Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Nógrádi képzőművészek kiállítása hordók mértékadója A Nógrád megyei Múzeu­mok Igazgatósága képzőmű­vészeti gyűjteményéből válo­gatott, Szécsényben a Kubi- nyi Ferenc Múzeum kasznár- házában kiállított 43 mű (szobor, festmény és grafika) a megye képzőművészeti éle­tének kialakulásáról, fejlődé­séről ad számot. Ha áttekintjük a műveket, jelenlegi életünket láthatjuk a művészi sűrítés, az alkotói ítélet rostáján átszűrve. A kialakuló kép összetett és sokszínű, hasonlóan változó valóságunkhoz. A népművé* szét hagyományait, a pásztor- faragások egyszerű, nemes szépségét idézik és folytatják id. Szabó István, a régi pa­raszti életet bemutató szob­rai (Disznóölés, Gerebenező). Megyénk ipari arculatára, a bánya sorsot meghatározó vi­lágára emlékszik bányatör­téneti, sorozata, mely a kez­detektől napjainkig doku­mentatív hűséggel örökíti meg a bányász munkáját. In­dulásánál a népi formakincs­hez nyúl vissza Czinke Fe­renc is, az ő keze alatt azon­ban átlényegülnek, mai tar­talmakkal telítődnek az év­százados motívumok. Grafi­kái a hagyományait felelőtle­nül elveszejtő, sorsára nem eléggé ügyelő embert figyel­meztetik történelmi felelős­ségére. Lapjai híven tükrö­zik politikai elkötelezettségét, művészi hitvallását társadal­munk mellett. Lóránt János az Alföld világát ötvözi nóg­rádi élményeivel. Festménye­in a tájnak is lelke van: fel­mutatja, a benne élő ember sorsát. Emberábrázolása szűk­szavú, kemény és hiteles; fi­gurái mindennapi életünk gondjaitól hajlott hátúak, de kifejezésükben, szikár kiállá­sukban érződik az emberi lét mélyebb értelmébe vetett hit (Raposka, Üj lakás). Talán az ő színvilága adja vissza leginkább a nógrádi táj pá­rás, monokróm színvilágát, mely a szürkék ezer árnya­latait öleli fel. A tovatűnő paraszti élet nosztalgiája és nehéz hétköznapjai idéződ­nek fel Réti Zoltán és Farkas András képein. A paraszti élet átalakulásának, egy élet­forma végleges múltba tűné­sének vallomásos dokumen­tumai: régi és új találkozik és keveredik hol békésen, hol ellentmondásoktól feszí­tetten alkotásaikon. Finom színvilágukkal emelkednek ki Iványi Ödön tájképei. Hibó Tamás lapjait társadalmi gondjainkat feszegető problé­mafelvetés, Szujó Zoltán raj­zait groteszk hangvétel jel­lemzi. Mustó Jánost és Pa­taki Józsefet az épülő Salgó­tarján, gyors ütemben fejlő­dő ipari hátterünk ihlette a témához illő monumentális igényű alkotások létrehozásá­ra. Sajátos expresszív erejű megfogalmazásmód és felfo­kozott színvilág emeli ki Já- nossy Ferenc és Földi Péter olajképeit. Földi művészeté­nek indíttatása az egyszerű paraszti világ, az élet kör­forgása — képeinek látszólag primér világa azonban átté­telekben gazdag: állatfigurái­ban általános emberi prob­lémák öltenek formát. A me­gye szobrászreménysége az erdélyi születésű Tornay Endre, érzékeny érmeivel, lí­rai" mesefiguráival, szépen megmunkált felületeivel. Jelenleg a megyében élő ■ ■ Balettosok sikere Hazaérkezett első külföldi vendégszerepléséről a Győri Balett férfikara. A fiatal együttes a milánói Scálábari mutatkozott be, s Muszorgsz­kij Borisz Godunov című operájában működött közre. Az előadások visszhangjáról Markó Iván, az együttes ve­zetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Mint elmond­ta, az operát Jurij Ljubimov neves szovjet rendező állítot­ta színpadra. Ö kérte fel a győri együttest a közreműkö­désre. A nemzetközi produk­cióban a győri balettosok Lu­cia Valénti'nivél, a kiváló tánc- és énekművésszel egy polonezt adtak elő. A közön­ség forrón ünnepelte a tán­cosokat és a megjelent kriti­kák is nagy elismeréssel szól­tak a táncbetétről. Az egyik legnevesebb olasz zenekrifi- kus, Mario Paso azt írta, hogy a legszebb pillanatok egyike volt az előadásban a polonéz. A L’Unitá pedig a brilliáns jelzőt használta a produkció­val kapcsolatban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy több meghívást ka­pott. ■ egyebek között a milá­nói, nemzetközi balettfeszti­válra. amelyet ez év júniusá­ban rendeznek meg. Automatikus rendszer Környezetvédelmi és gazda­ságossági okok indokolják, hogy a közeljövőben átalakít­ják a Nógrádi Szénbányák központjának fűtési rendsze­rét. Az eddigi kazánfűtés he­lyett bekapcsolódnak a városi távfűtési hálózatba. Az átala- k’’tás kiviteli tervei tavaly el­készültek. Olyan automatikus fűtési rendszert hoznak létre, amely alkalmazkodik a külső hőmérséklet változásaihoz. A fűtési mód átalakítása mint­egy 1,2 millió forintba kerül. Miként Márkus István válla­lati főenergetikus elmondot­ta. az átalakítási munka az idén kezdődik és be is fejező­dik. 4 NÓGRÁD - 1980. január 16., szerda ] és alkotó művészeken kivül kortárs grafikánk egyik or­szágosan is elismert meste­rének: a pásztói születésű Csohány Kálmánnak néhány lapja is látható. Az ő művé­szete jól példázza, hogy Nóg­rád tájai, embereinek karak­tere és belső világa megha­tározó művészi élményt és témakincset adhat. A kiállítás — keresztmet­szetigénnyel ugyan — tel­jes és pontos képet ad me­gyénk képzőművészeti alkotó tevékenységéről. A hosszabb idő óta itt élő és alkotó mű­vészek valamennyi korszaká­ból láthatunk egy-egy lapot; végigkísérhetjük motívum­kincsük, kifejezési eszköztá­ruk változását, gazdagodását. Lehetőségünk nyílik a művé­szek összehasonlítására, közös és eltérő vonásaik, gondolat­vonulataik felismerésére, elemzésére. Módunk nyílik az egyes alkotóutak eredménye­inek összevetésére is, s ez a viszonyítás ösztönzőleg hat­hat képzőművészeinkre. Számadás ez a kiállítás nemcsak a művészek részé­ről, hanem a képzőművészet fejlődését befolyásoló művé­szeti i)-ányítók oldaláról is. /Képet ad a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága me­gyei gyűjtőköri tevékenységé­ről, hiszen a közgyűjtemény a legjobb lehetősége az utó­korra hagyományozásnak; utódaink e gyűjtemény révén közelíthetik majd meg ko­runk művészetét. A kiállítás anyaga alapját képezi az új salgótarjáni múzeumban a megnyitáskor megrendezésre kerülő azonos című kiállí­tásnak. K. E. Franciaországba utazik az Állami Népi Együttes Egyhetes franciaországi vendégszereplésre utazik a hét végén az Állami Népi Együttes. A magyar hónapok kulturális rendezvénysorozat részeként hat alkalommal mutatkoznak be a táncosok, énekesek és zenészek a fran­cia közönség előtt, Nantes-be'n, Vannes-ben, Le Mans-ban, Brestben, Saint Etienne-ben és Monte Carlóban. Szinte hagyomány már, hogy a külföldi turnékon a világhírű Ecseri lakodalmas szerepel a repertoáron —nem lesz ez most sem másként. A programot azonban újabb ke­letű, úgynevezett virtuóz szá­mokkal is kiegészítik. Az elő­adásokon 101 művész lép színpadra; tetemes mennyisé­gű kellékkel, több mint há­romtonnányi ruhával és hangszerrel indulnak útra. Franciaországban az Álla­mi Népi Együttest legutóbb 1974-ben a bresti közönség láthatta. Idei, újabb külföldi útjuk programja is körvonalazódott már, a tervek szerint május­ban másfél hónapos turnéra Mexikóba és Dél-Amerikába látogatnak. A gönci hordó évszázado­kon át űrmértékül szolgált országszerte, sőt még a hatá­rokon túl is — nem utolsó­sorban lengyel földön. De mi­ért éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bi­zonyos, hogy a Hegyalja' bo­rának fontos szerepe volt eb­ben! KUNZ, AZAZ KONRÁD Hegyalja ugyanannak a Zempléni-hegyvidéknek a ke­leti, lépcsős szegélye, amely­nek nyugati, a Hernád felé ereszkedő peremíépcsője, a Dűlő- Ez utóbbi részen talál­ható Gönc, közel a szlovák határhoz. A XII. század kö­zepén keletkezhetett, amikor az Abaújvártól délre eső vi­dékre németeket telepítettek, tíz falut alapítva, közöttük azt is, amelyik azután Gunch Kunch — egy ízben Kunczels- dorf, ami tán a Kunz, azaz Konrád névre utal — Gwnch, Gwncz stb. névalakban tűnt fel az oklevelekben, tizedfi- zetési lajstromokban. Éspedig először 1219-ben egy per kap­csán, amikor is négy gönci la­kost tüzesvaspróbára Várad­ra idéztek. Kemény legények lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártatlan­nak találtattak! OPPIDUM NOSTRUM Vára is volt1 valaha Gönc-' nek, amely fontos helyen feküdt: a bortermő Hegyalját Kassával összekötő kereske­delmi úton. Ráadásul épp ott csatlakozott emebbe a Telki­bánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király ko­lostort, s templomot alapított a pálos szerzeteseknek. Bizo­nyára volt mit a tejbe aprí­taniuk a gönci polgároknak, hiszen Zsigmond király 1387- ben a minden ingó és ingat­lan birtok hetedeként kive­tett adó fejében ezer forin­tot és ötszáz hordó bort rótt ki a településre, de aztán „hű polgárainak, s vendégnépei­nek” a bort elengedte. A következő század elején már mezőváros volt Gönc, mégpedig Kassa után a leg-, nagyobb Abaúj megyében- Mátyás király vámmentessé­get adományozva „oppidum nostrum”-nak, a „mi váro­sunk”-nalt nevezte. Száz év­vel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda he­lyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1640-ig. Ez idő alatt, a XVI. század vé­gén volt Gönc papja Károli Gáspár, aki először fordította .magyarra a teljes bibliát, s több mint másfél évet töltött itt Szenczi Molnár Albert is, a zsoltárok fordítója. Később a sárospataki iskolának is otthont adott egy időre Gönc. Ez az idő — a XVII. század vége — azonban sok viszon­tagsággal, hadi pusztulással járt. De Gönc kiheverte. HÁNY ICCE EGY HORDÓ? S, amikor 1772-ben Mária Terézia urbáriuma megszab­ta a szolgáltatásokat, Göncre évi ezer forintot vetettek ki, s egyebek között —, ami szá­munkra érdekesebb köte­lezték szüretkor száz szedőt állítani és. száz hordót lefu­varozni a Hegyaljára. A vá­roska számos céhének merte­w Uj magyar tájszótár Elkészült a- Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetében az új ma­gyar tájszótár első kötete, a nyomdában már az utolsó si-< mításokat végzik az A-tól D-ig terjedő könyvön. A tudományos könyvkiadás egyik nagy szenzációjának számító első kötet mintegy 30 ezer szócikket számlál, s tar­talmazza mindazokat a segéd­leteket is, amelyek megköny- nyitik majd a négy kötetre tervezett szótár használatát, így a forrásjegyzéket, s a 24 szelvény térképmellékletet, 4000 földrajzi névvel. A szólások, a szóláshason­latok és a közmondások az új magyar tájszótár anyagának legszínesebb fejezetei közé tartoznak. A gazdag magyar szólás- és közmondáskincs­ből azonban csak azok kerül­tek be a szótárba, amelyek egy-egy nyelvjárásra jellem­zőek. A tudományos munkát, a szótárat négy, egyenként mint­egy 130—150 ívet kitevő kö­tetben jelentetik meg, s ösz- szes'en 120 ezer szócikket kö­zölnek majd. Már javában írják a második kötet anya­gát, amelynek megjelenése 3—4 év múlva várható. Gönc határa — a hegyvidékre jellemző szénaszántás­sal Egy felújított huszita ház rei a környező hegyek don­gára való fájából készítették a híres gönci hordókat, ame­lyeknek űrtartalma országos mértékül is szolgált: a XVI- szásadban 480, a XVIII. szá­zadban 180, a múlt századbán pedig 160 budai icce volt — így fogyott 407,24-ről 135,75 literre. Akit érdekel a híres hor­dók kisöccse, megtekintheti a múltjára sokat adó község­ben. Már sok éve ápolta e múltat egy kis falumúzeum a tanácsháznál. Azóta arról 1* értesülhettünk, hogy a ha­gyomány szerint huszita há­zak egyikét felújították. E régi polgárházak értékes em­lékei Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régebbi tanúi is vannak. Mindenekelőtt a templom, amelynek barokk jegyei a renováláskor elfedett gótikus épületet rejtik. Kívüle vár- és kolostormaradványok is van­nak a község területén. Németh Ferenc Vapcarov szellemében Nikola Vapcarovról, a bol­gárok nagy költőjéről és a fa­sizmus elleni harc kommunis­ta mártírjáról nemrég emlé­kezett meg a világ, születése 70. évfordulója alkalmából. A fiatalon, 33 éves korában a fasiszta kivégzőosztag golyói­tól hősi halált halt Vapcarov hajdani harcostársai közül sokan élnek ma is. Közöttük a forradalmár költő legköze­lebbi hozzátartozója is: fivé­re, Borisz Vapcarov, Borisz Vapcarov részt vett a Boigár Munkáspárt Központi Bizottsága által a Bulgáriát megszállva tartó' német fa­siszták elleni harcokban. Az ellenállás egyik katonai szer­vezője éppen a testvére, Ni­kola Vapcarov volt. Borisz­nak szerencséje volt, ő élet­ben maradt. A felszabadulás után különböző pártmegbi- zatásokban tevékenykedett, majd a szabad Bulgária kö­veteként működött, különbö­ző országokban. Ma már nyugdíjas, de épp oly tevé­keny, aktív, mint negyven éyveí ezelőtt. Sokat utazik a szocialista országokban, ahol még az antifasiszta mozga­lomból sok ismerőse és ba­rátja van, s gyakran tesz ele­get különböző partizánszövet- ségak, antifasiszta szerveze­tek meghívásának, hogy be­számoljon a bolgár antifasisz­ta ellenállás hajdani tetteiről, a bolgár- hazafiak küzdelmei­ről. Fivére születése évforduló­jára egy több országba szóló meghívásnak tett eleget. Járt Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban, Lengyelországban és a közelmúltban Magyarorszá­gon is. Találkozott régi har­costársakkal és a legifjabbak- kal. az úttörőkkel is, részt vett a Nikola Vapcarov emlékére rendezett ünnepi gyűléseken, üléseken. Magyarországon a Bolgár Kulturális Központban talál­kozott úttörőkkel, diákfiata­lokkal, s nekik beszélt a bol­gár antifasiszta harcokról, va­lamint Nikola Vapcarovról, az emberek szabadságának ki­vívásáért életét feláldozó hősről, s a nagyszerű költő­ről, aki éppúgy élete utolsó percéig írta megrázó verseit, mint a fasizmus magyar köl­tőáldozata, Radnóti Miklós. Borisz Vapcarov elmondot­ta, hogy a fivére elvesztése fölötti fájdalmat enyhíti az a tudat, hogy a mai szocialista Bulgária Vapcarov eszméinek szellemében fejlődik, s hogy mindaz megvalósult és meg­valósulóban van, amiről ő an­nak idején álmodott, s ami­ért az életét áldozta. De ez az áldozat nemcsak a bolgár nép- 'nek szólt, hanem valamennyi szabadságszerető embernek; Hangsúlyozta: a mai fiatal nemzedékek mintha túlságo­san csak történelemnek te­kintenék a négy évtizede tör­ténteket. s mint ilyent, úgy fognák fel, mintha a régmúlt eseményeiről lenne szó. Ho­lott ez az időszak nagyon is élő, s hem múlt még el a fasizmus fenyegető veszélye sem. A világon sok az erő­szak, a terror, s az erőszak és a terror határos a fasizmus­sal. Sőt, a fasizmusnak lé­nyegi vonása az erőszak, a terror, a pusztítás. Azoknak, akik átélték a nácizmus elle­ni harc dicső és véres napja­it, kötelességük, hogy ébren tartsák a világ lelkiismeretét, s kötelességük, hogy a felnö­vő fiatal nemzedékeknek nem a történelem rideg betűi sze-' rint, hanem sánte élménysze­rű forrósággal adják át mind­azt, amit átéltek, s amiért so- ka'n — köztük éppen Nikola Vapcarov — az életüket ál* dozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom