Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

A Nóqrádi Művelődés második évtizede A gyakorlati pedagógiai munka Az Országos Filharmónia második bérleti estje Második évtizedébe lépett a Nógrádi Művelődés, a Nóg­rád megyei Tanács VB peda­gógus-továbbképzési kabinet időszaki kiadványa. Felelős kiadója dr. Boros Sándorné, főszerkesztője Szabó Ernőné. Rövid visszapillantást ve­tünk a kiadvány történetére. Első száma Nógrád Művelő­dés címmel 1969-ben jelent meg Salgótarjánban. Mint a beköszöntőben írták, régi adósságot törlesztett megje­lentetésével a megyei műve­lődésügyi osztály, mert hi­szen az előzmények, azaz a pedagógiai pályázatok leg­jobbjainak megjelentetése szintén erre kötelezte a mű­velődésügy irányítóit. Évén­ként három-négy szám meg­jelentetését terveztél?. A legfőbb célnak az egységes művelődéspolitikai szemlé­let kialakításához nyújtandó segítséget jelölték m'eg. Ugyanakkor az eredményes kísérletek bemutatási fóru­mának is szánták. Az első szám tartalma ettől kicsit el­tért, a felszabadulás negyed- százados évfordulójára ké­szülődve a megye középiskola, történetének fejezeteiből kö­zöltek összefoglalót, valamint a közművelődés fejlesztése ér­dekében tett erőfeszítésről szóltak. A későbbiekben azonban szünet állt be a kiadvány megjelentetésében. Űj for­mában —, s részben új tarta­lommal — 1978-ban jelent meg újra. Mint írták: „Cé­lunk, szándékunk most is az, hogy a Nógrád megyei peda­gógiai napokra hirdetett pá­lyázat díjnyertes tanuimá­segítője nyait eljuttassuk mindazok­hoz, akik ezekből módszere­ket, tapasztalatokat nyerhet­nek munkájukhoz. Őszintén reméljük, hogy az évenként kétszer megjelenő Nógrádi Művelődés gyarapítja me­gyénkben a pedagógusok in­formációit, újabb és újabb erőket ösztönöz a kísérletek és eredmények összegezésére, publikálására”. És a jelen? — Célunk lényegében vál­tozatlan — mondja dr. Boros Sándorné. — A Nógrádi Mű­velődés a megyében folyó gyakorlati pedagógiai mun­ka segítője és ösztönzője kí­ván lenni az elkövetkezendő időben is. Évente két számot adunk ki. Az egyikben a me­gyei művelődési osztály, a pedagógus-szakszervezet és a kabinet által hirdetett pá­lyázatokra érkezett első és második díjas pályaműveit ad­juk közre. Második számunk a komplex gyakorlati sze­mináriumok résztvevőinek legjobb záródolgozatait közli. — Írói körük? — A kiadványnak nincs ki­alakult álla'ndó írói köre an­nak ellenéi-e. hogy természe­tesen vannak, akik több al­kalommal is publikálnak ná­lunk — tájékoztat Szabó Er­nőidé, aki. 1978-tól főszerkesz­tője a kiadványnak. — A megye pedagógusai számára nyújtunk széles körű publiká­ciós lehetőséget. ' Szerzőgár­dánkban vannak szakfelügye­lők, munkaközösségek veze­tői, de képesítés nélküli pe­dagógusok is. Tehát minden­ki jelentkezését szívesen fo­gadjuk. Az „Anya" szobra Zsodino városa. Anasztászija Kupri- janova a frontra kí­sérte öt fiát a Nagy Honvédő Háború első napjaiban, akik a ha­zát védve estek el. Mindnyájan az „Anya” emlékmű mintájául szolgáltak. A II. világháborúban 50 millió ember vesztette életét, ebből 20 millió szovjet állam­polgár. Köztük volt egy belo­rusz város, Zsodino lakójának, Anasztászija Kuprijanovának öt fia is. A város határában, egy régi út mentén bronz em­lékmű áll, amely egy asszonyt ábrázol, aki frontra menő fia­it kíséri. Ezt az emlékművet Anasztászija Kuprijanovának és elesett fiainak emlékére ál­lították. Az idős asszony a múlt év tavaszán töltötte be 107. életévét. Szinte minden nap ellátogatott a szoborhoz. Megható volt látni a kis töré­keny öregasszonyt, amint bronzból készült mása mellett áll és fiaira, Sztyepánra, Nyi- kolajra, Mihailra. Vlagyimirra és a még gyermek Pjotra em­lékezik. Rossz Kifejezetten pechje volt égy régóta körözött zürichi zsebtolvajnak. A hölgy, aki­től az utca forgatagában el- akarta ragadni kézitáskáját, rendőrségi alkalmazott volt. Fiai után csak a frontról küldött levelek maradtak hát­ra, meg egy-egy maréknyi föld Belorussziából, Litvániából és Lengyelországból, ahol eles­tek. Ezt a földet akkor hozta magával, amikor a háború után ellátogatott fiai sírjai­hoz. De nemcsak fájdalmas em­lékei vannak Anasztászija Kuprijanovának. Tizenhárom unokája és tizenegy déduno­kája nőtt föl. — Semmit sem kívánok úgy — mondta búcsúzóul — mint, hogy béke legyen a földön. A gyermekek azért születnek, hogy sokáig élje­nek. Szavai úgy hangzanak, mint egy végrendelkezés. Anasztá- szíja Kuprijanova már nincs az élők sorában. A napokban értesültem erről. fogás Ugyanakkor egy hátrafelé ve­tett pillantás végérvényesen feladásra kényszerítette a tolvajt: mögötte, történetesen egész csapat rendőr vonult. 4 NÓGRÁD — 1980. február 1., péntek Az Éder-vonósnégyes és Torma Gabriella zongoraművésznő a salgótarjáni zeneiskolában — Nógrád megyében jelen- leg mintegy 3500 pedagógus él. Tapasztalatai alapján mit mondana publikációs ked­vükről? Általában ugyanis azt szokták mondani, hogy szá­mukra kevés a publikációs le­hetőség, ugyanakkor úgy lát­szik, hogy elenyészően kevés azoknak a száma, akik példá­ul országos fórumokon jelent, keznek írásaikkal, tapasztala­taik közreadásával. — Tény, s ezt mi is úgy látjuk, hogy Nógrád megyé­ben van egy meglehetősen erős tartózkodás az országos publikációktól. Ügy gondo­lom, nemcsak a pedagógusok, de a közművelődés munkásai részéről is. Nem tudjuk ennek pontosan az okát. Gondolom, sokakban bizonyos „félelem” is van az esetleges visszauta­sítástól. jóllehet mindenki egyenlő eséllyel indulhat bár­mely fórumon, bármely szak­lapnál. Egyébként, mi is csak a publikálásra szánt művet nézzük, s az abban foglaltak alapján döntünk a közlésről. A Nógrádi Művelődést mind több megyei pedagógus érzi magáénak, s ennek örülünk. Jó lenne, ha a nálunk való megjelenés a szerzőknek to­vábbi ösztönzést jelentene a munkában. A kiadvány 800 példányban jelenik meg. A megyén belül valamennyi oktatási és mű­velődési intézménynek elkül­dik. A megyén túl pedig a társintézmények, megyei könyvtárak, az Országos Pe­dagógiai Intézet, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum, a Pedagógiai, Szemle stb. kapja meg. A Pedagógiai Szemlében korábban értékel­ték a Nógrádi Művelődést, kiemelve azt a szerepét, ame­lyet a gyakorlati pedagógiai munkában betölt. E szem­pontból országos viszonylat­ban is értékesnek ítélték. En­nek ellenére úgy érezzük, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a megyében is fokozottan fejthesse ki hatását. (A Pe­dagógiai Szemle tervezi, hogy a jövőben ismételten foglal­koznak e megyei kiadvány- r.yal, rövid osszefoglailókat kértek a benne megjelent anyagokról.) — A kiadvány, sajnos, meglehetősen rendszertele­nül, jelenik meg. Lesz-e eb­ben változás? _— Nagy az igény a Nóg­rádi Művelődés iránt, hiszen a megye pedagógusainak egyetlen publikációs fóruma. Jó lenne, ha időben megjelen­hetnénk. A műit évben .csak egy szám hagyta el a nyom­dát. Az 1979-es második szám még nem. Igen nagy rendsze­resen a késés. Szeretnénk, ha a nyomda segítséget nyújtana a rendszeresebb megjelenés­hez. Február 4-én kerül sor az Országos Filharmónia II. bér­leti hangversenyére a salgó­rjáni állami zeneiskola hangversenytermében, mely­re az „A” jelű bérletek ér­vényesek. Ezúttal az elmúlt években itthon és külföldön feltűnést keltett Éder-vonósnégyes lép a salgótarjáni közönség elé. Az Éder-vonósnégyes 1972-ben alakult — tagjai Éder Pál, Tóth Erika (hegedű), Tóth Zol­tán (brácsa), Éder György (cselló). Már akadémista ko­rukban együtt muzsikáltak Mihály András kamarazene­osztályának növendékeiként. Az 1973-mas diplomaszerzésük után folytatták együttes mun­kájukat, színvonaluk állandó emelésével a már világhírű magyar vonósnégyes-tradíció méltó utódaivá fejlődtek. 1973-ban a budapesti Weiner Leó nemzetközi vonósnégyes­versenyen harmadik díjat és egy különdíjat nyertek. 1974­A TIT Nógrád megyei szék­hazában a közelmúltban Hor­váth József megyei titkár ve­zetésével tanácskozást tartot­tak a járási, városi és nagy­községi TIT-titkárok részére. Az elmúlt évi eredmények értékelése mellett megbeszél­ték az 1980-as év legfonto­sabb tennivalóit. A járási, városi, nagyközsé­gi és üzemi TIT-csoportok az elvégzett munka értékelése alapján eredményesen tevé­kenykedtek. Azonban a köz­művelődés-politikai határozat hatékonyabb és eredménye­sebb megoldása érdekében megyénk valamennyi telepü­lésén az ismeretterjesztést is magasabb szinten kell végez­ni- Sok gondot kell fordítani az általános műveltség fej­lesztésére, a munkás-, tsz-aka- démiák szervezésére, a komp­lex előadássorozatok megtar­tására — hangsúlyozta Hor­váth József. A SZERVEZETI ÉLET FEJLESZTÉSE A városi és falusi értelmi­ség egyre szélesebb körben kapcsolódik a TIT-csoportok munkájába. Így az utóbbi években sokat javult a TIT- tagság szakmai összetétele. Legtöbb TIT-csoportban meg­találhatók az orvosok, mér­nökök, pedagógusok. Az ilyen ben jártak először külföldön, azóta számos európai ország­ban vívták ki a szakemberek és a közönség elismerését. Utóbbi években elért eredmé­nyeiket fémjelzi az 1977-ben Evianban elnyert I. díj. Mű­sorukon Mozart: B-dúr vonós­négyese és Beethoven Esz- dúr vonósnégyese szerepel. A programban előadásra kerül még Mozart- g-moll zongoranégyese, melynek igé­nyes zongoraszólamát — a kvartett tagjaival közösen — Torma Gabriella zongoramű­vésznő játsza. Torma Gabriella ötéves ko­rától zongorázik, de 13 éves korában már a budapesti Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak­iskola tanulója volt, 16 éves korában a tv és a Művelődés- ügyi Minisztérium által ren­dezett zongoraversenyen I. helyezést ért el. 17 évesen ke­rült a Zeneművészeti Főisko­lára, ahol a szokásos öt év he­massá teszi a tagságot a szé­lesebb körű igények kielégí­tésére. A TIT segítette és segíti tagjait abban, hogy a közéle­ti tevékenységbe egyre job­ban bekapcsolódjék- A TIT- tagok munkája ma már nem­csak az előadások megtartásá­ban merül ki, hanem ré&zt vesznek a kulturális, politikai és társadalmi akciókban is. Az előadók közül sokan tagjai a párt, a tanács és társadal­mi szervezetek választott tes­tületéinek. A szervezet hozzá­járult ahhoz, hogy a Helyi értelmiség egyre jobban részt vállal az ismeretterjesztésben, a közgondolkodás fejlesztésé­ben. A megyénkben működő TIT-szervezetek alapvetőnek tartják az üzemi munkásság, a tsz-tagság, művelődésének fejlesztését. Az egyedi elő­adások, sorozatok, akadémiák mellett megjelenő" komplex rendezvények tematikája mindenkor alkalmazkodik az adott terület termelési profil­jához. A TIT-CSOPORTOK FELADATAI A közeli napokban, hetek­ben a TIT-titkárok, az isme­retterjesztés társadalmi mun­kásai — területükön — felke­resik az üzemek, termelőszö­vetkezetek, vállalatok, inléz­lyett négy év alatt szerzett művészi diplomát, majd Moszkvában is folytatta még tanulmányait. Felsorolni is nehéz azokat a versenyeket, ahol azóta okle­veleket, díjakat és kitűnő he­lyezéseket ért el. 1966-ban a budapesti Liszt—Bartók-ver- seny győztese, 1969-ben Zwickauban a Schumann- versenyen, 1970-ben a ver* sailles-i „György Cziffra”, il­letve a Debussy-versenyen II., illetve I. díj 1971-ben Párizs­ban Grand Prix I. díj, a Marguerite Long-versenyen, a brüsszeli Erzsébet királynő nemzetközi versenyen elnyert díjak, oklevelek jelzik nem* zetközi sikereit. Számos le* mezfelvétele, rádiószereplése, koncertje itthon és külföldön egyaránt ismertté tette nevét. Az Éder-vonósnégyes, és Torma Gabriella hangverse­nye bizonyára kiemelkedő ese­ménye lesz Salgótarján idei koncertprogramjának. mények vezetőit’ A TIT aján­lásait eljuttatják az érdekel­tekhez. Legtöbb üzemben, vállalatnál, intézménynél szí­vesen fogadják a TIT vezető­it. Az 1980-as program meg­valósításához minden felté­telt biztosítanak. Kimunkál­ják az előadássorozatok, aka­démiák, egyedi előadások te­matikáját, s megkötik a szer­ződéseket. Éppen ezért érthetetlen, hogy némely üzemnél az ér­dekelt vezetők nem fogadják a TIT vezetőit, s talán taka­rékosságra hivatkozva nem kötnek az előadások megtar­tására szerződést. Pedig min­den vállalatnál, üzemnél ren­delkezésre álli.ak a művelő­désre szánt összegek- Itt ta­karékoskodni nem szabad, s szűk látókörű az a vezető, aki a munkásművelődésre szánt összeget akarja megtakaríta­ni. Erről azért is szólni kell, mert a TIT-titkárok szóvá tették, hogy egy-egy üzemnél, vállalatnál nem találták meg azt a felelőst, aki az isme­retterjesztéssel foglalkozik. Itt is látni kell, hogy az ismeret- terjesztés nem egyszerűen kulturális, hanem politikai ügy, ezért a TIT szervezetei­nek segítő szándékával a gaz­dasági vezetőknek azonosulni kell. A TIT-titkárok mellett az érdekelt gazdasági vezetők­nek is látni kell, hogy a szakmai ismeretek bővítése mellett a szocialista életmód, életforma és magatartás ki­alakításához, a közösségi szel­lem fejlődéséhez is hozzájá­rul az ismeretterjesztés. A TIT-ben dolgozó értelmiség közművelődési tevékenysége fontos társadalmi feladat, s ennek megfelelően biztosítani kell minden érdekeltségi te­rületen a TIT működését. SZAKOSZTÁLYI TEENDŐK A tanácskozáson Fekete László és Oroszi Lászlóné szaktitkár is szólt a szakosz­tályi feladatokról- Mindketten hangsúlyozták, hogy január végén és február elején leg­fontosabb feladat a szerződé­sek megkötése. Tovább kell fejleszteni azt a gyakorlatot — főleg falun —, hogy az is­meretterjesztési munkát a közművelődési intézmények­kel együtt végezzék. A mű­velődési intézmények szívesen állnak rendelkezésre. Erre a településeken elkészített egy­séges művelődési tervek is utalnak. Az ismeretterjesztés szerve­zésénél az üzemi, intézményi pártszervek és -szervezetek is segítenek azért, mert a XII. pártkongresszus irányelvei ki­emelt feladatnak tekinti a szo­cialista közgondolkodás fej­lesztését­gy- L T. E. összetétel egyre jobban alkal­Pathó Pál fizetése Ismerte-e Petőfir verse főszereplőjét ? „Ej, ráérünk arra még!” Ki ne ismémé Petőfi Sándornak e szállóigévé lett verssorát, amelyben a patópálos restsé­get, nemtörődömséget, tunya­ságot állította pellengérre? Azt azonban kevesen tudják, hogy valószínűleg nem kita­lált alakról szól a költemény. A Pathó család ugyanis léte­zett, bár a verstől eltérően egy „h” betű is szerepelt ne­vükben. A Szőgyénben élt Pathó család 1718-ban kapott neme­si levelet. Az ősi Pathó Pál Esztergomot képviselte a po­zsonyi kamaránál. Utódja, a vers feltételezett ihletője, me­gyei biztos, azaz tiszteletbeli szolgabíró volt a Bécs—Buda­pest között épülő vasútnál- S, hogy mire volt rest, mire nem, arról ékesen beszél a most bemutatott levél, ame­lyet a „méltóságos Királi Biztos Űrhoz” címzett, és 1849. október 19-én keltezett. „Alulírott folyamodom avé­gett: én folyó év március hó­nap 12-én ö Méltósága And­rási József akkori Királi Biz­tos úr által Párkányi Járás­ba Koller Kerületében szolga­bírónak kineveztettem; foly­tatván ezen hivatalomat, mind az ideig, még felséges urunk, Királunk kormányzá­sát a magyar hadsereg meg nem zavarta, s én kétszer hurtzoltattam a magyar ka­tonatisztek által gyalázatosán, amiért urunk Királunk kor­mánya alatt hivataloskod- tam..- Azon időre minden fi­zetésem benne vagyon a me­gye cassájába, bár hányszor kértem járandó fizetésemet, a cassában pénz soha nem volt, amit adószedő urak megbizo­nyíthatnak, hogy semmit fize­tésemből ki nem kaptam: mi­nél fogva nagy alázattal ké­rem méltóságát, méltóztasson erántam kegyességgel visel­tetni, s járandó tiszti fizetése­met a megye cassájából ki­adatni. Továbbá esedezem nagy alázattal, méltóságodnak édesatyai színe előtt: ha a bejövendő új rendszer szerint talán némi új hivatalok is állítatnának. méltóztasson erántam kegyes pártfogással lenni, s tellyes hatalma sze­rint engem megvigasztalni; nem követtem én el nagy hi­bát; és soha az ellenféllel nem tartottam; pártütő nem voltam: mindenkor a felsőbb- ségnek hódolván híven szol­gáltam. Alázatos könyörgéseim után magamat kegyes pártfogásába ajánlott mély tisztelettel va­gyok méltóságodnak alázatos szolgája — Pathó Pál mp- Szőgyén”. És, hogy miért nem kapott fizetést Pathó Pál? Erre is feleletet kaptunk az akta há­tára írt, három nappal ké­sőbb keltezett válasszal, amely így szólt: „Minthogy szokásba soha sem volt, hogy a tisztviselők fizetését hajdú­ik nyugtassák, ki nem fizet­tem”. Azaz, Pathó Pál arra nem volt rest, hogy hosszú le­vélben kérvényezze fizetésé­nek kiutalását, de arra már igen, hogy el is menjen érte. Olyan dokumentumok is is­mertek, amelyek szerint felté­telezhető, hogy Petőfi nem­csak hallott a hanyag nemes­ről, hanem ismerte is. B- E. TIT-titkárok tanácskozása A közművelődés-politikai határozat végrehajtásáért l )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom