Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

' A VÜóo nroletónai eqvesűfjefekl NOGRAD ÁZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF., 12. SZÁM ARA: 1,20 FORIN1 1980. JANUÁR 16. SZERDA Középtávú fejlesztési program készül Az idegenforgalomról tanácskozóit a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. Többek között megvitatta a Nóg­rádi megyei Idegenforgalmi Hivatal tevékenységét, Szert Sándorné hivatalvezető előterjesztésében. A testület az el­múlt években több alkalommal is foglalkozott a megye ide­genforgalmának helyzetével, fejlesztésének lehetőségeivel. A törődés mindenképpen indokolt,« hiszen a megye természeti adottságai, műemlékei, történelmi értékei a hazai és a kül­földi turizmusnak egyaránt kedveznek. A négy határátkelő- helyen évente mintegy három és fél millió utas fordul meg. Az előterjesztés, a vita résztvevői egyaránt azt erősí­tették — többek között Pász­tor Lászlóné dr., az Országos Idegenforgalmi Hivatal osz­tályvezető-helyettese —, hogy az idegenforgalmi hivatal egy­re eredményesebben tevékeny­kedik megyénk természeti, történelmi értékeinek feltárá­sában, hasznosításában, az idegenforgalom fellendítésé­ben. Az elmúlt öt év alatt mintegy 25 millió forint érté­kű beruházás valósult meg — mintegy öt és fél millió á hi­vatal saját beruházása —, amely az idegenforgalom fel­tételeinek javítását szolgálja. Különösen Hollókőn és a Du- na-kanyar Nógrád megyei te­rületének fejlesztésében tör­tént jelentős előrelépés. Holló­kőn új turistaházak, Bánkon motel létesült, Diósjenőn pe­dig folyamatban van a 350 férőhelyes kemping kialakítá­sa. Az elmúlt négy év alatt az idegenforgalmi hivatal mint­egy 150 új szálláshelyet léte­sített, igaz, ugyanakkor Ereszt - y(ínyben bezárták az életve­szélyessé vált turistaszálláso­kat. Szélesedett, a fizetőven- dég-szolgálat, s új utak, autó­parkolók, parkerdők alakul­tak ki központi és megyei tá­mogatással. A végrehajtó bizottság ülé­sén azonban arról is szó esett — Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Illés Miklós, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, Fekete Nándor, a Salgótarjáni váro­si Tanács elnöke, Herencsényi József, a megyei tanács el­nökhelyettese mondtak erről véleményt —, hogy a megyei idegenforgalmi hivatalnak mindeddig nem sikerült ki­használnia azokat a lehetősé­geket, amelyeket a megye ter­mészeti adottságai, műemlékei, történelmi nevezetességei és folklórja nyújtanak a turiz­mus fellendítéséhez. Az el­múlt évben csökkent a me­gyébe látogató turisták szá­ma, kihasználatlanok a szál­láshelyek, jobb híján a falut kedvelő üdülők kötik le ezek jelentős részét. A testületi ülés igen élénk, kritikus vitáját Hoffer István, a megyei tanács elnöke ösz- szegezte. A végrehajtó bizott­ság határozatában a turizmus további fejlesztésére hívta fel az idegenforgalmi hivatal fi­gyelmét. Olyan fejlesztési program kialakítására van szükség, amely számol a Bör­zsöny, a Cserhát és a Mátra nógrádi területeinek komplex fejlesztésével, idegenforgalmá­nak fellendítésével, s további lehetőségeket biztosít Salgó­tarján és környékének gyara­pításához, kiránduló- és pihe­nőcentrummá. A program kialakításában és következe­tes megvalósításában a taná­csoknak, a kulturális intéz­ményeknek, az utazási irodák­nak és a kereskedelmi szer­veknek egyaránt van tenni­valójuk, azonban a munka koordinálása továbbra is az idegenforgalmi hivatalra vár. A siker pedig — az anyagi le­hetőségeken túl — jórészt azon múlik, a hivatal vezetői­nek, alkalmazottainak meny­nyiben sikerül változtatniok azon a nem egészen helytálló szemléleten, hogy Nógrád me­gye lehetőségei elsősorban a tranzit utasforgalomnak felel­nek meg. A végrehajtó bizott­ság a propaganda további szé­lesítésére. a vezetés színvona­lának növelésére, ae idegen- forgalmi hivatal dolgozóinak rendszeres képzésére és to­vábbképzésére ösztönözte a megyei intézmény irányítóit Sikeres volt a múlt esztendő Jó az üzemek és a MÁV # együttműködése Megyei üzemeink tervei­nek teljesítése a múlt évben nemigen függött a szállítá­soktól. Az 1979. elején „beha­rangozott” nehézségeken me­gyénkben túl tudta tenni ma­gát az államvasutak, ami fő­ként a háromnegyed év vége Eelé hozott megnyugvást gyá­rainkban. A Z1M salgótarjáni gyárá­ban a múlt évben, s azt meg­előzően, még december 31-én éjjel is rakták (készáruval) a vagonokat, most szintén a megnövekedett termelés el­lenére, valamennyi exportra és a belkereskedelemnek szánt terméküket ki tudták szállíta­ni. Mindez egyben jelzi a MÁV Salgótarján-külső _ vas­úti csomóponton dolgozókkal való jó kapcsolatokat, a ha­tékony együttműködést fu­varozó és fuvaroztató között, melyet az idén is szeretnének megtartani. Január első két hete is jó vagonellátással, kü­lönösebb esemény nélkül zá­rult, mitöbb, 15-én az NSZK- ba útnak indítottak 5 gáz­elektromos tűzhellyel megra­kott kocsit is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben január tizenne­gyedikén délután éppen a gyári ’kiszolgálóvágány kö­zepén siklott ki egy tartály- kocsi. eltorlaszolva a ki- és begördülő vasúti kocsik út­ját. A MÁV gyors intézkedé­sére egy Hatvanból ide vezé­nyelt műszaki brigád az aka­dályt 15-én hajnali három érára elhárította, s megszün­tette harminc vagon kilátásba helyezett. huszonnégy órás ké-^sét. Az SKÜ-ben egyébként, a múlt évben több. mint 243 ezer tonnányi árut szállítottak vasúton, s idén is hasonló, vagy valamivel több mennyi­ség sínen való továbbításával számolnak. Ebben a hónap­ban —, ami rosszul kezdő­dött, mert hét közben kevés kocsit kaptak, s evégett már egy szabad szombati és két vasárnapi rakodást is el kel­lett rendelni — 23 ezer ton­nányianyagot kell a vállalat­tól elszállítani. Az SKÜ szál­lítási szakemberei a napok­ban erős ügyeletet tartanak, mert ha a csepeli szabadki­kötőbő] , jelentik, hogy van üres hajótér, azonnal útnak indítják az NSZK-nak szánt exportrakományt, amely a Duna—Majna—Rajna csator- nán át, uszályokon érkezik rendeltetési helyére. A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregységében a múlt esztendőben 545 tehervagont fogadtak, s indítottak útnak, több niint 10 ezer 400 tonna anyaggal és készáruval. A MÁV eddig valamennyi ren­delésüknek határidőre eleget tett, s jó kapcsolat alakult ki a vasasok és a vasutasok kö­zött. Az 1980. év első felében már huszonkét nagy teherbí­rású vasúti kocsit raktak meg a mátranovákiak hatalmas acélszerkezetekkel. A többi között a napokban szállítot­ták el a győri, 62 méter ma­gas víztartály utolsó két ol­dallemezét, a szolnoki Beton- és Vasbetonipari Művek ré­szére készült daru két főtar­tóját, s most rakodják a di­ósgyőri Lenin Kohászati Mű- vtek óriás öntődarujának szer­kezeteit. A vasúti szállítások Mátranovákon rendben foly­nak. Moszkvában Megnyílt a KGST VB ülése Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésén a tagállamokat az ál­landó képviselők, a kormá­nyok elnökhelyettesei képvi­selik. A magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője vezeti. A munkában részt vesz Jugo­szlávia képviselője is. A végrehajtó bizottság az ülésen határozatot hozott ar­ról, hogy a KGST megemlé­kezik V. I. Lenin, a kommu­nista párt és a szovjet állam megteremtője születésének 110. évfordulójáról. A végrehajtó bizottság ülé­se csütörtökön ér véget. . (MTI) Élen járnak a munkában, és jelentősen hozzájárulnak az ágazati eredmények elérésé­hez a gépüzemiek a pásztói Béke Mezőgazdasági Termelős zövetkezetben. A kongresszusi versenyben a gépesítési ágazat tovább tudta növelni tevékenységet; az elmúlt évben ösz- szesen mintegy 16 millió forint értékű munkát végeztek el. Képünkön: brigád megbeszé­lés a kórszerű üzemcsarnokban. (Riport a 3. oldalon) Új vonások a KtSZ-akeioprogram tervezésében Kulcsszavak: minőség, hatékonyság, ésszerűség Bizonyára némi meglepetés­sel hallja a hírt a megye mintegy tizennyolcezres ifjú­ságmozgalmi tábora: az idéi) nem készül sem megyei, sem járási-városi akcióprogram. Mindez persze korántsem je­lenti, hogy „nem lesz KISZ- munka”. Csupán arról van szó, hogy a több mint hatszáz alapszervezet közvetlenül az országos program alapján ál­lítja össze az 1980/81. évi fel­adat tervét, de természetesen a felsőbb szervek instrukciói, véleményezései, alapján. Ezekben a hetekben zajlik az előkészítő munka, amely éppen a nagyobb alapszerve­zeti önállóság következménye­ként különösen meghatározó az új mozgalmi évben. Ugyan­is a most készülő tervek mi­lyenségétől függ az éves mun­ka kimenetele. Salgótarján városi KISZ-bizottságán pél­dául kedden délután az ön­álló alapszervezeti KISZ-tit- károk gyűltek össze, hogy kö­zösen beszéljék meg az akció- program elkészítésének teen­dőit, főbb célkitűzéseit. De így történik ez megyénk já­rásaiban és Balassagyarmaton is. Melyek az új mozgalmi év lényegesebb jellemzői ? A KISZ-tagokkal szembeni alap­vető követelmény az idén sem változott: becsületesen, a leg­jobb képességek szerinti helytállás a munkában, a ta­nulásban, a haza védelmében. Jelentős változás a korábbi évek gyakorlatához képest a programok rétegek szerinti differenciáltsága — például az ifjúmunkás, mezőgazdasági, értelmiségi —. melynek a tar­talmasabb programadás, a valós sajátosságoknak meg­felelő különbségtétel alkotja a keretét. Ugyanakkor közös vala­mennyi programban, a mun­kahelyi feladatok nívós meg­oldása, a népgazdasági teen­dők végrehajtása, ahogyan ol­vasható: hatékonyan, jó mi­nőséggel és ésszerűen — ezek az akcióprogram kulcsszavai. Az új tervezési módszer az alapszervezeti feladatok konk­rétabb megfogalmazását is se­gíti, s mint a közelmúltban megtartott apparátusi fölkészí­tőn Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának titkára előadásában hangsúlyozta: — A felsőbb KISZ-szervek útmutatásainak jóval konkré­tabbaknak kell ienniük, mint korábban, ugyanakkor lénye­ges, hogy ezzel ne gátoljuk, hanem segítsük a szervezetek öntevékenységét. E két szem­pont helyes arányát minden bizottságnak ki kell alakíta­nia ... a helyszíni, személyes segítségnyújtás olyan arányát kell alkalmazni, melynek ered­ményeképpen a gyengébb szervezetek több segítséget, az erősebbek nagyobb önállósá­got kapnak. Mindezek mellett két jelen­tősebb megyei akcióra is sor kerül — mindkettő hosszabb távú célokat szolgál —, me­lyek a „Tiszta, kulturált kör­nyezetünkért”, illetve a „Fia­talok az idősebbekkel” címe­ket viselik. Tudósítás Paksról Fokozódik a tempó A paksi Duna-parton a nagy hidegben is fokozzák az atomerőmű építésének üte­mét. Példát mutat ebben a helyszínen dolgozó legnagyobb szerelő cég, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat, amely gon­dos előkészítés után újabb 239 szakemberét csoportosí­totta át Paksra az ország más ■ részeiből, majd kedden csat­lakozott a folyamatos, éjjel­nappali munkarendhez, amely a múlt év tavasza óta na­gyot lendített az energiabázis kivitelezésén. A gyár- és gépszerelők há­rom fontos munkaterületen dolgoznak. A legkényesebb, legbonyolultabb feladatuk az úgynevezett primerközi fő­keringtető vezeték hegeszté­se. Az 500 milliméter átmé­rőjű, 125 atmoszféra nyomású Biztonságos készletekkel rendelkezünk a téli energia* és tüzelőeliátásra Az utóbbi napokban a tél szokatlan keménysége miatt az átlagosnál több fűtési és világítási energiát használt az ország. Ezzel kapcsolatban az MTI munkatársa illetékes helyről tájékoztatást kapott energiagazdálkodásunk jelen­legi helyzetéről és a téli ellá­tásról. Eszerint népgazdasá­gunk energiahordozó-terme­lése zavartalan, s az import is folyamatosan érkezik az országban. A készletek biztonságos el­látást tesznek lehetővé, s en­nélfogva kifejezetten energia­hiányból fakadó ellátási fenn. akadások nincsenek. Az erős hideg azonban nehezíti az energia és az energiahordozók szállítását, több helyen mű­szaki hibát okozott és idézhet elő még a továbbiakban is, főként a gázcsövek és villa­mos vezetékek hálózatában. Az ilyen jellegű hibák azonban az érintett területeken csak viszonylag rövid ideig tartó, átmeneti fennakadást okoz­hatnak. mert a gáz- és áram- szolgáltató vállalatok, a táv­fűtő művek és más szolgálta­tók javító- és szerelőre*ide­gei felkészültek arra, hogy a műszakilag lehetséges legrö­videbb időn belül elhárítsák a zavarokat. A tüzelőanyag-telepek meny- nyiségben megfelelő áru­készlettel rendelkeznek —, de választékban — főként NDK brikettből és kokszból —, nem tudnak minden igényt kielégíteni. Kedvezőbb a helyzet a háztartásitüzelő­olaj- és üzemanyag-ellátásban. A készletekkel nincs gond, s a csúszós utak miatt lelassult közúti forgalom ellenére is folyamatos az ÁFOR-töltőái- lomások és a tüzelőolaj-árusí- . tóhelyek ellátása. forróvíz-vezeték a lelke aa atomerőmű technológiai cső­vezetékrendszerének. Ez köti össze a reaktort a gőzfejlesz­tőkkel. Egy-egy reaktorhoz hat gőzfejlesztő tartozik, ame­lyek súlya egyenként 164 ton­na. a főkeringtető-vezeték elemeinek hegesztése úgyne­vezett „tiszta” szerelési mun­ka, amire a hazai gyakorlat­ban még nem volt példa. La­boratóriumi tisztaságot kell * biztosítani, semmiféle szeny- nyeződést nem tűrnek meg. Ott mindenki fehér munka­ruhában dolgozik, s elkülö’ní-. tett öltözőben vált ruhát. A gyár- és gépszerelők má­sik fő munkaterülete a sze­kunderköri turbógépek sze­relése, ezenkívül a különféle elemek előregyártása. Az éj­szakai, ünnepnapi folyama­tos műszak bevezetésével kí­vánják elérni, hogy a prog­ramnak megfelelően 1980 jú­liusában az első turbina indí­tása megkezdődjön, s a nyá­ron gőzt (Szolgáltassanak az üzemi próbákhoz. Az atomerőmű-építkezésen a munkahelyek fűtésével, le­zárásával gondoskodnak a technológiai előírásokhoz kí­vánt hőmérsékletről és az em berek egészségének védelmé­ről. Éjjel nappal szállítják a forró teát: naponta 18—20 ezer litert. (MT«

Next

/
Oldalképek
Tartalom