Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
/ogadószobánfebéf ÁLLATKÍNZÁS A minap népes társaság tisztelt meg bizalmával. Nem mindennapi, de nem is valami különleges phajuknak adtak kifejezést, mégis kívánatosnak tartom, hogy szóljak róla. Mindegyikük, képességeihez mérten sertéstenyésztéssel foglalkozik, s ha már a család igényét meghaladja az általuk felnevelt sertések száma, élnek az értékesítés jogával. Persze az sem mindegy és mellékes, hogy milyen módon. , Ök mindannyian a köá- ellátás jobbá tétele, tehát a köz javára ajánlották fel, éspedig a Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat telepére szállították saját nevelésű sertéseiket. Február ■ 9-én mintegy 15— 16 eladó, mintegy 40 darab sertést Vitt a telepre. Fájó szívvel és sajnálattal tapasztalták azt az állatkínzást, amit a telep kondása az autóról leszedve a mérlegig, vagyis a mázsaházig az állatokkal végzett. Szinte leírni is nehéz, hogy egy vastag karóval ütötte, vágta a sertéseket, mint a „répát”. Volt sertés, amelyiknek a háta hasadt fel, volt amelyiknek a fejét „hagyta helyben” úgy, hogy ömlött belőle a vér. A gazdája már nem bírta idegekkel, szólt, hogy ne kínozza az állatokat. Az volt a válasz, hogy ha sajnálja, ne hozza ide! Nemcsak az emberi érzéseket korbácsolta fel a látvány azon „ túl, hogy minden állat csörgött a vértől, hanem sokaknak örökre kedvét is vette attól, hogy legközelebb is ide vigye értékesítésre a sertéseit. Sokszor szidjuk a mészárost, ha otthon vesszük észre, hogy az általunk vásárolt hús, vagy szalonna, vagy tepertő tenyérnyi véraláfutáso- kat rejt magában. Innen, éspedig ennek a korbácsnak a nyomait vásároljuk meg ml fogyasztók, a tenyésztők és az állatok fájdalma árán. Most már csak egy kérdés kínálkozik: mindenki tudja a telepen, hogy ilyen a kondás. Ugyan meddig engedik meg neki az állatkínzást?- tj — LEVELEZŐINK JELENTIK Munkahelyi közérzet a kábelgyárban A vállalati pszichológusok a munka termelékenységének a fokozására elsők között említik a jó munkahelyi közérzet kialakítását. A gyár vezetősége, a pártszervezet, a szak- szervezet, nemkülönben az egészséges munkáskollektíva is mindent megtesz e cél eléréséhez. Természetes mindezeknek nagyon sok összetevője van és a szálak egy-egy vállalat szinte minden munkamozzanatát átszövik. Jelen írásunkban — a teljességre nem törekedve — két olyan tei'ületet, kívánunk vizsgálni a balassagyarmati kábelgyárban, amelynek tényezői nagyban hozzájárulnak a gyár termeléséhez, az egészséges mun- kamodell kialakításához. Balassagyarmat foltjai Városunk nagy gondot fordít parkjaink, tereink szebbé, csínosabbá tételére, város- központunk felújítására, közútjaink újjáépítésére. Nem tudom, hogy a munka minőségében vagy az anyag mennyiségében, netalán a tervezés hibájába keressem a hibát, mert mindennap látom és tapasztalom magam és embertársaim bosszankodását, ha elhaladok a Leninger út vasúti átjáró előtti szakaszán. Némi iróniával itt igazán (felszabadulhatnak egyes emberek érzelmei és gondolatai, mikor egy-egy nagyobb méretű jármű elhalad az amúgy is mélyen fekvő sáros, csúszós járda mellett. Ugyanis az út szélén annyira összegyűlik a víz, hogy mikor egy-egy monstrum elhalad az úton, a gépkocsivezető legnagyobb óvatossága ellenére is térdig betakarja azt a szegény -didergő gyalogost, akinek éppen Brra van útja. De haladjunk tovább a járdán a Város felé. A vasúti átjáró után nem sokáig örülhetünk a szépen eltakarított járdának. Egyes emberek any- dyira örülnek ennek a rövid szakasznak, hogy a járda minőségét és szélességét jobban értékelhessék, cikkcakkban közlekednek rajta. Különösen a kocsma felől. Bocsánat kissé elkalandoztam, de legalább azok használják ki a járdát, akiknek idejük is van rá: például egy ittas köztisztasági alkalmazott. A rövid szakasz után jön a mélyvíz, a szó szoros értelmében. Még szerencse, hogy a laktanya gazdasági udvara felől nyáron kiszedték az orgonabokrokat, és ki-ki kötéltáncos módjára végigbilleg a keskeny ösvényen, azon iparkodva, hogy bele ne loccsanjon a vízbe. Ezen a rövid szakaszon nagyon gyors segítség kellene. Rengeteg idős ember, gyermek, kismama, nő és férfi jár erre nap mint nap az iskolába, munkahelyre, és természetesen haza. Mindenki haza szeretne érni, ruháját megkímélve, és felesleges idegeskedésektől mentesen élSikeres véradónap Rimócon Jól sikerült Rimócon a február 10-én rendezett véradónap, mert jelentős előrelépés történt. A Vöröskereszt-szervezet és a népfrontbizottság szervezése nyomán a múlt évi 151 fővel szemben 171-en adtak vért. Az akkori, közel hatvan literhez képest 67 liter és 840 milliliter vért adtak. A jövőben is arra kell törekedni, hogy még többen adjanak életmentő vért. Tisztelet és köszönet az önkéntes véradóknak. Kiss Béla ni és dolgozni. Addig is fennáll a jelszó: Jármű az útón, gyalogos a vízben, segítség! Balogh Béla Balassagyarmat, Rózsavölgyi Márk u. 8. Csupán a furcsa véletlennek köszönhető, hogy e témában lapzárta előtt az alábbi szövegű levél érkezett: „Tisztelt szerkesztőség! Február 8-án 16.15 perckor két kisgyermekemmel (5 és 4 évesek) mentünk hazafelé Balassagyarmaton a vasúti átjárónál. Csak az egyik oldalon van járda, amely mellett hatalmas víztócsa díszeleg az úttesten. Igyekeztünk gyorsan elhaladni a kritikus pont mellett, de sájnos, á5 sebesen száguldó PF 19—36 rendszámú Skoda gyorsabb volt, s belegázolva a vízbe mindhármunkat sárral telibe fröcskölt. A gyerekek, arca és ruházata, az én télikabátom is siralmasan nézett ki. Úgy gondolom más is járt már így ezen a helyen, hiszen a tócsát kikerülni szembejövő forgalom mellett nem lehet. Viszont lassítani már csak a vasúti átjáró közelsége miatt is feltétlenül kellene. Arra szeretnék választ kapni, hogy a gépkocsi vezetője büntetlenül teheti-e tönkre a járókelők ruháját, miután ő nyugodtan továbbrobog a tett színhelyéről? S még egy gondolat: vajon nem jehet- ne-e azt a bizonyos tócsát megszüntetni (az út feltöltésével például), hogy hasonló esetek ne forduljanak elő ezen a helyen? Tisztelettel: V. V.-né Balassagyarmat, Április 4.-ltp. 25. A kábelgyár termelési koncepciójában, életében rangos helyen szerepel a dolgozók szociális problémáinak a megoldása, amelyet a vezetés, a pártszervezet és a szakszervezet egyenlő súllyal támogat. Jellemző a munkástámogatásra, hogy 150, főleg fiatal munkásnak adott lakást. A lakásépítési program folytatódik és úgy tűnik, teljes kielégítést nyer. A gyár önálló, saját konyhóval-étkezdével rendelkezik, amelyet a dolgozók nagy százaléka igénybe vesz. A vezetőség biztosította, hogy a gyesen levő kismamák az ebédet hazavihetik. A vállalatnak önálló üdülőtelepe van Balatonfüreden, ahol három faházban, kéthetes turnusokban a családos üdülés is megoldható. Ehhez szak- szervezeti, illetve vállalati térítésben részesülnek. Külföldi csereüdültetést is folytatnak; Lengyelországban, NDK-ban és Bulgáriában. Hétvégi pihenőről a Nyírjesben és Szegeden a Tisza partján gondoskodtak. A szociális juttatások közé soroljuk a munka- és védőruha-juttatást, tisztítását a Patyolaton keresztül a gyár vállalta. A A vállalatnál függetlenített népművelő dplgoZik, aki egyúttal a - több ezer kötetes könyvtárat is kezeli. Klubszobájuk jól felszerelt és minden igényt kielégít. Az oktatást a képzésre illetve továbbképzésre osztják. Teret és lehetőséget adnak az oktatásban olyan szakmának az elsajátításához is, amely jelenleg az egyén munkaköri ellátásához nem szükséges, de az Illető szeretné megtanulni. A gyár viszont éberen ügyel arra, hogy az egyes munkaköröket olyan szakemberek lássák el, akik mind politikailag, mind szakmailag megfelelnek. A 8. általános iskolai osztályt még több dolgozó nem végezte el. Pedig két esetben is szerveztek a gyárban kihelyezett iskolát. Ennek elvégzését a vállalat béremeléssel is ösztönzi. A szakmunkásképzés menete a következő: először értéket előállító betanított munkás lesz az illető, majd ágazati szakmunkásképzés révén kábelgyártó szakmunkás. Működik még a gyárban minőségellenőrző-tanfolyam, targoncavezetői, darukezelői és darukötözői tanfolyam. Az ideológiai-politikai munka igen nagy intenzitással folyik. A dolgozók egy része a 3 éves marxista egyetem általános tagozatára, szakosítóra, a speciális tagozatra és az emelt középfokú tagozatra jár. A közművelődés skálája elég széles. Időnként tartanak kulturális, szakmai, politikai és munkavédelmi vetélkedőket. Jelentős a tárlatok rendezése helyi, megyei művészek bevonásával. Említést érdemelnek a gyári amatőrök is, akik fafaragással, fotózással, intarziával, a nők hímzéssel foglalatoskodnak. Író- olvasó találkozókat is rendeznek. A legutóbbi politikai könyvnapon Vadász Ferenccel találkoztak a gyár dolgo- i zói. Ügy érezzük, hogy a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának biztosítása segítője és kiegészítője a gyárban folyó eredményes termelőmunkának; továbbá hozzájárul a jó munkahelyi közérzethez. Korsós Nándor tanár, Balassagyarmat Hóhullás — tanulságokkal Az 1979-es nehéz gazdasági évből eredően több területen hangzott el felhívás, hogy többet, jobban, eredménye- sebben és gazdaságosabban kell termelni, mert népünk léte, érdeke ezt messzemenően megköveteli. Ügy látszik, ha egyes helyeken jelenleg még nem is értették meg, a jó öreg Télapó annál inkább vállalta a kezdeményező szerepet. Már az 1979-es év utolsó napjaiban is megrázta ezakállát, az új év első napjaiban Igencsak kitett magáért' A gyerekek pirult arccal, húzva szánkóikat vidáman énekelték, hogy: „Hull a pelyhes fehér hó..A mezőgazdasági szakemberek örömmel és bizakodóan nézték a nagy hópelyhek hullását, hiszen a szépen kikelt őszi vetésre megfelelő hótakaró került, amely alatt nyugodtan aludhatják téli álmukat, hogy tavasszal szárba szökkenve, termésével biztosítsa a mindennapi kenyerünket a következő évre. Mi gépkocsivezetők sem voltunk elkeseredve, hiszen tudtuk, hogy a hóesés a tél velejárója és nélküle nem is tél i a tél. Optimizmusunk annál inkább helyénvaló volt, mert ismertük a közúti igazgatóság illetékeseinek nyilatkozatát, hogy: a télre megfelelően felkészültünk és nem érhet bennünket meglepetés. Mi történt? Ha az illetékeseket nem is, de minket gépkocsivezetőket annál több meglepetés ért. Az elhanyagolt téli utakon — különösen Nógrád megyében — sokszor akadtunk el a hóban, nemegyszer az útszéli árokban kötve ki- Több-kevesebb sikerrel megpróbáltuk egymást kivonszolni és közben a Nógrád megyei illetékesek felé egyáltalán nem kielégítő, vagy dicsérő jelzőket használni, látva a gépkocsik állapotát. Joggal vethetik fel az illetékesek, ha láttuk, hogy az útviszonyok milyenek, minek indultunk el? A különféle gyümölcsízű szörpök iránt mutatkozó kereslet mind teljesebb és jó minőségű kielégítésére korszerű gépsorokon készül a drégelypalánki termelőszövetkezet szörpüzemében az üdítő italok alapanyaga. Tavaly mintegy 610 vagonnyit gyártottak a különböző szirupokból, melyekhez részben a saját bogyós gyümölcsöket, részben külföldön vásárolt nyersanyagokat használták fel. Képünkön Gaspari Jánosné narancsízesítésű szörpöt főz a berendezésekkel^ Értelmes emberek lévén, magunkévá tettük népszerű tv-bemondónk — Varga József — intelmét, hogy ha lehet, maradjunk gépkocsinkkal otthon. De mit tehettünk — járási szerveink különböző értekezletekre, fontos hivatalos és társadalmi kérdések és ügyek intézésére berendeltek. Nemigen nézték jó szemmel, hogy a várható 65 helyett, összesen 20 fő jelent meg, mert az elhanyagolt utakon a járási székhelyet nem lehetett megközelíteni. Nekünk, akik eljutottunk — nem éppen a legjobb érzelmek között — az 50 kilométeres út 2—2,5 órába került- De a betegség sem a tél függvénye. Vagy orvos kellett, vagy a beteget kellett az orvoshoz vinni, mivel a községben nincs orvos. Az emberi érzés azt diktálta — felhívás, ide, vagy oda, inert egy szenvedő embertársunkon kell segíteni — el kell indulni. • Mi késztetett arra, hogy tollat fogjak és leírjam ezeket a sorokat? Miért csak Nógrád megyében voltak az útviszonyok ilyenek? A szomszédos Pest megyében az utak már fel voltak száradva, Nógrád- ban 20 cm-es jég borította az utakat. Talán mert ők időben letolták az útról a havat? Lehet! Ebben az Időben hol voltak a Nógrád megyei közútiak hóekéi? Vagy talán milyen szerkezettel nem rendelkeznek? Lehet, hogy nem is tartották szükségesnek, mert az elmúlt évek téli időjárása elkényeztette áz illetékeseket. Nem volt hó! Még nem késő, már most hozzá lehet fogni, a felkészülés elején ilyen gépek beszerzéséhez! Talán munkaszervezési probléma? Nem nagy a távolság és a természet jóvoltából talán az utak járhatók lesznek: keressék fel a Pest megyei — még közelebbről a váci igazgatóság illetékeseit — és kérdezzék meg, hogy ők hogy csinálták. Meg kell állapítani, hogy jól! A jobbtól sohasem szégyen tanulni, és biztos vagyok benne, hogy hasznát veszi egész Nógrád megye. Czeba Lajos Erdőkürt Furfangos orvos Többszörös magyar bajnok M átranovákon A Füles rejtvényújság híradása: „Mesterfokú rejtvényfejtők 1979. évi bajnoka dr. Váraljai Béla, Mátrano- vák, Dózsa György u. 37. sz.” Pontos név és cím, tudom nem lehet tévedés; mégis, megkérdezem: rólad van szó? — Igen. De látva kételkedő arcodat, tessék nézzed az erről szóló dokumentumot. — Valóban. 1979 mesterfokú rejtvényfejtők magyar bajnoka te vagy. De ez a serlegekkel és oklevelekkel tele vitrin egyebekről is árulkodik. 1979 nem a kezdetet jelentette, de remélem nem is a befejezést versenyszerű rejtvényfejtőpályádon. Tájékoztatnál sikersorozatod állomásairól? — Nem szeretem a hírverést. Szívesen emlékszem minden bajnokságra és sikerre; szívesen emlékszem visz- sza, mert élményt, örömet jelentett számomra mindig is ez a szinte gyermekkorom óta ápolt hobbim. Érdeklődésemet soha nem engedtem beszűkülni. No ne gondold, soha nem voltak polihisztori ambícióim. — Könyvespolcodra tekintve nem kell, hogy meggyőzzél, valóban széles érdeklődési körödről. Lehet ezt birni „energiával”? — „Takarékon” igen. Ezen a takarékon én egy megfelelő tájékozottságot értek; amely tájékozottság szűkebb érdeklődési körömben biztosítja számomra vitapartnerséget, egyéb témákban pedig biztosítja számomra a megérthetőség szintjét. — Orvos vagy, Megkockáztatok egy összehasonlítást: gyógyítani és rejtvényt fejteni, hivatás és hobbi, egy bizonyos ponton nem jelent-e azonos feladatot?! Mert hisz’ minden új beteged egy rejtvénnyel megy hozzád: doktor úr mi bajom? 1 — Igen, van. a kérdésben valami logika, de mégis csak távoli asszociáció. A rendelőben nem lehet hibaponttal dolgozni. Egy versenyt viszonylag magas hibapont- számmal meg lehet nyerni. A betegágynál, sürgős hívásnál lényegesen gyorsabban kell megválaszolni a „kérdést”. — Visszatérve az alapkérdéshez, 1971 óta fejtek rejtvényeket versenyszerűen. Tudomásom szerint 1971-ben hirdette meg a Füles rejtvényújság az első magyar bajnokságot. A rejtvényfejtés bajnoksággá szerveződése előtt is sokaknak kedveit szórakozása volt; de a bajnokságokon valóban kezdettől részt- veszek. A közel 10 év alatt mintegy 20 különböző versenyen indultam. Gyakorlatilag minden országos versenyen; csapat- és egyéni versenyzőként egyaránt. Minden bizonnyal ambicionált az, hogy már az első versenyemen országos második lettem. Csapatunk pedig az első. — Csapatot említesz; melyik csapatnak voltéi a tagja? — Balassagyarmaton Valló Emil vezetésével volt egy nagyszerű gárda. Salgótarjánból jártam közéjük; nagyon jól éreztem ott magam, mert baráti társaságnak is ideális csapat volt. Nagyon sokat tanultunk egymástól és főleg Emil bácsitól. Azonban a balassagyarmati művelődési központ átszerveződése után csapatunk nem fért bele a profilba. A osapat szétesett. Egyéni versenyző maradtam. Dr. Váraljai Béla körzeti orvossal, mesterfokú rejtvényfejtőbajnokkal beszélgetett: Puszta István gyógyszerész, Homokterenye
