Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Mai magyar társadalom Társadalmunk filmtükre Az idei pécsi magyar játék- dalú támadás során őket pró­filmszemie vitáinak egyik köz- bálják — részben sikerrel — a ponti gondolata volt az a kul- részvénytársaság éléről ki­turális kormányzat által a emelni. Hatalmi helyzetét vé­szemlén is megfogalmazott gül a társadalmi nyilvános­igény, hogy a magyar film ha- ság kényszerítő erejének kö­gyományaihoz híven a nyolc- szönheti: a megye hanyagul vanas években is teremtsen előkészített, félbemaradt szo­demokratikus közéletünkben ciális otthona helyett a rész­olyan fórumot, amely segíti a vénytársaság otthonát kell mélyebb társadalmi önismeret megmutatni a botrány elkerü­kialakítását, a részérdekek fel- lése végett a filmeseknek, így tárását, belehelyezését a tár- meggyorsul az építkezés. A sadalmi politikai irányításába. Harcmodor és a Békeidő szo­A szemlén több ilyen jellegű ciográfikus hitelességgel arról _ film került bemutatásra, ame- tudósít bennünket, hogy még Egy Kóma, egy Repülőtér — lyek közül a hetvenes évek a kezdetén tartunk azon tár- ahogy azt a Rakéta regényuj­természetraizához kitűnő ada- sadalmi intézmények kiépíté- Ságban^ olvashattuk P°ny­lékokat nyújtó Harcmodor és sében, amelyek a szükségletek vaszerű cselekménye mögött Békeidő c. filmek méltán arat- kielégítését helyi kezdeménye- ott van az eredendő emberi tak nagy szakmai és közönség- zések illetékességébe is utal- kíváncsiság jól kiszámított ki­sikert. iák. Ahol a cselekvő hősök ma szolgálása egy repülőtér, egy ..... még sokszor tragikusnak tűnő Űjjáteremtett szociográfiák erőfeszítései helyébe a részér- ezyk, dokumentumtilmjeikben (jekek kielégítését szervező hét- már országos nyilvánosság, elé höznaoi közösségi munka kell, hogy kerüljön. re. Csúcsnak számít, ha- ma egy ilyen magyar film eléri a 300 ezres nézőszámot. Men­jünk más irányba, hozzunk el Kojak-en kívül mást is Bu­dapestre? A közönséget nem lehet le­váltani — ahogy Brecht mon­dását szellemesen adaptálta kulturális vezetőnk — de nem is kell! Ne másoljuk a vi­lágsikerű filmeket, hanem néz­zük meg a siker igazi okát. tárt olyan konfliktusokat jár­nak újból körül az alkotók, amelyeknek hősei a megyei politikai döntésmechanizmus útvesztőiben küzdenek-harcol- nak igazukért. Munkában el­kórház belső életének megis­mertetésére. A magyar film a néző ilyen irányú kíváncsisá­gára építve úgy kukkantson be társadalmunk életének izgal­mas területeire, hogy kicsen- düljöp belőle a vox humana, az ember hangja. Ne esetle­ges problémáikkal terheljék a nézőt, hanem a filmalkotók teremtsenek a nézővel élő dialógust; szórakoztatva, ta­nítva, nevelve segítsék a mé­A szakmai vitákat a szem­lén az alkotó műhelyek, stú­diók szerint szervezték. Mi­lyen magyar filmekre van használódott, öreg napjaikra szükség a nyolcvanas évek- magukra hagyott emberek ben 7 Szórakozás vagy munka megdöbbentő képeit látjuk egy- a filmkészítés befogadás? A felől, másfelől sikeres terme- jeien és múlt valósága a játék- lvebb társadalmi önismeret ki- lőszövetkezete ellenére a köz- filmekben, a filmek szerepe a alakulását... igazgatási ésszerűség nevében kultúránkban — ezek voltak a intézményeitől megfosztott négy nap vitaindító témái. A falu serkenti ellenállásra, tár- vitákban a közéleti filmkészí- sadalmi összefogás keresésre e tés mellett az ezerfejű Cézár területek felelősségét érző gaz- a közönség került még előtér- dáit A járási főorvosasszony be az öregek szociális otthona építésére a környék termelő- A gondok hatalmasak. Vi- szövetkezeti anyagi és szellemi lágszerte moziválság van. A energiájának összefogásával televízió elkényelmesíti az em. olyan részvénytársaságot szer- bereket, tömegesen csak alát- vez, amely kisegíti az elha- ványos, különleges képi és gyott nyugdíjasokat nyomorú- hangélményeket nyújtó szuper- ségos körülményeik közül A produkciókat látogatják. A vi- tsz-elnök pedig az üresen ma- tában valaki nyugati tapaszta- radt házakba az ország másik latait említette: a francia sarkából telepíti a munkaerőt, filmszövetségben 30—40 ren- szintén emberibb életlehetősé- dező kér plakáton kollégáitól gekhez juttatva az embere- segítséget, ment képtelenek Milyen tükröt tartson a nyolcvanas évek magyar film­je a magyar társadalom elé? Csillogóan igazat! Varga Sándor Mohácsi Regős Ferenc rajza filmjeikre forgalmazót talál­ni, a nyugatnémet új hullám méltán híres filmjeit saját ha­zájukban alig vetítik. Nálunk — úgy tűnik — a néző fogyasztóvá ‘nevelése fo­lyik. A televízió főműsoride­jét elárasztják a nyugati kri­mik, westemek, a fogyasztói társadalom életfelfogását köz- szOvetkeaet egyre növekvő gaz- vetítő filmek lassan már a dasági teljesítményein nyug- televízió gyermekműsoraiba is szik. Az elnök bárkivel haj- betörnek. Végletesen fogalmaz- landó összefogni, kölcsönös va: a fogyasztásra, szórako- előnyökön alapuló egyezséget zásra tanított nézőt nem lehet kötni a termelőszövetkezet bevinni egy közéleti konflik- prosperitása érdekében. A tust, történelmi _ sorsfordulót részvénytársaság viszont sok- taglaló filmre, főleg nem a kai kiszolgáltatottabb, hiszen sok helyen recsegő székekkel, szervezői a megyei tanács sértő közbekiabálásokkal tar­funkcionáriusai, s a több ol- kitett kultúrálatlan vetítésie­ket Miből merítik mindehhez cselekvő hőseink hatalmukat erejüket? Hiszen mozgalmuk által életre hívott tartalékok a hivatalos értékelés szerint a törvényesség határmezsgyéjé­re szorulnak, örökŐ6 támadási felületet hagyva maguk mö­gött A tsz-etoök ereje a Elébe menni az igényeknek Művelődés a pásztói szerszám- és készülékgyárban Több, a közelmúltban kié- nem választható együttese — takat, hallottakat Hitem, hogy szült elemzést is lapozgatunk között az emberek személyes érdek­a Lovász József Művelődési — Legfőbb törekvésünk — lődésű, ambíciójú művelődésére Központ igazgatói szobájában, magyarázza munkájuk céh is jobban oda kell figyelnünk Az egyik általánosságban ké- ját tartalmát Kovács Mária, az eddiginél. Nem elég kizáró­szült magában foglalja mind- a nagyközségi tanács közmű- lag a meglevő igényeket ká­azokat a tapasztalatokat ame- velődési felügyelője —, hogy elégíteni; elébe is kell menni lyeket a népművelők szerez- se mi, se más ne értelmezze azoknak-. tek Pásztó nagyközség 14 üze- leszűkítve a munkásművelő- A pásztói közművelődés ké­mében. A végkövetkeztetés — dés fogalmát, a belőle követ- nyitói, szervezői jól tudják, noha nyilvánvalóan itt sem kező tennivalókat. Nem hi- bogy a munkástnüvelódésben felhőtlen az „égbolt” —■ lé- szem azt, bogy szabad úgy végzett munkájuk igazából önmagukban is kifejezik, hogy nyegében pozitív: a szocialista szétparcellázni a területeket, csak akkor lesz eredményes, vannak igényeik az itt dolgo­brigádok kulturális vállalásai mint ahogyan általában szók- megfelelő hatású, ha a kezde- zóknak, míg az utóbbiból az körülbelül 90 százalékban a ták: ez munkásművelődés, ez ményezésben, a szervezésben következik, hogy nagyobb si­szélnünk a művelődési Waott­sággal, szakszervezettel, gaz­dasági vezetéssel. Én a Pásztó történetéről szóló előadást mindenképpen javasolni fo­gom. Az üzemben közel négyszáz ember dolgozik. Zömében fia­talok, 88—90 százalékban érettségizettek, jó egyharmad részben bejárók. Az előbbiek művelődés körébe tartozóak, az ifjúságé, amaz a nőké, a csupán minimális hányada a harmadik az értelmiségé. Az tisztán szórakoztató jellegű. Az egyes területek között szük- üzerni kollektívák különösen a ségszerű összefüggés van. Ne vetélkedőket kedvelik, főként higyjük, elég csak jegyet vén­ás a lebonyolításban elsősor­ban az üzemek szocialista bri­gádjaira támaszkodnak. Ezek­nek a tagjai egyre szembetű­nőbben lépnek fel kulturális kere van az üzemben szerve­zett rendezvényeknek, mint a kívülieknek. Persze ez nem jelenti, hogy nem járnak el rendszeresen a Lovász Műve­azért, mert ebben a formában nünk az embereknek egy-egy követelésekkel önmagukkal és lődési . Központ programjaira. a legszorosabb a kapcsolat a előadásra. Törődnünk kell az- művelődés és szórakozás — zal is, hogy elmennek-e az egyébként mereven soha eí emberek, megértik-e a látót­Munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenye Salgótarjánban I smét nagy eseményre, a munkásfiatalok orszá­gos vers- és prózamon­dó versenyére készülnek az öblösüveggyár Kossuth Mű­velődési Házában. Vratni Jó­zsef igazgatóval a rendez­vényről beszélgetünk, amely évek során valóban az ország ifjúmunkásainak rangos és számon tartott fórumává vált. A kezdet? Salgótarján várossá nyilvá­nítása 50. évfordulójára 1972- ben hirdette meg először a városi tanács, az SZMT, az építők megyebizottsága és a Kossuth Művelődési Ház a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyét. A kezdeményezés időszerű volt, annál is inkább, mert azt megelőzően jobbára csak diá­kok számára álltak rendelke­zésre hasonló fórumok. A rendezvény azóta igazi ran­got kapott. — Igen, a SZOT 1978-ban fesztiváli rangra emelte a versenyt, hasonlóan például a munkásszínpadok tatabá­nyai fesztiváljához — jegyzi meg Vratni József. — Egyéb­ként gyakorlatilag 1976-ban kapcsolódott a verseny meg­hirdetésébe a SZOT, az Épí­tő-, Fa- és Építőipari Dolgo­zók Szakszervezetének köz­önt! vezetősége, a KISZ köz­ponti bizottsága és a Nép­művelési Intézet. Ettől az idő­től kapunk központi anyagi hozzájárulást is a munkásfia­talok versenyéhez. — Milyen változásokat hoz az idei fesztiváli rangú ese­mény a korábbiakhoz képest? — Egyik legjelentősebb változás a rendezvény szín­vonala további emelésének jegyében történt. Idén először ugyanis területi döntőket is tartottak. E középdöntők feb­ruárban zajlottak le Buda­pesten, Tatabányán, Szegeden és Miskolcon. A zsűri már a középdöntőkön megismerte a versenyzőket, így a salgótar­jáni országos versenyen még fokozottabban ügyelhet a mi­nőségi kérdésekre, a fiatalok képességeinek sokoldalúbb ismeretében. A zsűri elnöke Bánffi György lesz. Tagjai Horváth Ferenc, Maros Gá­bor színművészek, továbbá Vadász László, a Színház- és Filmművészeti Főiskola főtit­kára és Bécsy Tamás művé­szettörténész. A legtehetsé­gesebb fiataloknak lehetősé­gük lesz arra, hogy a főisko­lán felvételi vizsgát tegye­nek. A munkásfiatalok vers- és prózamondó-versenye április 18-tól 20-ig zajlik Salgótar­jánban, színhelye a Kossuth Művelődési Ház lesz. — A mezőny? — A középdöntők alapján is látszik, hogy idén a me­zőny jóval erősebb a koráb­biaknál. Félszáz versenyzőre számítunk az építőknél dolgo­zókra, ipari tanulókra, Vasa­sokra, kereskedelmi dolgo­zókra, textilesekre, bányá­szokra, posta- és közlekedési dolgozókra, vasutasokra, egészségügyiekre, vegyiparban dolgozó fiatalokra, közalkal­mazottakra, mezőgazdasági dolgozókra és így tovább. A fiatalok egy SZÓT-díjas köl­tő versével, s egy szabadon választott verssel, illetve pró­zával szerepelnek majd. A nevezések alapján mondha­tom, hogy idén változatosabb a versválasztás. Ami itt gond, hogy a válogatásnál a fiatalok kevésbé érdeklődtek mai életünket, örömünket be­mutató irodalmi művek vá­lasztására. S bár nem szoro­san tartozik ide, itt említem meg, hogy az országos sajtó­ban nem nagyon kapunk fi­gyelmet, jóllehet az esemény rangjánál fogva is országos. Idén számos díjat és külön- díjat adnak ki. Dicséret illeti elsősorban az öblösüveggyá­rat, de a többi üzemet és in­tézményt is, amely a rendez­vényt önzetlenül támogatja. Ez többi között a díjak meg­ajánlásában is megmutatko­zik. Idén öten érhetnek el aranyfokozatot, ez kéthetes bulgáriai tengerparti üdülés­sel jár. Ugyancsak öten kap­hatnak ezüst diplomát, ők képző- és iparművészeti al­kotásokat kapnak. Öten pedig bronzdiplomások lehetnek, je­lentős tárgyjutalommal jár ez. Elkészült a verseny emb­lémája, amely a különböző tárgyakat is díszíti. Az öblös- üveggyár négy különdíjat, az Üvegipari Művek három kü­löndíjat ajánlott fel. Külön- díjjal járul a rendezvény si­keréhez a salgótarjáni bánya­gépgyár is. Egyébként vala­mennyi résztvevő emléktárgy- gyal is gazdagodik. Változatosak lesznek a ver­seny idején zajló kulturális rendezvények is. Például áp­rilis 18-án Maros Gábor ad önálló estet a Kossuth Mű­velődési Házban. Április 19- én disco-műsor várja a fia­talokat. Tervezik Salgótarján­ról, illetve az öblösüveggyá'r- ról szóló filmek bemutatását, gyárlátogatást, a mintaterem megtekintését, városnézést, és így tovább. R eméljük, a munkásfiata­lok országos vers- és prózamondó-versenye ebben az évben visszhangjá­ban is méltó lesz várható eredményéhez. T. E. közvetlen környezetükkel szemben. — Pásztó tizennégy üzeme közül melyikben folyik a leg­eredményesebb közművelődé­si munka? — kérdezem, kissé sarkítva, Becsó Károlyt, a he­lyi Lovász József Művelődési Központ igazgatóját. A válasz, jól látom, némi Az üzemben — régy éve, ami­óta létezik — mindig sok né­zője volt a kisgaléria kiállítá­sainak, sok hallgatója a pódi­umműsoroknak, ismeretter­jesztő előadásoknak. A bri­gádok kezdeményezésére 1977. szeptemberében munkáskórus alakult, mely jelenleg az ÉL­GÉP helyi üzemének dolgozói­diplomáciai érzéket kíván; az val közösen működik. igazgató, minthogy szüksége van mindegyik üzem ilyen vagy olyan formájú támogatá­sára, segítségére, nem akar senkit sem megbántani. Nyil­ván igaza van, de nem tér ki a válasz elöl: — Itt van a szerszám- és készülékgyár művelődési bizottságának ja­vaslata a gyár szocialista bri­gádjai számára. Át lehet néz­ni, ezt, meg a mi ajánlásain­kat.. A legjobban, a legszer­vesebben ők építették be munkatervükbe a mi lehető­ségeinket.-ír A szerszám- és készülékgyár személyzeti vezetőjének iro­dájában még melegek a szé­kek, a művelődési központ két dolgozója az imént ment egy házzal odébb, hogy program- javaslatot tegyen az áorilis elején kezdődő tavaszi isme- retteriesztő napok idejére. — Milyennek találja a vá­lasztékot? — tudakolom Ju­hász Józseftől. — Tíz, filmmel, egyéb mó­don illusztrált előadás kö­zött lehet választani — feleli a személyzeti vezető. — Aho­gyan nézem — van benne sport, lakberendezés, egész­ségügy, életmód, közlekedés, ifjúságvédelem —, mind iga­zán érdekes. Kettő-háromra igényt tartunk, de hogy me­lyikre, azt még meg kell be­— Azt hiszem — mondja a fiatal személyzeti vezető —, ha nem gondoskodnánk prog­ramokról, az emberek kiköve­telnék, annyira hiányozna ne­kik. Művelődési bizottsá­gunk, melynek elnöke va­gyok, ezért is tesz meg min­dent az okos elkéozelések ki­elégítésére. Dolgozóink jó köz­érzetében, biztos vagyok ben­ne, a folyamatos kulturális munkának is része van. ☆ Áz Üvegipari Művek Pász­tói Szerszám- és Készülékgyá­rában derekas kulturális mun­kát végeznek. S nincs benne semmi ördöngösség. Mivel nagyrészt egyedi. finoman megmunkált termékeket gyár­tanak, általában a legkvalifi­káltabb munkásokat foglal­koztatják — akik a művelő­désben is magasabb igénye­ket támasztanak a munka­hellyel szemben. Ezt ismerte fel évekkel ezelőtt a gyári ve­zetés. Rendszeresen számon ké­ri. ötletekkel, tanácsokkal se­gíti a művelődési bizottság te­vékenységét, s kifogástalan kapcsolatot tart fenn a, köz- művelődési intézményekkel, a Lovász József Művelődési Köz­ponttal és a nagyközségi-járási könyvtárral. Eredmények .igazolják, ne­kik van igazuk. Sulyok László NŰGRÁD — 1980. március 16., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom