Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Megjegyzések az ifjúsági vitakörökhöz (2.) Frankósaz egész? Nekünk nem legyőzni kell társainkat, hanem meggyőzni őket igazunkról. Nekünk nem vizet kell prédikálni, hanem a tanítványokkal együtt kiinni a mindennapok édes-keserű poharát.” A Propagandista 1979/5-ös számában bukkantam ezekre a sorokra, melyeket Nagy Jenő vetett papírra, s mely minden valószínűséggel nem tükrözheti az egész írás mop- dandójáfr, de egyfajta propagandista-hitvallásról árulkodik. És efféle „hitvallásokról” jó lenne mind gyakrabban olvasni. Sokak szerint kulcsember a propagandista. Rajta áll, vagy bukik a politikai képzés sikere. Ezek szerint a 450 ifjúsági vitakörvezetőn múlik minden? Ássunk mélyebbre, hogyan lesz valakiből ifjúsági körvezető? Számtalan megoldás közül, csupán két esetet válasz- szunk ki. — Küldték az anyagot a járásról — mondja A. — és kértek, hogy írjam meg, mennyien járnak majd vitakörre, milyen témákat és mikor beszélünk meg, s persze, hogy ki lesz a vitakörvezető. Főtt a fejem néhány napig, kit kellene fölkérnünk... aztán valahogy megfeledkeztem a dologról. Szóltak: mi lesz már? Megnéztem a vitaköri brosúrákat, aztán úgy döntöttem, megtartom én az egészet, elvégre nem nagy kunszt... Fölolvasom, esetleg a sajtóból is idézek valamit, ketten- hárman hozzászólnak és frankós az egész. — Pártmegbízatásként kaptam feladatomat, több éven át végzem — mondja B. — Őszintén szólva, sok újat már nem tudok mondani egy-egy visszatérő témáról. Éppen ezért másokat is megkértem, hogy alkalmanként vezessenek le foglalkozásokat, s úgy látom, így sikerült megújítani a bomlásnak indult vitakörünket. Azt hiszem, az „állandó megújulás” alapvető követelmény e képzési forma vitelében (most arról ne essék szó, hogy van ahol az ifjúsági vitakör csak papíron létezik és a statisztikai jelentés résztvevőinek száma messze eltér a leírtaktól). Állandóan változó-forrongó világunkban sok kérdés vetődik föl, melyekre máról holnapra — valamiképpen '— mindenki szeretne választ kapni. S nemcsak közvetlen, helyi kérdések ezek, hanem megyei, országos és világeseményekkel is kapcsolatosak lehetnek. És itt jönne, a többi között a propagandista szerepe: a fiatalokban nyugtalanul motoszkáló kérdésekre választ adni. Csakhogy ehhez több kell annál, hogy valaki megbízatásként vitakört vezessen: naprakész informáltság, elfogadható érvek, meggyőzőkészség stb. Ellenkező esetben kibogozhatatlanul összekuszálódnak a dolgok, egyszerűen képtelen „a világ dolgaival éppen ismerkedő ifjú” rendet teremteni az információhalmazban, fejében keverednek olyan tények is, amelyekre korábban esküdni mert volna. Elfeled egy igazságot: kevesebbet alaposan tudni jobb, mint sokat felszínesen ismerni! Szüksége van tehát egy olyan „közegre”, amelyben véleményt nyilváníthat; Mon- taigne-val szólva, ahol sarokba szorítják, kiugrasztják gondolatait: szellemi erőfeszítésre kényszerül. Mindezen lehetőségeknek a karmesteri pálcája a propagandista kezében van, vezénylésétől függ, mit játszik a zenekar és hogyan? si bizottságának munkatársa. — Évente háromszor tartunk propagandistakonferenciát, de ez is egy halva született dolog... legutóbb harminc-egynéhányan jöttek el a nyolcvan propagandista közül, s még ez volt az utóbbi évek legjobb megjelenési aránya. — Működik a 13 fős politikai képzési munkabizottság, amelynek feladata lenne e tevékenység koordinálása? — Nem tudják megfelelően ellátni munkájukat. Ök maguk is propagandisták. Ritkán érnek rá, hogy személyesen is meggyőződjenek arról, miként zajlanak a foglalkozások. — Kapnak-e kimagasló jutalmat, elismerést a politikai vitaköröket kimagaslóan vezető propagandisták, illetve kapott-e már fegyelmit, vagy akárcsak szóbeli megrovást az, aki e vállalt kötelességének egyáltalán, vagy csak formálisan tesz eleget? — Hosszú évek munkájának elismeréseként, alkalmanként adunk kisebb, főként erkölcsi értékű jutalmakat. Fegyelmire nem emlékszem. .. szóbeli figyelmeztetés az előfordul. De nagyon ritkán. Nemrégiben egy idős, megbecsült propagandista panaszkodott, nem siránkozva, inkább csak a „helyzetlátás” kedvéért. Említette, hogy a több száz vitaköri foglalkozására egyetlen egyszer érkezett idáig vendég, amikor az árváltozás várható következményeiről esett szó.., — Nagyok az eltérések a Kérdés, hogy a legközeleb- propagandisták között, s ami bi látogatással ismét várni szomorú, hogy igen kevés fia- árváltozásokig’ tálról mondható el: igazán jó Keu az ujaDD árváltozásokig. propagandista — jegyezte Következik: hatvány és meg a múltkorában egyik be- megítélés szélgetésünkön Oláh Katalin, a KISZ balassagyarmati járá- Tanka László Szociálpolitika Merre fart az óvoda ? Sok ember tudatában úgy él az óvoda, hogy ott napközben, amíg a szülők dolgoznak, vigyáznak a gyerekekre, gondoskodnak róluk, játszanak velük, amíg' munkaidő után nem jön értük valamelyik felnőtt családtag.- Vagyis az óvoda pusztán gyermek- megőrző intézmény. Ez a kép megközelítőleg sem pontos, mert az óvoda régóta sokkal többet nyújt a megőrzésnél: alapvető feladatának tekinti a gyerekek tervszerű nevelését is. EGY KIS TÖRTÉNELEM A kezdet kezdetén, 152 évvel ezelőtt az első magyar kisdedóvó megalapítója, Brunszvik Teréz is — neve bizonyára sokaknak ismerős Beethoven életrajzából —egyértelműen a nevelést tette az első helyre. A világ elpusztulna, írta Széchenyi Istvánnak, ha az emberiség csírája nem volna meg a gyerekekben: szerinte ezt a tulajdonságot kell továbbfejlesztenie az óvodai nevelésnek. (Az óvodaügy társadalmi szociálpolitikai fontosságát mutatja, hogy a reformkorban nem kisebb politikusok álltak ki mellette, mint Eötvös József, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós.) Másfél százados története során az óvoda a legutóbbi három évtizedben tette meg a legnagyobb utat. A legutolsó békeévben, 1938-ban 1140 óvoda működött Magyarországon, s befogadta az óvodáskorú népesség 23 százalékát. A háború pusztítása miatt 1945- ben ezer alá esett vissza az óvodák száma. A felszabadulás után nagyiramú óvodafejlesztés kezdődött el. 1955-ben már két és fél ezer óvodánk volt, 1970-ben három és fél ezer, és most, az 1980-as év elején 4144. A felszabadulás előtti statisztika 1500 óvónőt tart nyilván, most pedig 27 500 a számuk. Nemzetközileg is kimagasló eredmény: az óvodáskorú gyerekek 85 százalékának tudunk helyet adni óvodáinkban, vagyis nemsokára teljesen kielégítjük az óvodai igényeket. Már az ötvenes évek derekán sürgette a társadalom az átfogó óvodahálózat kiépítését. Szocialista társadalmunknak a hatvanas években bekövetkezett fejlődése még inkább előtérbe állította az óvodai nevelés kiszélesítését. A népesedés- és nőpolitikái határozat ösztönző hatására újabb tíz- és tízezer gyerek óvodai felvételét kérték a szülők. Ezt a feladatot csak a nagyszerű óvodaepítő társadalmi akciók segítségével tudtuk piegoldani. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az óvodai helyek gyors növelésével sem tudunk még minden igényt kielégíteni, továbbá sokhelyütt csak a gyerek- csoportok túlzsúfolásával és képesítés nélküli óvónők munkába állításával lehet enyhíteni a gondokon. BŐVÜL A HÁLÓZAT .Fejlesztési lehetőségeinket a 85 százalékos felvételi aránynyal korántsem merítettük ki. 1980-ban 21 ezer új óvodai helyet építünk, és a következő esztendőkben is , hasonló ütemben fogunk előrehaladni. Így minden évben kevesebb lesz az elutasított kérelmek száma, s miként az MSZMP kongresszusi irányelvei leszögezik, az „óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez.” Sajátos vonása a napjainkban folyó óvodafejlesztésnek, hogy a tárgyi feltételek folyamatos javítása összefonódik a tartalmi munka, a nevelés korszerűsítésével. Az óvodák ma már mind jobban hozzákapcsolódnak az iskolarendszerhez. A korszerűsítés lényege: az iskoláskor előtti nevelés kitágítása, a gyerekek fölkészítése az iskolára. Ennek jegyében az óvodai nevelőmunka fontos feladata a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyerekekkel, továbbá a kétkezi dolgozó szülők gyerekeivel való gondos törődés, az egyéni bánásmód. Óvodáink elsőrendű kötelességüknek tartják a gyerekek erkölcsi normáinak fejlesztését, és ügyelnek arra is, hogy a játékos tevékenységek által növendékeikkel megszerettessék a munkát; gyarapítsák beszéd- és számolási készségüket. ISKOLAELÖKÉSZÍTÉS Az általános iskola alsó tagozatán tanítók egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években észrevehetően gazdagodott az óvodából érkező gyerekek értelmi képessége, problémamegoldó gondolkodása. Ez is szerepet játszik abban, hogy az általános iskola első osztályát bukással befejező tanulók aránya tíz évvel ezelőtti tíz-tizenkét százalékról öt-hat százalékra esett vissza. Oktatáspolitikai szem pontból tehát hallatlanul nagy jelentősége van az óvodákban folyó iskolaelőkészítésnek, ami voltaképpen első lépcsőfoka a műveltségbeli különbségek kiegyenlítésének. k. i. I Ősrégi erőd A novgorodi pedagógiai főiskola hallgatói a Selony folyó völgyében, Gorodok falu közelében hatalmas védelmi berendezések nyomaira — földsáncra és fából épített várfalra — bukkantak. A régi építmény keresésére egy krónikában szereplő, rövid bejegyzés indította őket: „Ugyanazon esztendőben (1239-ben) Alexandr fejedelem a novgorodiakkal egyetemben a Salony mentén erődöket emelt.” Hogy miféle erőd lehet ez és hol épült — ezt eddig senki sem tudta. A fiatal régészeknek első ízben sikerült Nagy- Novgorod történetének ezt az oldalát rekonstruálniuk. Földművelési eszközökre az erődben nem akadtak, mert itt csak katonák éltek. Az erődfal melletti lakóhelyiségben kopja- és nyílhegyekre, harci szekercére, halászhorgokra és szigonyra bukkantak. Az erőd összes építménye erősen romos állapotban volt; ugyanis több ízben ellenséges támadás érte. Frantisek Janura: A búcsú Egy szűk kis helyiségbe voltam bezárva, a rácsos ablakon túl néhány csíkosruhás ember sétált fel, s alá idegesen. A homlokom csupa verejték volt, a térdeim ösz- szeverődtek a félelemtől. Még szerencse, hogy a feleségemnek sikerült meglátogatni! " Hozzám simult, mellemre ejtette a fejét és líüppögni kezdett. — Ne sírj — vigasztaltam —, lehet, hogy még minden jóra fordul... A lányunkra legyen gondod. A napokban azzal a harmadik bejáratbeli huligánnal láttam... Félek, hogy semmi jó nem lesz ebből az ismerkedésből. Az asszony még keservesebben rázendített, és szívem összeszorult. — Könyörgöm, nyugodj meg — mondtam remegő hangon, érezve, hogy nekem magamnak is kigördül egy árulkodó könnycsepp a szememből. — De ha... ha... — Nagy nehezen lenyeltem a torkomat szorongató gombócot, és így folytattam: — Ha nem térnék vissza..., ne felejtsd el megnézni holnap a totószelvényt. A konyhaszekrényben van, a gombosdobozban. És a kiskertünkben se feledd el lenyesni a rózsákat. .. Lehet, hogy szükséged lesz egy csokorra a... a szomorú eseményre... De én mégis reménykedem... Nem volt időm befejezni a mondatot. Kitárult az ajtó, és a szobába belépett két feketeruhás férfi. A feleségem hangos, zokogásba kezdett. A bejöttek egyike az órájára nézett, és fojtott hangon így szólt: — Nagyón sajnálom, de az idő lejárt. Gyerünk. — Higgye el — suttogta a másik —, én megértem, hogy mit kell átélnie.., E szavak kíséretében a nyakamba dobott egy zsinórt. A zsinóron vészjóslóan fityegett egy bírói síp. Többé nem néztem a feleségemre. A szurkolók füttykoncertje, dobogása és kiabálása közepette kifutottunk a futball- pályára. Fordította: Juhász László Partvédelem a Keleti-tenger- melléken Az NDK-t 340 kilométer hosszúságban határolja a Keleti-tenger. Partjára az elmúlt 13 évben mintegy két és fél millió köbméter homok sodródott. A dűnék megerősítése jelentősen javíthatja a -partvédelmet. Ezt a célt szolgálja többek között a homök- nád (ammophila arenaria) telepítése is. A fáradságos kézi munka helyett ezt a feladatot ma gép végzi a tengerparton. A partvédelem terveinek készítésénél minden természeti tényezőt figyelembe vesznek: a szélmozgást, a hullámzást, a tengermozgást, az üledéket stb. Mivel nemcsak homokot hord, de a megfigyelések szerint évente 20—40 centiméternyi partszakaszt el is mos a tenger, a tudományosan megalapozott tervek alapján — most első ízben — sor kerül a partvédelem zárt rendszerének kiépítésére. Egészségünk érdekében A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szociálpolitikai intézke. dései között jelentős szerepei kap a dolgozó ember egészségének védelme. A dolgozók munkaképességének megőrzését, a megelőzést és a gyógyítómunkát nagyban segíti az a modern üzemorvosi rendelő, amely több mint két éve működik közvetlenül a gyár szomszédságában. Hadd tegyük hozzá, hogy nemcsak az orvosi rendelőt, hanem a gyógyszertárat is ide telepítették, s ezzel már nemcsak a gyár dolgozóinak, hanem a városrész lakóinak a jobb egészség- ügyi ellátását is elősegítették. A gyár dolgozóit rendszeresen ellenőrzik az üzemorvosok, mint dr. Varga Ilona. A fogászati szakrendelést délelőtt és délután is igénybe vehetik a gyár dolgozói, de a megelőzés a fontos, vallja Kom- sics Lajos fogorvos. A pontosság a gyógyszerész alapvető követelményei közé tartozik, amit természetesen Szegő János is szigorúan betart. (Fodor Tamás képriportja) NÓGRAD - 1980. februái 27., szerda 5
