Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
A pásztói szövetkezet gépjavító csarnokában a soros munkákat végzik a szakemberek. Szálkái József és Oláh Gyula a markoló-rakodó gépet javítja Pásztói gazdák ™ a gazdaságosságért Fóliában vermelik a kukoricát Naprakész piaclátás Az űj esztendő legelején járva a krónikás csupán villámjelentést adhat arról, miként sikerült az óesztendei gazdasági év például a pásztói Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A végső, összesítő adatok, az elmúlt év teljes termelési értékének megállapítása ezekben a napokban történik mindenütt, ahol a gazdaságosság mérlegelése nem csupán a rend kedvéért, hánem a tisztánlátás érdekében kötelező feladat. Dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke az új esztendő első napjaiban is egészen pontos — igaz, elsősorban a részletekre vonatkozó — számításokkal rendelkezik. A szövetkezet gé. pi adatfeldolgozása révén szinte naprakészen ismerhetik az ágazatok legfontosabb gazdasági mutatóit. Látják azokat az összefüggéseket, amelyek egy nehéz esztendő valamerinyi közös erőfeszítése nyomán végül is kedvező képet rajzolnak elénk. — Közismerten nehéz esztendő van mögöttünk — mondja az elnök —, hiszen jelentős, ötmillió nagyságrendű értékkiesés keletkezett szövetkezetünkben a búza-, az árpa- és a mustármagtermesztésben. Szövetkezetünk dolgozói tavaly július 24-én csatlakoztak a felszabadulás 35. évfordulója és a párt XII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett országos munkaver- seny-felhíváshoz. Az ágazati értekezletet, beszámolót is felhasználva, az aratás utáni napokban azt is meghatározhattuk: milyen irányban kell a munkaverseny lendületét felhasználva gyorsan és hatékonyan előrelépnünk. A növénytermesztési ágazatban keletkezett ötmilliós hátránnyal nehezítve ugyan mi más is lehetett a legközvetlenebb cél, mi út a kritikus helyzetben azokon a pontokon nagyobb hatékonyságra törekedni, ahol ez lehetséges. A közög akarat így tűzött ki újabb közeli célokat a szövetkezet’további ágazataiban dolgozóknak. A szövetkezét közismert az állattenyésztésben, tejtermelésben elért kiváló eredményei alapján is. Erről így szólhat a részeredmények birtokában dr. Bencze Barna: — Csupán egyetlen pontot kiemelve,' amely azonban mindennel összefüggésben áll ebben az ágazatban — a kongresszusi verseny cselekvési programjában meghatároztuk, hogy a tejnövekményben, a literenkénti prémium, tehát a gazdaságosabb termelés érdekében, a nyereség növelésében elérjük a hetven fillér összegű megtakarítást. Nos, a legfrissebb adatok bizonyítják, hogy valamennyi körülmény, belső lehetőség kihasználásával megközelítőleg nyolcvan fillér prémiumot ért el kollektívánk egy-egy liter tej előállítási, költségeit, a hatékonyságot tekintve. EhKongresszusi versenyben hez számítható még a szokásos tejár-kiegészítés, így literenként mintegy másfél forint nyereségnövelő eredményt sikerült elérni, ami nagyon jelentős összeg, s ezt az idén tovább szeretnénk fokozni. Az ágazat nyereségét növelte az előhasú üszők tenyésztésében és értékesítésé, ben a tervezettnél jobb eredmények elérése. Az eredetileg tervezettnél több, összesen száz üszővel jelentkezhettünk a piacon, ennek jó részét, pontosabban éppen a felét el is szállították. Ügy tűnik, az állattenyésztésben, a tejtermelésben elért milliós nagyságrendű nyereség és a többi ágazat hasonlóan jó eredménye megfelel ánnak a gazdaságpolitikai elvnek, hogy egy-egy gazdasági egység eredményeit elsősorban és kizárólagosan ahhoz .kell mérni —, miként használta ki saját lehetőségeit! A pásztói termelőszövetkezet gazdái ennék megfelelően törekedtek az ötmilliós hátrány csökkentésére, például a szőlőtermesztésben. — A szőlő- és gyümölcstermesztési ágazatban is sikerült jelentős eredményt elérni — mondja az elnök. — Szép volt a szőlő, ezért a piac nagyon aktív figyelésével a csemegeszőlő szedését és értékesítését folyamatosan, valamen'nyi belső lehetőségünket jól kihasználva és hát bizony nem is éppen kockázatmentesen végeztük. Ilyenformán a különböző értékesítési csatornákon és saját eladás révén,’ tavaly a szőlőtermésünk java csemegeszőlő-, ként, fogyasztásra került. A tervezett tíz vagon helyett ennek éppen a háromszorosát értékesítettük ebben a formá- bán. Ezzel több mint egymillió forint többletnyereséget Sikerült elérni. Valamennyi ágazat rendkívül intenzíven kereste a munkában, a gazdaságosság elérésében, a szervezettség ja* vitásában kétségtelenül meglevő belső lehetőségeket. A Korszerű autóbusszal szállítja a szövetkezet a munkásokat. A téli hetek arra is alkalmasak, hogy a gépkocsi karbantartását elvégezzék. A lengéscsillapítót szereli Győri Pál és Yass Gábor. — kép: kulcsár — melléküzemági termelésben energia- és anyagtakarékos megoldásokat alkalmaznak a műanyagosok; tízezer helyett húszezer köbméter kitermelését végezték el a sóderral fog. lalkozók; a szövetkezet „nehéztüzérsége”, ß gépüzemiek eredményei valamennyi ágazat nyereséges munkáját segítették. így gyűltek azok a milliók, félmilliók, amelyek a hátrányt előnnyé fordíthatták. Rendkívül figyelemre méltó, az az eredmény, amelyet a kukorica újszerű, Nógrádban egyedül itt alkalmazott tárolási módszerével elért a pásztói termelőszövetkezet.- A megtermelt kukorica nagy részét nem szárítják, s ezzel nagyon jelentős önköltségcsökkentő eredményt értek el. A csávolyi módszer átvételében úttörő pásztói gazdák a kukoricát 20—25 vagonos vermekben, fóliával bélelt (és megtöltésük után gondosan betakart) hatalmas gödrökben tárolják. Mindezt közvetlenül az istállók közelében. A tapasztalatok rendkívül jók: a takarmány megőrzi — tökéletes konzervál ási feltételeit mellett — valamennyi hasznos tulajdonságát, ugyanakkor jelentős ősz- szegek takaríthatok meg a szárítás elhagyásával. A módszer alkalmazásával a pásztóiak a termelési értékben egyedül ezzel a módszerrel a tervezett mintegy félmillió forint helyett — másfél millió forint nyereséget értek el! TPL .titimm'iiimmiiiifiiinniti S ajnos, bármily kellemetlen is, vezetéknevét vagy háromszor kérdezem vissza, mire hibátlanul vethetem papírra: — Igen, Tonhauser... Ton- hauser István — néz rám, s cseppet sem csodálkozik rossz fülhallásomon. Ritka név az övé. — Itt a gyárban megszokták már, maga meg, gondolom, nem sok hasonló nevűvel találkozott — kapirgálja olajos körmével az asztal lapját, mintha elnézést kérne ... Olajos az arca is, mert egy esztergályosnak nem jut .ideje minden egyes fogás után kezet mosni, a lecsorduló verejtéket pedig csak-csak le kell törölni az ember homlokáról. De ki ad erre a „szépséghibára . . — Hajtani kell, keményen, az idén. Persze, így volt ez már tavaly, meg annak előtte is. Kevesen vagyunk, a munka pedig sürget és — mi nem akarjuk, hogy bárhonnan szó érje a ház elejét. Mi egy ilyen i brigád vagyunk. ; Romhányban. a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyárának Widénta , gyáregységében nem tudnak náluknál különb teljesítményeket elért csapatról szót ejteni. — Kemény gyerekek — mondja róluk, -jellemzésként a telepvezető. — Tényleg? — kérdem a brigádvezetőt, „a Tonhausert”. Idehaza — fele áron Új magyar ipari termék a nagy átmérőjű hajlított csőív Költséges tőkésimport helyett — • hazai vállalatok együttműködésével — négyöt-hat és hétszáz milliméter átmérőjű csőívek gyártását kezdték meg a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyáregységében, amelyeket a szovjet exportra szállított golyós- kalibrálókhoz és az épülő paksi atomerőmű csőrendszeréhez használnak fel. A hazai gyártmány semmivel sem rosszabb az importtermék minőségénél, teherbírásánál, de fele annyiba sem kerül. Abban a hitben, hogy a magyar ipar nem képes nagy átmérőjű hajlított csőíveket gyártani, az ilyen igényeket eddig importból elégítették ki. így volt ez a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárában is, ahol például az úgynevezett golyóskalibráló berendezéshez az NSZK-ból importáltak hajlított csövet. Ezeket a csőíveket általában két darabból sajtolják, majd össze- hegesztik. Precíz szerszám, nagy teljesítményű présgépek, kiváló hegesztők kellenek hozzá — és eddig egyszerűbbnek tűnt a csőívet dollárért, márkáért importálni. Számolni a VEGYÉPSZER szakemberei akkor kezdtek, amikor bekapcsolódtak a paksi atomerőmű kivitelezésébe, amelynek csőrendszeréhez három- és fél ezer olyan csőívre van szükség, amelyből egy-egy darab ára két- háromezer nyugatnémet márka, s a nagyobb átmérőjű csövekért még ennél is többet kérnek. Van egy másik eljárás is: a csőívet „össze lehet hozni” szegmensekből — szelvényekből — is. Csakhogy egy darab ötszáz milliméter átmérőjű csőív ilyetén való előállításához mintegy hétméternyi különleges hegesztett varratra van szükség, amely a legszigorúbb műszeres ellenőrzéseket és nyomáspróbákat is kiállja. Hegesztője, aki ilyen varrat készítésére képes, van a salgótarjáni gyárnak, de ha még- annyian volnának sem lennének elegen az ütemes termeléshez, szállításhoz. Keresték a megoldást. És akkor kiderült, hogy a Ganz-MÁVAG budapesti gyárának van olyan sajtológépe, néhány csőmérethez szerszáma is, amelyen a „paksi” csőívek egyike-má- sika máris gyártható, a hiányzó méretekhez pedig a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben készítettek és készítenek szerszámot. A VEGYÉPSZER vezetői beszerezték az illetékes tudományos intézet bizonyítványát is: kitűnt, hogy a hazai hajlítású, hegesztésű csőív az előírt nyomásnak sokszorosát kibírja: sikerrel járt a próba- gyártás is. Ami a gazdaságosságot illeti, már említettük, hogy a három magyar vállalat együttműködésével létrehozott, lényegében új magyar termék — forintba átszámolva — a felébe sem kerül, mint az NSZK import, ráadásul a magyar gyártmányú csőívek iránt máris érdeklődés nyilvánul nemcsak a hazai felhasználók — vízművek, távfűtőművek és más vállalatok, de a VEGYÉPSZER szovjet megrendelői részéről is. A MÁV tájékoztatója Kötelező a helyjegy a Polónián A MÁV értesíti a Magyar- országról Lengyelországba és onnan visszautazni szándékozókat, hogy a lengyel vasút valamennyi nemzetközi vonaton alkalmazza a kötelező helybiztosítást. A vonatokra Lengyelország területén ülőhelyre szóló helyjegy, háló-, vagy fekvőkocsijegy nélkül felszállni nem szabad. A lengyel vasút a helyjegy nélkül felszállókat saját szabályozása szerint — állampolgárságra való tekintet nélkül — megbírságolja, s a vonatról esetleg leszállítja. Ezért a MÁV kéri az utazóközönséget, hogy a kellemetlenségek elkerülése érdekében a Lengyelországból visszautazáshoz is még az elindulás előtt a MÁV nemzetközi irodáknál elővételben biztosítsák a szükséges helyeket. Február 1-től egyébként a Magyarországról Lengyelországba közlekedő Polónia expresszvon atra is kötelező a helyjegy. Ügyészi vizsgálat a tsz-ekben Gazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt kiemelt témakörben szerepel a mezőgazdasági jogalkalmazás azoknak a törvényességi vizsgálatoknak a programjában, amelyeket, az első fél évben végeztet el a Legfőbb Ügyészség. Tudósítónknak elmondták, hogy két vizsgálattal keresnek választ arra, miért keletkezik gyakran bírósági ügy a termékértékesítési szerződésekből, illetve hogyan intéződnek a tagsági viták, Az első téma hátteréhez tartozik, hogy a gazdálkodó szervezetek egymásközti kapcsolatteremtése, együttműködésük szervezése és megvalósítása gazdasági szerződésekkel történik. A mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és értékesítéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek együttműködésének jogi eszköze a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés A jogalkalmazási gyakorlatban számos olyan jelenséggel lehet találkozni, amely kedvezőtlenül befolyásolja, sérti valamelyik szerződő fél gazdasági érdekeit, Előfordul például, hogy a gazdálkodó szerv monopol- helyzetét kihasználva egyoldalú előnyt biztosító, a másik fél érdekeit sértő szerződési feltételeket kőt ki, vagy egyszerűen nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, s ezzel mind a szerződő partnerének, mind a népgazdaságnak kárt okoz. Az ügyészi vizsgálattal — amelynek során 11 megyéből összegyűjtik a szerződési fegyelem helyzetével és alakulásával kapcsolatos lényeges adatokat — az a cél, hogy a kedvezőtlen jelenségek visz- szaszorítására kezdeményezzenek a szerződési fegyelmet erősítő és a további jogalkalmazási gyakorlatot javító intézkedéseket. Minden megyében felülvizsgálják a főügyészségek a termelőszövétkezeteknél a tagsági viták intézésének gyakorlatát, illetőleg törvényességét. Elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok munkájára kíváncsiak: a tagok ügyeinek intézésekor vajon mindenben a törvényes előírásoknak és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelően járnak-e el? A vizsgálatot kiterjesztik egyebek között a fegyelmi, a kártérítési ügyekkel, a tagsági viszony keletkezesével és megszűnésével, a munka díjazásával, a háztáji gazdasággal, a segély- lyel kapcsolatos tagsági vitákra. lltmiHlIflIllfHIKIIIIIIItMlimillllllllllllNllllllllllllllllllllliHIIIIIMHIIHMMMIinnmHIIMMIIIHtlIM) A brigád élén — Hát... sok dolgunk akad. Kilencen voltunk, de nemrégiben ketten bevonultak katonának, úgyhogy, nagyon meg kell nyomni a gombot. Mert lassan-lassan úgy leszünk, hogy több a munka, mint az ember. Ez pedig nem biztosítja, hogy minden kérésnek úgy, ahogy mi magunk szeretnénk, eleget tudjunk tenni. Két szakember hiányát megérzi ilyen kis létszámú gárda. — És nincs utánpótlás?' — Lett volna egy, aki szívesen jött volna hozzánk, de aztán 'a munkaközvetítő a másik gyárba irányította. Állítólag ott nagyobb szükség volt rá. A fene tudja . . . Igaz, most még bírjuk a strapát, hisz’ fiatalok vagyunk, nem is panaszkodunk, mert szeretünk dolgozni mindannyian, 'de gondolni kell a későbbre is. Tudja, az ifjúsági brigádból is könnyen lesz felnőttcsapat.. úgy szaladnak az évek. Ezt mondja, bár hol vannak még ők ettől! Legöregebbjük, Csomó András mindössze harmincegy esztendős, a legifjabb közöttük a tizenkilencediket éppen csak betöltött Pipó János és a brigádvezető is 1951-es születésű. Van hát idejük, hogy az idő gyors múlásáról meditáljanak... — Hát, van, de tudja, a munka... Igen, most ők, heten állítják össze azokat a gyártáshoz nélkülözhetetlenül szükséges szerszámokat, végzik a téemkámunkát, csinálnak gépeket, berendezéseket, melyekből — ha nem sikeredne az. . ami kell — „betarthatnának” a “tervek teljesítésének. — Nagy a felelősségünk — bizonygatja Tonhauser István. — De szerencsénk, hogy ki tudjuk itt élni magunkat a szakmánk bármelyikében. Hiszen az esztergályos is, ha kell, odaáll a marógép mellé, a gyaluhoz, a köszörűs is tud fúrni, esztergálni. Minden gépen mindegyikőnk „otthon van”, úgyhogy nem rezelünk be semmitől. Igaz, néha mór gunk egy kicsit, de szerintem ez csak az ifjúi hév levezetése ... Aztán minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Komolyan, megfontoltan beszél a fiatalember, hosszan elgondolkodva! Kérdem tőle: — Mindig ilyen? ... Nem a brigádvezetői tisztség, meg a párttagság és a családapaság tett ilyenné. Én — ez vagyok. S ennek örülök. Megfontolt, tiszta fejjel kevesebb hibát véthet az ember. — Pedig az itt, maguknál nemigen lehet. Hiszen szerszámaik pontosságán múlik a nagy szériájú termékek minősége. —- Valóban. Szerencsére, mindig észnél vagyunk, s néha pluszidőt is hajlandók vagyunk a sikerre áldozni. — S ezt kellőképp honorálják? — Nem panaszkodhatunk a pénzre. Régebben ugyan voltak gyenge fizetések, de mostanra már úgy-ahogy mindenki elégedett. Ahogy telnek az évek, úgy lesz jobb mindenkinek: a gyárnak, nekünk is. Elgondolkodik, s nekidől félkönyékkel a Vörös Proletár gyárban készült esztergának. — /Szép, új. Most kapták? — ...Ideje volt! S jött még egy pár más masina is. Reméljük, kevesebb lesz a gep- meghibásodásokból kieső munkaidő, többet tudunk dolgozni. És ez fontos. A József Attila Szocialista Brigád vezetője Kétbo- donyból buszozik Rom- hányba, a többiek Érsekvad- kertről, Diósjenőről járnak dolgozni. Azt mondják: mindennap, jókedvvel.. Karácsony György 1 NÓGRÁD — 1980. január 16., szerda
