Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Elégedett ember On? = Napközi Vigyék tovább a stafétabotot... Sipos Lajos, a nyugodt be­szédű. csöndes emberek so­rába tartozik. A hangját rit­kán emeli tel, azt tartja, hogy nem a kiabálás vezet eredményre, hanem a meg­győzés, az okos szó. Megbecsült, megyeszerte is­mert emberként ment nyug­díjba. Most. hogy visszaem­lékezik az eltelt évtizedekre, bőven van mit mesélnie. Jót is, meg rosszat is, ahogy az élet sora hozta. Balassagyarmaton laktak a szülei, ott is járt iskolába. Négyen voltak testvérek, ő az egyetlen fiú közöttük. A történelem hamar közbeszólt sorsa alakításába. A második világháborúban, a házat aho.l laktak, bombatalálat érte. Költözködniük kellett. Az édesapja cipörészkészítő volt, jó szakember, aki arra töre­kedett, hogy a gyerekei ta­nuljanak, többre vigyék, mint -ő. Sipos Lajost gimná­ziumba íratták, aztán érett­ségi után — közvetlenül a háború kitörésének időszaká­ban —, a Nógrád vármegyei számvevőségbe vették fel dolgozni. A vármegyeházá­ban bal oldalt, a sarokban volt egy íróasztala. így lett a számok embere, amelyek vé­gigkísérték egész életén. Aztán 1940-ben — rövid hivatalnokoskodás után —, behívták katonának.. Fogatolt tüzérnek osztották be, hat ló húzta az ágyút. Három év múlva leszerelték, aztán há­rom hónap múlva megint be­hívták. Csak 1947-ben került haza. Rögvest jelentkezett a régi munkahelyén. Nemcsak az ország, hanem az ő életében is új szakasz kezdődött. Belépett a kom­munista pártba és megismer­kedett azzal a szóval, hogy szakszervezet. — Nem nagyon tudtuk ak­kor, hogy mivel jár a szak- szervezeti munka. Jött a bi­zalmi, mondván fizesd a dí­jat, az öt forintot. Megjegy­zem, négyszáznyolcvan forint volt akkor a fizetésem. De azt sem felejtem el soha, hogy kezdetben „díjtalan díjnok” koromban vigyázzál­lásban jelenthettem a főnö­kömnek. Megnősült. A felesége pe­dagógus. Amikor a tanácsok 1950-ben megalakultak, Sipos Lajost berendelték, mond­ván, hogy a megyei tanácson szükség van rá. Ettől kezdve lett tanácsi dolgozó. Méghoz­zá előadó, az ellenőrzési cso­portnál. A megyeszékhely „költözködésével” jöttek ők is Salgótarjánba. A vásártéren laktak, aztán Etes-Béná-bá- nyatelepre hívták a felesé­gét, aki ott lett tanár. — Akkoriban a bányai vil­lamossal jártam be Salgótar­jánba. A gyerekek nagyob­bak lettek, mi pedig jöttünk vissza. A feleségem a mai napig a Néphadsereg úti is­kolában igazgató. Később Sipos Lajos az il­letékkiszabási hivatal vezető­jeként dolgozott, egészen 1975. december 31-ig. A szíve rendetlenkedett, az orvos pi­henést és sok-sok „laposon” tett sétát javasolt. A szakszervezeti munka is végig . követte életében. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Nógrád megyei Bizott­ságának elnöke, a központi vezetőség tagja. Sokat és sokfélét dolgozott, mindig azt tette, amit kértek tőle. Ha kellett, segélyeket inté­zett, gyereküdültetést, tüze­lőt szerzett, vagy éppen krumplit. Sokat járta a me­gyét. — Sikeresnek tartja az életét? — A magam módján igen. Részt kértem a feladatokból. Több volt az öröm az éle­temben, mint a nehézség, vagy a gond. A fiataloknak is azt tudnám tanácsolni, úgy vigyék tovább a staféta­botot, hogy érezzék a közös­ség segítő erejét. így mind­járt minden könnyebbé vá­lik. .. — CSC — Jogászunké a szó Tanácsok néhány sorban A megbízás alapján munkát végző nyugdíjas nyugdí­jét addig kell korlátozás nélkül folyósítani, amíg keresete a naptári évben a tizenkétezer forintot nem haladja meg. ☆ A gyermekek négyéves korig vasúti menetjegy nélkül, négyéves kortól tízéves korig pedig gyermekjeggyel utazhat­nak, amelynek ára a teljes menetdíj fele. A gyermekjegy felhasználására vagy a díjtalan utazásra való jogosultság tekintetében az utazás megkezdésének napján betöltött élet­kora mérvadó. ☆ A kisiparosokra kötelező nyugdíjbiztosítást 1962. janu­ár 1-től vezették be. A nyugdíj, megállapításánál tehát a kisiparosként eltöltött Időt csak ettől az időponttól lehet szolgálati időként figyelembe venni, az ezt megelőző időt nem. ☆ Az a dolgozó, akinek munkaképesség-csökkenése az öt­ven százalékot meghaladta, .de e hatvanhét százalékot nem érte el, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt öt év­vel, átmeneti segélyre jogosult. A segélyre való jogosultság mindaddig fennáll, amíg az öregségi korhatárt el nem éri, illetve amíg az ötvenszázalékos rokkantsága fennáll. A segély összege a várható nyugdíj 75 százaléka, de legalább havi 1330 forint + 180 forint. A segélyben részesülőket há­zastársi pótlék és családi pótlék is megilleti. ☆ A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolásához a tanács által kiállított hatósági bizonyítványban csak mező- gazdasági munkaviszonyt lehet igazolni, más munkaviszonyt nem. A hatósági bizonyítvánnyal igazolt mezőgazdasági munkaviszonyból legfeljebb évi 150 nap vehető figyelembe, amely azonos évben végzett ipari munkaviszonnyal évi 300 napra emelhető. Dr. Jónás Sándor NYUGDÍJASOK magazinja „Az ember munkára született" Vallomások életről, nyugdíjasévekről Az ember munkára szüle­tett. Amíg tudjuk, érezzük, hogy szükség van ránk, fon­tosak vagyunk, addig nagyobb az. életkedvünk, frissebbek, gyorsabbak, fiatalosabbak is vagyunk. Aztán' jönnek a nyugdíjas­évek. A pihenés időszaka ez, de mégsem a tétlen semmitte­vésé. Ha a megszokott „kerék­vágásból kikerülünk, nem csö­rög reggel a vekker, az gyak­ran okoz bánatot, a felesleges­ség érzését. Sok nyugdíjast éppen a tét­lenség, a semmittevés öregít meg és teszi elviselhetetlenné az életet. Dolgozzon tehát a nyugdíjas, ha egészsége meg­engedi. És akkor, ha kedve is van hozzá. Az a sok-sok föl­halmozódott szakmai és élet- tapasztalat, amely nyugdíjas­korra fölgyülemlik az ember­ben, segíti az ifjú nemzedék nevelését, oktatását, és hasz­nára van a gazdaságnak is. Nem utolsósorban jól jönnek azok a forintok, amelyeket a nyugdíj mellé külön kap a bo­rítékban. ☆ Három nyugdíjas — akik to­vábbra is tevékenyen részt kérnek és vállalnak az élet dolgaiból — vall a munkáról. k.Már régen elpusztultam volna, ha nem járok be na­ponta a gyárba dolgozni — ezzel kezdte id. Rith Lajos, az öreg veterán. — Asztalos­szakmát tanultam valamikor. Így „otthonosan” munkálko­dom az Ipoly Bútorgyárban, Balassagyarmaton. Tizennégy esztendeje jár be dolgozni nyugdíjasként. Meg­becsülik, szeretik, jól érzi ma­gát a gyári közösségben. A kézitisztító-részlegben dolgo­zik, vagyis lakkozáshoz készí­tik a bútorokat. — Gyakorlatilag amolyan kisebb fajta meósok is vagyunk, mert kiszűrjük a hibás termé­keket. Szívesen mutogatom,, magyarázom a szakma fogásait a fiataloknak, az ipari tanu­lóknak. Elvégre ők veszik át tőlünk a stafétabotot. Örülök, hogy nem falra hányt borsó, amit mondok, megfogadják a tanácsaimat, szeretnek velem dolgozni. Igen jó érzés ez egy öreg nyugdíjasnak. Érzem, megbecsülnek, számítanak rám, nem vagyok fölösleges. Még a kommunista műszakra is bemegyek. Sokoldalú tanárember Pa- tus Béla, aki számtan, fizi­ka, kémia szakos létére elvé­gezte és megszerezte a testne­velő tanári képesítést is. Negy­ven évet töltött pedagógus- pályán, aztán nyugdíjba vo­nulása után visszament a ka­tedrára. Mert vérében van a tanítás és nagyon szereti a gyerekeket. Most a balassa­gyarmati Rákóczi Általános Iskolában tanít Több ezer gyereket nevelt, közülük sokan visszalátogatnak a tanár úr­hoz. Segítséget, tanácsot kér­nek tőle. . Sokat tesz fiatal kartársaiért, akiknek szívesen adja át a ta­nítás-nevelés módszertanát, a pedagógia mesterségbeli fo­gásait. — Ha újra kezdené az éle­tét, milyen pályát választana? — Ezerszer is pedagógus len­nék. Az én számomra a leg­szebb hivatás az életben. Az őrhalmi termelőszövet­kezetben találkoztunk Pász­tor Lajos nyugdíjassal. Ke­mény volt a kézszorítása, ér­ződött rajta a több évtizedes fizikai munka. — Nem kellene már nekem dolgozni, ázni-fázni. De a dolog az életem. Ha hiszi, ha nem, beteg vagyok, ha otthon kell ülnöm. A ház körüli munkát nem vehetem el az asszony elől, mert akkor meg ő lesz a betege. A dohánytermesztésben dol­gozik Pásztor Lajos. Nagy szaktudást igénylő feladat ez. amelv a fólia alatti palánta- neveléssel, gondozással, majd április végén a kiültetéssel, permetezéssel kezdődik. Aztán szedik az érett leveleket, osz- tálvozzák. szárítóba kerül. Ügy véli könnyebb most már a dohánykertész munkája, mert nem kell kötözni, fel­fűzni a dohányt. A mestersé­ges szárító sokat segít. — Hát még az. hogy a do­hányt eéopel törik. — Dohánvzik-e? — Hát persze. Látott-e már olvari kocsmárost, aki .nem ÍS7;k? Megtalálja a számítását. Kö- fc6«é',ben van, hasznos ember. Kell-e több ennél egy nyug­díjasnak? K. N. Jólesik a segítség Bizony nem csak húsz- és harmincévesek szaladgálnak a világban. Szerencsére itt vannak a nagymamák, a nyugdíjas keresztanyák, nagy­nénik, anyósok, édesanyák. Akik bizony sok-sok terhet levesznek — ha a közelben laknak — a fiatalok válláról. Mert a gyesen levő kismama is kívánkozik rendszeresen a fodrászhoz, el kell mennie a fogászatra. Patyolatba, vagy csak egyszerűen vásárolni. Ilyenkor a gyerekeket nyúz­ni, húzni, cipelni, a nyafogű- sukat csillapítani nem nagy öröm. Jó annak az anyuká­nak, aki ilyenkor számíthat a nagymamára, a szomszédasz- szonyra, olyan ráérő idős em­berre, akikre nyugodtan bíz­hatja a gyerekeket. Ez a szerencsésebb eset. De mit csináljon az az anyuka, akinek se égen, se földön ro­kon? A megyeszékhelyen meg lehet oldani a nagy kérdést. A városközpontban — közel üzletekhez, fodrászhoz, pati­kához, patyolathoz, postához — ott a gyermekmegőrző. Mindjárt a második lépcsőház falán tábla hirdeti meglétét. Délelőtt 9-től 11-ig, délután 2—4-ig tartanak nyitva. Akik pedig a gyerekek fel­ügyeletét ellátják a népfront nőklubjának nyugdíjasai. Leg­többjük maga is nagymama. Ennek ellenére vállalják tár­sadalmi munkában. Kormos Imréné, az Úttö­rők útjáról iparkodik ha „ügyeletes”. Gorgényí József- né Páifalváról nem rest be­jönni autóbusszal. Varga Jó- zsefné öt unoka boldog nagy­mamája, mégsem mondja: — Nem érek rá. Görgényiné. Annuska néni a nyugdíja mellett portás is a síküveggyárban. — Eljárunk a nőklubba és nagy öröm nekünk ez a gyer­mekmegőrző. Ricsit esemény­nek számít, mert egymással is találkozunk, fiatalokkal váltunk szót. Tudja, az az igazság, nem is számoljuk pontosan az órát a nyitás, vagy a zárás idejét, Ha va­lamelyik fiatalasszony a fod­rászhoz megy, vagy vásárol, nem érhet vissza pontosan ti­zenegyre, akkor itt maradunk délig is. Vargáné hozzáfűzi: — Amikor szabad szombat van én is hozom a négyéves meg az elsős unokámat. Úgy szeretnek idejönni, visszatar­tani sem tudnám őket. Aki megismerte, megszeret­te ezt a gyermekmegőrzőt, szívesen hozza a gyerekét. Van, hogy öt-hat, sőt nyolc­tíz gyerek is várja az anyu­kát a sok játék társaságában. Rajzolnak, meséskönyvet néz­nek, játszanak, a kisebbeknek pedig járóka van. — Az meg külön öröm. ha egy-egy szál virággal, vagy egy kis csokoládéval megkö­szönik az anyukák, hogy vi­gyázunk a gyerekekre. Mi is voltunk fiatalok, nekünk is jólesett a segítség... Nagybátonyban Közel öt esztendeje szüle­tett meg az elhatározás Nagy­bátonyban, közös erővel, ösz- szefogással, öregek napközi­jét életrehívni. Kenyeres Pál, a nagyközségi tanács elnöke hirtelenjében nem is tudja megmondani mennyi üzem, mennyi brigádja segédkezett. A volt bányai kastély átala­kításában dolgoztak a haris­nyagyér, a bánya, az OTP, a gépüzem, a Fűtőber, a község­gazdálkodási vállalat kisebb- nagyobb kollektívái. Ki a ke­rítésépítésben, ki a belső mun­kában, parkosításban, ablak- tisztításban segédkezett. Az öregek napközije mintegy negyven idős embernek nyújt kényelmes menedéket. Nem­csak napközben, hanem aki kéri, éjjel is ottmaradhat. Ét­teremből hordják . az ebédet, reggelit, uzsonnát, vacsorát helyben készítenek. A kényel­mes szép otthonban Simon Istvánné vezető talpraesetten „kormányozza” a napi tenni­valókat, amelyből a jókedv, a kézimunka, a társasjáték, a televíziózás sem hiányzik. AZ ÖREGKORI CSONTTÖRÉSEK ELLEN A testmagasság csökkenése és a bőr ráncosodása mellett az öre­gedés egyik legnyilvánvalóbb tü­nete, hogy testünk csaknem vala­mennyi csontja törékenyebbé vá­lik. Az idős emberek kar- és láb­csontjai már enyhe erőbedobások­ra vagy elesésre könnyen, sőt oly­kor maguktól is eltörnek. Ez azért következik be, mert a cson­tokban a keménységet és szilárd­ságot adó kalciumvegyületek mennyisége a kor előrehaladásá­val csökken. A már nem növekvő fiatal és a középkorú emberek csontjaiban kalciumegyensúly van: a mellék­pajzsmirigy termelte egyik hor­mon hatására ugyanannyi kalci­um jut a csontokból a vérbe, mint amennyi a pajzsmirigy másik hor­monja révén a vérből beléjük ra­kódik. Idős emberekben azonban ez az egyensúly felborul: a .csont több kalciumot veszít, mint amennyi pótlódik. Az öregkori csonttörések meg­előzésére, a csont erősítésére az látszana kézenfekvőnek, ha az idős emberek kalciumban gazdag táplálékot ennének. Ez azonban nem hoz javulást, mert szerveze­tükben a táplálékból csak kevés kalcium szívódik fel a vérbe. A bethesdai országos szív- és tüdő­intézetben (Egyesült Államok) új eljárást dolgoztak ki a csontok kalciumveszteségének megakadá­lyozására. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ha a vér kalci­umtartalmát mesterségesen a nor­mális szinten tartják, akkor meg­szűnik, vagy legalábbis csökken a csontok kalciumvesztesége. In­jekcióval juttattak kalciumlüklanó- tot a csontritkulásos beteg vérébe 12 alkalommal. Kilenc esetben jelen­tős javulás következett be: a be­tegek fájdalmai megszűntek és is­mét járni tudtak csonttörés ve­szélye nélkül. A kezelés hatása hónapokig, sőt egy esetben több évig megmaradt. Az új eljárás előnye, hogy a hatás megszűn­tével a kalciumfúzió bármikor megismételhető. Pontosan, időben Héhány szá a gyógyszerekről Mai életünknek — az élet- színvonal és az egészségügyi kultúra emelkedése eredmé­nyeként — szinte természetes velejárója a megnövekedett gyógyszerfogyasztás. Ebben mindenesetre szerepet játszik az a körülmény is, hogy nap­jainkban több és jobb, haté­konyabb gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, azokat pe­dig állampolgári jogon — ol­csón — vehetik igénybe az emberek. Az átlagos életkor meghosszabbodása folytán mind többen kerülnek abba a korba, hogy hosszan tartó gyógyszerszedést igényelnek a gyógykezelés érdekében. Nagyon fontos, hogy az or­vos utasításait tartsuk be pontosan a gyógyszerszedés al­kalmával. Joggal kérdezhet­jük, miért? Elsősorban azért, mert sok gyógyszernél ugyanolyan ká­ros a túlzott fogyasztás, mint amilyen ártalmas a gyógysze­res kúra idő előtti abbaha­gyása. Ismerünk olyan gyógy­szereket — elsősorban a szív­panaszok gyógyítására alkal­masak között fordul elő, ilyen az Isolanid. Digoxin — ame­lyek szedésénél bizonyos idő­közönként szünetet kell tarta­ni. Ellenkező esetben a szer­vezetben felhalmozódhat a gyógyszer. Az orvos ilyen ese­tekben mindig pontosan meg­mondja, mi a teendő. Külön figyelmet érdemelnek az antibiotikumok. A Vegaci- lin, Maripen, Tetran szedését annyi ideig kell folytatni, amíg az orvos megszabja. Ellenkező esetben — ha hamarabb ab­bahagyjuk a kelleténél, mert úgy érezzük, hogy már jól va­gyunk — nem vezet teljes gyógyuláshoz. Másrészt, a leg­közelebbi hasonló megbetege­désnél nem hozza meg a kí­vánt eredményt a gyógyszer. Érdemes megemlíteni a Tet­ran B-drazsét Régebben azt tanácsolták, hogy aludttejjel, vagy joghurttal szedjük. A tudomány mai álláspontja Sze­rint éppen nem szabad á Tetránt tejjel, vagy tejter­mékkel együtt adagolni. Mert a tejben levő kalcium oldha­tatlan vegyületet alkot a Tet- ránnal, és ily módon a gyógy­szer hatása csökken. ' Joghur­tot, vagy aludttejet lehet köz­ben fogyasztani, de két adag gyógyszer bevétele között, vagy amikor a beteg a Tetrán- kúrát már befejezte. Ugyan­így nem tanácsos vastartalmú vegyületekkel — Ferroplex, Fercupar, Conferon — együtt szedni a Tetránt, mert hatás­talan anyagok keletkeznek egyidejű alkalmazásakor. Végezetül, de nem utolsó­sorban, tavasszal minden em­bernek, idősebb korban foko­zottan, nagyobb a C-vitamin- igénye. Ha a szervezetünkből hiányzik, az fáradtságot, le­vertséget, kedvetlenséget okoz. Ajánlom tehát főként a sa­vanyú káposztát, almát, cit­romot, csipkebogyóteát, nyers salátát, narancsot. Kinek, mi ízlik, nagy a választék. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fertőző betegségek is könnyeb­ben leküzdhetők, ha a vita­minok nem hiányoznak, in­kább feleslegben vannak szer­vezetünkben. Dénes Lajosné gyógyszerész NÓGRÁD - 1980. március 18., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom