Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

V Pártérfekezlef Rétságon Mérlegen az öt év alatt végzett Az elmúlt hét szombatján tartották meg a pártértekezletet a rétsági járás kommunistái a művelődési központ nagytermében. Az ipa. ri üzemek, a termelőszövetkezetek és intéz­mények küldöttei nagy felelősséggel vonták meg az elmúlt öt esztendő munkájának mér­legét és foglaltak állást a XII. kongresszus irányelvei vitája során elhangzott észrevéte­lekben, javaslatokban. A tanácskozáson az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága képvise­munka leiében dr Gordos János megyei titkár volt jelen. Részt vett a pártértekezleten dr. Nagy Gábor, a Központi Bizottság osztályvezető- helyettese. A pártértekezlet Gresina Istvánnak, a j .- rási hivatal vezetőjének elnökletével kezdte meg munkáját. A pártbizottság írásbeli je­lentését Dr. Dósa Ferencnek, a járási párt- bizottság első titkárának vitaindítója egé­szítette ki. Tervszerű az ipar fejlődése A kommunisták nagy akti­vitással vettek részt a párt­értekezletet előkészítő mun­kában. Az előkészítés során kiemelten foglalkoztak a gaz­daságpolitikai kérdésekkel, az eszmei-politikai nevelő mun­kával, a községpolitikával, a pártélettel, a káder" és sze­mélyzeti munkával. A párt­csoportok és a taggyűlések a közösségért érzett felelős­séggel szóltak a munkáról. A rétsági járásban dinami­kusan fejlődött az ipar, kor­szerűsödött a mezőgazdaság. A munkások, parasztok és értelmiségiek, valamint az alkalmazottak érdekéi azono­sak. A dolgozók műveltsége nőtt, ami jól szolgálta a kor­szerű gyártmányszerkezet ki­alakítását, a gazdaságosabb termelést, az ipari termékek minőségének javulását. Az el­múlt öt esztendő alatt erősö­dött a munkássá válás folya­mata. Ennek elősegítése a pártbizottság, kiemelt felada­tát képezte. Kedvezően ala­kult az értelmiségiek száma, a munkában való részvétele, valamint az alkalmazottak cselekvőkészsége. A rétsági járásban a poli­tikai munka középpontjában a gazdasági feladatok végre­hajtása állt. A járásban 9500 munkás él, akik az aktív ke­resők 57 százalékát adják. Az ipar fejlesztése tervszerűen folyt a korábban letelepült üzemek rekonstrukciójával. Ezen intézkedések következté­ben a valamikor alapvetően mezőgazdasági járás arculata megváltozott. A járás terme­lési értékének közel 80 száza­lékát az ipari üzemek állít­ják elő. Meghatározóvá lett Romhány és Rétság ipari üze­meinek szerepe. Ugyanis e két térségben zajlott le a fejlesztés 90 százaléka. Befe­jezés előtt áll, de a termelést már megkezdte a járás ipari történetének legjelentősebb üzeme, a Romhányi Építési Kerámiagyár. Ez a beruházás megyei szinten is kiemelke­dő. Ezért a politikai feladatok rangsorolásában is elsőbbsé­get kapott. Ma már úgy ítél­hető meg, hogy az ebben a munkában résztvevők jelentős erőfeszítéseit siker koronáz­ta. Az eredeti költségirány­zattól eltérően ugyanis a ter­melés fontosabb mutatói a nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállták. A Rom­hány III. üzemben az egy fő­re jutó termelési érték közel tizenháromszorosa lesz a ko­rábbi — a cserépkályhát gyártó — időszakénak. Köz­vetlen befejezés előtt áll a Glóbusz Nyomda rétsági gyáregységének , bővítése, amely a termelés megduplá­zásával a hazai dobozgyár­tás jelentős bázisává alakul. A rétsági járás üzemeiben a gyártmánystruktúra korszerű­södését mutatja, hogy meg­jelentek az új, nagyobb mű­szaki, technológiai színvona­lat képviselő, magasabb érté­kű termékek. A jelentés utalt a romhányi csempe országos és nemzetközi hírnevére, majd így folytatódott. A Glóbuszban a gépi cso­magolásra alkalmas dobozo­kat gyártják. A Gránit-üze­mekben is új termékek je­lentek meg. Az elmúlt öt esztendőben tehát jelentős eredmények születtek a mű­szaki fejlesztésben, amelyek a hatékony gazdálkodás fon­tos eszközeivé váltak. Az üze­mekben, ipari szövetkezetek­ben sor került az új techno­lógiák alkalmazására, az el­avult gépek, berendezések le­cserélésére. A terveknek megfelelően a termelőegységek nagy figyel­met fordítottak az export nö­velésére. Igen jelentős az ÉKGY, a rétsági Fémbútor és a Gránit-üzemek ez irányú eredménye. El kell mondani azonban — állapítja meg a jelentés —, hogy az export- termék zömmel félkész álla­potban kerül a forgalomba. Ez nehezíti annak kimutatá­sát, hogy az üzemek meny­nyire járulnak hozzá a nép- gazdasági feladatokkal kap­csolatos érdekek érvényesíté­séhez. Gátolja a fejlődést, hogy az üzemek egy része nem tudott minden esetben a megváltozott körülmények­re kellően reagálni, a gazdál­kodását megszilárdítani. A mennyiségi szemlélet miatt háttérbe szorult a minőségi munka. Nem ritka jelenség az értékesítési gond. Össze­foglalva: az exportlehetőségek kihasználása és az import-, megtakarítás ma még koránt­sem teljes a rétsági ipari üze­mekben. A jelentés ezt követően részletezte egyes ipari üze­mek munkáját, feltárta eredményes tevékenységét, de rámutatott a hiányosságokra is, majd így folytatta: A já­rás iparában a fejlődés egyik fő követelménye, hogy meg­gyorsuljon a gyártmányszer­kezet korszerűsítése, a mun­kaszervezés javítása, valamint a munkafegyelem megszilár­dítása. Jó úton a mezőgazdaság A járás mezőgazdasági üze­meiről úgy emlékezett meg a jelentés, hogy a legutóbbi pártértekezlet óta összességé­ben eredményesen fejlődött, fielyes irányú intézkedéseket tettek a termelési szerkezet átalakítására, az adottságok­hoz való igazodásra, amely elsősorban a kedvezőtlen ter­mőhelyi termelőszövetkeze­tekben vált fontos tényezővé. A növénytermesztésről szól­va elmondta, hogy a korsze­rű vetésváltásba beilleszthető gazdaságosan termelhető nö­vényféleségek kerültek több­ségében előtérbe. Ezek meg­határozó kultúrává váltak. A nagyoroszi és a nógrádi termelőszövetkezetek kivéte­lével a közös gazdaságok va­lamilyen termelési rendszer­hez csatlakoztak. Gazdasága­ink zömét sajnos több kudarc érte e területen, ami nagy árat követelt tőlük. Nem vet­ték figyelembe ugyanis, hogy a rendszernek megfelelő adottságokkal nem rendel­keznek. Az éghajlati, talaj-, műszaki és > szakemberellá-, tottság nincs összhangban a követelményekkel. A rendszertechnológiát nem tudták betartani és főleg az agrotechnika durva megsér­tése okozta, hogy a ráfordí­tások nem térültek meg. Dí- ósjenőn például egy mázsa kukoricát 562 forintért állí­tottak elő. A jelentés elismer­te, hogy az elmúlt öt évben összességében nőttek a ter­méshozamok. A búza például 15 százalékkal emelkedett. Az önköltségben vannak indoko­latlan szóródások. Ennek okát a rutinszerű agrotechni­ka alkalmazásában jelölte meg a jelentés. Az állattenyésztésben a ter­vezettnél nagyobb ütemű a fejlődés. Meghatározó a szarvasmarha-tenyésztés, a ter hénlétszám 20,4, a tejtermelés pedig 50 százalékkal nőtt, az elmúlt időszakhoz viszonyít­va. Az anyajuhlétszám 52 százalékkal emelkedett öt év alatt. Kedvezőbb lett a ba­romfiágazatban a tojásterme­lés és a húscsirke előállítása. Nem értek el kellő ered­ményt a takarmánygazdálko­dásban, mert nem használták ki a szarvasmarha- és juh­ágazat tömegtakarmány-hasz- nosító képességét. Csökkent az abrakfelhasználás. Ezen ja területen elsősorban a szak­mai hozzáértést és a közgaz­dasági szemléletet kell javíta­ni. A mezőgazdasági üzemek kedvezőtlen adottsága miatt A Romhányi Általános Iskola úttörői kedves műsorral kö szöntötték a pártértekezletet. létfontosságú a mezőgazda­ságban a ■ kiegészítő tevé­kenység. A rétsági járásban ezt a tevékenységet az élet követelte. A legrosszabb adottságú üzem is képes az eredményes gazdálkodásra, a bővített újratermelés feltéte­leinek megteremtésére, az alaptevékenység fejlesztésére, a kiegészítő tevékenység mű­ködtetésével. A lehetőségeket e területen jól ismerték fel Diósjenőn, Nógrádon, Nézsán és Nőtincsen, ahol a segéd- és melléküzemek fejlődése di­namikus volt. Ezzel szemben Nagyorosziban, Romhányban ez az ágazat nem került kel­lően a figyelem középpont­jába. A háztáji és kisegitő gaz­daságok termelését is széles körű érdeklődés kíséri. E te­rületen jó hagyományokkal rendelkeznek, évente 140 mil­lió forint termelési értéket 'állítanak elő, melynek fő for­rása az állattenyésztés és a bogyósgyümölcs-termesztés. A szövetkezeteknek sajnos nem sikerült még a nagyüzemek integráló szerepét teljes mér­tékben megvalósítani a ház­táji gazdaságokkal. Jóllehet elismerésre méltó e téren a diósjeifŐi, a nógrádi és a né- zsai tsz tevékenysége. Kívá­natos lenne a tolmácsi, a nő- tincsi, a romhányi és a nagy­oroszi tsz-ekben is a maga­sabb szintű termelésszerve­zés segítése a háztáji gazda­ságban. munkájáról szólt. Cseri Fe- rencné, a Nagyoroszi községi Tanács titkára a községpolí- tikai munka jelentőségét han­goztatta. Sípos János, a járá­si pártbizottság fegyelmi bi­zottságának elnöke a fegyel­mi helyzet mérlegét vonta meg. Rompos Dezső, a rétsá­gi tanács elnöke Rétság • és a csatolt községek fejlődését mutatta be. Részt vett a vi­tában dr. Nagy Gábor, a KB osztályvezető-helyettese, tol­mácsolva a KB üdvözletét a rétsági járási pártértekezlet­nek. Nagy elismeréssel szólt a járás ipari üzemeiben és me­zőgazdaságában dolgozó em­berek munkájáról. Bemu­tatta, hogy a termelés milyen összefüggésben van a nemzet- helyzettel. Részletesen is beszámolt a nemzetközi Vita a beszámoló felett-közi A pártbizottság beszámoló- József, a tolmácsi tsz elnöke e^e^ben végbemenő kórülme- ja felett széles körű vita bon- a mezőgazdaság helyzetéről,' nyékről, a béke és a háború takozott ki, melynek során ezen belül a saját üzemük erőinek küzdelméről, felszólalt Kiss Sándor, a romhányi gyár művezetője, Megválasztották a testületet aki bemutatta a gyár fejlő­dését és az ,idei feladatokat. A vita után dr. Varga Jó- Machács Mihály, dr. Mosonyi Makrai István, a Naszályvöl- zsef elnökletével folytatta Imre, Oláh Lászlóné, Pauli- gye Tsz párttitkára a tártaié- munkáját a rétsági járás nyi János, Pásztor Pál, Pisák kok feltárásáról, a munka- kommunistáinak pártértekez- István, Pleva István, Pong- szervezésről és# a káderhely- lete. Negyvenhárom tagú rácz József, Rebenda Jánosné, zetről beszélt. Németh Árpád, pártbizottságot, tizenegy ta- Rózsa Ágnes, Sajtos László, a járási hivatal osztályveze- gú végrehajtó bizottságot, ti- Sebes Ernő, Simon János, Si- tője a művelődéspolitikai fel- zenöt megyei küldöttet, hét- pos János, Strausz Béla, Szi- adatokról adott számot. Jé- tagú fegyelmi bizottságot és kora István, Túri Gyula, Ujj ger Sándorné, a romhányi négy munkabizottságot vá- Antal, Varga János, dr. Var- gyár párttitkára a nők mun- lasztottak. A járási pártbi- ga 'József, Varga Lászlóné, káját mutatta be a gyár tér- zottság tagjai lettek: Balázs Villant Sándor, melésében. Dr. Mezőfi János, Sándor, Bán Jánosné, Brozsek A végrehajtó bizottság tag- a járási hivatal elnökhelyet- Vilmos, Cseri Ferencné, dr. jai lettek: dr. Dósa Ferenc, tese a tanácsi munkát vázol- Dósa Ferenc, Fábri István, Fé- dr. Varga József, Fábri Ist- ta. Dr. Lovász Szabó László lix János, Félix Józsefné, van, Gresina István, Holma járási ügyész a törvényesség- Gresina István, Grolyó Fe- Miklós, Jánszki Etelka, Kazi ről beszélt. Ifi■ Srám András renc, Holma Miklós, Hornyák Józsefné, Laukó László, Kol- járási KISZ-titkár az ifjúsá- Endréné, dr. Jakubecz Jó- lár Rafael, Rózsa Ágnes, Stra- gi mozgalom tevékenységéről zsef, Jánszki Etelka, Kazi Jó- usz Béla. szólt. Dr. Jakubecz József zsefné, Kollár István, Kollár A járási pártbizottság első járási főorvos az egészségügyi Rafael, ifj. Kosik János, Ko- titkárának dr. Dósa Ferencet, és szociálpolitikai kérdése- vácsné Tonhauzer Ágnes, Lau- titkárnak dr. Varga Józsefet két foglalta össze. Pongrácz kó László, Lórik Józsefné, választották. A balassagyarmati járás kommunistáinak számvetése fFolytatás az I. oldalról.) tek. A járás párttagsága vál- ságának örtkéntes társadal­A járás kommunistái és az lalja ,a megnövekedett köve- mi munkaakciójáról, a taná- egész lakosság által tett erő- telmények teljesítését, kész csők kezdeményezőkészségé- feszítések eredményeként a példamutatóan a célok jó nek fokozásáról szólt. Bodor XI. kongresszus határozatai elvégzéséért az eddiginél töb- János szerint a fizikai dol- alapvetően sikerrel teljesül- bet tenni. gozók készek és képesek töb­, 111 bet tennü csak mondják meg Elénk eszmecsere, hasznos gondolatok mi a feladat. Kárpáti László, a szocialista demokrácia ér­Huszkó Sándor, a szécsényi kádermunka tervszerűségéről telmezéséről, tartalmának ELZETT tízéves . fennállása és az elért eredményekről be- további javításáról szólt, alatt bekövetkezett munkás- szélt: Csábi János közölte, Sajgó Sándor szerint a nóg- sá válásról, valamint a szó- hogy szocialista brigádja az rádi kőbánya az idén 13,5 cialista brigádmozgalom em- idén egymillió forinttal csők- millió forint nyereséget ér el, berformáló erejéről beszélt, kepti a gépjavítási költsége- az 1979. évi veszteséggel szem- Tamási János konkrétan bi- két. Szigeti Lászlóné a ne- ben. Demus Iván a fiatalok zonyította, hogy az új szabá- velés központú iskola eddigi tevékenységéről és az idősek lyozók teremtette helyzetben tapasztalatait és a sokrétűbb példamutatásáról beszélt, is van lehetőség a nagyobb munka feltételeit ismertette. Biró József, a Központi Bi- nyereség elérésére. Pityi An- Dr. Hütter Csaba, a káderek- zottság munkatársa őszinté- na, a nőpolitikái határozat kel szembeni hármas köve- nek, kritikusnak ítélte a be- végrehajtásáról, a gondokról telmény új, korszerű tártál- számolót, aktívnak a vitát, és a további tennivalókról mi, megváltozott jegyeit ér- amely egyértelműen bizonyí- szólt. Tomis István szerint a zékeltette. Koreny József, az tóttá a járás kommunistáinak párt felépítésében bekövet- előbbi gondolatot azzal égé- erejét, tenniakarását, eltö- kezett változások új módon szítette ki, hogy a feladatok- kéltségét, céltudatos, előre­vetik fel a pártbizottság irá- hoz kell megkeresni az arra látó tevékenységét. Tisztelet- nyitó, segítő, ellenőrző tévé- legalkalmasabb személyt. Dr. re méltónak ítélte az eddigi kenyseget. Kovács István, a Győri Sándor, a járás lakos- eredményeket, majd a mező­gazdaságban jelentkező prob- zett munka jó alapot ad a je­lémák kapcsán a következő- len és jövő feladatainak meg- ket hangsúlyozta: — A lehe- oldásához. tőségek sokkal többet ígér- Földesi István a járás párt- nek, mint amennyit az ered- tagságának fegyelmi helyze- mények tükröznek. Ügy tű- téről, dr. Mótyán János, a nik, mintha az utóbbi 2—3 szocialista törvényesség meg- évben a mezőgazdasági üze- tartásáról és a bűnözés ala- mek vezetőit az eredmények kulásáról, Papp László a kissé elkényelmesítették, ön- Szovjetunió segítségéről szólt, elégültté tették volna. A gyen- A vitában felmerült kér- gébb munkát nem lehet kizá- désekre Forgó Imre válaszolt, rólag a rossz időjárással ma- majd a pártértekezlet elfo- gyarázni, mert azonos adott- gadta a beszámolókat, a tit- ságok mellett is igen külön- kári választ, s megválasztot- bözőek a termésátlagok, a ho- ta a pártbizottságot, a megyei zamok. küldötteket. Ezt követően megemlítet- A pártbizottság tagjai: Ács te, hogy a párt irányvonalé- Istvánná, Batta László, Barna nak megtartása mellett me- József, Bágyon Mihályné, lyek azok a főbb területek, Beck Pál, Bertók Ferencné, amelyekre irányítani kell a Csábi János, Cserháti' Zoltán, dolgozók figyelmét, melyek Demus Iván, Forgó Imre, Föl- azok a tennivalók, amelyek az desi István, Gombár János, agitációs, felvilágosító, neve- dr. Győri Sándor, Hegedűs lő munka előtt állnak. A jö- Mihály, Hugyecz János, Husz- vőre utalva hangsúlyozta, hogy kó Sándor, dr. Hütter Csaba, a párt irányító, szervező, el- Jánvári Andrásné, Karman lenőrző tevékenysége nem je- Ferencné, Káposzta Antal, lenti azt, hogy átvállalja a Káplár János, Koplányi Ist- gazdaságvezetés feladatát, ván, Kuris Antal, Laczkó Ju- Befejezésül megköszönte a dit, Lászlók Árpád, Lenkóné járás vezetőinek, kommunis­táinak' eddigi tevékenységét, *1 .......... s hangsúlyozta, hogy a vég- I NÓGRÁD - 1980. február 26., kedd 3 Vanya Éva, Máté Sándor, Mender Bertalan, Miklósik Ignáq, Mikus András, Mol- nárné Gerhát Anna, Nagy István, Nándori Ferenc, Papp László, Pál Ferencné, Pálin­kás Ottó, Pénzes Sándorné, Pongrácz Ferenc, Róka Mik­lós, Sajgó Sándor, Sándor Jó­zsef, Slachta József, Szelcsik Pál, Szigeti Lászlóné, Szita János, Tomis István, Varga András, Varga Katalin, Varga Mihály. A pártbizottság soraiból megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait: Forgó Imre, Miklósik Ignác, Batta László, Beck Pál, \ Bertók Ferencné, Cserháti Zoltán, dr. Győri Sándor, dr. Hütter Csaba, Jánvári Andrásné, Káposzta Antal és Tomis István. A pártbizottság első titká­ra ismét Forgó Imre lett. A titkárok: Miklósik Ignác és Batta László. A pártértekezlet 27 küldöt­tet választott a megyei párt­értekezletre. V. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom