Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

/ Tanácskozik a megyei pártértekezlet ********** ****■*-*■*-**★ * * * * ***** ******★★****************************************************************************-*-**»**-**■********■**■■** Felelősségteljes, alkotó vita A megyei pártbizottság előterjesztését élénk, kritikus vita követte, Bakos Albert elnökletével. A vita résztvevői számot adtak az eddig végzett munkáról, s vázolták a leg­fontosabb, a legsürgősebb tennivalókat. Nagy Pál Háté , MÉNKESI SZOCIALISTA BRIGÁD VEZETŐ Nagy Pál Máté, a ménkesi aknaüzem Lenin hevét viselő Önjárós fronttejtési szocialis­ta brigád vezetője bevezető­ben elmondotta, hogy a vál­lalat szocialista brigádjai nagyra értékelik azokat a politikai és gazdasági erőfe­szítéseket, amelyeket az irá­nyító szervek tettek a Nógrá­di Szénbányák műszaki-tech­nikai lemaradásának felszá­molásáért, a XI. pártkongresz- szus határozatainak megva­lósításáért. Ennek előnyös ha­tását a műszaki-technikai fej­lesztésben, az élet- és mun­kakörülmények javításában érgik. Jóleső érzéssel tölti el őket az a kedvező folyamat, amely napjainkban a bányá­szat fellendülését jellemzi. Ezt követően a szocialista lati belső szabályozási-érde­keltségi rendszert. Szükség van a tartalékok -feltárására és hasznosítására, a fegyelme- Befejezésül a feladatokra zettebb munkára. Indokolt, utalt. Ennek kapcsán megem- hogy a pártszervezetek jobb lítette, hogy javítani kell a munkamegosztást alakítsanak pártmunka minőségét, politi- ki a tömegszervezetekkel, kai eszközökkel szükséges se- mozgósítsanak a helyi, konk- gíteni az összetettebb gaz- rc^ feladatok megoldására, dasági feladatok megérteté- Pokozzák a követelményeket a sét, megvalósítását. A leg- vezetési színvonalban, a gaz- fontosabb a népgazdaság ki- daikodás tényezőinek javítá- egyensúlyozott ^ fejlődése, a sában, ugyanakkor fordítsa- hatékonyság javítása. Na- nak nagyobb figyelmet a ta­gyobb összhangot kívánatos teremteni az egyes terme­lési, gazdasági folyamatok között, javítani kell a válla­pasztalatok a személyi remtésére. hasznosítására és feltételed megte­Szatmán Pál, A BALASSAGYARMATI KÁBELGYÁR ESZTERGÁLYOSA szerhez való jobb alkalmaz­kodást. Fegyelmezetten kell dolgozni, kulturáltan vezet­ni. Ahogyan a népgazdaság irányításában a túlhaladott tervutasításos módszer he­lyébe már több mint egy év­tizede a közvetett eszközök­kel való irányítás lépett, az üzemen belül is a munkahe­lyi kapitánykodás helyett okos, ösztönző szabályozó rendszert kell érvényesíteni. Az üzemi közösségek, a ter­vek valóra váltói legyenek anyagilag is érdekeltek a ter­melési mutatók elérésében, melyek az üzem számára a szabályozó rendszerhez való alkalmazkodást a legjobban segítik. Olyan belső szabá­lyozó rendszerre van szük­ség, amely célravezető, a jö­vedelmek és a teljesítmények között szoros összhangot te­remt A szécsénvi tsz nagyon ked­vező tapasztalatokat szer­zett a bérszabályozás korsze­rűsítésében. Bevezették a teljesítménybérezés kombi­nált formáit, a minőségi moz­góbért az egyes rövid lejára­tú munkákban és a nagy — napi — teljesítményekre ösz­tönző progresszív bérezést az alsóbb szintű és középveze­tők teljesítményének premi­zálására. Fokozott figyelmet fordítanak a dolgozók képzé­sére, hogy mindenki a maga területén jó ismerője legyen a munkának. Az üzemükben általánosan elfogadott elv,' "hogy a. közösségi és egyéni érvényesülés ’egfőbb alapja a jól végzett munka. reműködésükkel tartalmasab­bá válnak az üzemi demok- egyikét, Á megyei pártbizottság írá­sos és szóbeli beszámolója he­lyesen értékeli az elmúlt öt esztendőt és állapítja meg a fejlődést. Ez a megállapítás tükrözi gyárunk gyarapodá­sát is — kezdte felszólalását Szatmári Pál. Jellemezte a gyár helyét, szerepét megyénk iparában, mint a nyolc legnagyobb üzem . , . . —------- amely termékei m unkaversennyel mint a .tar- rácia fórumai A -hármas jel- nyolcvan százalékát export- sadalmunk fejlődését segítő, szó taglalása során a iegfon. ra gyártja. Elmondta, hogy a jelentős tényezővel foglal- ------- . ... ...... — ..a„i--------. k ozott. Megemlítette, hogy a vállalat brigádjai csatlakoz- émeíte- tak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor nevét viselő szocialista tosabbnak a munkát meg. Rátérve a -tanulásra, ki- a szocialista brigá­dok egyre inkább a munkás- , . , ... , művelődés valódi bázisaivá . ... , brigádjának valnak- Példájukkal serken­senyfelhivásához. Vállaltak, től hatnak a környezetükre. hogy márciusban kongresz- 1 szusi hónapot, 22-én pedig kongresszusi műszakot tarta­nak. Így kívánják kifejezés­re juttatni egyetértésüket a kongresszusi irányelvekkel. E téma részletesebb kifej-­jelölte népgazdaságban végbement változások a gyárat is nehéz feladat elé állították. Végre­hajtásában a kommunistákra nagy feladatok hárultak. Szá­mot adott a kábelgyár fejlő­déséről, amelynek a termelé­___ , . si értéke öt év alatt' négy­_ iJ kővetően az 1980. évi milliárd-hatszázmillió forint feladatok1-01 szólt. Ebben az volt ebbŐl az export kétmil- evben 10 ezer tonna többlet- liárd forint értékű termék. Kecskés Béláné, A JÁNOSAKNAI RUHAGYÁR OKTATÁSI ELŐADÓJA termelést, 250 méter vágat­hajtást és 45 ezer óra társa­dalmi munka elvégzését tűz­tése kapcsán utalt arra, hogy fék célul. Szólt brigádja ered­a munkaversenyben még job­ban összekovácsolódtak a szo­cialista brigádok, szervezetteb­ben, nagyobb felelősséggel teljesítik vállalásaikat, erő­ményeiről, arról, hogy elnyer- ték a Szakma kiváló brigád- a ja címet és a hozzájuk ke­rülő fiatalok szakmai tudá­sának növelése érdekében a csületesén végzi munkáját A lehetőségeknél kevesebb he­lyen vezették be a! teljesít­ményhez kötött bérezést. Ar­ról is beszélt Szatmári Pál, hogy a magasabb színvonalú került előtérbe, munkát nem csupán a mun- kezdetben nem ké- kásoktól, de a vezetőktől is södnek a szocia’ista ,ember- szocialista brigádmozgalom típusra jellemző vonások, nö- hármas jelszavát egy negye­vekszik az általános, szakmai, politikai műveltségük, köz­dikkel, a ték. tanítással Ozsvárt József, A SALGÓTARJÁNI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára be­vezetőjében tolmácsolta Sal­gótarján nyolcezer kommu­nistájának üdvözletét. Utalt arra, hogy a városi pártérte­kezlet miként értékelte az el­múlt öt év munkáját, -majd azzal folytatta, hogy a város­ban a gazdasági építőmunká­ban, az élet- és munkakörül­mények javításában jelentős eredményeket értek el. A vá­ros egész gazdasága, ipara,- építőipara, a városépítés, a szolgáltatás, a kereskedelem és valamennyi más terület fejlődött. Mindenhol érzé­kelhető a javulás, még akkor is, ha néhány területen a le­hetőségekhez képest figyel­meztető lemaradások vannak. gyártmányok ^tik a kivi­Salgótarján gazdaságában telt, mint a süllyesztékes ko- meghatározó az ipar. Az ipa- vácsolt termékek, a hegesztett ri üzemek fejlődése az elmúlt csövek, az olajáramlás-mérők, öt évben kiemelkedő volt. A az típusú tűzhelyek, üveg­beruházásokra, fejlesztésekre arijk. felhasznált összegek az üze- A technikai változással mekben meghaladták a két- együtt fejlődik, változik a milliárd forintot. Ma már nem munkásság is, amely az ered- lehet összehasonlítani sem ményeket létrehozta. A vá- épületekben, sem üzemcsar- rosban ma csaknem 25 ezer nokokban, sem gépekben, munkás dolgozik, döntő több­sem termékekben a jelenlegi ‘ségük a nagyüzemekben. Az Üzemeket a régiekkel. A fej- elmúlt években majdem 10 lődés^ űj jellemzője a minősé- százalékkal nőtt a szakmun- gi változás, amit tanúsít az kások aránya, tervszerű a is, hogy a beruházásokra fel- munkások általános, szakmai használt összegek több mint képzése és továbbképzése, hatvan százalékát gépi-tech- Évente négy-ötszázan tanul- nikai fejlesztésre, korszerű nak általános és középisko- gyártmányok kialakítására iában, arányuk majdnem öt- föFditottak. Az extenzív ígj- vsnszázcilckos lesztést egyre inkább az in- Az elért eredményekben je- tenzív fejlesztés váltotta fel. lentős szerepe van annak, A városi pártbizottság első hogy a politikai munka kö- titkára ezután arról beszélt, zéppontjába a gazdasági fel- hogy az üzemi munkások nem adatok megoldása került. A csak mondják, hanem fele- növekvő követelményekkel Az exporttermelés a nép- gazdasági igényeknek meg felelően amelyre követelményeknek megfelelően. A megrendelők­től ezért érkeztek reklamáci­ók. A hiányosságok megszün­tetése, a minőség színvonalá­nak emelése az egész "gyári kollektíva együttes erőfeszí­tését igényelte. Főleg a veze­tés lett nagy munkások szemléletének vál­toztatásával egyidőben. A munkások becsületére vá!jék, meg kell követelni. Hiszen kö­zöttük szintén van olyan, aki­nek a munkájában elsikkad a felelősségvállalás és nem mindig a közös érdekek él­vezik az elsődlegességet. Végezetül arról szólt, hogy az ellentmondások ellenére a a a nagy értékű termelőberende­zések fokozott kihasználását vállalták, valamint a piaci színvonalának emelése gyár sikeresen oldja meg követelmény, a feladatait. A munkások hogy többségükben a köve- igények jobb , kielégítését, terményeknek megfelelően amelynek érdekében folya- végezték feladataikat. Akik matos műszakokban dolgoz- a megnövekedett követel- nak. A fiatalok többletmun- ményeknek nem tettek eleget, kát vállalnak a gyárban és azokat fegyelmileg felelős- hozzájárulnak ahhoz is, hogy ségre vonták, de akadt olyan is, akit el kellett bocsátani a gyárból. A gyár küldötte elmondot­ta, hogy még ma sem tesznek kellő különbséget a jó~?s a kevésbé jó munka anyagi és erkölcsi elismerésében. A tmk-t mutatta be e szempont­a gyárbővítés időben megva­lósuljon. A jó munka ered­ményeként számolt be ar­ról, hogy emelkedett az ex­porttermékek mennyisége, új korszerű gépeket állítottak a termelésbe, javult a dol­gozók technológiai fegyelme. A szocialista brigádok mun­Dr. Hütfer Csaba, A SZÉCSÉNYI II. RÁKÓCZI FERENC TSZ ELNÖKE A nem támogatott termelő- szövetkezetek helyzetéről be­szélt, megállapítva: amit ma a mezőgazdasági termelésben kevésnek tartunk, azt öt év­vel korábbi tudással, felké-~ szültséggel, technikával nem tudnánk megismételni. Ez az elismerésre rnéltó tény. erőt ad a további' feladatok meg­oldásához, a tartalékok feltá­rásához. Ennek a feladatnak legfontosabb része a meglevő akadályok - feltárása és fel­számolása. Ismertette azokat a tényezőket, amelyeket a termelés fékjének tart Elmondta, hogy a mezőgaz­daságban is törekedni kell a nyereségcentrikus gazdálko­dásra. Arra, hogy minden da­rab föld, eszköz, az emberi jelölte meg, hogy a nem tá- munka nyomán jövedelme- rhogatott termelőszövetkeze- lősséggel dolgoznak is az összhangban vá’tozott a párt- zővé váljon. A szabályozó tek az adottságoknak megfe­irányelvekben megfogalma- szervek és -szervezetek gaz­zott népgazdasági feladatok daságpolitikai gyakorlata. A eredményes végrehajtásáért, helyi végrehajtást jól segítet- Ezt bizonyítja az évről évre te a megyei és városi pártbi- dinamiküsan növekvő terme- zottság, valamint az üzemi lés és termelékenység, az or- pártszervek gazdaságirányí- szágosat is meghaladó ütemű tó, szervező, ellenőrző mun- exportértékesítés. Olyan új kája. rendszerről szólva hangsú- lelően alakítsák ki a termelé- lyozta, hogy ezeket a gazda- si szerkezetet. Ezután a saját sági egységek . vezetőinek, a párttagoknak kötelességük a munkahelyen megismertetni. Mindez nem pótolja a cselek­vést, a tennivalók helyes fel­üzemük példájával érzékel­tette az alaptevékenység fon­tosságát. Sürgető feladatnak jelölte meg a munka javítá­sát, a vezetés színvonalának Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy a párt XII. kongresz- szusára való készülődés ide­jén érdemes szót ejteni az MSZMP Központi Bizottsá­ga nőpolitikái határozatának végrehajtásáról. Elmondotta, hogy az elmúlt tíz esztendő­ben a salgótarjáni járásban élő nők helyzete sokat válto­zott. A tudatos, tervszerű ipartelepítés révén három könnyűipari üzemben talál­tak rendszeres elfoglaltságot. Nagy feladatot jelentett egy­időben elsajátítani a terme­lés fogásait, megszokni a kö­zösségi munkát, végigjárni a munkássá válás útját, s szün­telenül növelni a termelést. A jánosaknai, nagybátonyi, ka- zári könnyűipari üzemekben a nők derekasan helytálltak, a PÁVA Ruhagyár telepén például 36 szocialista brigád­ban tevékenykednek, örven­detesnek tartja, hogy bére­zésük a végzett munka sze­rint történik, keresetük a központi bérintézkedések és ar műszakpótlékok révén emel­kedett, megközelítette, sőt utolérte az anyavállalatok bérszínvonalát. A párt nőpolitikái határo­zata szellemében Rendkívül sokoldalú gondoskodás, törő­dés övezi a dolgozó nőket. A gyesről visszatérteket példá­ul egy műszakban, kismama­szalagon foglalkoztatják. Fon­tos feladatként tartják szá­mon a dolgozó lányok, asszo­nyok szakmai és politikai mű­veltségének fokozását Pél­daként említette, hogy a já­nosaknai telepen a kezdet kezdetén egyetlen szakmun­kás sem volt. Jelenlegi ará­nyuk eléri a 30 százalékot. Ez annak az eredménye, hogy a szakmunkásképzést helyben megkülönböztetett figyelem kísérte. Gondként említette, hogy a nők szabad idejének zömét leköti a háztartási munka, a család. E területen a nők és a férfiak között még nem alakult ki a kívánatos mun­kamegosztás. E tényező hát-' ráitatja a közéletbe való fo­kozott bekapcsolódásukat, de számos példa igazolja, hogy a nők politikai érdeklődése növekedett. Kiemelte, hogy a nűpoKtiJ kai határozat sokat jelentett a dolgozó nők helyzetének kedvező változásában, s a helyenként tapasztalható gon­dok ellenére a határozat vég­rehajtása eredményes. A fel­adatok a nők élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ban, vezetővé válásukban, s más területeken ma is idő­szerűek. 1 ból, ugyanis ott végzi mun- kájáról szólva elmondta, hogy káját. Tapasztalt egyenlősdi- re való törekvést, mert nem Kovács Ferenc, nagy szerepet vállalnak a munkássá válás folyamatá­tesznek arányos különbséget ban, a fegyelem, a magatar- az olyan dolgozó között, aki csak „dolgozgat” és aki be­A BALASSAGYARMATI BALASSI GIMNÁZIUM TANÁRA tás formálásában, a helyes szemlélet kialakításában. A megye pedagógusai ne­vében a nevelésügy helyzetét elemezte. Rámutatott, hogy az idősebb generáció mindig felkészítette a felnövekvőket a társadalmi tevékenység folytatására. Fejlődő szocia­lista társadalmunkban élet­bevágó kérdés, hogy milyenek lesznek a jövő szakmunkásai, politikai munkásai, milyen lesz a holnap embere. Hang­súlyozta: a jövő embere olyan lesz, amilyenné neveljük. Ezt követően elmondotta, hogy az ország gazdasági gyarapítása, a társadalmi, po­litikai élet fejlődése, a szocia­lizmus építésének újabb si­kerei érdekében szükségsze­rű a nevelés hatékonyabbá tétele. Napjainkban már csak a nevelés intenzív fej­lesztésével érhetők el ered­mények. A tudomány, a technika, a kultúra fejlődé­se felgyorsult és kiszélesedett. Ma már a pedagógusoknak nem egy-egy szakma fogása­it kell tanítványaikba táplál­ni, hanem olyanná nevelni őket, hogy önmaguk legyenek készek az új ismeretek ön­álló elsajátítására, képesek legyenek a gyors tevékeny­ségváltásra. Nem véletlen, hogy külö­nösen nagy súlyt helyezünk a gyermekek világnézeti és ál­lampolgári nevelésére. Szük­séges, hogy a pedagógusok olyan cselekvő, marxista vi­lágnézetű emberekké nevel­jék az ifjabb generációt, akik a szocialista haza hű és áldo­zatokat is vállaló állampolgá­rai lesznek, akik politikailag elkötelezettek, s szilárd meg­győződésük birtokában az el­lentmondásos világnézeti ha­tások között is megtalálják a helyes utat, s tevékeny ré­szesei lesznek anyagi és szel­lemi növekedésünknek. (Folytatás a 6. oldalon) ismerését. Legfontosabbnak emelését, a szabályozó rend­NGGRÁD — 1980. március 2., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom