Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Vilóo proletárjai. egyesüljetek! NOGRAD AZ AtóZMP NuGRAD MEGYEI BIZOTTS ÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA * - , XXXVI ÉVF.. 6S. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980 MÁRCIUS 21.. PÉNTEK Múltunkkal a máért és a holnapért H osszú évtizedek, évszázadok alatt történelmünkben há­romszor jött el a naptári tavasszal együtt a szabad­ság tavasza is: 1848. március 15., 1919. március 21., 1945. április 4. Mindhárom évforduló népünk szabadságáért folytatott küzdelmeihez kapcsolódik, 'ugyanakkor azt példáz­za, hogy a harc az igazi tavaszért, népünk felemelkedéséért eredményes volt — hazánk a társadalmi haladás élvonalába került. 1848. a szabadságot ígérte, a polgári átalakulás kezde­tét jelentette, 1919. hatalmat adott a munkásoknak, 1945- ben a felszabadulással történelmi helyzetünk változott meg gyökeresen. A Magyar Tanácsköztársaság győzelmétől már több, mint hat évtized választ el bennünket. Mégis, csak időben távolodunk a dicső 133 naptól, mert lélekben és társadalmi céljaink lényegét tekintve, egyre közelebb kerülünk hozzá. Magunkénak érezzük e forradalmat, melynek példája arra kötelez, hogy korunk forradalmi feladataiból az elődökhöz méltóan vegyük ki részünket. Számunkra a magyar prole­tárforradalom megvívásának,évforduló ja nem valamiféle ün­nepi megemlékezés, hanem olyan hagyomány, történelmi örökség, amely elevenen élő, mindennapjainkat formáló tár-, sadalmi erő ma is. Az 1848-as ifjúság felismerte a társadalmi haladás szük­ségességét, tudatosan és lelkesen vállalta a küzdelmet. De ott voltak és élenjáró szerepet játszottak a magyar fiatalok legjobbjai az 1918-as polgári demokratikus forradalom ki­vívásában, a kommunista párt megteremtésében, a proletár­forradalom győzelemre vitelében, valamint a proletárhata­lom megvédésében. Létrehozták saját szervezetüket, amely a párt segítőjeként küzd azóta is társadalmi céljaink megvaló­sításáért. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1957. március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a kommunista ifjúsági mozgalom forradalmi ha­gyományainak örököseként és folytatójaként. Amit történel­mi hagyatékként, létük feltételeiként kaptak, nem tisztelet­tudó, megőrzésre szánt ereklye, hanem cselekvési tér, to­vábbfejlesztésre váró valóság. Az ifjúság, az ifjúsági szövetség a megalakulása óta eltelt idő alatt hű maradt elődeihez. Napjaink fáradalmá­nak — hiszen a fejlett szocialista társadalom építése a szó teljes értelmében vett forradalmi kor — minden jelentős ál­lomásán találkozunk az ifjúsági szervezettel. A napi felada­tok vállalásával, fejlesztésével, a legjobb képességeik sze­rint végzett munkával, a fiatalok tömegeinek mozgósításá­val rés.it vállal a fejlett szocialista társadalom építésének történelmi feladatában. Mai feladataink nem kisebbek mint elődeink feladatai voltak, és nem is kevésbé viselik magu­kon a forradalmiság jegyeit. Napjaink forradalmisága elvá­laszthatatlan szocialista hazánk, az alkotó ember szeretetétől, jövőt formáló céljaink megismerésétől, vállalásától. A forradalom sohasem tűrte meg és napjainkban sem tűri a felszínességet. Ez a forradalom olyan embere­ket kíván, akik minden helyzetben kitartanak, mert a forradalmat mindenkor csak közelről, közvetlen részvétel­lel lehetett megvívni. Ma az élet minden területén olyan feladatok állnak előttünk, amelyeknek csak úgy tudunk meg­felelni, ha jobban értjük a dolgok lényegét, ha mélyebbre látunk, ha ismerjük az összefüggéseket a gazdaságépítés, a szocialista kultúra és a szocialista erkölcs területén is. Nem elég felismerni, megállapítani, szóvá tenni — változtatni is kell! A forradalmi ifjúsági napok lényegéhez tartozik, hogy elődeink példáját idézve, tiszteletükre meghajtjuk az emlé­kezés lobogóit. Múltba tekintésünk a mának és a holnapnak szól: számvetés, összehasohlítás és mindenekelőtt igény ön­magunkkal szemben, hiszen a fejlődéssel, a társadalmi hala­dással csak az tud lépést tártani, aki rendelkezik a változá­sokat megértő és elfogadó ember képességeivel. Lelkesítő, világos távlatok, reális célok állnak népünk előtt. Ismerni kell erőinket, látni kell utunkat, lehetőségein­ket. Valamennyien tanulmányozhattuk a XII. pártkongresz- szus Irányelveit. Kifejeződik benne a pártunk és népünk kö­zötti kölcsönös bizalom és együttműködés, a nyíltság és őszinteség, ami több mint két évtizede alapvető jellemvoná­sa politikánknak, fejlődésünknek. Az irányelvek országos megvitatásának eredménye, tudjuk, tükröződni és gyümöl­csözni fog a kongresszus munkájában, állásfoglalásaiban. Most, néhány nappal az MSZMP XII. kongresszusa előtt Nógrád megye ifjúkommunistái nevében sikeres és eredmé­nyes munkavégzést kívánok a kongresszusi küldötteknek, megyénk képviselőinek. Napjaink forradalmisága elképzel­hetetlen forradalmi pártunk, az MSZMP politikájával való azonosulás nélkül: valóságos tartalmat a határozatok mara­déktalan végrehajtásában nyer. „Erőink egyik forrása, hogy pártunkban összeforrottan él, és együtt küzd a kommunista forradalmárok három nem­zedéke” — mondotta Kádár elvtárs pártunk XI. kongresszu­sán. Használjuk ki tehát ezt a forrást az ifjúsági mozgalom erősítésére, ifjúsági közösségeink fejlődése érdekében. Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a nemzedéki találkozókra, a munkásmozgalom hagyományaira, a példaképekre szüksége van ifjúsági szövetségünknek, fiataljainknak. M egtisztelő feladat számunkra, hogy Nógrád megye, Sal­gótarján rendezheti a nagyszabású és nagy jelentő­ségű eseménysorozat országos megnyitóját. Gazdag­nak ígérkező programjaink változatos és vonzó lehetőséget, sajátos formákat adnak a forradalmi hagyományok ápolá­sához, mai és holnapi feladataink megvitatásához, a politikai, kulturális és sportprogramokban való cselekvő részvételhez. Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára Vöröskatonák köszöntése Salgótarjánban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Salgótarján városi Bi­zottsága, hagyományainak megfelelően ebben az évben is ünnepi megemlékezést tartott a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő évfor­dulója alkalmából. Csütörtökön délelőtt, az MSZMP 1-es számú körzeti székházában az ősz, idős vö­röskatonákat köszöntötték, azokat, akik az 1919-es északi hadjárat dicső katonái vol­tak. Sajnos, számuk egyre csökken, mind kevesebben vesznek részt az évforduló tiszteletére rendezett ünnep­ségen. Az úttörők, kisdobosok ked­ves szavai után a számviteli főiskola KISZ-esei ünnepi műsorral üdvözölték a harcok­ban, a munkában elfáradt ve­teránokat. Az MSZMP Salgó­tarjáni városi Bizottsága ne­vében Herczeg István, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte az idős embereket. Az évforduló alkalmából ün­nepi megemlékezést Márton József, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkára mondott Köszöntőjében a megyeszékhely vöröskatonáit üdvözölte, méltatta azokat a harci cselekményeket, ame­lyeket a ma is élő veteránok a dicsőséges északi hadjárat során végrehajtottak. Külön szólt az 1919-es vöröskatonák internacionalista tevékenysé­géről, arról, hogy azt a ma ifjúsága példaként tekinti. Fekete Nándor, a városi ta­nács elnöke a város fejlődésé­ről, a jövő feladatairól tájékoz­tatta az egykori vöröskatoná­kat Számos kérdés, ötlet és ja­vaslat hangzott el az elvtársi, baráti beszélgetésen, amely az 1919-es Tanácsköztársaság vörös katonái, a város párt-, KISZ- és állami vezetői között zajlott le. Mind több korszerű gép áll rendelkezésére a Ganz-MÁVAG' mátranováki gyáregységé­nek a tervek valóra váltásához. Képünkön Nádasdy Elemér hegesztő egy új, nyugatnémet gyártmányú, fotocellával fölszerelt automata lángvágógéppel dolgozik. A négy vágópisz­tolyt egyszerre képes működtetni. A gép igen termelékeny; gyorsan és pontosan szabja darabokra a vaslemezeket. (kép: kul-) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyet­tes vezette gazdasági kor­mányküldöttség magyarorszá­gi látogatásáról és tárgyalá­sairól, amelynek során aláír­ták a két ország közötti gyártásszakcsítás és kooperá­ció fejlesztésének hosszú tá­vú programját. A Miniszter­tanács jóváhagyólag tudo­másul vette a beszámolót. A kormány elfogadta a be­ruházásokra vonatkozó ható­sági előírások és eljárási rend egyszerűsítéséről szóló jelen­tést. Megállapította, hogy a Minisztertanács 1979. évi ha­tározatának megfelelően a hatósági előírások differen­ciáltabbak, gazdaságosabb megoldásokat tesznek lehető­vé. Az eljárási rend egysze­rűsödött, csökkent az enge­délyhez kötött munkák szá­ma és a közreműködő szakha­tóságok köre. A kormány tudomásul vet­te a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének jelentését a mezőgazdaság, az erdőgazdál­kodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának átszervezési tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa el­nökének ezzel kapcsolatos tá­jékoztatóját. Megállapította, hogy az átszervezés nyomán erősödőt^ az egységes ágazati szemlélet és a létszám csök­kentése mellett javul az irá­nyító munka színvonala. A Minisztertanács jóvá­hagyta a mezőgazdaság ez évi felkészüléséről szóló je­lentést. Jóváhagyólag tudo­másul vette, hogy a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter felhívja az állami vállalatokat és a szövetkeze­teket: a tervcéloknak megfe­lelően fordítsanak gondot a szervezettség javítására, a hatékonyság fokozására, és tegyenek külön erőfeszítése­ket az export-előirányzatok teljesítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. SZMT-elnökségi és SZMT-ülés A szakszervezeti választásokról és személyi kérdésekről Tegnap az SZMT elnöksé­ge személyi kérdéseket tár­gyalt, amelyen részt vett Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkár- helyettese. A személyi kérdésekkel kap­csolatos SZOT és megyei párt­bizottsági közös megegyezést Vas János, a SZOT titkára terjesztette az elnökség elé, amit az elnökség egyhangúlag elfogadott és úgy döntött, hog yelfogadásra javasolja a megye szervezett munkásait képviselő legmagasabb szak- szervezeti választott testület­nek, a szakszervezetek me­gyei tanácsának. Ezt követően került sor az SZMT-ülésre. ahol ugyancsak részt vett Géczi János, Jakab . Sándor és Vas János. A ki­küldött napirendnek megfele­lően először Tóth Józsefné, az SZMT titkára, a szakszerve­zeti tisztségviselőket és szer­vezeteket újjáválasztó szak- szervezeti előkészítő munka tapasztalatairól számolt be. Beszélt a szervezeti változtatá­sok hatásáról, mélyek ered­ményeként 15 egységnél meg­szűnik a vszt és bizalmiak együttes tanácskozása és he­lyébe az új felépítés alapján 20 helyen a szakszervezeti alapszervezet legmagasabb irányító és képviseleti szerve, a szakszervezeti bizalmiak testületé lép. Egy helyen pedig a bizalmiküldöttek testületé látja el az irányítást. Így lesz a Nógrádi Szénbányáknál.' A szakszervezeti csoportok kialakításánál figyelembe vették, hogy egy művezetőhöz egy osztályhoz tartozó kollek­tíva alkosson egy csoportot, hogy a bizalmi megfelelően együtt tudjon működni a partner gazdasági vezetővel. Az előadó szólt még az alap­szervezetek munkájával kap­csolatos rugalmasságról, a* tisztségviselők kiválasztásá­nak eddigi eredményeiről, is­mertette a velük szemben tá­masztott követelményeket, hangsúlyozta a bizalmiak be­számolójának alapos elkészí­tését, végül közölte, hogy a szakszervezeti választások si­keres lebonyolítása során a tagságot mozgósítják az 1980. évi tervek sikeres teljesítésé­re, a kongresszusi és felsza- badqlási munkaverseny to­vábbi folyamatos korszerűsíté­sére a felsőbb határozatok is­mertetésére, a konkrét helyi feladatok megoldására. Tóth Józsefné tájékoztatóját Vas János az országos tapasz­talatokkal egészítette ki. jelez­ve azokat a területeket, ame­lyekre a választások során kü­lönösen oda kell figyelni. Ezek között említette a bizalmiak megnövekedett szerepét a ne­velő munkában, de szükség van arra, hogy a csoportokon be­lül az eddiginél jobban ismer­jék a bizalmiak és főbizalmi­ak új helyzetét, feladatát. A választások során tovább kell erősíteni a politikai bizalmat, a szakszervezeti bizottságok pedig arról adjanak számot, mit tudtak megoldani az el­múlt időszakban, mire voltak képesek, mit nem tudtak meg­valósítani az elképzelésekből. A tájékoztatók után Vas Já­nos előterjesztése alapján az SZMT, érdemeinek elismerése mellett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának megválasztása. alkalmából Kovács Lászlót, az SZMT ve­zető titkárát felmentette az SZMT, az elnökségi-titkársági megbízatásából és vezető tit­kári funkciójából. Ugyanak­kor Medved Károlyt, megvá­lasztotta az SZMT az elnökség, a titkárság tagjának és az SZMT vezető titkárának. Megkezdődött a fásítási hónap Ünnepélyes megnyitó Salgótarjánban Fában szegény nemzet va­gyunk, s nem véletlen, hogy a felszabadulást követően, szinte a legelsők egyikeként jelent meg“ a 6Ü0/1945 számú törvényerejű rendelet, az er­dők államosításáról. Ebbéli gondjaink már akkor is ér­ződtek, s függetlenül attól, hogy erdeink 1945 óta öt­százezer hektárral lettek na­gyobbak, most sem dicseked­hetünk.- Megyénk — amely területének egyharmadát bo­rítják erdők, ez kétszerese más 'megyék átlagának — viszonylag kedvező képet mutat. Ám, a teendők itt .sem kisebbek, mint másutt. Mindezeket hangsúlyozta dr. Király Ernő, a MÉM Er­dészeti és Faipari Hivatalá­nak vezetője, aki tegnap Salgótarjánban, a megyei ta­nácson megnyitotta az orszá­gos fásítási hónapot. Több mint másfél száz résztvevő jelenlétében hangsúlyozta: a fásítás közügy. Hiszen a fák, erdők, zöldterületek környe­zetvédelmi szerepe nagy, elő­segítik a pihenést, kikapcso­lódást, szebbé teszik tájain­kat, s manapság a faanyag egyre keresettebb' cikk © nemzetközi piacokon is. (Folytatás a 2. oldalonJ ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom