Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Mai magyar társadalom

Társadalmunk filmtükre

Az idei pécsi magyar játék- dalú támadás során őket prófilmszemie vitáinak egyik köz- bálják — részben sikerrel — a

ponti gondolata volt az a kul- részvénytársaság éléről kiturális kormányzat által a emelni. Hatalmi helyzetét vészemlén is megfogalmazott gül a társadalmi nyilvánosigény, hogy a magyar film ha- ság kényszerítő erejének kögyományaihoz híven a nyolc- szönheti: a megye hanyagul

vanas években is teremtsen előkészített, félbemaradt szodemokratikus közéletünkben ciális otthona helyett a részolyan fórumot, amely segíti a vénytársaság otthonát kell

mélyebb társadalmi önismeret megmutatni a botrány elkerükialakítását, a részérdekek fel- lése végett a filmeseknek, így

tárását, belehelyezését a tár- meggyorsul az építkezés. A

sadalmi politikai irányításába. Harcmodor és a Békeidő szoA szemlén több ilyen jellegű ciográfikus hitelességgel arról _

film került bemutatásra, ame- tudósít bennünket, hogy még Egy Kóma, egy Repülőtér —

lyek közül a hetvenes évek a kezdetén tartunk azon tár- ahogy azt a Rakéta regényujtermészetraizához kitűnő ada- sadalmi intézmények kiépíté- Ságban^ olvashattuk P°nylékokat nyújtó Harcmodor és sében, amelyek a szükségletek vaszerű cselekménye mögött

Békeidő c. filmek méltán arat- kielégítését helyi kezdeménye- ott van az eredendő emberi

tak nagy szakmai és közönség- zések illetékességébe is utal- kíváncsiság jól kiszámított kisikert. iák. Ahol a cselekvő hősök ma szolgálása egy repülőtér, egy

..... még sokszor tragikusnak tűnő Űjjáteremtett szociográfiák erőfeszítései helyébe a részér- ezyk, dokumentumtilmjeikben (jekek kielégítését szervező hét- már országos nyilvánosság, elé höznaoi közösségi munka kell,

hogy kerüljön.

re. Csúcsnak számít, ha- ma egy ilyen magyar film eléri a 300 ezres nézőszámot. Menjünk más irányba, hozzunk el Kojak-en kívül mást is Budapestre?

A közönséget nem lehet leváltani — ahogy Brecht mondását szellemesen adaptálta kulturális vezetőnk — de nem is kell! Ne másoljuk a világsikerű filmeket, hanem nézzük meg a siker igazi okát.

tárt olyan konfliktusokat járnak újból körül az alkotók, amelyeknek hősei a megyei politikai döntésmechanizmus útvesztőiben küzdenek-harcol- nak igazukért. Munkában elkórház belső életének megismertetésére. A magyar film a néző ilyen irányú kíváncsiságára építve úgy kukkantson be társadalmunk életének izgalmas területeire, hogy kicsen- düljöp belőle a vox humana, az ember hangja. Ne esetleges problémáikkal terheljék a nézőt, hanem a filmalkotók teremtsenek a nézővel élő dialógust; szórakoztatva, tanítva, nevelve segítsék a méA szakmai vitákat a szemlén az alkotó műhelyek, stúdiók szerint szervezték. Milyen magyar filmekre van használódott, öreg napjaikra szükség a nyolcvanas évek- magukra hagyott emberek ben 7 Szórakozás vagy munka megdöbbentő képeit látjuk egy- a filmkészítés befogadás? A felől, másfelől sikeres terme- jeien és múlt valósága a játék- lvebb társadalmi önismeret ki- lőszövetkezete ellenére a köz- filmekben, a filmek szerepe a alakulását... igazgatási ésszerűség nevében kultúránkban — ezek voltak a intézményeitől megfosztott négy nap vitaindító témái. A falu serkenti ellenállásra, tár- vitákban a közéleti filmkészí- sadalmi összefogás keresésre e tés mellett az ezerfejű Cézár területek felelősségét érző gaz- a közönség került még előtér- dáit A járási főorvosasszony be az öregek szociális otthona

építésére a környék termelő- A gondok hatalmasak. Vi- szövetkezeti anyagi és szellemi lágszerte moziválság van. A energiájának összefogásával televízió elkényelmesíti az em. olyan részvénytársaságot szer- bereket, tömegesen csak alát- vez, amely kisegíti az elha- ványos, különleges képi és gyott nyugdíjasokat nyomorú- hangélményeket nyújtó szuper- ségos körülményeik közül A produkciókat látogatják. A vi- tsz-elnök pedig az üresen ma- tában valaki nyugati tapaszta- radt házakba az ország másik latait említette: a francia sarkából telepíti a munkaerőt, filmszövetségben 30—40 ren- szintén emberibb életlehetősé- dező kér plakáton kollégáitól gekhez juttatva az embere- segítséget, ment képtelenek

Milyen tükröt tartson a nyolcvanas évek magyar filmje a magyar társadalom elé? Csillogóan igazat!

Varga Sándor

Mohácsi Regős Ferenc rajza

filmjeikre forgalmazót találni, a nyugatnémet új hullám méltán híres filmjeit saját hazájukban alig vetítik.

Nálunk — úgy tűnik — a néző fogyasztóvá ‘nevelése folyik. A televízió főműsoridejét elárasztják a nyugati krimik, westemek, a fogyasztói társadalom életfelfogását köz- szOvetkeaet egyre növekvő gaz- vetítő filmek lassan már a dasági teljesítményein nyug- televízió gyermekműsoraiba is szik. Az elnök bárkivel haj- betörnek. Végletesen fogalmaz- landó összefogni, kölcsönös va: a fogyasztásra, szórako- előnyökön alapuló egyezséget zásra tanított nézőt nem lehet kötni a termelőszövetkezet bevinni egy közéleti konflik- prosperitása érdekében. A tust, történelmi _ sorsfordulót részvénytársaság viszont sok- taglaló filmre, főleg nem a kai kiszolgáltatottabb, hiszen sok helyen recsegő székekkel, szervezői a megyei tanács sértő közbekiabálásokkal tarfunkcionáriusai, s a több ol- kitett kultúrálatlan vetítésieket

Miből merítik mindehhez cselekvő hőseink hatalmukat erejüket? Hiszen mozgalmuk által életre hívott tartalékok a hivatalos értékelés szerint a törvényesség határmezsgyéjére szorulnak, örökŐ6 támadási felületet hagyva maguk mögött A tsz-etoök ereje a

Elébe menni az igényeknek

Művelődés a pásztói szerszám- és készülékgyárban

Több, a közelmúltban kié- nem választható együttese — takat, hallottakat Hitem, hogy szült elemzést is lapozgatunk között az emberek személyes érdeka Lovász József Művelődési — Legfőbb törekvésünk — lődésű, ambíciójú művelődésére Központ igazgatói szobájában, magyarázza munkájuk céh is jobban oda kell figyelnünk

Az egyik általánosságban ké- ját tartalmát Kovács Mária, az eddiginél. Nem elég kizárószült magában foglalja mind- a nagyközségi tanács közmű- lag a meglevő igényeket káazokat a tapasztalatokat ame- velődési felügyelője —, hogy elégíteni; elébe is kell menni

lyeket a népművelők szerez- se mi, se más ne értelmezze azoknak-.

tek Pásztó nagyközség 14 üze- leszűkítve a munkásművelő- A pásztói közművelődés kémében. A végkövetkeztetés — dés fogalmát, a belőle követ- nyitói, szervezői jól tudják,

noha nyilvánvalóan itt sem kező tennivalókat. Nem hi- bogy a munkástnüvelódésben

felhőtlen az „égbolt” —■ lé- szem azt, bogy szabad úgy végzett munkájuk igazából önmagukban is kifejezik, hogy

nyegében pozitív: a szocialista szétparcellázni a területeket, csak akkor lesz eredményes, vannak igényeik az itt dolgobrigádok kulturális vállalásai mint ahogyan általában szók- megfelelő hatású, ha a kezde- zóknak, míg az utóbbiból az

körülbelül 90 százalékban a ták: ez munkásművelődés, ez ményezésben, a szervezésben következik, hogy nagyobb siszélnünk a művelődési Waottsággal, szakszervezettel, gazdasági vezetéssel. Én a Pásztó történetéről szóló előadást mindenképpen javasolni fogom.

Az üzemben közel négyszáz ember dolgozik. Zömében fiatalok, 88—90 százalékban

érettségizettek, jó egyharmad részben bejárók. Az előbbiek

művelődés körébe tartozóak, az ifjúságé, amaz a nőké, a csupán minimális hányada a harmadik az értelmiségé. Az tisztán szórakoztató jellegű. Az egyes területek között szük- üzerni kollektívák különösen a ségszerű összefüggés van. Ne vetélkedőket kedvelik, főként higyjük, elég csak jegyet vénás a lebonyolításban elsősorban az üzemek szocialista brigádjaira támaszkodnak. Ezeknek a tagjai egyre szembetűnőbben lépnek fel kulturális

kere van az üzemben szervezett rendezvényeknek, mint a kívülieknek. Persze ez nem jelenti, hogy nem járnak el rendszeresen a Lovász Műveazért, mert ebben a formában nünk az embereknek egy-egy követelésekkel önmagukkal és lődési . Központ programjaira.

a legszorosabb a kapcsolat a előadásra. Törődnünk kell az- művelődés és szórakozás — zal is, hogy elmennek-e az egyébként mereven soha eí emberek, megértik-e a látótMunkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenye Salgótarjánban

I

smét nagy eseményre, a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyére készülnek az öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házában. Vratni József igazgatóval a rendezvényről beszélgetünk, amely évek során valóban az ország ifjúmunkásainak rangos és számon tartott fórumává vált. A kezdet?

Salgótarján várossá nyilvánítása 50. évfordulójára 1972- ben hirdette meg először a városi tanács, az SZMT, az építők megyebizottsága és a Kossuth Művelődési Ház a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyét. A kezdeményezés időszerű volt, annál is inkább, mert azt megelőzően jobbára csak diákok számára álltak rendelkezésre hasonló fórumok. A rendezvény azóta igazi rangot kapott.

— Igen, a SZOT 1978-ban

fesztiváli rangra emelte a versenyt, hasonlóan például a munkásszínpadok tatabányai fesztiváljához — jegyzi meg Vratni József. — Egyébként gyakorlatilag 1976-ban kapcsolódott a verseny meghirdetésébe a SZOT, az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének közönt! vezetősége, a KISZ központi bizottsága és a Népművelési Intézet. Ettől az időtől kapunk központi anyagi hozzájárulást is a munkásfiatalok versenyéhez.

— Milyen változásokat hoz az idei fesztiváli rangú esemény a korábbiakhoz képest?

— Egyik legjelentősebb változás a rendezvény színvonala további emelésének

jegyében történt. Idén először ugyanis területi döntőket is tartottak. E középdöntők februárban zajlottak le Budapesten, Tatabányán, Szegeden és Miskolcon. A zsűri már a középdöntőkön megismerte a versenyzőket, így a salgótarjáni országos versenyen még fokozottabban ügyelhet a minőségi kérdésekre, a fiatalok képességeinek sokoldalúbb ismeretében. A zsűri elnöke Bánffi György lesz. Tagjai Horváth Ferenc, Maros Gábor színművészek, továbbá Vadász László, a Színház- és Filmművészeti Főiskola főtitkára és Bécsy Tamás művészettörténész. A legtehetségesebb fiataloknak lehetőségük lesz arra, hogy a főiskolán felvételi vizsgát tegyenek.

A munkásfiatalok vers- és prózamondó-versenye április 18-tól 20-ig zajlik Salgótarjánban, színhelye a Kossuth Művelődési Ház lesz.

— A mezőny?

— A középdöntők alapján

is látszik, hogy idén a mezőny jóval erősebb a korábbiaknál. Félszáz versenyzőre számítunk az építőknél dolgozókra, ipari tanulókra, Vasasokra, kereskedelmi dolgozókra, textilesekre, bányászokra, posta- és közlekedési dolgozókra, vasutasokra,

egészségügyiekre, vegyiparban dolgozó fiatalokra, közalkalmazottakra, mezőgazdasági dolgozókra és így tovább. A fiatalok egy SZÓT-díjas költő versével, s egy szabadon választott verssel, illetve prózával szerepelnek majd. A nevezések alapján mondhatom, hogy idén változatosabb a versválasztás. Ami itt gond, hogy a válogatásnál a fiatalok kevésbé érdeklődtek mai életünket, örömünket bemutató irodalmi művek választására. S bár nem szorosan tartozik ide, itt említem meg, hogy az országos sajtóban nem nagyon kapunk figyelmet, jóllehet az esemény rangjánál fogva is országos.

Idén számos díjat és külön- díjat adnak ki. Dicséret illeti elsősorban az öblösüveggyárat, de a többi üzemet és intézményt is, amely a rendezvényt önzetlenül támogatja. Ez többi között a díjak megajánlásában is megmutatkozik. Idén öten érhetnek el

aranyfokozatot, ez kéthetes bulgáriai tengerparti üdüléssel jár. Ugyancsak öten kaphatnak ezüst diplomát, ők képző- és iparművészeti alkotásokat kapnak. Öten pedig bronzdiplomások lehetnek, jelentős tárgyjutalommal jár ez. Elkészült a verseny emblémája, amely a különböző tárgyakat is díszíti. Az öblös- üveggyár négy különdíjat, az Üvegipari Művek három különdíjat ajánlott fel. Külön- díjjal járul a rendezvény sikeréhez a salgótarjáni bányagépgyár is. Egyébként valamennyi résztvevő emléktárgy- gyal is gazdagodik.

Változatosak lesznek a verseny idején zajló kulturális rendezvények is. Például április 18-án Maros Gábor ad önálló estet a Kossuth Művelődési Házban. Április 19- én disco-műsor várja a fiatalokat. Tervezik Salgótarjánról, illetve az öblösüveggyá'r- ról szóló filmek bemutatását, gyárlátogatást, a mintaterem megtekintését, városnézést, és így tovább.

R

eméljük, a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó-versenye ebben az évben visszhangjában is méltó lesz várható eredményéhez.

T. E.

közvetlen környezetükkel szemben.

— Pásztó tizennégy üzeme közül melyikben folyik a legeredményesebb közművelődési munka? — kérdezem, kissé sarkítva, Becsó Károlyt, a helyi Lovász József Művelődési Központ igazgatóját.

A válasz, jól látom, némi

Az üzemben — régy éve, amióta létezik — mindig sok nézője volt a kisgaléria kiállításainak, sok hallgatója a pódiumműsoroknak, ismeretterjesztő előadásoknak. A brigádok kezdeményezésére 1977. szeptemberében munkáskórus alakult, mely jelenleg az ÉLGÉP helyi üzemének dolgozóidiplomáciai érzéket kíván; az val közösen működik.

igazgató, minthogy szüksége van mindegyik üzem ilyen vagy olyan formájú támogatására, segítségére, nem akar senkit sem megbántani. Nyilván igaza van, de nem tér ki a válasz elöl: — Itt van a szerszám- és készülékgyár művelődési bizottságának javaslata a gyár szocialista brigádjai számára. Át lehet nézni, ezt, meg a mi ajánlásainkat.. A legjobban, a legszervesebben ők építették be munkatervükbe a mi lehetőségeinket.-ír

A szerszám- és készülékgyár személyzeti vezetőjének irodájában még melegek a székek, a művelődési központ két dolgozója az imént ment egy házzal odébb, hogy program- javaslatot tegyen az áorilis elején kezdődő tavaszi isme- retteriesztő napok idejére.

— Milyennek találja a választékot? — tudakolom Juhász Józseftől.

— Tíz, filmmel, egyéb módon illusztrált előadás között lehet választani — feleli a személyzeti vezető. — Ahogyan nézem — van benne sport, lakberendezés, egészségügy, életmód, közlekedés, ifjúságvédelem —, mind igazán érdekes. Kettő-háromra igényt tartunk, de hogy melyikre, azt még meg kell be— Azt hiszem — mondja a fiatal személyzeti vezető —, ha nem gondoskodnánk programokról, az emberek kikövetelnék, annyira hiányozna nekik. Művelődési bizottságunk, melynek elnöke vagyok, ezért is tesz meg mindent az okos elkéozelések kielégítésére. Dolgozóink jó közérzetében, biztos vagyok benne, a folyamatos kulturális munkának is része van.

☆

Áz Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában derekas kulturális munkát végeznek. S nincs benne semmi ördöngösség. Mivel nagyrészt egyedi. finoman megmunkált termékeket gyártanak, általában a legkvalifikáltabb munkásokat foglalkoztatják — akik a művelődésben is magasabb igényeket támasztanak a munkahellyel szemben. Ezt ismerte fel évekkel ezelőtt a gyári vezetés. Rendszeresen számon kéri. ötletekkel, tanácsokkal segíti a művelődési bizottság tevékenységét, s kifogástalan kapcsolatot tart fenn a, köz- művelődési intézményekkel, a Lovász József Művelődési Központtal és a nagyközségi-járási könyvtárral.

Eredmények .igazolják, nekik van igazuk.

Sulyok László

NŰGRÁD — 1980. március 16., vasárnap