Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Budapest kétezer éve Kis iskola — nagy terhekkel „Végezzük el együtt a nyolc osztályt!" fémedén yek és -eszközök <i török korb ói Munkáslakás konyhája a századforduló idején Állandó kiállítás nyílt a várbeli Budapesti Történeti Múzeumban „Budapest két évezrede” címmel. A kiállítás a római kortól a felszabadulásig mutatja be a város történetét, arra töre­kedve, bogy a társadalmak történetének útját követve a sajátságosán budapesti ese­ményeket, jellegzetességeket emelje ki. Négy témakört ölel föl a kiállítás: az itt élt népek po­litikatörténetét, gazdaságát, életmódját és kultúrájának történetét, illetve ezek össze­függését mutatják be. Tizen­két korszakot különítenek el olyan korfordulók, események alapján, mint például a hon­foglalás, a török hódoltság ideje, a reformkor, a bonta­kozó kapitalizmus, vagy az ellenforradalmi rendszer kor­szaka. A kiállítás szerkezeté­ben ezek a korok nem külö­nülnek el élesen: az installá­ciók labirintusában az érde­kességeket böngésző vendég ugyanúgy talál magánakva- lót, mint a rendszerező haj­landóságú látogató. A beszé­des tárgyak, eszközök mellett kétóránként a múzeum mun­katársai vezetik a nézőket az önállóan szemlélődök pedig a színvonalas, ízléssel szerkesz­tett kiállításvezető könyvecs­kéből meríthetnek. Űj forrna a négyóránkénti színes tv­bemutató, amelynek műsorán a témához kapcsolódó har­minckilenc dokumentumfilm pereg. Tízmillióba került a kiállí­tás megrendezése, a gyűjtés és feldolgozás- Könnyítette e feladatot a múzeum gazdag fotádokumentum-gyűjtemé- nye, amely ma is gyarapszik; minden lebontásra kerülő épületet, jellegzetes műhelyt, üzemet stb. megörökítenek; archívumuk száznegyvenezer ilyen egységet őriz. Ezen felül huszonkilenc társmúzeum já­rult hozzá kölcsönzésekkel az új kiállítás sikeréhez, köztük az isztambuli topkapl Szeráj Múzeum, vagy a New York-i Metropolitan. K. T. Egy-égy iskolát több né­ven is számon tartanak — szerezhették ezt névadó ün­nepségen, az utca nyomán, ahol találhatók és nevet adhat a társadalmi környe­zet is. Gyakran egyszerre, mint a salgótarjáni Petőfi Sándor, akarom mondani Malinovszkij úti', azaz acél­gyári iskola esetében. Van a városban egy másik több nevű általános iskola: az egykori Bartók Béla úti, ma Bem József úti, sokak által ..idegénnek” emlege- tett intézmény- Kis iskola — nagy terhekkel. A 241 tanulóból (azaz 238-ból, mi­vel, hárman felmentést kaptak, átiratkoztak a dol­gozók általános iskolájá­ba) 187 fizikai dolgozó gyer­meke, 73 cigányszármazá­sú gyermek jár ide és a diákok egynegyede hátrá­nyos helyzetű, tizenegyen súlyosan veszélyeztetettek. Sokan csukják rá az ajtót iskolába menet elhanyagolt, minden szempontból zilált családi otthonukra — és délután ide jönnek vissza, ahol vagy a kistestvérek dajkálása, vagy a szülők perpatvara, az italtól túlfű­tött légkör miatt nem megy a lecke Az apró lemaradá­sok halommá gyűlhetnek — nehezen kerülhető el a bu­kás! MÁR CSAK 18! ,A Táncsics szakközért?- kólától „örökölt” öreg épü­letben nemcsak Táj ti Bé- láné igazgatónővel sikerül beszélgetni (aki bár nein tanít ma, reggeltől ugyan­úgy bent van, mint más­kor), hanem Boros István­ná csapatvezetővel is. A té­ma a tanulmányi munka segítésének útjai-módjai, de jóval több is ennél: a műveltségben, életmódban elmaradott szülők felvilá­gosításának nehézségei, az úttörőmozgalomban, az szmk-ban rejlő lehetősé­gek és a tanulmányi mun­ka kiemelése ellenére: ne­velés, nevelés! Tavaly ilyenkor 22 tanu­ló bukott, most csak 18. A csökkenés persze, igen csak relatív, benne van a há­rom felmentett. — Bukásmentes őrs, ké­sésmentes őrs, „Végezzük el együtt a nyolc osztályt!” akció nálunk is van, szer­veztünk tanulópárokat. Mindebbe azokat tudjuk elsősorban bevonni, akik napközisek. Itt vannak dél­után'. Lenne még 15 nap­közis helyünk, de sokakat — és éppen a legveszélyez­tetettebbeket — nem tud­juk „behozni”. Pedig a tanács többeknek 5 forin­tos kedvezményt biztosít, osztályfőnök, napközis ta­nár, szmk-tag (cigány- származású is van köztük, igyekszenek mindenben segíteni —, de nehezen megy) járt kint a családok­nál, hiába. Vigyázni keli a kisebbekre, beteges öreg szülők vannak otthon, vagy egyszerűen csak nem! Pe­dig az egyik tanítványom például hatból (!) bukott, otthon a tanulás minimális feltétele sincs meg —, nem engedik. És sok esetben a normális étkezésük sem megoldott-.. SEGÍTŐ KEZEK — Mit tudnak tenni a jobban tanuló gyerekek társaikért? — Ha a gyengébb képes­ségű gyerek bekerül (sze­rencsére) a napközibe, olt a sokféle foglalkozás, kor­repetálás mellett a tanuló­párja, vagy más gyerekek is segítik. Az egyik hatodi­kos kislányom esetét hadd említsem. Az édesapja meg­halt, anyja eléggé össze­roppant — őt sem akarták engedni napközibe. apja volt munkahelyéről, az SKÜ-ből patronáló brigád tagjai segítettek rábeszélni. Jót tett neki a közösség, so­kat javult. Az őrsök között van olyan, hogy iskola után valamelyik jobb tanuló la­kásán gyakran találkoz­nak, ami sokat lendít a ta­nuláson is. Több úttörő vál­lalkozott arra, hogy nem napközis (általában ci­gány) osztálytársának a tapulópárja lesz — nem mindig fogadják szívesen, kimondott' elutasítással is találkoznak. A tanulmányi és fegyelmi helyzet javí­tása érdekében dolgoztuk ki iskolánkban az úttörő- csapat értékelési rendsze­rét. Hosszas lenne elmon­dani, de a lényege: heten­ként értékeljük mind a negatív, mind a dicsérő be­jegyzések, lapok „gyűjté­sét”, a közösség ezen ke­resztül maga rója meg, vagy dicséri a „kiemelke­dőket”, nem rögtön az osz­tályfőnök. Van olyan kis­lány — Petró Edina 7.-es —, aki mint jó tanulópár kapott dicséretet. A na­gyobb fiúkat — különösen a fegyelmezetlenebb és gyengébb tanulókat — nem érdekli különösebben (bár jópáran már dicséretet is kaphatnának lelkes kár. bantartó munkájukért) — a többieket ösztönzi. PEDAGÓGUSI GONDOK — A felzárkóztatásról szólva: természetesen a főszerep a nevelőé, bármi­lyen fontos az úttörőmoz­galom segítsége. Az itt dolgozó pedagógusok nin­csenek könnyű helyzetben — a sok-sok erőfeszítés egyáltalán nem arányos az eredménnyel. Máshol he­gyeket lehetne elhordani annyi energiával, ami itt csak a megmozdításhoz kell. •. Leglényegesebb do­log, kiindulópont- a szülők meggyőzése lehet, a gyer­mekük érdekeinek belátá­sára. Ma még a cigánycsa­ládok többségében legfel­jebb a gyerek olvas fel va­lamit (egyre több cigány- tanuló jár az iskolai könyv­tárba) a szülők között sok a félanalfabéta, aki épp, hogy a nevét leírja. Nem elég a gyerekben felkelte­ni az érdeklődést egy-egy szakkör, tanórán túli te­rület iránt, igényt a ko­molyabb tanulásra —, ha a szülők akadályozzál", hogy egyáltalán eljöhes­sen, bennmaradhasson. Sok az igazolatlan hiányzás — 557 óra volt félévig (igaz. ebből közel kétszázat egy Ludányhalásziból beköltö­zött kislány hozott magá­val. ■ •) — hiába mennek a felszólítások. feljelentések, nem sok eredménye van a családlátogatásoknak sem a legnotóriusabb hiányzók­nál. Szélmalomharc lenne a pedagógiai munka ezekben a problémás esetekben? Tajti Bélábé az elmondott nehézségek ellenére nem tartja reménytelennek. És a tantestülettel együtt vé­lekedik így! Ezért vállal mindenki néha erején felül is korrepetálást, családlá­togatást, ezért vissza-visz- szatérő téma a nevelési ér­tekezleteken a differenciált oktatás minél teljesebb ki­bontakoztatása. Minden kis előrelépésért sokat kell tenni! G. Kiss Magdolna GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYTÄLTOZATA Csontváry színes magyar film készült 1979-ben a Hunnia Stúdióban. » Irta: Fényképezte: CSÁSZÁR ISTVÁN JANKURA PÉTER Rendezte: HUSZÁRIK ZOLTÁN Főszereplők: Izhak Finlzi, Holl István és Marinelli Eleai BEMUTATÓK: II 13 SALGÓTARJÁN NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ. 1L 14. BALASSAGYARMAT MADÁCH FILMSZÍNHÁZ Feldolgozta: MÁRKUSZ LÁSZLÓ 0EP60T 0080 A PAPRA Blj! ja. lóra ültek és-meoin DÚLTAK LE DÉLNEK SZIGET KÁRÁBA. ITTHON KAN TŐRÖN BÁLINT! _______ O TT LONG A TORN KON ) '"XÖ A KÖRÖS-KÉN ZÁSZLÓ Rajzolta: ZÓRÁD ERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom