Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Az állami gazdaság 22 ezer forinttal járult hozzá az óvoda bővítéséhez, a sertéstelep szerelő szocialista brigádja ugyanakkor folyamatosan segíti a gyermekintézményt. Racka Márton, Mátyás Ferenc, Ppngrácz István szerelők és Cig i a József sertéstenyésztő 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Képünkön Pongrácz István és Zelei.uk János szerelő. Több mint 35 millió forint termelési értéket ért el a helyi termelőszövetkezet az elmúlt évben. Az idén növekszik a szarvas- marha- és juhállomány, új termékként 30 hektáron kaprot termesztenek. A szövetkezet két baromfitenyésztő telepén egyenként 12 ezer állatot nevelnek. A képen Tátrai Jánosné gondozó. Tótb Erika, az ifjúsági klub vezetője az irodalmi színpad tagja, a helybeli ünnepségek egyik versmondója. E l gy 1332-es pápai jegyzékben már I megtalálható a jelenléte. Aztán egy I török adókönyvben újra felbukkan Nádor néven. Birtokosai között, a történelmi időkben, ott találjuk a Nádasdi- akat, az Eszterháziakat, Prónayakat, a Somogyi családot. A közeli Buttler-kastélyról feljegyezték, hogy abban mintegy hatezer kötetes könyvtár és nagy fegyvergyűjtemény volt. A századfordulón 190 házból és kilenc- száz lélekből állt Magyarnándor. Ma 393 házat és több mint 1400 lakost egyesít ez a szerepét tekintve egyre erősebb szervezőerővel rendelkező, dinamikusan fejlődő község. Munkásból lett fiatal tanácselnökével, Sándor Istvánnal és a községi pártszervezet titkárával, Mikus Andrással beszélgetve, elsősorban a szilárd jelenről, a biztató jövőről esik szó. Itt helyben megfordult például a tendencia; korábban a most társközségnek számító Mohóra, újabban Magyarnándor lélekszáma növekszik. Ide tartozik közigazgatásilag még Cserháthaláp és a kis Debercsény. A magyar falvakat a településfejlesztéssel-kutatással foglalkozó szakemberek három kategóriába sorolják: a dinamikusan fejlődők általában a nagyvárosok vonzerejében élnek, a fő ingázási területen, s ott bővül is a termelő funkció, nem torzul a lakosság szakmai és korösszetétele. A stagnáló és hanyatló falvakról most ne essék szó. Sokkal érdekesebb az a jelenség, amely Magyamándorban nyomon követhető, s elsősorban a helyi erőforrások hatását, valamint az ezek nyomán jelentkező urbanizációs igények jogos feltámadását, az igények kielégítésének nem mindenben töretlen megvalósítását illeti. A két jelentős mezőgazdasági egység, nagyüzem; az állami gazdaság (beszélni bármiről is lehetetlen említése nélkül!) és a termelőszövetkezet évente mintegy háromszázmilliós termelési értéket hoz létre. Természetesen az állami gazdaság aránytalanul nagyobb értéket képvisel, a maga mintegy 250 milliójával. De itt van még a takarmánykeverő üzem, a Galgamenti ÁFÉSZ, a Drogunion- társuíás Mohorán, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk. A kisugárzó, a környékre erős hatással levő szerepnövekedés, a gazdaságpolitikai jelentőség egyik jele az is, hogy a közeli múltban Magyamándorban megalakult a területi pártbizottság. A tanács és a mezőgazdasági, gazdálkodó üzemek közötti együttműködés töretlenül fejlődik, rövidesen közösen értékelik ezt a kapcsolatot, s újabb szerződéseket kötnek. A jelentőségét mutatja, hogy egyetlen év alatt a helyi gazdasági egységek nem kevesebb, mint kétszázötvenezer forint értékű segítséget nyújtottak a községfejlesztési célokhoz, amelyek elérését a községek lakói Sokmilliós értéket hoz létre a Nógrád megyei Gabonafurgalmi és Malomipari Vállalat magyarnáiulori takarmánykeverő üzeme. egymillió forint értékű társadalmi munkával is segítették. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy például egy minden tekintetben megfelelő iskola felépüljön Magyamándorban. Ehhez megyei segítség kellett. A tervek készülnek. Jelenleg két tanulócsoport iskolán kívül „klubkörülmények” között végzi munkáját a helybeli művelődési házban, amely egészen más okból híres-neves. Része annak az országos kísérletnek, amelynek fő szervezője a Népművelési Intézet. A „nyitott ház” módszer alkalmazásában arra törekednek, hogy a lakosság valós kulturálódási igényeit követve, a személyekét külön-külön és a csoportokat érdeklődési, kör szerint megnyerjék. Az eredmények nagyon biztatóak. Egy nemrégiben tanulmányúton Magyarnán- dorban járt egyetemista csoport véleményét így idézi a körzeti művelődési központ igazgatója, a megye egyik legkiválóbb népművelője, dr. Kecskeméthy Gyuláné: — A helybeli körülmények sokkal jobbak az országos átlagnál... Való igaz, Magyarnándor intézményei régen kialakultak, s jelenleg tulajdonképpen csupán az iskolai körülmények nem méltók a hely jelentőségéhez. A tanács fejlesztési költségét tíz évre lekötötte a vízmű'létrehozása. A szervezés jól ment, a lakosság hetvenöt százaléka iratkozott fel, vállalva a 12 ezer forint hozzájárulást. Megépül 11 kilométer hosszú csőhálózat, készek a kutak, a kiemelő objektum. Az építők ígéreté: ahogy az időjárás engedi, nagy erővel folytatják, és időre befejezik a munkát. A másik nagy gond; Mohóra lehetetlenül rossz úthálózata. Ez is csak megyei segítséggel változhat. Mindebből következik (nem nógrádi specialitásként), hogy a mintegy tíz éve kialakított településfejlesztési koncepciók felülvizsgálata nagyon is időszerű volt, és hogy a reálisabb tervezés, a fejlesztésre szánt összegek megyei elosztása, az egészségesebb arányok kialakítása — a megyék feladata. S talán eljön az az idő is, amikor a tanácsok a falusi településfejlesztéshez nagyobb önállóságot kapnak. Nem csupán a társadalmi munka szervezésében, hanem saját forrásaik — a községfejlesztési adó — felhasználásában. Ideértve a helyben gazdálkodó üzemek községfejlesztési adóját is. Az utólagos megyei korrekciók, azok, amelyeket „megyei segítségnek” szoktunk nevezni — erre figyelmeztetnek. Ez azonban nem csak Magyarnándor, hanem a megye határain is túllépő probléma. Amely meghaladja a jelent. A jelen: a mezőgazdasági munkásközpont erősödése. T. Pataki László Képek: Kulcsár József Hankovics Márta, a körzeti művelődési ház munkatársa a korszerű csoportfoglalkozások egyik kellékét, a ionotokat rendezi. Sándor István tanácselnök: — Az új óvo-í dacsoport létrehozása az egyik legnagyobb helyi eredmény. Cserháti Mária tanácstag, a Rákóczi utJ caiak képviseletében mondja: — Várjak a vízvezeték megépülését, hiszen sok házban jó régen kész a fürdőszoba! j .ilij / Tí.z- _ v., >rii . rw)-., fefifTIOUfe u Mikus András községi párttitkár: — Községünk kisugárzó, szervezőerejének növekedését bizonyítja a területi pártbizottság létrehozása. Bagyal József „időtlen idők” óta tanács^ tag a Fő utcában. Hetvenévesen is nagy munkát végzett a vízműtársulás megalakításában: — Nehéz utca a miénk, sok az özvegyasszony, nem volt könnyű * meggyőzés... Az alapellátásban rendkívül jelentős szerepet tölt be a Galgamenti ÁFÉSZ kor. szerű boltja, ahol havonta átlagosan egy» millió forint forgalmat bonyolítanak le, /
