támogatása. Kádár János szavaira Mező Imréné, Marosán György és Práth Károly válaszolt. Megköszönték a Központi Bizott­ságnak a várt régi harcosai iránti figyelmességét és megbe­csülését. Őszinte elismeréssel szóltak a kongresszus jelentő­ségéről és felelősségteljes munkájáról. A kongresszusi kül­döttek tevékenysége láttán kifejezték meggyőződésüket, hogy a fiatalabb nemzedék méltó folytatója annak az ügy­nek, amelyért annak idején ők is harcot kezdtek és, ame­lyért ma is dolgoznak. (MTI) NÓGRAD — 1980. március 26., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom