Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Nógrádi képzőművészek kiállítása hordók mértékadója A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága képzőművészeti gyűjteményéből válogatott, Szécsényben a Kubi- nyi Ferenc Múzeum kasznár- házában kiállított 43 mű (szobor, festmény és grafika) a megye képzőművészeti életének kialakulásáról, fejlődéséről ad számot. Ha áttekintjük a műveket, jelenlegi életünket láthatjuk a művészi sűrítés, az alkotói ítélet rostáján átszűrve. A kialakuló kép összetett és sokszínű, hasonlóan változó valóságunkhoz. A népművé* szét hagyományait, a pásztor- faragások egyszerű, nemes szépségét idézik és folytatják id. Szabó István, a régi paraszti életet bemutató szobrai (Disznóölés, Gerebenező). Megyénk ipari arculatára, a bánya sorsot meghatározó világára emlékszik bányatörténeti, sorozata, mely a kezdetektől napjainkig dokumentatív hűséggel örökíti meg a bányász munkáját. Indulásánál a népi formakincshez nyúl vissza Czinke Ferenc is, az ő keze alatt azonban átlényegülnek, mai tartalmakkal telítődnek az évszázados motívumok. Grafikái a hagyományait felelőtlenül elveszejtő, sorsára nem eléggé ügyelő embert figyelmeztetik történelmi felelősségére. Lapjai híven tükrözik politikai elkötelezettségét, művészi hitvallását társadalmunk mellett. Lóránt János az Alföld világát ötvözi nógrádi élményeivel. Festményein a tájnak is lelke van: felmutatja, a benne élő ember sorsát. Emberábrázolása szűkszavú, kemény és hiteles; figurái mindennapi életünk gondjaitól hajlott hátúak, de kifejezésükben, szikár kiállásukban érződik az emberi lét mélyebb értelmébe vetett hit (Raposka, Üj lakás). Talán az ő színvilága adja vissza leginkább a nógrádi táj párás, monokróm színvilágát, mely a szürkék ezer árnyalatait öleli fel. A tovatűnő paraszti élet nosztalgiája és nehéz hétköznapjai idéződnek fel Réti Zoltán és Farkas András képein. A paraszti élet átalakulásának, egy életforma végleges múltba tűnésének vallomásos dokumentumai: régi és új találkozik és keveredik hol békésen, hol ellentmondásoktól feszítetten alkotásaikon. Finom színvilágukkal emelkednek ki Iványi Ödön tájképei. Hibó Tamás lapjait társadalmi gondjainkat feszegető problémafelvetés, Szujó Zoltán rajzait groteszk hangvétel jellemzi. Mustó Jánost és Pataki Józsefet az épülő Salgótarján, gyors ütemben fejlődő ipari hátterünk ihlette a témához illő monumentális igényű alkotások létrehozására. Sajátos expresszív erejű megfogalmazásmód és felfokozott színvilág emeli ki Já- nossy Ferenc és Földi Péter olajképeit. Földi művészetének indíttatása az egyszerű paraszti világ, az élet körforgása — képeinek látszólag primér világa azonban áttételekben gazdag: állatfiguráiban általános emberi problémák öltenek formát. A megye szobrászreménysége az erdélyi születésű Tornay Endre, érzékeny érmeivel, lírai" mesefiguráival, szépen megmunkált felületeivel. Jelenleg a megyében élő ■ ■ Balettosok sikere Hazaérkezett első külföldi vendégszerepléséről a Győri Balett férfikara. A fiatal együttes a milánói Scálábari mutatkozott be, s Muszorgszkij Borisz Godunov című operájában működött közre. Az előadások visszhangjáról Markó Iván, az együttes vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Mint elmondta, az operát Jurij Ljubimov neves szovjet rendező állította színpadra. Ö kérte fel a győri együttest a közreműködésre. A nemzetközi produkcióban a győri balettosok Lucia Valénti'nivél, a kiváló tánc- és énekművésszel egy polonezt adtak elő. A közönség forrón ünnepelte a táncosokat és a megjelent kritikák is nagy elismeréssel szóltak a táncbetétről. Az egyik legnevesebb olasz zenekrifi- kus, Mario Paso azt írta, hogy a legszebb pillanatok egyike volt az előadásban a polonéz. A L’Unitá pedig a brilliáns jelzőt használta a produkcióval kapcsolatban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy több meghívást kapott. ■ egyebek között a milánói, nemzetközi balettfesztiválra. amelyet ez év júniusában rendeznek meg. Automatikus rendszer Környezetvédelmi és gazdaságossági okok indokolják, hogy a közeljövőben átalakítják a Nógrádi Szénbányák központjának fűtési rendszerét. Az eddigi kazánfűtés helyett bekapcsolódnak a városi távfűtési hálózatba. Az átala- k’’tás kiviteli tervei tavaly elkészültek. Olyan automatikus fűtési rendszert hoznak létre, amely alkalmazkodik a külső hőmérséklet változásaihoz. A fűtési mód átalakítása mintegy 1,2 millió forintba kerül. Miként Márkus István vállalati főenergetikus elmondotta. az átalakítási munka az idén kezdődik és be is fejeződik. 4 NÓGRÁD - 1980. január 16., szerda ] és alkotó művészeken kivül kortárs grafikánk egyik országosan is elismert mesterének: a pásztói születésű Csohány Kálmánnak néhány lapja is látható. Az ő művészete jól példázza, hogy Nógrád tájai, embereinek karaktere és belső világa meghatározó művészi élményt és témakincset adhat. A kiállítás — keresztmetszetigénnyel ugyan — teljes és pontos képet ad megyénk képzőművészeti alkotó tevékenységéről. A hosszabb idő óta itt élő és alkotó művészek valamennyi korszakából láthatunk egy-egy lapot; végigkísérhetjük motívumkincsük, kifejezési eszköztáruk változását, gazdagodását. Lehetőségünk nyílik a művészek összehasonlítására, közös és eltérő vonásaik, gondolatvonulataik felismerésére, elemzésére. Módunk nyílik az egyes alkotóutak eredményeinek összevetésére is, s ez a viszonyítás ösztönzőleg hathat képzőművészeinkre. Számadás ez a kiállítás nemcsak a művészek részéről, hanem a képzőművészet fejlődését befolyásoló művészeti i)-ányítók oldaláról is. /Képet ad a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága megyei gyűjtőköri tevékenységéről, hiszen a közgyűjtemény a legjobb lehetősége az utókorra hagyományozásnak; utódaink e gyűjtemény révén közelíthetik majd meg korunk művészetét. A kiállítás anyaga alapját képezi az új salgótarjáni múzeumban a megnyitáskor megrendezésre kerülő azonos című kiállításnak. K. E. Franciaországba utazik az Állami Népi Együttes Egyhetes franciaországi vendégszereplésre utazik a hét végén az Állami Népi Együttes. A magyar hónapok kulturális rendezvénysorozat részeként hat alkalommal mutatkoznak be a táncosok, énekesek és zenészek a francia közönség előtt, Nantes-be'n, Vannes-ben, Le Mans-ban, Brestben, Saint Etienne-ben és Monte Carlóban. Szinte hagyomány már, hogy a külföldi turnékon a világhírű Ecseri lakodalmas szerepel a repertoáron —nem lesz ez most sem másként. A programot azonban újabb keletű, úgynevezett virtuóz számokkal is kiegészítik. Az előadásokon 101 művész lép színpadra; tetemes mennyiségű kellékkel, több mint háromtonnányi ruhával és hangszerrel indulnak útra. Franciaországban az Állami Népi Együttest legutóbb 1974-ben a bresti közönség láthatta. Idei, újabb külföldi útjuk programja is körvonalazódott már, a tervek szerint májusban másfél hónapos turnéra Mexikóba és Dél-Amerikába látogatnak. A gönci hordó évszázadokon át űrmértékül szolgált országszerte, sőt még a határokon túl is — nem utolsósorban lengyel földön. De miért éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bizonyos, hogy a Hegyalja' borának fontos szerepe volt ebben! KUNZ, AZAZ KONRÁD Hegyalja ugyanannak a Zempléni-hegyvidéknek a keleti, lépcsős szegélye, amelynek nyugati, a Hernád felé ereszkedő peremíépcsője, a Dűlő- Ez utóbbi részen található Gönc, közel a szlovák határhoz. A XII. század közepén keletkezhetett, amikor az Abaújvártól délre eső vidékre németeket telepítettek, tíz falut alapítva, közöttük azt is, amelyik azután Gunch Kunch — egy ízben Kunczels- dorf, ami tán a Kunz, azaz Konrád névre utal — Gwnch, Gwncz stb. névalakban tűnt fel az oklevelekben, tizedfi- zetési lajstromokban. Éspedig először 1219-ben egy per kapcsán, amikor is négy gönci lakost tüzesvaspróbára Váradra idéztek. Kemény legények lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártatlannak találtattak! OPPIDUM NOSTRUM Vára is volt1 valaha Gönc-' nek, amely fontos helyen feküdt: a bortermő Hegyalját Kassával összekötő kereskedelmi úton. Ráadásul épp ott csatlakozott emebbe a Telkibánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király kolostort, s templomot alapított a pálos szerzeteseknek. Bizonyára volt mit a tejbe aprítaniuk a gönci polgároknak, hiszen Zsigmond király 1387- ben a minden ingó és ingatlan birtok hetedeként kivetett adó fejében ezer forintot és ötszáz hordó bort rótt ki a településre, de aztán „hű polgárainak, s vendégnépeinek” a bort elengedte. A következő század elején már mezőváros volt Gönc, mégpedig Kassa után a leg-, nagyobb Abaúj megyében- Mátyás király vámmentességet adományozva „oppidum nostrum”-nak, a „mi városunk”-nalt nevezte. Száz évvel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda helyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1640-ig. Ez idő alatt, a XVI. század végén volt Gönc papja Károli Gáspár, aki először fordította .magyarra a teljes bibliát, s több mint másfél évet töltött itt Szenczi Molnár Albert is, a zsoltárok fordítója. Később a sárospataki iskolának is otthont adott egy időre Gönc. Ez az idő — a XVII. század vége — azonban sok viszontagsággal, hadi pusztulással járt. De Gönc kiheverte. HÁNY ICCE EGY HORDÓ? S, amikor 1772-ben Mária Terézia urbáriuma megszabta a szolgáltatásokat, Göncre évi ezer forintot vetettek ki, s egyebek között —, ami számunkra érdekesebb kötelezték szüretkor száz szedőt állítani és. száz hordót lefuvarozni a Hegyaljára. A városka számos céhének mertew Uj magyar tájszótár Elkészült a- Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében az új magyar tájszótár első kötete, a nyomdában már az utolsó si-< mításokat végzik az A-tól D-ig terjedő könyvön. A tudományos könyvkiadás egyik nagy szenzációjának számító első kötet mintegy 30 ezer szócikket számlál, s tartalmazza mindazokat a segédleteket is, amelyek megköny- nyitik majd a négy kötetre tervezett szótár használatát, így a forrásjegyzéket, s a 24 szelvény térképmellékletet, 4000 földrajzi névvel. A szólások, a szóláshasonlatok és a közmondások az új magyar tájszótár anyagának legszínesebb fejezetei közé tartoznak. A gazdag magyar szólás- és közmondáskincsből azonban csak azok kerültek be a szótárba, amelyek egy-egy nyelvjárásra jellemzőek. A tudományos munkát, a szótárat négy, egyenként mintegy 130—150 ívet kitevő kötetben jelentetik meg, s ösz- szes'en 120 ezer szócikket közölnek majd. Már javában írják a második kötet anyagát, amelynek megjelenése 3—4 év múlva várható. Gönc határa — a hegyvidékre jellemző szénaszántással Egy felújított huszita ház rei a környező hegyek dongára való fájából készítették a híres gönci hordókat, amelyeknek űrtartalma országos mértékül is szolgált: a XVI- szásadban 480, a XVIII. században 180, a múlt századbán pedig 160 budai icce volt — így fogyott 407,24-ről 135,75 literre. Akit érdekel a híres hordók kisöccse, megtekintheti a múltjára sokat adó községben. Már sok éve ápolta e múltat egy kis falumúzeum a tanácsháznál. Azóta arról 1* értesülhettünk, hogy a hagyomány szerint huszita házak egyikét felújították. E régi polgárházak értékes emlékei Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régebbi tanúi is vannak. Mindenekelőtt a templom, amelynek barokk jegyei a renováláskor elfedett gótikus épületet rejtik. Kívüle vár- és kolostormaradványok is vannak a község területén. Németh Ferenc Vapcarov szellemében Nikola Vapcarovról, a bolgárok nagy költőjéről és a fasizmus elleni harc kommunista mártírjáról nemrég emlékezett meg a világ, születése 70. évfordulója alkalmából. A fiatalon, 33 éves korában a fasiszta kivégzőosztag golyóitól hősi halált halt Vapcarov hajdani harcostársai közül sokan élnek ma is. Közöttük a forradalmár költő legközelebbi hozzátartozója is: fivére, Borisz Vapcarov, Borisz Vapcarov részt vett a Boigár Munkáspárt Központi Bizottsága által a Bulgáriát megszállva tartó' német fasiszták elleni harcokban. Az ellenállás egyik katonai szervezője éppen a testvére, Nikola Vapcarov volt. Borisznak szerencséje volt, ő életben maradt. A felszabadulás után különböző pártmegbi- zatásokban tevékenykedett, majd a szabad Bulgária követeként működött, különböző országokban. Ma már nyugdíjas, de épp oly tevékeny, aktív, mint negyven éyveí ezelőtt. Sokat utazik a szocialista országokban, ahol még az antifasiszta mozgalomból sok ismerőse és barátja van, s gyakran tesz eleget különböző partizánszövet- ségak, antifasiszta szervezetek meghívásának, hogy beszámoljon a bolgár antifasiszta ellenállás hajdani tetteiről, a bolgár- hazafiak küzdelmeiről. Fivére születése évfordulójára egy több országba szóló meghívásnak tett eleget. Járt Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Lengyelországban és a közelmúltban Magyarországon is. Találkozott régi harcostársakkal és a legifjabbak- kal. az úttörőkkel is, részt vett a Nikola Vapcarov emlékére rendezett ünnepi gyűléseken, üléseken. Magyarországon a Bolgár Kulturális Központban találkozott úttörőkkel, diákfiatalokkal, s nekik beszélt a bolgár antifasiszta harcokról, valamint Nikola Vapcarovról, az emberek szabadságának kivívásáért életét feláldozó hősről, s a nagyszerű költőről, aki éppúgy élete utolsó percéig írta megrázó verseit, mint a fasizmus magyar költőáldozata, Radnóti Miklós. Borisz Vapcarov elmondotta, hogy a fivére elvesztése fölötti fájdalmat enyhíti az a tudat, hogy a mai szocialista Bulgária Vapcarov eszméinek szellemében fejlődik, s hogy mindaz megvalósult és megvalósulóban van, amiről ő annak idején álmodott, s amiért az életét áldozta. De ez az áldozat nemcsak a bolgár nép- 'nek szólt, hanem valamennyi szabadságszerető embernek; Hangsúlyozta: a mai fiatal nemzedékek mintha túlságosan csak történelemnek tekintenék a négy évtizede történteket. s mint ilyent, úgy fognák fel, mintha a régmúlt eseményeiről lenne szó. Holott ez az időszak nagyon is élő, s hem múlt még el a fasizmus fenyegető veszélye sem. A világon sok az erőszak, a terror, s az erőszak és a terror határos a fasizmussal. Sőt, a fasizmusnak lényegi vonása az erőszak, a terror, a pusztítás. Azoknak, akik átélték a nácizmus elleni harc dicső és véres napjait, kötelességük, hogy ébren tartsák a világ lelkiismeretét, s kötelességük, hogy a felnövő fiatal nemzedékeknek nem a történelem rideg betűi sze-' rint, hanem sánte élményszerű forrósággal adják át mindazt, amit átéltek, s amiért so- ka'n — köztük éppen Nikola Vapcarov — az életüket ál* dozták.
