Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
Elégedett ember On? = Napközi Vigyék tovább a stafétabotot... Sipos Lajos, a nyugodt beszédű. csöndes emberek sorába tartozik. A hangját ritkán emeli tel, azt tartja, hogy nem a kiabálás vezet eredményre, hanem a meggyőzés, az okos szó. Megbecsült, megyeszerte ismert emberként ment nyugdíjba. Most. hogy visszaemlékezik az eltelt évtizedekre, bőven van mit mesélnie. Jót is, meg rosszat is, ahogy az élet sora hozta. Balassagyarmaton laktak a szülei, ott is járt iskolába. Négyen voltak testvérek, ő az egyetlen fiú közöttük. A történelem hamar közbeszólt sorsa alakításába. A második világháborúban, a házat aho.l laktak, bombatalálat érte. Költözködniük kellett. Az édesapja cipörészkészítő volt, jó szakember, aki arra törekedett, hogy a gyerekei tanuljanak, többre vigyék, mint -ő. Sipos Lajost gimnáziumba íratták, aztán érettségi után — közvetlenül a háború kitörésének időszakában —, a Nógrád vármegyei számvevőségbe vették fel dolgozni. A vármegyeházában bal oldalt, a sarokban volt egy íróasztala. így lett a számok embere, amelyek végigkísérték egész életén. Aztán 1940-ben — rövid hivatalnokoskodás után —, behívták katonának.. Fogatolt tüzérnek osztották be, hat ló húzta az ágyút. Három év múlva leszerelték, aztán három hónap múlva megint behívták. Csak 1947-ben került haza. Rögvest jelentkezett a régi munkahelyén. Nemcsak az ország, hanem az ő életében is új szakasz kezdődött. Belépett a kommunista pártba és megismerkedett azzal a szóval, hogy szakszervezet. — Nem nagyon tudtuk akkor, hogy mivel jár a szak- szervezeti munka. Jött a bizalmi, mondván fizesd a díjat, az öt forintot. Megjegyzem, négyszáznyolcvan forint volt akkor a fizetésem. De azt sem felejtem el soha, hogy kezdetben „díjtalan díjnok” koromban vigyázzállásban jelenthettem a főnökömnek. Megnősült. A felesége pedagógus. Amikor a tanácsok 1950-ben megalakultak, Sipos Lajost berendelték, mondván, hogy a megyei tanácson szükség van rá. Ettől kezdve lett tanácsi dolgozó. Méghozzá előadó, az ellenőrzési csoportnál. A megyeszékhely „költözködésével” jöttek ők is Salgótarjánba. A vásártéren laktak, aztán Etes-Béná-bá- nyatelepre hívták a feleségét, aki ott lett tanár. — Akkoriban a bányai villamossal jártam be Salgótarjánba. A gyerekek nagyobbak lettek, mi pedig jöttünk vissza. A feleségem a mai napig a Néphadsereg úti iskolában igazgató. Később Sipos Lajos az illetékkiszabási hivatal vezetőjeként dolgozott, egészen 1975. december 31-ig. A szíve rendetlenkedett, az orvos pihenést és sok-sok „laposon” tett sétát javasolt. A szakszervezeti munka is végig . követte életében. A Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei Bizottságának elnöke, a központi vezetőség tagja. Sokat és sokfélét dolgozott, mindig azt tette, amit kértek tőle. Ha kellett, segélyeket intézett, gyereküdültetést, tüzelőt szerzett, vagy éppen krumplit. Sokat járta a megyét. — Sikeresnek tartja az életét? — A magam módján igen. Részt kértem a feladatokból. Több volt az öröm az életemben, mint a nehézség, vagy a gond. A fiataloknak is azt tudnám tanácsolni, úgy vigyék tovább a stafétabotot, hogy érezzék a közösség segítő erejét. így mindjárt minden könnyebbé válik. .. — CSC — Jogászunké a szó Tanácsok néhány sorban A megbízás alapján munkát végző nyugdíjas nyugdíjét addig kell korlátozás nélkül folyósítani, amíg keresete a naptári évben a tizenkétezer forintot nem haladja meg. ☆ A gyermekek négyéves korig vasúti menetjegy nélkül, négyéves kortól tízéves korig pedig gyermekjeggyel utazhatnak, amelynek ára a teljes menetdíj fele. A gyermekjegy felhasználására vagy a díjtalan utazásra való jogosultság tekintetében az utazás megkezdésének napján betöltött életkora mérvadó. ☆ A kisiparosokra kötelező nyugdíjbiztosítást 1962. január 1-től vezették be. A nyugdíj, megállapításánál tehát a kisiparosként eltöltött Időt csak ettől az időponttól lehet szolgálati időként figyelembe venni, az ezt megelőző időt nem. ☆ Az a dolgozó, akinek munkaképesség-csökkenése az ötven százalékot meghaladta, .de e hatvanhét százalékot nem érte el, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel, átmeneti segélyre jogosult. A segélyre való jogosultság mindaddig fennáll, amíg az öregségi korhatárt el nem éri, illetve amíg az ötvenszázalékos rokkantsága fennáll. A segély összege a várható nyugdíj 75 százaléka, de legalább havi 1330 forint + 180 forint. A segélyben részesülőket házastársi pótlék és családi pótlék is megilleti. ☆ A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolásához a tanács által kiállított hatósági bizonyítványban csak mező- gazdasági munkaviszonyt lehet igazolni, más munkaviszonyt nem. A hatósági bizonyítvánnyal igazolt mezőgazdasági munkaviszonyból legfeljebb évi 150 nap vehető figyelembe, amely azonos évben végzett ipari munkaviszonnyal évi 300 napra emelhető. Dr. Jónás Sándor NYUGDÍJASOK magazinja „Az ember munkára született" Vallomások életről, nyugdíjasévekről Az ember munkára született. Amíg tudjuk, érezzük, hogy szükség van ránk, fontosak vagyunk, addig nagyobb az. életkedvünk, frissebbek, gyorsabbak, fiatalosabbak is vagyunk. Aztán' jönnek a nyugdíjasévek. A pihenés időszaka ez, de mégsem a tétlen semmittevésé. Ha a megszokott „kerékvágásból kikerülünk, nem csörög reggel a vekker, az gyakran okoz bánatot, a feleslegesség érzését. Sok nyugdíjast éppen a tétlenség, a semmittevés öregít meg és teszi elviselhetetlenné az életet. Dolgozzon tehát a nyugdíjas, ha egészsége megengedi. És akkor, ha kedve is van hozzá. Az a sok-sok fölhalmozódott szakmai és élet- tapasztalat, amely nyugdíjaskorra fölgyülemlik az emberben, segíti az ifjú nemzedék nevelését, oktatását, és hasznára van a gazdaságnak is. Nem utolsósorban jól jönnek azok a forintok, amelyeket a nyugdíj mellé külön kap a borítékban. ☆ Három nyugdíjas — akik továbbra is tevékenyen részt kérnek és vállalnak az élet dolgaiból — vall a munkáról. k.Már régen elpusztultam volna, ha nem járok be naponta a gyárba dolgozni — ezzel kezdte id. Rith Lajos, az öreg veterán. — Asztalosszakmát tanultam valamikor. Így „otthonosan” munkálkodom az Ipoly Bútorgyárban, Balassagyarmaton. Tizennégy esztendeje jár be dolgozni nyugdíjasként. Megbecsülik, szeretik, jól érzi magát a gyári közösségben. A kézitisztító-részlegben dolgozik, vagyis lakkozáshoz készítik a bútorokat. — Gyakorlatilag amolyan kisebb fajta meósok is vagyunk, mert kiszűrjük a hibás termékeket. Szívesen mutogatom,, magyarázom a szakma fogásait a fiataloknak, az ipari tanulóknak. Elvégre ők veszik át tőlünk a stafétabotot. Örülök, hogy nem falra hányt borsó, amit mondok, megfogadják a tanácsaimat, szeretnek velem dolgozni. Igen jó érzés ez egy öreg nyugdíjasnak. Érzem, megbecsülnek, számítanak rám, nem vagyok fölösleges. Még a kommunista műszakra is bemegyek. Sokoldalú tanárember Pa- tus Béla, aki számtan, fizika, kémia szakos létére elvégezte és megszerezte a testnevelő tanári képesítést is. Negyven évet töltött pedagógus- pályán, aztán nyugdíjba vonulása után visszament a katedrára. Mert vérében van a tanítás és nagyon szereti a gyerekeket. Most a balassagyarmati Rákóczi Általános Iskolában tanít Több ezer gyereket nevelt, közülük sokan visszalátogatnak a tanár úrhoz. Segítséget, tanácsot kérnek tőle. . Sokat tesz fiatal kartársaiért, akiknek szívesen adja át a tanítás-nevelés módszertanát, a pedagógia mesterségbeli fogásait. — Ha újra kezdené az életét, milyen pályát választana? — Ezerszer is pedagógus lennék. Az én számomra a legszebb hivatás az életben. Az őrhalmi termelőszövetkezetben találkoztunk Pásztor Lajos nyugdíjassal. Kemény volt a kézszorítása, érződött rajta a több évtizedes fizikai munka. — Nem kellene már nekem dolgozni, ázni-fázni. De a dolog az életem. Ha hiszi, ha nem, beteg vagyok, ha otthon kell ülnöm. A ház körüli munkát nem vehetem el az asszony elől, mert akkor meg ő lesz a betege. A dohánytermesztésben dolgozik Pásztor Lajos. Nagy szaktudást igénylő feladat ez. amelv a fólia alatti palánta- neveléssel, gondozással, majd április végén a kiültetéssel, permetezéssel kezdődik. Aztán szedik az érett leveleket, osz- tálvozzák. szárítóba kerül. Ügy véli könnyebb most már a dohánykertész munkája, mert nem kell kötözni, felfűzni a dohányt. A mesterséges szárító sokat segít. — Hát még az. hogy a dohányt eéopel törik. — Dohánvzik-e? — Hát persze. Látott-e már olvari kocsmárost, aki .nem ÍS7;k? Megtalálja a számítását. Kö- fc6«é',ben van, hasznos ember. Kell-e több ennél egy nyugdíjasnak? K. N. Jólesik a segítség Bizony nem csak húsz- és harmincévesek szaladgálnak a világban. Szerencsére itt vannak a nagymamák, a nyugdíjas keresztanyák, nagynénik, anyósok, édesanyák. Akik bizony sok-sok terhet levesznek — ha a közelben laknak — a fiatalok válláról. Mert a gyesen levő kismama is kívánkozik rendszeresen a fodrászhoz, el kell mennie a fogászatra. Patyolatba, vagy csak egyszerűen vásárolni. Ilyenkor a gyerekeket nyúzni, húzni, cipelni, a nyafogű- sukat csillapítani nem nagy öröm. Jó annak az anyukának, aki ilyenkor számíthat a nagymamára, a szomszédasz- szonyra, olyan ráérő idős emberre, akikre nyugodtan bízhatja a gyerekeket. Ez a szerencsésebb eset. De mit csináljon az az anyuka, akinek se égen, se földön rokon? A megyeszékhelyen meg lehet oldani a nagy kérdést. A városközpontban — közel üzletekhez, fodrászhoz, patikához, patyolathoz, postához — ott a gyermekmegőrző. Mindjárt a második lépcsőház falán tábla hirdeti meglétét. Délelőtt 9-től 11-ig, délután 2—4-ig tartanak nyitva. Akik pedig a gyerekek felügyeletét ellátják a népfront nőklubjának nyugdíjasai. Legtöbbjük maga is nagymama. Ennek ellenére vállalják társadalmi munkában. Kormos Imréné, az Úttörők útjáról iparkodik ha „ügyeletes”. Gorgényí József- né Páifalváról nem rest bejönni autóbusszal. Varga Jó- zsefné öt unoka boldog nagymamája, mégsem mondja: — Nem érek rá. Görgényiné. Annuska néni a nyugdíja mellett portás is a síküveggyárban. — Eljárunk a nőklubba és nagy öröm nekünk ez a gyermekmegőrző. Ricsit eseménynek számít, mert egymással is találkozunk, fiatalokkal váltunk szót. Tudja, az az igazság, nem is számoljuk pontosan az órát a nyitás, vagy a zárás idejét, Ha valamelyik fiatalasszony a fodrászhoz megy, vagy vásárol, nem érhet vissza pontosan tizenegyre, akkor itt maradunk délig is. Vargáné hozzáfűzi: — Amikor szabad szombat van én is hozom a négyéves meg az elsős unokámat. Úgy szeretnek idejönni, visszatartani sem tudnám őket. Aki megismerte, megszerette ezt a gyermekmegőrzőt, szívesen hozza a gyerekét. Van, hogy öt-hat, sőt nyolctíz gyerek is várja az anyukát a sok játék társaságában. Rajzolnak, meséskönyvet néznek, játszanak, a kisebbeknek pedig járóka van. — Az meg külön öröm. ha egy-egy szál virággal, vagy egy kis csokoládéval megköszönik az anyukák, hogy vigyázunk a gyerekekre. Mi is voltunk fiatalok, nekünk is jólesett a segítség... Nagybátonyban Közel öt esztendeje született meg az elhatározás Nagybátonyban, közös erővel, ösz- szefogással, öregek napközijét életrehívni. Kenyeres Pál, a nagyközségi tanács elnöke hirtelenjében nem is tudja megmondani mennyi üzem, mennyi brigádja segédkezett. A volt bányai kastély átalakításában dolgoztak a harisnyagyér, a bánya, az OTP, a gépüzem, a Fűtőber, a községgazdálkodási vállalat kisebb- nagyobb kollektívái. Ki a kerítésépítésben, ki a belső munkában, parkosításban, ablak- tisztításban segédkezett. Az öregek napközije mintegy negyven idős embernek nyújt kényelmes menedéket. Nemcsak napközben, hanem aki kéri, éjjel is ottmaradhat. Étteremből hordják . az ebédet, reggelit, uzsonnát, vacsorát helyben készítenek. A kényelmes szép otthonban Simon Istvánné vezető talpraesetten „kormányozza” a napi tennivalókat, amelyből a jókedv, a kézimunka, a társasjáték, a televíziózás sem hiányzik. AZ ÖREGKORI CSONTTÖRÉSEK ELLEN A testmagasság csökkenése és a bőr ráncosodása mellett az öregedés egyik legnyilvánvalóbb tünete, hogy testünk csaknem valamennyi csontja törékenyebbé válik. Az idős emberek kar- és lábcsontjai már enyhe erőbedobásokra vagy elesésre könnyen, sőt olykor maguktól is eltörnek. Ez azért következik be, mert a csontokban a keménységet és szilárdságot adó kalciumvegyületek mennyisége a kor előrehaladásával csökken. A már nem növekvő fiatal és a középkorú emberek csontjaiban kalciumegyensúly van: a mellékpajzsmirigy termelte egyik hormon hatására ugyanannyi kalcium jut a csontokból a vérbe, mint amennyi a pajzsmirigy másik hormonja révén a vérből beléjük rakódik. Idős emberekben azonban ez az egyensúly felborul: a .csont több kalciumot veszít, mint amennyi pótlódik. Az öregkori csonttörések megelőzésére, a csont erősítésére az látszana kézenfekvőnek, ha az idős emberek kalciumban gazdag táplálékot ennének. Ez azonban nem hoz javulást, mert szervezetükben a táplálékból csak kevés kalcium szívódik fel a vérbe. A bethesdai országos szív- és tüdőintézetben (Egyesült Államok) új eljárást dolgoztak ki a csontok kalciumveszteségének megakadályozására. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ha a vér kalciumtartalmát mesterségesen a normális szinten tartják, akkor megszűnik, vagy legalábbis csökken a csontok kalciumvesztesége. Injekcióval juttattak kalciumlüklanó- tot a csontritkulásos beteg vérébe 12 alkalommal. Kilenc esetben jelentős javulás következett be: a betegek fájdalmai megszűntek és ismét járni tudtak csonttörés veszélye nélkül. A kezelés hatása hónapokig, sőt egy esetben több évig megmaradt. Az új eljárás előnye, hogy a hatás megszűntével a kalciumfúzió bármikor megismételhető. Pontosan, időben Héhány szá a gyógyszerekről Mai életünknek — az élet- színvonal és az egészségügyi kultúra emelkedése eredményeként — szinte természetes velejárója a megnövekedett gyógyszerfogyasztás. Ebben mindenesetre szerepet játszik az a körülmény is, hogy napjainkban több és jobb, hatékonyabb gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, azokat pedig állampolgári jogon — olcsón — vehetik igénybe az emberek. Az átlagos életkor meghosszabbodása folytán mind többen kerülnek abba a korba, hogy hosszan tartó gyógyszerszedést igényelnek a gyógykezelés érdekében. Nagyon fontos, hogy az orvos utasításait tartsuk be pontosan a gyógyszerszedés alkalmával. Joggal kérdezhetjük, miért? Elsősorban azért, mert sok gyógyszernél ugyanolyan káros a túlzott fogyasztás, mint amilyen ártalmas a gyógyszeres kúra idő előtti abbahagyása. Ismerünk olyan gyógyszereket — elsősorban a szívpanaszok gyógyítására alkalmasak között fordul elő, ilyen az Isolanid. Digoxin — amelyek szedésénél bizonyos időközönként szünetet kell tartani. Ellenkező esetben a szervezetben felhalmozódhat a gyógyszer. Az orvos ilyen esetekben mindig pontosan megmondja, mi a teendő. Külön figyelmet érdemelnek az antibiotikumok. A Vegaci- lin, Maripen, Tetran szedését annyi ideig kell folytatni, amíg az orvos megszabja. Ellenkező esetben — ha hamarabb abbahagyjuk a kelleténél, mert úgy érezzük, hogy már jól vagyunk — nem vezet teljes gyógyuláshoz. Másrészt, a legközelebbi hasonló megbetegedésnél nem hozza meg a kívánt eredményt a gyógyszer. Érdemes megemlíteni a Tetran B-drazsét Régebben azt tanácsolták, hogy aludttejjel, vagy joghurttal szedjük. A tudomány mai álláspontja Szerint éppen nem szabad á Tetránt tejjel, vagy tejtermékkel együtt adagolni. Mert a tejben levő kalcium oldhatatlan vegyületet alkot a Tet- ránnal, és ily módon a gyógyszer hatása csökken. ' Joghurtot, vagy aludttejet lehet közben fogyasztani, de két adag gyógyszer bevétele között, vagy amikor a beteg a Tetrán- kúrát már befejezte. Ugyanígy nem tanácsos vastartalmú vegyületekkel — Ferroplex, Fercupar, Conferon — együtt szedni a Tetránt, mert hatástalan anyagok keletkeznek egyidejű alkalmazásakor. Végezetül, de nem utolsósorban, tavasszal minden embernek, idősebb korban fokozottan, nagyobb a C-vitamin- igénye. Ha a szervezetünkből hiányzik, az fáradtságot, levertséget, kedvetlenséget okoz. Ajánlom tehát főként a savanyú káposztát, almát, citromot, csipkebogyóteát, nyers salátát, narancsot. Kinek, mi ízlik, nagy a választék. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fertőző betegségek is könnyebben leküzdhetők, ha a vitaminok nem hiányoznak, inkább feleslegben vannak szervezetünkben. Dénes Lajosné gyógyszerész NÓGRÁD - 1980. március 18., kedd
