Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Az OBV salgótarjáni bányagépgyárában gyártott termékek jelentős része exportra kerül. Elkészült Jugoszlávia részére egy bányai szállítóberendezés guruló-törő alapkerete, melyet még ebben a hónapba n útnak indítanak déli szom szádunknak. A képen Kovács János lakatos az elszállítandó egység végszerelését végzi — bábel-felv. — Sávúié export-import mérleg A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Sikeres évet zárt a külkereskedelem: javult a gazdasági egyensúly és a tervezettnél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésében — vonta meg az elmúlt év export-import forgalom alapvető mérlegét Veress Péter külke- gű. Az 1979. évi 1974—78. évi világpiaci árak szolgáltak bázisul, amelyek számunkra kedvezőtlenül alakultak. Népgazdaságunk számára, hangsúlyozta a miniszter, a magyar—szovjet árucserejelentősé- magyar— reskedelmi miniszter sajtótájékoztatóján a keddi szovjet rubelelszámolású for- Parla- galom értéke meghaladta mentben. Ami a külkereskedelmi forgalom alakulását illeti: 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, a behozatal viszont 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. A teljes export árszínvonala 4, az importé 5,6 százalékkal növekedett. Az árváltozások következtében az összes kivitel 17 százalékkal, az összes behozatal pedig 3 százalékkal nőtt. A teljes kivitelben 47,5 százalékról 51,3 százalékra nőtt a nem rubelelszámolású forgalom aránya. A behozatalban — bár nem ilyen mértékben — ellentétes folyamat játszódott le. Magyarország rubelelszámolású külkereskedelmi forgalmáról szólva a miniszter elmondotta, hogy az 1979-ben közel 7 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a cserearány a tervezettnek megfelelően, mintegy 2 százalékkal romlott. Ennek oka a világpiaci árak alakulása volt, mivel az 1979-re vonatkozó árakra az 4,7 milliárd rubelt. Exportunk mintegy 8, importunk 12 százalékkal volt magasabb az előző évi árucserénél. Mind a behozatalban, mind a kivitelben a Szovjetunióval 1979-ben lebonyolított forgalom a teljes külkereskedelmi árucsere közel egyharmada volt. Megvalósultak az európai szocialista országokkal fennálló éves megállapodások előirányzatai. A forgalom egy év alatt 10 száza’ékkal nőtt, ezen belül a kivitel 14, a behozatal pedig 6- százalékkal lett nagyobb. Veress Péter részletesen beszámolt arról, hogy 1979-ben a szakosított szerződések alapján bonyolódott le a KGST- országokba irányuló összki- vitelünk 34 százaléka és össz- behoza tálunk 23 százaléka. A Szovjetunióba irányuló exportunk több mint 50 százalékát gépek és berendezések alkotják, ezen belül a szakosított termékek részesedése eléri az 56 százalékot. A magyar—szovjet együttműködés egyik impozáns példája az autóipari kooperáció, amely több vállalatunknak biztosít hosszú távon nagyvolumenű termelést. 19-féle munkaigényes szerelvény nagy szériájú — 300—400 ezer egység — gyártásáról és kiviteléről van szó, amellyel 15 ezer személygépkocsi behozatalának pénzügyi fedezetét biztosítjuk. Ugvancsak a hosszú távú együttműködést szolgálja a Vinnyica—Albertir- sa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amely a Szovjetunió déli villamos energetikai bázisával kapcsolja össze hazánkat. Ez év végéig 47 százalékra emelkedik a Szovjetunióból származó energiabehozatalunk összenergia-fel- használásunkban. Ennek műszaki lehetőségét energetikai rendszerünk — a Barátság I., II. kőolajvezetékek, a nagy- feszültségű villamos távvezetékek, a Testvériség földgáz- vezeték — integrálódása biztosítja. A timföld-alumínium egyezmény keretében 300 ezer tonna timföldért 150 ezer tonna alumíniumot kapunk az idén. A Szóvjetunió után a gyártásszakosítást és a kooperációt illetően az NDK hazánk második legjelentősebb gazdasági partnere. Jelentős partnerünk a gyártásszakosításban és kooperációban Csehszlovákia is. (Folytatás a 2. oldalon.) XXXVi fVF 48. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980 FEBRUAR 27., SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! NÓGRÁD a-z Mszmp nograo megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja Hatékonyai»!» együttműködést a vizsgálatot végző szervek között Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület többek között megvitatta Illés Miklósnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének beszámolóját az állami ellenőrzés területi koordinációjának tapasztalatairól és javaslatát a végrehajtó bizottság 1980. évi ellenőrzési tervére. Ezzel együtt tárgyalta a végrehajtó bizottság a megyei tanács pénzügyi osztályának jelentését és a PM Bevételi Főigazgatóság Nógrád megyei hivatalának tájékoztatóját a tanácsi szervek tava- lyi pénzügyi gazdasági ellenőrzésének, a tanácsi vállalatok felügyeleti ellenőrzésének főbb tapasztalatairól, a belső ellenőrzés helyzetéről. Mindkét jelentés, de a vita résztvevői is azt erősítették, hogy az ellenőrzésre kötele- zett szervek a munka tartalmi és szervezeti fejlesztésére hozott központi és megyei határozatoknak megfelelően tevékenykedtek az elmúlt évben. Javult az ellenőrző munka előkészítése, tervszerűsége és az együttműködés is a vizsgálatokat végző szervek között. Eredményes együttműködést alakított ki többek között a bevételi hivatal és a tanácsi szakigazgatási szervekkel. Az áruellenőrzéseket például közösen végezték. Tervszerűbbé váltak az utóellenőrzések. A vizsgálatot végző szervek: egyre többször megnézték, hogy a gazdasági egységek, intézmények vezetői milyen tanulságokat vontak le az ellenőrzésekből. Milyen intézkedéseket tettek a hibák kijavítására, a mulasztók felelősségre vonására. Az elmúlt évben több mint 900 ellenőrzést és mintegy 250 különböző jellegű vizsgálatot végeztek a gazdálkodási egységeknél, tanácsoknál. Egyedül a népi ellenőrzési bizottság a megye több mint másfél száz gazdasági egységénél, intézményesnél vizsgálódott. A PM Bevételi Főigazgatóság Nógrád megyei hivatala több mint 700 pénzügyi revíziót tartott minisztériumi és tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél. Ezen kívül közel száz egységnél cél- és témavizsgálatokat tartottak. Ahogy az elnökhelyettesi beszámoló megállapította, valamennyi vizsgálatot számításba véve, egy-egy gazdasági egységben, intézményben átlagosan 3—4 ellenőrzést végeztek 1979-ben. Az elmúlt évi kedvező tapasztalatok közé tartozik, hogy a vizsgálatot végző szervek a gazdasági, a pénzügyi ellenőrzések során igen nagy figyelmet fordítottak a vállalati munka tervszerűségére, szervezettségére, gazdaságosságára, a vállalatvezetés munkájának hatékonyságára, az üzemi demokrácia fórumainak működésére, a társadalmi tulajdon védelmére. A beszámolók, a vita résztvevői — dr. Csonka Tibor Nógrád megyei főügyész. Kovács Lajos, a Pénzügyminisztérium osztályvezető-helyettese, Németh Pétemé, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese és Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese — azonban okkal tették szóvá a vizsgálatok, az ellenőrzések magas számát. A tavalyinál kevesebb, de a még gondosabban előkészített, a még tervszerűbb vizsgálatok minden bizonnyal tovább javíta* nák az ellenőrző munka hatékonyságát. Mint, ahogy lehetséges és szükséges is javítani a vizsgálatot végző szervek együttműködését, elkerüljék az azonos témák és területek vizsgálatát, s a vizsgálatok valóban segítsék a hatékonyabb megelőző munkát a megye vállalatainál, intézményeinél. A végrehajtó bizottság idei ellenőrzési terve akárcsak az állami ellenőrzés területi koordinációjában részt vevő szervek programjai a korábbinál egyértelműbben, következetesebben számolnak mindezekkel a követelményekkel. A vizsgálódások, ellenőrzések során a legnagyobb figyelmet az V. ötéves terv célkitűzéseinek, az 1980-as tervek teljesítésére, az exportlehetőségek bővítésére, az ésszerű, takarékos, jövedelmező gazdálkodásra fordítják. A tervek között szerepel — a végrehajtó bizottság határozatba foglalta — a vizsgálatokat végző szervek együttműködésének szélesítése. S számol a szövetkezetek 3 szövetségének — a MÉSZÖV, a TESZÖV. és a KISZÖV — részvételével is a koordinációban. Ugyanakkor a testület felhívta a figyelmet a vállalatoknál folyó belső ellenőrzési tevékenység javítására. Kern cél — eszköz! ww tv Szervezési tapasztalatok a FUTOBER-ben Az Építésügyi és Városfej- esztési Minisztérium rendelésében tegnap a FŰTÖBER íagybátonyi gyáregységében negkezdődött a sorrendben tizennegyedik szervezési tapasztalatcsere, amelyen a megyebeliek mellett részt vesznek az ÉVM-hez tartozó valamennyi építőanyag-ipari és szerkezetgyártó vállalatok szervezésvezetői, munkatársai ás a termelést vezetők. Az összejövetelen a többi között megjelent Koska János, az ÉVM főosztályvezető-helyettese és Varga László, a FŰ- rÖBER igazgatója. A kétnapos program során a résztvevők a témával, kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg, s vitáznak felettük, megismerkednek a FŰTÖBER nagybá- tonyi gyáregységével, majd konzultáción elemzik a látot- takat-tapasztaltakat. * A tegnapi programot Koska János nyitotta meg, aki röviden összefoglalta az eddigi tapasztalatcserék jelentőségét, s vázolta azokat az igényeket, amelyek a jelen körülményekhez igazodva, mind jobban segítik a népgazdaságot, valamint ismertette a vállalatok előtt álló feladatokat. A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: A szervezés nem cél, hanem eszköz, amit mind hatékonyabban kell érvényre juttatni. Ezt kérte és hangsúlyozta egyébként az építőiparban dolgozó vezetők és szervezők részére megtartott két utóbbi miniszteri értekezlet is. Ezt. követően Varga László, a FŰTÖBER Vállalat igazgatója mutatta be — szóban — a megjelenteknek a vállalatot, gyáregységeit, azok fejlődését és tevékenységét. Elmondotta; termékeik nagy része már eléri, a nemzetközi színvonalat konstrukcióban, hatékonyságban, megbízhatóságban, teljesítményben egyre inkább tartják a velük szemben felállított „mércét”. Az előadások sorát dr. Kocsis József, a Budapesti Műszaki Egyetem docense nyitotta meg, aki hosszan, alaposan beszélt a „kivételek elve” alapján zajló irányítási módszerről. Ennek* lényege, hogy a termelési rendszer folyamatosan irányított és ellenőrzött, a kitűzött cél és a tervezett program adatainak, majd információinak állandó összehasonlításával a szükséges döntéselőkészítő és döntő, majd beavatkozó apparátus közreműködésével bonyolódik le. A terv és a tény csak akkor tér el egymástól, ha a működési rendszert zavaró hatások érik. Ennek megelőzése előre fel kell mérni ezek előfordulásának valószínűségét, s nagy szükség van az egyes döntési eltérések meghatározására. így dolgozónak, művezetőnek, üzemvezetőnek, főmérnöknek egyaránt tudnia kell, a következő szintű elhatározások véghezviteléről. A docens részletesen elemezte az irányítás, a szervezés és a végrehajtás közötti szükségszerű kapcsolatokat, s példákon keresztül illusztrálta a mielőbbi döntések szükség- szerűségét. Ezt követően két előadás hangzott el, élénk érdeklődéstől kísérve. Előbbi a fűtőbereseknek „testhezálló” témáról: a lakáskonvektorok gyártási folyamatának irányításáról szólt, a másik pedig a Kavicsbánya Vállalatnál lezajlott termelési folyamat ügyvitelszervezésről számolt be. A tanácskozás ma folytatja és fejezi be munkáját. Közművelődés Szécsényben Igények és kínálat közeledése A művelődéssel foglalkozó szerveknél, intézményekben sorra készültek ezekben a hetekben az elemzések a köz- művelődési párthatározat és a közművelődésről intézkedő törvény megjelenése óta eltelt időszakról. A helyzetfelmérés, az eredmények számbavétele és a megoldásra váró feladatok reális felmérése sokat jelenthet a gyakorlati közművelődési 'munka javításában. A Szécsényi nagyközségi Tanácson úgy értékelték: felgyorsult a közművelődési tevékenység, különösen azw aktív formák bontakoztak ki áz elmúlt években. Közelebb kerültek egymáshoz az igények és a kínálat. Fokozottan törődtek az intézményekben a munkások művelődésének segítésével és az ifjúság különböző rétegeinek biztosított művelődési-szórakozási lehetőségek gyarapításával. Erősödött az a törekvés, hogy az alapellátást javítsák. Jellegzetes színt hozott Szécsény kulturális életébe a múzeum — közművélődési vonatkozásban nyitottabbá vált, eredményesen kísérletezett új tormákkal. A nagyközségi Krúdy Gyula Könyvtár egyre eredményesebben szolgálja az olvasóvá nevelést. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ tevékenysége sokrétűbbé vált — nevelésközpontúságra való törekvés, igényre szabott programok keresése, színvonalas kiállítások, a zenei nevelés támogatása mutatja. A közművelődés társadalmasítását és a valós igények felmérését jól szolgálja a vállalatok, üzemek és a kulturális intézmények együttműködése. A megkötött szerződések egyben az anyagi eszközök tudatosabb, célszerűbb fel- használását is segítik. Gondot jelent a felnőttoktatás iránti érdeklődés csökkenése — az elemzett időszakban 120 fő vett részt a dolgozók magánvizsgára előkészítő tanfolyamain, de újratermelődik a hiányos végzettség. Növekszik viszont a mezőgazdasági szak- középiskola iránti érdeklődés a felnőttek körében. Ma sem megoldott még a naponta ingázó, mintegy 2200 dolgozó bekapcsolása a nagyközség kulturális vérkeringésébe. Javultak az intézmények anyagi és személyi feltételei, a megnövekedett támogatás a tartalmi munkát segítheti, ugyanígy a korábbinál több szakképzett népművelő. Általában az értelmiségiek részt vállalnak a közművelődési munkából — igaz, a műszaki és agrárértelmiség még csak kis számban. Ami a feltételeket rontja: a művelődési központ rossz állapota. A nagyközségi tanács elképzelései között szerepel egy új művelődési központ megvalósítása. Ahhoz, hogy a Szécsény vonzáskörzetébe tartozó 15— 20 ezer ember kulturális ellátását megfelelő szinten tudják biztosítani, az elért eredményekre támaszkodva tovább kell fejleszteni a köz- művelődés társadalmi bázisát, feltételeit, segíteni az intézményeket terveik megvalósításában. éíll
