Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Falus! lakásviszonyok (II.) Sátortetők alatt Megváltozott a falu képe. Sok az új kertes ház. Némelyik szolid, tájba illő megjelenésű, de legtöbbje sátortetős, kockastílusban épült, hivalkodó kerítéssel. Apró tor- nyocskák, cifra homlokzat, sok tagolás feltűnő együttese jellemez néhol egész utcasort. Ez lenne a vidéki közízlés?-Aligha. Inkább a modern formalátás hiánya hozta létre azt a nyárspolgári külsőt. Pedig a parasztságnak, a falusi lakosságnak mindig is volt szépérzéke. Nem akarok példálózni a régi fehérre meszelt, nádtetős, tornácos házakkal, bár a tiszta, egyszerű formák korszerű alkalmazásával bizonyára nem jutott volna oda a faluépítés, ahol ma van. A szakemberek bíráló szavaival élve: „elcsúfítottuk az új falusi településeket, elterjedt a környezetszennyezés egy sajátos válfaja: az esztétikai szeny- nyezés”. PINCEGARZON A SZÜLŐKNEK? Sok házon ' észrevehető a „botcsinálta” építészek (magántervezők) keze: nem vették figyelembe a tájolást, a fénnyeltelítettséget, a családok összetételét, életformáját stb., mert saját, többségében koncepció nélküli, enyhén módosított terveket (utánzatokat) gyártanak sorozatban. A sátortetős tucattermelést szeretnék megakadályozni a megyei tanácsokon létrejött magántervezői szakértő bizottságok. Sajnos, azonban a szűrőn még így is épp elég formailag és műszakilag kifogásolható terv csúszik át, mivel az országos tervezői névjegyzékbe felvett magántervezők (mérnökök. technikusok) között akadnak gyengébb felkészült- ségűek, kiknek éppúgy engedélyük van a családi ház tervezéséhez, mint a magasabb kvalitású építészeknek. Nem ritka az sem, amikor maga az építtető ragaszkodik csökönyösen elképzeléseihez. Érthetetlen, már csak gazdasági szempontból is; egy leszigetelt alagsorú, négyzetes alapterületű szuterénos ház csaknem kétszer annyiba kerül, mint a mai építészeti elveknek megfelelő nyeregtetős, téglafalú, közmfűvesített, összkomfortos családi ház. Nem beszélve arról, hogy a kockaotthonok lakótérelosztása kevésbé variálható, tehát sok terület marad kihasználatlanül. Persze a „pincegarzonos” lakások elterjedésének gyakorlati oka van: általában az építtetők azért ragaszkodnak ’ehhez a szokványos formához, mert a felső szintet gyermekeiknek szánják, hogy 10—20 év múlva családalapításkor ne le- gvenek lakásgondjaik. A szülők meg visszavonulnak a szuterénbe, s öreg napjaikat vizes, egészségtelen lakásokban élhetik le. Holott lenne más megoldás is: külföldön — s most már egyre több községben felbukkan nálunk is — a családi házak szinte kivétel nélkül a padlástér kihasználásával épülnek. A magyar családok még idegenkednek a tetőtér-beépíté- ses lakásoktól. Oktalanul, mert lényegesen olcsóbb a szigetelt pincelakásnál, nem kell hozzá külön teherhordó szerkezet és minimális hő- szigeteléssel a téli-nyári lakhatósága is megoldható. Esztétikailag sem annyira zavaró, mint a földből kinyúló pinceablakok. 135 AJÁNLOTT TERV Egységet, rendet kellene teremteni a családiház-építkezésben. Számos rendelet, intézkedés próbálta szabályozni a családiház-tervezést az elmúlt húsz évben, őszintén szólva nem sok sikerrel. Talán az utóbbi években észlelhető némi javulás, de már a korábban megépült házakon segíteni akkor sem lehet. Senki nem kívánja, hogy típustervek szerint nőjenek fel az egykét szintes' hajlékok. tömeges megjelenésükkel egyhangúvá tennék, elszürkí- tenék a faluképet. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium országos pályázati kiírására beérkezett családiház-tervek leg jobbjaiból 135-öt tartalmaz az ajánlott tervgyűjtemény. Ebből bárki választhat, 800—900 forint értékben hozzájuthat az épülettervrajzokhoz, lényegesen olcsóbban, mintha magántervezőt' bízna meg elkészítésével. S emellett még időt is nyer, gyorsabban kapja kézbe az építési engedélyt. Természetesen a tervezői színvonalon sokat javítana még az is, ha az országos magántervezői névjegyzékből kizárnák a dilettánsokát, s minél több építészmérnököt foglalkoztatnának a falu házainak tervezésével. Arra a kérdésre, „hogyan lakunk ma falun?” egyértelmű a válasz: jobban is lakhatnánk. Igen, azért a pénzért, amit sok család erre áldozott, kényelmesebb, egészségesebb környezet is létrehozható lett volna. A községekben élők életformaváltásával még nincs mindenütt teljesen összhangban a korszerű otthonok kialakítása, melvet korunk embere megkíván. Az építész közvetlenül befolyásolhatja a család életmódját, szokásait, azzal, hogy emberre, szabott terveket készít, s a ház lakói akaratlanul rávezetődnek arra. hogy a lakás minden zugát használják, jól érezzék magukat otthonukban. A városiasodás, a falu és a város közötti különbség csökkentése — az úthálózat, a közlekedés, a kereskedelmi ellátás stb. feltételek mellett — lényegesen függ a lakásviszonyok alakulásától. Az évente felépülő lakások 40 százaléka a k.' zréci településeket gazdagítja. Jó lenne, ha ez a gazdagodás az elkövetkezendő nemzedékek szemében is szépnek és jónak látszana. Horváth Anita Emberségből feles A bajban mutatkozik meg, hogy mi lakozik az emberekben — ezt a példázatot na- gyonis gyakorlati, nemes tartalommal töltötték meg a csécsei lakosok.' Az előzmény egy hirtelen szerencsétlenséggel kezdődött: január 8-án leégett egy cigánycsalád szorgos munkával felépített' és berendezett lakása. — A lángra kapott olajkályhától felrobbant a gázpalack, majd téljesen kiégett a lakás, csak a csupasz falak maradtak — tájékoztatott Madlena József, az ecsegi közös tanács elnöke — Elpusztult mindén ingóság, bútor, de a lángok martaléka lett a nemrég levágott és a padláson tárolt felíüstölt disznó is. A szerencsétlenül járt Radies Dezső két gyermek édes- aoja, az állami építőipari vállalatnál dolgozik szigetelőként. Szorgalmas, becsületes, törekvő. embernek ismerik, munkája mellett pedig még a társadalmi tevékenységre is szakít idejéből. Kétségtelen, hogy ez is eszébe jut a csecsei embereknek, amikor az általános részvét mellett az áldozatvállalástól sem riadnak vissza. De kezdjük sorjában! Radies Dezsőnek szerencsére van biztosítása, a közös tanács elnöke pedig — élve a rendkívüli esetekre érvényes hatásköri lehetőségével — 4000 forintos gyorssegélyt utalt ki. Mindezt azonban megtetézi a lakosság, mintegy jelezve: mennyit ér a lakóhelyi közösség megszerzett bizalma. — A Hazafias Népfront községi bizottsága és a Vöröskereszt vezetősége közösen úgy döntött, hogy haladéktalanul a bajba jutottak segítségére siet —, hallottuk Madlena Józseftől. — Gyűjtést kezdeményeztek, s az elsősorban Forró Ferenc- né népfronttitkár és Fekete Istvánná vöröskeresztes vezetőségi tag nevéhez fűződő akció nagyon szép sikert hozott. A hét közepén Derecskéi Ferenc községi párttitkár arról tájékoztathatott, hogy a csécsei lakosság már több mint tízezer forintot ajánlott fel a szerencsétlenül járt családnak. Mit tehetünk mindehhez hozzá? Talán csak annyit, hogy a humanitás, az embertársaink iránti áldozatvállalás forintjai ezek. S, hogy ismét egy szólást idézzünk: kétszer ad, aki gyorsan ad. Ezt is szó szerint értették a csécseiek, emberségből jelesre vizsgázva. — k — Megkérdeztük: Mi lesz a bezárt üzletek sorsa Szécsényben? Szécsényben a Palóc Skála- Coop Áruház megnyitásával több üzletre kikerült a tábla: a bolt megszűnt. Szelcsik Páltól, a helyi ÁFÉSZ elnökétől érdeklődtünk, hogy mi lesz a bezárt üres helyiségek sorsa— A felszabadult, jelenleg üresen álló üzlethelyiségek jelentős része a jövőben is kereskedelmi célokat szolgál. Az a tervünk, hogy szaküzletek megnyitásával tovább szélesítjük az áruválasztékot, biztosítjuk a lakosság jobb, differenciáltabb áruellátását; tovább javítjuk a vásárlás kulturáltabb feltételeit. Ennek megfelelően a jelenleg üresen álló üzletek rövid időn belül átalakítva új áruféleségekkel várják a vásárlókat. Két ilyen üzletünk már be is kapcsolódott a nagyközség kereskedelmi hálózatába. A vas- és műszaki bolt helyén az edény- és porcelán-, valamint a nehéz fémáruk boltját nyitottuk meg. A Felszabadulás téri, volt élelmiszerboltunkban működik az üvegbeváltó. — Kérem, szóljon a je- lénleg még zárva tartó üzletek sorsáról! — A volt háztartási bolt helyén leértékelt iparcikkáruk között válogathatnak a vásárlók. Az áruház megnyitásával-a község belterületén több élelmiszerbolt is megszűnt. A lakosság kérte, hogy a cukrászda környéken nyissunk egy élelmiszerboltot. A rendőrség épülete mellett a volt rövid* és kötöttáruk boltját használjuk fel erre a célra. Ez az esti órákban és szombaton délután is nyitva lesz, amikor az áruházunk már zárva tart. Így ezzel a lakosságnak az a kérése is teljesül, hogy az említett időpontban a nagyközség belterületén élelmiszert lehessen vásárolni. Mindkét említett üzletünket januárban megnyitjuk. A megszűnt divatáruk boltjában, tekintettel a növekvő idegenforgalomra, helyi és Nógrád megyei jellegű és egyéb ajándéktárgyakat, képeslapokat hozunk forgalomba. Ez a helyiség szombaton délután és vasárnap is nyitva lesz. A volt ruházati boltba, közismert nevén, a kisáruházba költözik a jelenleg nehéz körülmények között működő kistermelők boltja. Az ő helyiségük pedig raktározási célokat szolgál. A tejbár melletti 23-as számú volt élelmiszerboltban különböző meleg ételeket árusítunk. Ez az üzletünk együttműködik a jelenlegi tejbárral. A tűztoronnyal szemben levő volt vegyes-élelmiszerboltot virág- és gyógynövények üzletévé alakítjuk át. Bizonyos átcsoportosítással. átszervezéssel lehetőségünk lesz a cukrászüzem bővítésére. Ez is igen fontos, hiszen a jelenlegi körülmények között az üzem csupán az igények hatvan százalékát tudja kielégí- teni. — Van-e jelenleg olyan szabad helyiség, amelynek jő- nőjéről még nem döntöttek? —. Igen. Egy-két ilyen helyiségünk sorsáról a nagyközségi tanáccsal közösen kell állást foglalnunk. (Sze) GELKÁ-s számvetés Stabil gárdával eredmények Már a második esztendeje, hogy számvetéskor elmondhatja a GELKA megyei ki- rendeltsége: a vártnál jobban sikerült az esztendő- Zökkenőmentesebb volt a tavalyi év is az előzőnél, s a kézzelfogható eredmények a jó munkát bizonyítják. Elmúlt évi munkája alapján 14,5 millió forintos árbevételre számít a GELKA. Előző évi árbevételüknél 17 szzázalékkal több ez az ősz* szeg, de a tervezettet is meghaladja öt százalékkal. Nyereségük is csaknem százezer forinttal tetézi az előirányzott 420 ezer forintot. Stabilizálódott végre a szervizek vezető gárdája, ugyanígy a szakmunkásgárda is. Bevált a zömmel tavaly kezdett gyakorlat, miszerint egyelőre a balassagyarmati és a pásztói szervizben öntevékenyen és szervezetten vesznek részt a képzésben a szakmunkások. Egy-egy új típus megjelenését követően a dokumentációk segítségével a legkiválóbb szakmunkások ismertetik meg a műszerészeket a szerkezettel, az adódható ja-' vitások elvégzésének módjával. A rendszeres és szervezett képzést idén a salgótarjáni szervizben is bevezetik. Az új gyártmányok forgalomba kerülése előtt a GELKA budapesti központi iskolája készíti fel több hetes tanfolyamokon a szerelőket. Ezen tavaly húszán vettek részt a megyéből- A jó eredmények elérését segítette a munkaverseny- mozgalom is. Tavaly hét brigád tett versenyfelajánlást, közülük öt közösség már megkapta a szocialista címet. A balassagyarmati szerviz brigádja pedig tavaly a Dolgozz hibátlanul! mozgalomba is benevezett. Csaknem egymillió forint értékű műszerekkel, berendezésekkel gyarapodott az elmúlt évben a GELKA megyei kirendeltsége. Az- ősz* szegnek mintegy felét a hagyományos GELKA-s tevékenység javítására fordították. Most már nem fordulhat elő olyan híradástechnikai jellegű javítási feladat, amit műszer hiányában ne tudnának elvégezni. Hosszabb távra megoldódtak a központi antennák javításával kapcsolatos gondok. Beszerezték az ehhez szükséges nyugatnémet gyártmányú Hirschmann antenna- jelmérőt, mely egyszerre méri a jelszintet és a kép minőségét. A színestelevíziók műszeres javításába a salgótarjáni és a balassagyarmati szerviz kapcsolódott be. (Színeskészüléket egyébként valamennyi szerviz fogad) A sztereokészülékek javítá- - sához szükséges sztereogene- rátorokat is beszerezték az elmúlt évben, s nemrégiben osztották szét a kiszállóműszerészeknek 15 hordozható kézi műszert. A javítások átlagos ideje hasonlóképpen az előző évihez —, tavaly három nap körül mozgott. Az idén a megyei kirendeltség 1—2 napra szeretné csökkenteni a várakozási időt. Bekapcsolódott a GELKA a közületeknek végzett szabványossági és érintésvédelmi vizsgálatokba is. Az idén már nemcsak a vizsgálatokat, hanem a szakemberek egy másik csoportja a szükséges javításokat is elvégzi. Ennek első lépéseit ‘tavaly megtették a GELKA-sok. A háztartási gépek javítását idén a rétsági és a szé- csényi fiókszervizekben is bevezetik. Az év második felében pedig megépül az új szécsényi fiókszerviz, melyen a belső szakipari munkákat végzik, s beruházási költsége megközelíti a másfél millió forintot. S, bizonyára örömmel veszik az ügyfelek azt is, hogy idén a délutáni műszakban több javítást vállalnak, gondolván azokra, akik csak a késő délutáni-esti órákban tartózkodnak otthon. „Kéményseprőt látok, szerencsét találok!” Ugyan, lei ne fogná meg a gombját és lesne körbe öregasszony, avagy állat után kutatva, ha a véletlen összehozza egy-egy kéményseprővel ? Van, aki — fontos esemény előtt állván,— még kezet rázni sem rest vele, hiszen a rossznyelvek szerint ez biztos szerencsét eredményez. — Boldog új évet! — halljuk mostanában ajtónk előtt a harsány, néha kissé borízű hangot. „Fáradjon be, mester” — invitálunk, s közben villámgyorsan számba vesszük aprópénzünket, és az otthon fellelhető itókákat. Húsz, harminc, ötven forintok csúsznak a fekete kézbe, a fekete zsebbe. No. nem' a seprésért, hiszen azért külön tarifa jár—, hanem csak úgy, babonából. Ki tudja, hátha jelent valami Síéményseprőjárás jót ez a januári kéményseprő? Persze vannak házak, ahol harmadszori csöngetésre sem nyitnak ájtót. Meglehet, nincsenek is otthon, dolgozik a család. Ám az is lehet, meg- neszelték, ki jön, s mi ügyben, s döntött a száraz mér*1 Iegelés,.:» inkább egy sepréssel kevesebb, de egy ötvenessel több a csaláidi kasszában. Üsse kő a babonát! Aztán, míg fülelünk, az is kiderül, hogy csak köszönteni jött a szaki, a kéményt ugyan nem söpörte ki, bár a szomszéd behívta, meg is vendégelte. Tehát: nem ■ veszítettünk semmit. Vagy talán mégis? Van azért kis szorongás odabenn, a lelkünk mélyén.' Hinnénlr a babonában? Néhány perccel nyolc előtt akadok össze Balassagyarmat két kéményseprőjével, Hideg Gyulával és Oszagyán Istvánnal. Kedélyesen baktatnak seprűikkel, fittyet hányva a mínuszokra, a jeges, csúszós utakra. — Szoktak új évet köszönteni ? — Hogyne! Naptárt is adunk a jókívánságok mellé, az az igazi. — Hát a seprés? — Megvan az is, megcsináljuk, itt van az ideje az első negyedévinek. Muszáj! — Borravalót kapnak-e? — Hát kérem — magyarázza Oszagyán István —, ahol az ember végigsöpri rendesen az egész évet, meg már több éve ő jár arra, ott odaadják azt a pár forintot. Elfogadjuk. — Az a baj — mérgelődik erre Hideg Gyula —, hogy több helyen már „levizitelt” valaki előttünk. Megyek, viszem a naptárt; boldog új évet! mondom, erre észreveszem, hogy ott a konyhafalon kitéve egy naptár. Valamelyik „kolléga” már járt itt, az hozta. Söpörni persze nem söpört, azt nekem hagyta. Most mondja meg! — Babonásak-e? — Ujjé! Egy cseppet sem. Elég az, ha más hisz benne, nem igaz? Indulnak tovább, hogy bekopogtassanak az első házba: — Boldog új évet! Azért megfogom a gombom ... — szirmai — Jó munkája elismeréseként kétszer kapott Kiváló dolgozó kitüntetést Máté István, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat lakatos csoportvezetője, aki a Szert Sándor nevét viselő szocialista brigád vezetője is. A tapasztalt szakember 10 esztendeje dolgozik a vállalatnál, értő mestere a gépeknek. (báb-)
