Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

tf/o'cadikos fiúk.lányok! Szokmőt cafönB sbfükilcsssagyarmcBVi P<SPB Gyakorta emlegetjük nap­jainkban a termékváltást. igényekhez szabott gyárt­mányszerkezet kialakításának tárgyi föltételei — kelendő áru, magas műszaki színvo" nalú géppark — sűrűbben szóba kerülnek. Ám legalább ilyen — ha nem nagyobb — jelentőségű az emberi fölté­tel is: az értékes technikai eszközöket biztos kézzel, ala­pos szakértelemmel működ­tető munkásgárda. Megbízhatp, értékes szak­emberek nevelésére — mint köztudott — hosszú évek óta egyre fokozódó, gondot, mind több energiát fordít a Balas­sagyarmati Fémipari Vállalat Félszáz fiatal A tizenkét éves múltra visszatekintő gyár jelenleg a változás, pontosabban a sabb fokon dolgozzák föl, mi­nél teljesebb legyen a meg* munkálás. Egyebek közt járműkarosz­széria-alkatrészek, raklapok, fűtőkonvektorok, bányatámok kerülnek ki a balassagyarmati üzemből. A közeljövőbeli ter­méklistán rangos helyet fog­lalnak el azok az 'alumínium alapanyagú gyártmányok is, amelyek a paksi atomerőműbe jutnak. A fölsorolásból alkalmasint kiviláglik: a gyártmányösszeté­tel fönntartása és továbbfej­lesztése csak elsőrangú szak­embergárdával lehetséges. Ma­gától értetődő, hogy az üzem — lehetőségeihez mérten — megteremti az utánpótlás kép­zésének lehetőségeit. Ennek köszönhetően évről évre szá­mos olyan fiatal szakmunkás végez a város'szakmunkáskép­ző iskolájában, aki a fémipari Speciális szaktudást igényel az alumínium-hegesztő beren­dezés kezelése. váltás korát éli. A régebbi — vasszerkezeti, villamossági, járműipari — termékeket már csaknem teljesen kiszorították az alumíniumból készült gyártmányok. További cél, hogy a „magyar ezüstből” elő­állított árúkat mind maga­vállalat korszerű tanműhelyé­ben szerezte meg az alapfokú gyakorlatot Jelenleg több mint száz ta­nuló pallérozódik a gyárban. Közülük két-két csoport a forgácsoló-, a szerszámkészítő-, a szerkezetilakatos-, egy cso­Korszeríí gépek állnak rendelkezésre a gépi forgácsolás megtanr'Hához. port eddig a géplakatosszak­ma elsajátításában fáradozik. Közülük jelentős számmal már idén kezükbe kapják a szak- képzettséget igazoló okmányt, s ifjúmunkásként dolgozhatnak. Helyettük elsősként több mint félszáz fiatal láthat neki há­rom szakma elsajátításának a gyárban. Hegesztők A legtöbb tanulót a hegesztő­szakmára iskoláznak be: hu­szonöt erre alkalmas fiú je­lentkezését várják a gyáriak. A jövőben — várhatólag — egyre nagyobb rangja lesz en­nek a szakmának' Balassagyar­maton, mivel sok terméken talán a legfontosabb, legna­gyobb szakértelmet és gyakor­latot követelő művelet a he­gesztés. E munkát csak ügyes és lelkiismeretes munkások vé­gezhetik. Mindkét tulajdon­ságra szükség van ahhoz, hogy tartós, erős, ugyanakkor esz­tétikus varratokkal fogják ösz- sze a lemezeket vagy egyéb elemeket. A fémipari vállalatnál — mint a korábban ismertetett termékösszetételből adódik — túlnyomórészt nem vas- vagy acél-, hanem alumínium-he­gesztés zajlik. Ennélfogva a tanulók tüzetesen megismerhe­tik ennek a napjainkban s a jövőben is mind jobban tért hódító — fémnek a tulajdon­ságait. A szakmai ismeretek elsajátítására, a gyakorlat csi­szolására a —'hazai technikai színvonalat tekintve — leg­korszerűbb szerszámok, mun­kaeszközök, védőfelszerelések állnak az oktatók és oktatot" tak rendelkezésére. így az in­nen kikerülő szakmunkások, akár a gyárban maradnak, akár máshová vetődnek, ba­josain jönnek zavarba „zöld- fülűség” miatt. Gépi forgácsolók Erre a szakmára húsz meg­felelő fiatal jelentkezését vár­ják. Aligha bánja meg elha­tározását, aki a gépi forgácso­lás elsajátítására vállalkozik. Három év alatt megtanulhat eszterga-, maró-, gyalu-, kö­szörű- és fúrógépen termelni. Később oly tökélyre fejleszt­heti tudását, hogy már a gép hangjából meg tudja állapíta­ni: helyes forgácsolási ténye­zőket alakított-e ki, azaz jól választotta-e meg a fordulat­számot, az előtolást, a fogás­mélységet, avagy magát a szer­számot és így tovább. Akik forgácsológéppel ke­resik a kenyerüket, műszaki rajzok és műveleti utasítások alapján dolgoznak. Ezek biz­tos alkalmazásához ki kell ala­kítani a térlátás képességét. Vagyis: a kétdimenziós rajzot a munkás el tudja képzelni tér­ben, tehát három dimenzióban. Nélkülözhetetlen az ügyes kéz és a precizitásra való igény. A nagy pontosságú géppel megfor­mált munkadarabokat ugyanis még nagyobb pontosságú mé­rőeszközökkel, sőt műszerek­kel ellenőrzik. A gépi forgá­csolónak kisujjában kell, hogy legyen a tolómérő, a mikromé­ter vagy a mérőóra használa­ta. Mindezekből kitűnik, hogy a géppel forgácsolás nem her. kulesi erőt, hanem jó szemű, jó kezű munkásokat kíván. így hát nyugodt szívvel ajánljuk e szakmát a fiúk mellett lá­nyoknak is! Már a tanulóidő alatt — kisebb-nagyobb mér­tékben — képesek a gyár ten­nivalóiból termelőmunkával kivenni a részüket: csuklópán­tokat, konvektoralkatrészeket gyárthatnak. Géplakatosok Főként a tmk- és a szer­számüzem létszámának után­pótlása miatt van szük­ség géplakatosokra a fém­ipari vállalatnál. Erre a szakmára iskoláznak be a leg­kevesebb tanulót: a jelentke­zők számától és alkalmassá­gától függően legföljebb tí­zet. A három év során a több munkaterületen jól hasznosít­ható fémipari alapképzést kap­ják a fiatalok. Alaposan meg­tanulják (egyebek között) a A géplakatosok értékes szemléltetőeszközök mélyíthetik szakmai ismereteiket. segítségével kéziszerszámok használatát, jártasságot szereznek a fúró­géppel, a köszörűvel való munkában, gyakorlatot sze­reznek a hegesztésben. Ezen­kívül biztos szemmel kell el­igazodniuk a lakatosoknak a kisebb és nagyobb műszaki rajzokon. Mindezek alapján olyan fiúknak javasoljuk e Am, a közeljövőben újabb négy, vadonatúj masina ér­kezik. Rendelkezésre áll még egy marógép, több fúrógép, és így tovább. Aligha közömbös, hogy a munka előtti átöltözés, a do­logvégzés utáni tisztálkodás modern, kényelmes öltözőben, illetve fürdőben történik. kás-bi'zonyítvány kézhez vé­tele után legalább három évig dolgoznak a fémipari vállalat munkásaként. Mód a továbbképzésié Ami a pénzkeresési lehető­séget illeti: a harmadik tan­év második felében már mód nyílik arra, hogy a tanulók brigádokhoz kerülve teljesít­ménybérben dolgozhassanak. Ehhez természetesen megfe­lelő tanulmányi előmenetel kell. A friss bizonyítvánnyal dolgozni kezdők bérével kap­csolatban támpontul pillanat­nyilag annyit mondhatu-k: a legutóbb végzettek kezdőfize­tés gyanánt tizenkét-tizenhá- rom forint órabért kaptak. A házasságkötés utáni fiatal dolgozóit — otthonhoz jutá­sukban —* bizonyos mérvű lakáskölcsönnél segíti a vál­lalat. Széles teret nyitnak a gyár illetékesei a továbbtanulásra irányuló törekvések mind tel­jesebb kibontakozása előtt. Ebben az évben például nem kevesebb, mint tizenöt mun­kást képeznek ki a második szakmára egy gyáron belüli tanfolyamon. Rajtuk kívül ugyanennyien hegesztő-to­vábbképző tanfolyamon töké­letesítik az alumíniumhegesz­tésről eddig megszerzett tudá­sukat. Mód nyílik az érettségi vizsga letételére is a vállalat­nál dolgozó szakmunkások előtt. Idén — akárcsak az el­múlt években — számosán bővítik, gazdagítják általános műveltségüket szakközépis­kolában. Az érettségi után, technikusi minősítő vizsgára szintén sor kerülhet. Ebben az évben, a nyár elején ösz- szesen hatan szerezhetnek — “ff: j! || ■ MIM?: Ipljilji iji I Két éve épült a tanműhelyként szolgáló tágas, világos üvegcsarnok. szakmát, akik’ hajlandóságot éreznek magukban a műszáki ismeretek bizonyos fokú el­méleti, és töviről-hegyire va­ló gyakorlati elsajátításához. Nem idegenkedhetnek a szün­telen önképzéstől sem, mivel a technika rohamos fejlődésé­vel ebben a vasasszakmában (is) lépést érdemes tartani. A főbb tulajdonságok persze akarva-akaratlan is kialakul­nak a fiatalokban a tanuló­évek során, amikor az isme­retek gyarapodásával együtt mind gazdagabban tárulnak föl a lakatosmunka, szépségei. A tanulóképzés 1978 óta korszer#, a cél szempontjá­ból minden igényt kielégítő tanműhelyben, mondhatnánk: tancsarnokban történik. Az üvegfalú épület szakmák szerint háromrészes. Benne új, a gyakorlat megszerzésé­re i kiválóan alkalmas gépek sorakoznak. Esztergából pél­dául tizenegy van jelenleg, A vállalat különfajta jut­tatásokkal könnyíti a, ta­nulók helyzetét, javítja kö­rülményeit. Mindennap ebé­det kapnak a tanulók, csu­pán három forint ellenében. A környező falvakból napon­ként beutazó „inasok” me­netjegyének, illetve buszbér­letének árát a gyár megtérí­ti. Nincs gondjuk a szülők­nek munkaruhára, bakancs­ra. Ezeket — egyet-egyet (pá­rat) — minden esztendőben ad a gyár tanulóinak. A legeredményesebben dolr gozó és tanuló kamaszokkal a vállalat társadalmi tanul­mányi szerződést köt, és az ösztöndíjon felül pénzt fizet. Jelenleg hét harmadikos esz­tergályossal van érvényben ilyen megállapodás. Nekik az üzem havi háromszáz forin­tot fizet a tanulmányi ered­mény alapján egyébként is dukáló ösztöndíjon kívül. Ezért a tanulók a szakmun­vizsgájuk eredményességé­től függően —, technikusi ok­levelet a fémipari vállalat munkásai közül. Kultúra, sport A dolgozók egészségére megfelelő apparátus vigyáz: üzemorvos, üzemi nővér áll mindennap a gyáriak ren­delkezésére. Gazdagok a kulturális és a sportolási lehetőségek. Könyv­tár, klub várja a kikapcso­lódni vágyó idősebbeket, if- jabbakat. Élénk a tömeg­sportmozgalom, sőt a Bgy. SE szakosztályaiban versenyzésre is mód nyílik. Mind a munkában, mind a munka után adottak az ob­jektív föltételei, hogy a vál­lalathoz ma tanulónak je­lentkező fiatal gazdag szemé­lyiségű, szorgos emberré vál­jék. (X) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom